← Magyarország

Gf.40005/2022/5 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az egyesület a törvénysértést megszüntette. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.005/2022/

  1. A felperes: Felperes1 Eljáró képviselő1i szerv: Pécsi Fellebbviteli Főképviselő1ség (cím5.) Az alperes: Alperes1 (cím6) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda.(ügyintéző dr Németh Tímea ügyvéd, Cím3) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
  2. sorszám alatt) A per tárgya: Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma:
  3. G.40014/2021/12-II. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.005/2022/5 [1] [2] [3] [4] [5] [6] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint
  4. február 23-án elfogadott létesítő okirat alapján nyilvántartásba vett alperes
  5. március
  6. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Szekszárdi Törvényszéken, amelyben név1 képviselő törlését, képviselő2 elnök és név2 elnökhelyettes képviselőként nyilvántartásba vételét kérte. A képviseleti jog gyakorlásának módját önállóként, terjedelmét általánosan, a megbízás időtartamát öt évben, megszűnésének időpontját
  7. február
  8. napjában kérte bejegyezni mindkét képviselő vonatkozásában. A Szekszárdi Törvényszék
  9. március
  10. napján meghozott ügyszám/
  11. számú végzésével a képviselő változást nyilvántartásba vette, az országos névjegyzék útján a végzését
  12. március
  13. napján közzétette. Az alperes alapszabálya V.
  14. c) pontja szerint a sportegyesület alperes legfőbb szervének, a közgyűlésnek kizárólagos hatáskörébe tartozik – többek között – az elnökség, az elnök, az elnökhelyettes négy évre szóló megválasztása. A
  15. február
  16. napján tartott alperesi közgyűlésen nyílt szavazással egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül öt évre választották meg elnöknek képviselő2 tagot, elnökhelyettesnek pedig név2 tagot, elnökségi tagnak pedig név3 tagot. A megválasztott vezető tisztségviselők
  17. február
  18. napjával a tisztség elfogadó nyilatkozatot tettek, mellyel
  19. február
  20. napjáig elfogadták az alperesnél betöltendő elnöki és elnökhelyettesi tisztséget akként nyilatkozva, hogy a törvényben és létesítő okiratban előírt feltételeknek megfelelnek, a Ptk.3:
  21. §-ban meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi ok, körülmény velük szemben nem áll fenn. A közgyűlés az alapszabály rendelkezésével ellentétesen választotta meg négy év helyett öt évre a vezető tisztségviselőket. A változásbejegyzés iránti kérelem elintézése során a nyilvántartó bíróság a fentieket nem észlelte, és a változásbejegyzés iránti kérelem alapján a változást bejegyezte. A felperes keresetében a
  22. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/A.§ alapján kérte a Szekszárdi Törvényszék ügyszám/
  23. számú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését azzal, hogy megfelelő határidő tűzésével indítványozta az alperes felhívását a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A keresetlevél közlését követően az alperes a
  24. augusztus
  25. napján megtartott közgyűlésen képviselő2 elnök, név2 elnökhelyettes és név3 elnökségi tag négy évi időtartamra megválasztásáról döntést hozott, melyre tekintettel
  26. szeptember
  27. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a nyilvántartást vezető Szekszárdi Törvényszékhez. A Szekszárdi Törvényszék
  28. szeptember 13-án kelt ügyszám/
  29. számú végzésével a változást átvezette és a végzés
  30. szeptember
  31. napján az országos névjegyzék útján közzétételre került. A felperes erre tekintettel módosított kereseti kérelmében a Cnytv.46/A.§

(6)bekezdésében foglaltak alapján a Szekszárdi Törvényszék ügyszám/
  1. számú végzésének oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy képviselő2 elnök és név2 elnökhelyettes törvényes képviselők megbízásának időtartama négy év, a megbízás megszűnésének időpontját pedig
  2. augusztus
  3. napjával határozza meg a bíróság. Utalt arra, hogy a keresetindításkor a közérdek sérelme vitathatatlanul fennállt, hisz olyan adatok bejegyzésére került sor, amelyek az alperesi alapszabály V.
  4. c) pontjával ellentétes közgyűlési határozatokon alapultak. Kifejtette, hogy a nyilvántartó bíróság jogszabályellenesen nem függesztette fel az újabb változásbejegyzés iránti eljárást a jelen peres eljárásra figyelemmel, és rendelte el a változásbejegyzést, így a jogszabálysértő állapot ugyan megszüntetésre került, de a bíróság ügyszám/
  5. számú végzése nem alkalmas a ügyszám/
  6. számú végzés jogszabálysértő volta megszüntetésére, amelyről a perbíróságnak kell a döntését meghoznia. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.005/2022/5 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] 3 Az alperes ellenkérelmében a kereset teljesítését nem ellenezte. Hivatkozott arra, hogy intézkedett a keresetlevél közlését követően a jogsértő adat nyilvántartásból törlése mellett a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelő adatok bejegyezése iránt. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Döntését arra alapította, hogy a felperes perindítási jogát korlátozza a Cnytv.46/A. §
(4)bekezdése, amikor azt mondja ki, a perindítás joga kizárólag akkor illeti meg Felperes1t, ha a perindítást a közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek sérelmének fennállását egyúttal valószínűsíti. A változásbejegyző végzéssel szembeni képviselő1i kereset egy másképpen ki nem küszöbölhető érdek, illetve jogsérelem elhárítását szolgálja. A bíróságnak így nem csupán a perindításkor kell vizsgálnia a közérdekben eset sérelem bekövetkezését, hanem a per alatt is vizsgálnia kell a közérdekben esett sérelem fennálltát. A jelen esetben ugyan a keresetindításkor a közérdek sérelme fennállt, a felperes keresetindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 59. §-ában biztosított rendelkezéshez képest külön jogszabály biztosítja, tehát ez a jog nem általános, hanem speciálisan a közérdek sérelmének elhárítására célzott, így csak akkor és addig gyakorolható, amíg a közérdek sérelme valószínűsített. A jelen esetben a Cnytv.19. §
(4)bekezdése szerinti vélelem megdőlt, Felperes1 perindítási jogosultsága elenyészett, amely - a keresettől való elállás hiányában - a kereshetőségi jog hiánya okán a kereset elutasításához vezetett. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak anyagi jogi felülbírálata körében a Pp.383. §
(1)bekezdés a
(2)bekezdés második fordulata valamint a
(3)bekezdése alapján a megváltoztatását és a Szekszárdi Törvényszék ügyszám/
  1. számú végzése megváltoztatását akként, hogy az alperesi vezető tisztségviselők megbízásának időtartamát öt év helyett négy évben határozza meg, továbbá a megbízatásuk megszűnésének időpontjaként
  2. augusztus
  3. napját rögzítse. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását nyilvántartási adathibának, ezáltal a közérdeknek a per folyamán történő megszüntetésére alapította, amely a nyilvántartó bíróság
  4. számú végzése eredményeként jött létre, a nyilvántartó bíróság döntése azonban nem eredményezheti a Cnytv. 46/A.§
(6)bekezdésében foglalt intézkedések kiüresedését, a keresetnek Felperes1 perindítási jogosultsága elenyészése okán történő elutasítását. A nyilvántartást vezető bíróság ugyanis jogszabálysértően járt el, amikor a jelen eljárásra figyelemmel mellőzte az eljárás felfüggesztését és döntött a változásbejegyzési kérelemről, így ugyan a törvénysértő nyilvántartási helyzet helyreállt, azonban a
  1. számú - keresettel támadott - végzés vonatkozásában a peres bíróságnak kellett volna rendelkezést hoznia. A nyilvántartó bíróság elvonta a perbíróság hatáskörét, ugyanakkor a perbíróságnak döntenie kellett volna a keresettel támadott jogsértő végzés megváltoztatásáról, a képviselők megbízása időtartamának, a megbízás megszűnésének időpontját érintő adatok tekintetében. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete helyes, megfelel a felhívott jogszabályi rendelkezéseknek, a másodfokú bíróság egyetért a keresetet elutasító döntéssel, annak indokaival, ennek okán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi érvelésével, az eljárás során az alperes a felhívásnak eleget tett, a nyilvántartó bíróság a létesítő okiratnak megfelelő adatok bejegyzéséről rendelkezett, a nyilvántartás adataiban hiba nincs. A bíróság a nyilvántartást vezető bíróság hivatkozott eljárási szabálysértését - nem rendelkezett az eljárás felfüggesztéséről a jelen eljárásra tekintettel - nem vizsgálhatja. A nyilvántartást vezető Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.005/2022/5 [15] 4 bíróság az alperes változásbejegyzési kérelme alapján elrendelte a felperes módosított keresetében megjelölt adatok bejegyzését. A Cnytv. 46/A.
(6)bekezdése nem ad lehetőséget az adatok ismételt bejegyzésére a keresettel támadott határozat megváltoztatásával, ezért a bíróságnak a kereset elutasításáról kellett rendelkeznie. A felperes fellebbezése sikertelen volt, az alperes azonban ellenkérelmet nem terjesztett elő, a másodfokú eljárásban perköltséget nem számított fel, így a másodfokú bíróságnak erről rendelkeznie nem kellett. A felperes személyes illetékmentessége okán a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték a Pp.102. §
(6)bekezdése szerint az állam terhén marad. Pécs,
  1. március
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.