A határozat elvi tartalma: Nincs helye a kizárt felülvizsgálat engedélyezésének a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt abban az esetben, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt és a bírói gyakorlat egységes. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.443/2022/
- A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (cím1 ügyintéző: Dr. ifj. Gábor László ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: (cím3 Tokár Ügyvédi Iroda Kúria II.Pfv.20.443/2022/2 2 ügyintéző: Dr. Tokár Tamás ügyvéd) A per tárgya: tartási szerződés événytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pf.634.604/2021/9-II. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 19.P.I.20.670/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa az alperes és néhai G Ané között létrejött tartási szerződés elnevezésű szerződés érvénytelenségét. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és az eljárás megszüntetését kérte. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét és az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasította. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésre hivatkozással – a Pp. 386. §
(4)bekezdésre utalással, helyes indokai alapján – hagyta helyben. Kúria II.Pfv.20.443/2022/2 3 [4] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. A felülvizsgálat engedélyezését a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére tekintettel kérte [Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont]. Indokolásában utalt arra, hogy a tartási szerződés tényleges célja az volt, hogy ne részesülhessen az örökhagyó vagyonából, mint ahogy az a törvényes öröklés szabályai szerint megilletné. Az engedélyezést megalapozó jogkérdésként megjelölte: „Érvénytelennek minősül-e egy olyan tartási szerződés, melyet alperes a saját édesanyjával kötött, alperes által kimondva és elismerten azzal a céllal, hogy a közöttük vélelmezett „vagyoni különbségek” kompenzálásra kerüljenek, holott az alperest szülője irányába gondozási és tartási kötelezettség terheli”. Álláspontja szerint ha a Kúria nem állapítja meg a perbeli tartási szerződés érvénytelenségét, azzal olyan visszaéléseknek engedhet teret, amellyel a kötelesrészre jogosultak helyzetét ellehetetlenítené, mert kiüresítené az öröklési jogi intézményeket, szabályokat. [5] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaptalan. [6] Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmi kellékeit a Pp. 410. §
(2)bekezdése határozza meg. Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalma attól függ, hogy a fél az engedélyezést milyen okból kéri [Pp. 410. §
(2)bekezdés c) pont]. [7] A felperes által az engedélyezés feltételeként megjelölt Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont két önálló feltételt tartalmaz: az egyik a felvetett jogkérdés különleges súlya, a másik annak társadalmi jelentősége. E két feltétel eltérő indokolást kíván. A Kúria a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, a jól átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében meghozott, a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII.12.) PK véleményben határozta meg az egyes esetekre a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit, a kérelem tartalmi követelményeit. Ennek megfelelően a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja szerint abban az esetben engedélyezi a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. Mindkét esetben további feltétel, hogy a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában: jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett eseti határozatban. [8] A Kúria Pfv.I.20.028/2019/
- számú – a BHGY-ben közzétett – ítéletében már állást foglalt a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében felvetett jogkérdésben, abban, hogy ha a felek szerződéskötéssel elérni kívánt célja kizárólag arra irányul, hogy a kötelesrészre jogosultat a hagyatékból teljes egészében kirekessze, úgy az ilyen ügylet nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, tehát érvénytelen. Ezzel szemben ha a szerződő felek motívuma nem kizárólag a kötelesrészre jogosult személy hagyatékból való kizárását célozza, akkor már nem vonható le az a következtetés, hogy az ilyen ügylet nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Objektíve méltányolandó többlettényállás mellett ugyanis a jogosult kötelesrészi igényétől való elesése önmagában nem váltja ki a társadalom kirívóan negatív erkölcsi értékítéletét, ebből következően az ilyen tényállás nem tekinthető nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek sem, így nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. Mindazonáltal a bírói gyakorlat a tartási szerződések nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző Kúria II.Pfv.20.443/2022/2 4 voltának a megítélése során értékeli a szerződéskötés egyéb körülményeit is, köztük azt, ha az eltartó már a szerződés megkötése előtt viszonylag hosszabb ideje jelentős értékű szolgáltatásokat vagy intenzív ellátást nyújtott az eltartottnak (BH 2007.188.). [9] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálatot a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [10] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Kiss Gabriella s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró