Bf.4/2021/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat ), könnyű testi sértés vétsége (Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdés) és zaklatás vétsége (Btk. 222. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pontja). Indokolás [1] A Győri Törvényszék

1. december
2. napján kihirdetett B.81/2020/
3. számú ítéletében bűnösnek mondta ki vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében (Btk.
4. §

(1)és

(8)bekezdés I. fordulata), könnyű testi sértés vétségében (Btk. 164. §

(1),

(2)bekezdés) és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségében (Btk. 222. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pontja) Ezért - halmazati büntetésül - 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjel sorsáról és bűnügyi költség viselésről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ügyész vádlott terhére, súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának a felemelése érdekében, vádlott védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. [4] vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában elsődlegesen tényadatokat közölt vádlottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárás(okról) és azt emelte ki, hogy vádlott jelen ügyben elbírált bűncselekmények elkövetésének idején büntetlen előéletűnek minősült. A vádlottat mentő körülményként kérte annak nyomatékosan történő figyelembevételét, hogy védence kizárólag a Helység3/4-on élő A. család tagjai közül Tanú1et és jelenlegi párját zaklatta, a súlyosabbnak minősülő bűncselekményeket is a A család körében követte el, ennek alapján álláspontja szerint nem lehet azt kijelenteni, hogy terhelt általában veszélyes a társadalomra és a generális prevenció okán vele szemben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Az A. családtól való izolálása megszünteti annak a veszélyét, hogy ő bűncselekményt kövessen el. Hivatkozott arra, hogy a vádlott kétkezi dolgozóként kereste a kenyerét, és abból támogatta idős, beteg szüleit, mivel testvérbátyja az elmúlt évben meghalt, ezért már csak ő maradt (volna) a szülőknek támaszul. Terhelt a büntetőeljárás során és a bíróság előtt is sajnálatát fejezte ki a Tanú2-nak okozott sérülés miatt, többször nyomatékosította, hogy nem volt szándéka ilyen súlyosnak minősülő sérülés létrehozására. Jelen ügyben Tanú2 sértettnél sem maradandó fogyatékosságot, sem súlyos egészségromlást Győri Ítélőtábla III/S.Bf.4/2021/5/III 2 nem lehetett megállapítani, szerencsére sérüléséből felépült, egészségessé vált, s képes teljes értékű munkát végezni. [5] Hivatkozva a más ügyben történő előzetes szabadságelvonás vádlottra tett hatására is amellett érvelt, hogy nincs szükség hosszú börtönévekre ahhoz, hogy a Btk. 79. § -ban megfogalmazott generális és speciális prevenció érvényesüljön. [6] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének akkénti megváltoztatását indítványozta, hogy az ítélőtábla tanácsülésen terhelttel szemben enyhébb büntetést szabjon ki. [7] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.317/2020/1-I. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész által vádlott terhére, súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának a felemelése érdekében bejelentett fellebbezést fenntartotta, a vádlott meghatalmazott védője által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak. [8] Rámutatott, hogy a felülbírálat korlátozott (Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont, 590. §

(3)bekezdés), hivatkozott arra, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárás során az eljárási szabályokat megtartotta, a Be. 567. §

(1)és

(2)bekezdéseiben, továbbá a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt eljárási hibát nem vétett. [9] Hangsúlyozta, hogy a másodfokú eljárásban irányadó, fellebbezéssel sem támadott tényállás a vádlott részbeni beismerő vallomásán, a tagadását cáfoló sértetti vallomásokon, továbbá a tanúvallomáson, az igazságügyi szakértői véleményeken, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok helytálló értékelésén, mérlegelésén nyugszik. [10] Álláspontja szerint a vádlott bűnösségének a megállapítására törvényesen került sor a történeti tényállásban leírt bűncselekményekben, amelyeknek jogi minősítését is helyesnek találta. [11] Kifejtette, hogy az ítéletben felsorolt büntetéskiszabási körülmények közül a vádlott diszharmonikus személyiségére történő hivatkozást mellőzni kell, tekintettel arra, hogy ez a vádlott beszámítási képességét nem érintette és mivel a büntetőügyben a súlyosító körülmények vannak többségben, azokat megfelelően értékelve - továbbá figyelembe véve az ügyészi fellebbezésben szerinte helytállóan nyomatékosított egyéb körülményeket is - a vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt. Ennek megfelelően a mellékbüntetés tartamának az emelésére is szükség van. [12] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a kiszabott szabadságvesztés büntetésnek és közügyektől eltiltás mellékbüntetésnek a tartamát emelje fel, míg egyebekben az ítéletet, a büntetéskiszabási körülmények korrekcióját követően, hagyja helyben. [13] A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezést a Be. 598. §

(2)bekezdésének első és harmadik fordulata alapján, figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. tv. 211. §

(2)bekezdésére is tanácsülésen bírálta el. [14] A bejelentett fellebbezés tartalmára és felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 591. §

(2)bekezdése és Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen az enyhítésre irányuló fellebbezést találta laposnak. [15] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, és az abszolút hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező Győri Ítélőtábla III/S.Bf.4/2021/5/III 3 kérdéseket is. Ugyanakkor a Be. 591. §

(2)bekezdése és Be. 590. §

(3)bekezdése alapján nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, és a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, bűnösség és minősítés körében tett döntésre alapította. [16] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607.§

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna és mely a felülbírálatot gátolta volna. [17] A Be.591.§

(2)bekezdés a) pontja szerint, a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségre vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült időközben fel, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján is a vádlott felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [18] Az ítélőtábla megállapította, hogy a minősítés törvényessége mellett azonban a bűncselekmény megnevezése nem helytálló az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részében. A Be. 561.§

(2)bekezdés c) pontja szerint a bűncselekményt a Btk. szerinti megnevezésével, valamint az alapeseti és minősített eseti jogszabályhelyek megjelölésével kell feltüntetni a rendelkező részben. A bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61/

1. Bk. vélemény
2. pontja tovább konkretizálja a megnevezést azzal, hogy a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a
3. évi C. törvény Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni. Ezen szabályokból következően a Btk. 164.§ szerinti megnevezése a vádlott által megvalósított életveszélyt okozó testi sértés bűntettének testi sértés bűntette, míg a Bk.
4. § szerinti megnevezése a személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségének zaklatás vétsége, melyet az ítélőtábla helyesbített. [19] A történeti tényállás érintethetetlensége mellett az ítélőtábla rögzíti, hogy vádlottat a Soproni Járásbíróság B.218/217/
5. számú ítéletében
6. január
7. és
8. április
9. között elkövetett zaklatás vétsége,
10. november
11. napján elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette,
12. március
13. és
14. május
15. napja között elkövetett zaklatás vétsége és
16. július
17. napján elkövetett zaklatás vétsége miatt ítélte el. [20] vádlottal szemben a Csornai Rendőrkapitányságon 186/
18. bü. számon van folyamatban büntetőeljárás a jelen felülbírálattal érintett ügy egyik sértettjének testvére sérelmére
19. május
20. napján elkövetett aljas indokból elkövetett testi sértés miatt. Vádlott Győri Járásbíróság Bny.43/2020/
21. számú,
22. október
23. napján kelt határozat alapján ebben a büntetőeljárásban
24. október
25. napjától letartóztatásban van. [21] A büntetés kiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság körültekintően feltárta, melyek közül a fellebbviteli főügyészség észrevételének helyt adva az enyhítő körülmények sorából mellőzni kellett a vádlott diszharmónikus személyiségére történő utalást, tekintettel arra, hogy az a vádlott beszámítási képességét nem érintette. Ugyanakkor megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabási körülményeket nem súlyuknak megfelelőn értékelte. [22] A büntetés kiszabásakor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, illetve a konkrét cselekmény tárgyi súlyára. [23] Az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben alkalmazott joghátrány meghatározásakor a feltárt büntetéskiszabási körülmények alapján helyesen alkalmazott az irányadó középmértéknél - mely 7 év - lényegesen alacsonyabb tartamú szabadságvesztés büntetést. Az Győri Ítélőtábla III/S.Bf.4/2021/5/III 4 ítélőtábla - tekintettel a vádlott elkövetéskori életkorára - nagyobb nyomatékot adva a vádlott elkövetéskori büntetlen előéletének a középmértéktől a büntetési minimum irányába történő nagyobb mértékű eltérésre látott lehetőséget, figyelemmel a cselekmények elkövetése óta eltelt időre is. A szabadságvesztés büntetés súlyosítását ugyanezen okból nem talált szükségesnek. A szabadságvesztés tartamához igazodóan megfelelő tartamúnak találta az ítélőtábla a közügyektől eltiltás 4 éves tartamát. [24] Mindezeket figyelembe véve az ítélőtábla indokoltnak találta a fellebbező vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának enyhítését akként, hogy azt 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés helyett 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésben állapította meg, ez a büntetés az arányos, a vádlott és a cselekmények társadalomra veszélyességének megfelelő, elégséges és egyben szükséges büntetés, mely alkalmas a büntetési célok elérésére. [25] A másodfokú bíróság a Be.
26. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, melynek során megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései törvényesek. [26] Az ítélet jogi indokolása is teljes. [27] Fentiekre figyelemmel a Győri Ítélőtábla a Győri Törvényszék 2020. december 1. napján kelt B.81/2020/30. számú ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján - a bűncselekmények megnevezésének pontosításával - helybenhagyta. Győr,

1. február
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. előadó bíró Dr. Péntek László sk. bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla fenti ítélete és az abban foglalt változtatással a Győri Törvényszék B.81/2020/
3. számú ítélete a mai napon jogerős. Győr,
4. február
5. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke