Kbf.5/2021/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés). Ezért - halmazati büntetésül - 250 napi tétel, napi tételenként 1.100,- forint pénzbüntetésre ítélte. Az így kiszabott 275.000,- Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett a pénzbüntetés vagy annak meg nem fizetett része szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] A tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a kihirdetett ítélet ellen fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosításért, a kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének és egy napi tétel összegének felemelése érdekében. Utóbb csatolta fellebbezése írásbeli indokolását, amelyben kifejtett álláspontja szerint a kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének száma enyhe, nem igazodik a vádlott terhére rótt cselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, a vádlott társadalomra veszélyességéhez, és a bűnösségi körülményekhez. Súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy a vádlott több mint 22 éves szolgálati jogviszonya alatt dicséretben nem részesült, ezzel szemben hat alkalommal fenyítették, öt esetben a határrendészeti szabályok megsértése miatt. Álláspontja szerint a vádlott terhére kell értékelni azt is, hogy cselekményét az Európai Unió külső schengeni határán követte el harmadik országbeli állampolgárok esetében, melynek következményei a magyar mellett az Európai Unió határvédelmét is érintik. Kiemelte, hogy a vádlott által elkövetett cselekmények Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.5/2021/5-II. 2 elszaporodottsága a magyar-külföldi1 határszakaszon jelentős. Utalt arra, hogy a hanyag útlevélkezelés miatt megfigyelhető az a tendencia is, hogy a vízumok adta tartózkodási jogosultságukkal visszaélő külföldi1 állampolgárok nagy számban és visszatérően a schengeni határszakaszon kifejezetten a helység2i közúti határátkelőt használták a jogsértő cselekményeik során, és hangsúlyozta, hogy a helység2i közúti határátkelőhelyhez köthetően az elmúlt másfél évben 32 útlevélkezelő büntetőjogi felelőssége merült fel 62 külföldi1 állampolgárt érintően a vádlottéval megegyező mulasztások miatt. Érvelése szerint továbbá a pénzbüntetés egy napi tételének összege rendkívül alacsony, tekintettel arra, hogy a vádlott igazoltan 322.685,- forint nettó átlagjövedelemmel és 19 millió forint értékű ingatlan vagyonnal rendelkezik, a két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó vádlott feleségének jövedelmét is szem előtt tartva a háztartás egy havi jövedelme nettó 550.000,- Ft. Mindezekre figyelemmel a pénzbüntetés egy napi tétele összegének törvényi minimumhoz közeli meghatározása miatt a büntetés jellegét veszítené el a vádlott vagyoni és jövedelmi viszonyaira figyelemmel. [3] A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. [4] A egyéb érdekelt1 a BF.138/2021/3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Utalt arra, hogy a fellebbezés tartalmára figyelemmel a felülbírálat a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján korlátozott. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a perrendi szabályokat betartotta. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabása során az egyébként a tárgyaláson bűnösségét beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlott vonatkozásában felmerült bűnösségi körülményeket vizsgálta, azonban a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés eltúlzottan enyhe, nem alkalmas a Btk.

1. §-ban meghatározott büntetési célok elérésére. Az ugyanis nem tükrözi a már hat alkalommal fenyített vádlott személyének a szolgálati rendre gyakorolt negatív hatását, míg egy napi tétel összege nem feleltethető meg a vádlott magasabb egyéni anyagi teherbíró képességének. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a helység1i Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, és a vádlottal szemben súlyosításul szabjon ki felemelt napi tételszámú és a napi tételhez magasabb összegben meghatározott pénzbüntetést. Egyebekben az ítéletet hagyja helyben. [6] A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtakra figyelemmel – korlátozottan – bírálta felül, tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. A felülbírálat ezért kizárólag a vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja alapján a cselekmény minősítését érintette. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.5/2021/5-II. 3 [7] A fellebbviteli bíróság továbbá a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [8] Előzményként megállapította, hogy a helység1i Regionális Nyomozó Ügyészség a 2020. szeptember 2. napján kelt 3.Nyom.216/2019/5. szám alatti vádiratában terhelt1 vádlottat két rendbeli a Btk. 438. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel a

(4)bekezdés szerint minősülő gondatlanságból elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségével vádolta. A helység1i Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. szeptember
2. napján tárgyalás mellőzésével hozott KBK.I.23/2020/
3. számú büntetővégzésével a vádlottal szemben 2 rendbeli gondatlanságból elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt – halmazati büntetésül - 250 napi tétel, napi tételenként 1.100,- forint pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett a pénzbüntetés vagy annak meg nem fizetett része szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [9] A büntetővégzéssel szemben az ügyész a pénzbüntetés napi tétel számának és egy napi tétel összegének felemelése végett a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérte. A vádlott ugyancsak kérte a tárgyalás tartását. [10] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. Törvényesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a büntetővégzéssel szemben előterjesztett tárgyalás tartása iránti kérelmekre tekintettel az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Eljárása során maradéktalanul betartotta a Be. LXXVI. fejezetében rögzített perrendi szabályokat. [11] A vádlott az előkészítő ülésen az elsőfokú katonai tanács által teljeskörűen foganatosított törvényes figyelmeztetéseket követően nem ismerte el a váddal egyezően a bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Ezért az elsőfokú katonai tanács törvényesen járt el, amikor a Be.
4. §

(4)bekezdése alapján lehetőséget biztosított a vádlottnak arra, hogy bizonyítás lefolytatására vonatkozó indítványát előadja. Törvényesen járt el akkor is, amikor az előkészítő ülést követően közeli tárgyalási határnapot tűzött ki, majd amikor a vádlott a Be. 506. §

(1)bekezdésében biztosított jogával élve a tárgyaláson immár a vád szerint beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, őt már csupán a személyi körülményeivel kapcsolatban hallgatta ki. Az elsőfokú katonai tanács a Be. 504. §

(1)-

(3)bekezdésében írtak szerint járt el, a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadó végzése törvényes, az elsőfokú katonai tanács a végzés meghozatala során körültekintően vizsgálta azt, hogy a vádlott beismerő vallomását a rendelkezésre álló bizonyítékok aggálytalanul alátámasztják-e. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.5/2021/5-II. 4 [12] Az elsőfokú katonai tanács a vádirati tényállással egyezően az ítélet [3] bekezdésétől a [6] bekezdéséig terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Az előfokú bíróság a váddal egyezően törvényesen minősítette a vádlott szolgálati bűncselekményeit. [13] A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. [14] Az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az ítélete [10]-bekezdésében helyesen tárta fel. Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a törvénnyel első ízben összeütközésbe kerülő vádlottal szemben a Btk. 79. §-ban meghatározott büntetési célok maradéktalan eléréséhez szükséges, egyben elégséges is a Btk. 33. §

(5)bekezdésének alkalmazásával a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdése szerint pénzbüntetés kiszabása. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a kiszabott 250 napi tételszám megfelelően tükrözi az elkövetett bűncselekmények tényleges tárgyi súlyát, összhangban áll a büntetés kiszabási körülményekkel is, míg az egynapi tétel összegeként megállapított 1.100,-Ft is megfelelően igazodik a két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó vádlott jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz, a valós anyagi teherbíró képességéhez. Ezért a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. [15] A helység1i Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének további rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa – helyes indokai alapján – teljeskörűen helybenhagyta. [16] A fellebbviteli bíróság végzése a Be. 598. §

(2)bekezdésén és a Be. 605. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. március
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.5/2021/5-II. 5 A helység1i Törvényszék Katonai Tanácsának ügyszám1 számú ítélete terhelt1 vádlott vonatkozásában
3. március
4. napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
5. március
6. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke .