Bfv.84/2021/20 – Kúria

(2)bekezdésében meghatározott valamennyi ismérve teljesül. E két részcselekményben megnyilvánuló magatartás ugyanakkor rendszeresnek – ismétlődően visszatérő jellegűnek – nem tekinthető, ezért a csalás a folytatólagos elkövetés mellett nem minősül egyúttal üzletszerűen elkövetettként is. Az üzletszerűség szempontból ugyanis a külön-külön károkozásra vezető megtévesztések ismétlődésének van jelentősége. Közömbös viszont, hogy az egyes megtévesztő magatartások folytán a sértett több részletben szolgáltatta a megállapodás tárgyát a terheltek által irányított gazdasági társaság részére. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: Bfv.II.84/2021/

1. felülvizsgálat Dr. Sebe Mária, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Budapest tanácsülés
2. december
3. csalás bűntette és más bűncselekmények III. rendű Kiskőrösi Járásbíróság, 6.B.307/2016/49., ítélet, tárgyalás,
4. augusztus
5. Kecskeméti Törvényszék, 11.Bf.58/2019/18., ítélet, nyilvános Másodfok: ülés,
6. május
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskőrösi Járásbíróság 6.B.307/2016/49., illetve a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.58/2019/
8. számú ítéletét III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja. A III. rendű terhelt terhére megállapított vagyon elleni bűncselekményt folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk.
9. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. A vele szemben kiszabott halmazati büntetést 2 (kettő) év szabadságvesztésre enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 2.Bfv.84/2021/20 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Kiskőrösi Járásbíróság a 2018. augusztus 27-én kihirdetett 6.B.307/2016/49. számú ítéletével III. rendű terheltet társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §

(1)bekezdés c)] miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a III. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a Kecskeméti Városi Bíróság 18.B.1163/2007/260. számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását. Ezzel egyidejűleg a járásbíróság a III. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(5)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette, amely rendelkezés tekintetében beállt a részjogerő. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. május 22-én meghozott 11.Bf.58/2019/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a III. rendű terhelt vagyon elleni bűncselekményét társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(5)bekezdés b) pont] minősítette. A szabadságvesztés tartamát 3 év 6 hónapra súlyosította, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II.

1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, miután a
2. december 15-én a III. rendű terhelt nevében benyújtott, de aláírással el nem látott indítványt a Kúria felhívására
3. április 14-én saját maga által előterjesztettként kérte figyelembe venni. [4] Az indítvány szerint a jogerős ítélet törvénysértő módon minősítette a III. rendű terhelt által megvalósított vagyon elleni bűncselekményt üzletszerűen elkövetettként, figyelemmel arra, hogy bűnösségének megállapítására – a felmentő rendelkezésre is figyelemmel – egy rendbeli csalás bűntette miatt került sor. [5] Indokai alapján a támadott határozat megváltoztatását, és legfeljebb egy év tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta. [6]
4. A Legfőbb Ügyészség a BF.1059/2021/
5. számú átiratában a terhelt indítványát alaptalannak tartotta. [7] Álláspontja szerint a III. rendű terhelt cselekvőségét rögzítő I. tényállási pont szerint ugyanazon sértett sérelmére, viszont két, különböző időpontban és eltérő módon valósult meg a tévedésbe ejtés. Egyrészt az cég 1-től és a cég 2-től származó búza vásárlása során, másrészt a cég 3-tól megvásárolni kívánt gabonával kapcsolatos kölcsönökre vonatkozó megállapodáskor. A kölcsönügyletek kapcsán az I. rendű és a III. rendű terhelt érdekkörébe tartozó cég 4 négy szerződést kötött a cég 3-al, a cég 5 képviseletében tanú 1 ezen adásvételekhez nyújtott kölcsönt, négy alkalommal. Az újabb és újabb, előrefizetéssel teljesítendő szerződések miatt az I. rendű és a III. rendű terhelt magatartása a cég 5 képviselőjének ismétlődő – így önmagában is csalást megvalósító – megtévesztését eredményezte. E részcselekmények a Btk.
6. §

(2)bekezdése folytán folytatólagosan Kúria 2.Bfv.84/2021/20 3 elkövetettként minősülnek, és a tényállás adataiból egyértelmű következtetés vonható le a III. rendű terhelt rendszeres haszonszerzésre irányuló akaratelhatározására is. [8] A kifejtettek okán a Legfőbb Ügyészség a jogerős ítélet hatályában való fenntartására tett indítványt a III. rendű terhelt tekintetében. [9]

1. A III. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében kifejtette, hogy az üzletszerűség megállapítása szempontjából a terheltek és a sértett megállapodásának pillanatában fennálló megtévesztő magatartásnak van jelentősége, nem pedig annak, hogy a sértett hány részletben utalta át a terheltek részére a megállapodás szerinti kölcsönösszeget. Megítélése szerint továbbá a III. rendű terhelt legfeljebb bűnsegédi magatartást fejtett ki, ugyanis a kölcsönből nem részesült, a kölcsönszerződés jogi személyek között jött létre. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [11]
2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
3. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
4. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [13] E felülvizsgálatra alapul szolgáló ok teljesülésének vizsgálata során azonban mindenkor szem előtt tartandó a Be. 650. §

(2)bekezdésében foglalt alapvető szabály, amely szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével ítélhető meg (BH 2004.102.). [14] Az irányadó tényállás azonban az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó (BH 2015.216.I.). Éppen ezért e tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, amelyeket az ítélet megállapított, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán a bíróság esetlegesen nem a történeti tényállásban rögzítette, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.III.). [15]

1. A jogerős ítéletben írt – és a vádirati tényállással betűhíven azonos – I. tényállási pont szerint I. rendű terhelt a III. rendű terhelttel szándékegységben, a II. rendű terhelt ügyvezetése alatt – tudtával és beleegyezésével –, a cég 4 képviseletében eljárva tévedésbe ejtették tanú 1-et, a cég 5 sértett ügyvezetőjét oly módon, hogy
2. január 27-én megvásárolták a tanú 1 ügyvezetése alatt álló cég 5 sértettől az általa a cég 1-től 1.450.000 forintért vásárolt 25 tonna búzát 1.725.000 forintért, illetve az általa a cég 2-től 6.200.000 forintért vásárolt 4 kamionnyi, összesen 99,42 tonna búzát 6.600.000 forintért. A búza mindkét alkalommal leszállításra került, azonban annak vételárát a sértettnek a mai napig nem fizették meg. [16] Ezt követően meggyőzték tanú 1-et, hogy adjon kölcsön részükre készpénzt, amelyből a cég 3-tól vásárolnának búzát, hogy azt a külföldi partnerük felé értékesítsék. A megállapodás alapján a kölcsönöket akkor vehetik igénybe, ha az üzletben felhasználódik, és tanú 1-nek nagyobb összeget fizetnek vissza, mint a kölcsön. A megállapodás alapján tanú 1 mint a cég 5 képviselője átutalt a cég 5 bankszámlájáról a cég 4 folyószámlájára
3. január Kúria 2.Bfv.84/2021/20 4 26-án 3.400.000 forintot,
4. február 4-én 4.000.000 forintot,
5. február 9-én 5.000.000 forintot,
6. február 16-án 3.500.000 forintot. [17] A cég 3-al a cég 4 üzleti kapcsolatban állt. Utóbbi cég képviseletében az I. rendű terhelt járt el. Négy szerződés megkötésére került sor a két társaság között
7. december
8. napjától az utolsó szállításig,
9. február 20-ig. Ennek keretében a cég 3 2046,94 tonna kukoricát adott el a cég 4-nek 71.155.055 forint értékben, előre fizetéssel. A cég 4 az így megvásárolt kukoricát tovább értékesítette egy külföldi székhelyű gazdasági társaságnak. [18] Az I. rendű terhelt és a III. rendű terhelt egy csárdában átadott tanú 1 sértett részére 300.000 forintot, majd egy másik alkalommal 600.000 forintot. A cég 4
10. február 6-án 4.000.000 forintot utalt vissza a sértettnek, majd
11. február 6-án további 810.000 forintot juttattak vissza a részére. A sértett feljelentését követően,
12. április 8-án 300.000 forintot,
13. április 17-én további 200.000 forintot,
14. május 6-án 100.000 forintot,
15. július 23-án pedig további 1.000.000 forintot utaltak át a cég 4 számlájáról a cég 5 folyószámlájára törlesztésként. [19] I. rendű és III. rendű terhelt a sértettet a kapott pénz visszaadásával, illetve az átvett áru árának kifizetésével hitegették és különböző kifogásokkal éltek irányába, hogy miért nem fizetik vissza részére a kölcsönösszegeket, illetve miért nem fizetik ki az átvett áru ellenértékét. Az I. rendű terhelt a II. rendű terheltnek mint a cég ügyvezetőjének az e-mail címén, annak beleegyezésével küldött e-mailt tanú 1 részére, amelyben szintén kitalált kifogással élt. [20] Az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtették tanú 1-et, és ezzel összesen 24.225.000 forint kárt okoztak. Az okozott kárból az eljárás során 7.310.000 forint megtérült, míg a fennmaradó 16.940.000 forintra a felszámolás alatt álló cég 5 képviseletében tanú 1 a nyomozás során előterjesztette a polgári jogi igényét. [21] A korábban kifejtettek okán az irányadó tényállás részét képezi továbbá az elsőfokú ítélet bizonyítékok mérlegelése körében tett, a
16. oldal
17. bekezdésének első mondatában rögzített ténymegállapítása is, amely szerint I. rendű és III. rendű vádlott tévedésbe ejtette a cég 5 ügyvezetőjét, tanú 1-et a fizetési szándékuk tekintetében. [22]
18. A Btk.
19. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [23] Ekként az üzletszerűség megállapításának tárgyi oldali feltétele az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése, míg az alanyi oldalon a rendszeres haszonszerzésre való törekvés. [24] Rendszeres a haszonszerzésre törekvés, ha az elkövető a különböző időpontban megvalósított ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekinti. Ebből a szempontból tehát nem az egyes cselekmények között eltelt hosszabb vagy rövidebb időtartamnak van jelentősége, hanem annak, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés – mint életmód – összekapcsolja-e (BH 2005.88.). [25] A kifejtettek okán az üzletszerű elkövetés jellemzően – de nem kizárólagosan – több rendbeli, ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmény elkövetése esetén válik megállapíthatóvá. Egyetlen bűncselekmény véghezvitele is maga után vonhatja azonban az üzletszerű elkövetés felrovását, ha a több részcselekményből összetevődő bűncselekmény a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik (BH 2012.5., BH 2013.10.III.); ha a terheltet az eljárást megelőzően – az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló jellegű több bűncselekmény miatt más büntetőeljárásaiban jogerősen elítélték (EBH 2008.1852., BH 2013.10.III.); vagy ha az elkövető rendszeres Kúria 2.Bfv.84/2021/20 5 haszonszerzésre törekvő akaratelhatározása további bűncselekmények elkövetése tekintetében is felismerhető (BH 2011.92.). [26] 3.
2. A Btk.
3. §

(2)bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. [27] A jogerős ítélet I. pontjában rögzített tényállásból kiolvashatóan az I. rendű és a III. rendű terhelt két, egymástól elkülönülő cél érdekében tévesztette meg a cég 5 ügyvezetőjét: egyszer akkor, amikor az ellenérték kifizetésének szándéka nélkül búzát vásároltak tőle, továbbá akkor, amikor a visszafizetésre irányuló szándék hiányában kötöttek vele kölcsönszerződést. E magatartás nem vitásan kimeríti a csalás Btk. 373. §

(1)bekezdésében meghatározott valamennyi törvényi tényállási elemét. A III. rendű terhelt védőjének érvelésével szemben annak sincs jelentősége, hogy a kölcsönügylet jogi személyek között jött létre, így a kölcsönösszegből a III. rendű terhelt nem részesült. A cég 4 képviseletében ugyanis az I. rendű terhelt mellett a III. rendű terhelt is eljárt, megtévesztve a sértett gazdasági társaság ügyvezetőjét. A törvényi tényállás szerinti elkövetési magatartás tanúsításával pedig a III. rendű terhelt a Btk. 13. §

(3)bekezdése szerinti társtettesi magatartást fejtett ki. [28] Az egymástól az előbbiek szerint elkülöníthető megtévesztő magatartások időpontja azonban nem tűnik ki a tényállásból: amíg ugyanis a búzára kötött megállapodás dátumát a jogerős határozatot hozó bíróság

1. január
2. napjában jelölte meg, addig a kölcsönszerződésről azt állapította meg, hogy az előbbi megállapodás szerint búza leszállítását követően jött létre. Ehhez képest a tényállás a kölcsönszerződés szerinti első kölcsönösszeg folyósításának napjaként korábbi időpontot,
3. január 26-át tünteti fel. Ekként a megtévesztő magatartások pontos időpontja az ítéleti tényállásból nem tűnik ki, de a cselekménysor egészének néhány hetes időtartama alapján a Btk. által megkívánt rövid időköz kritériumának bizonyosan megfelel. E rövid időköz okán az egységes akaratelhatározás meglétére is alappal vonható következtetés (BH 2013.1.), miként az sem kétséges, hogy a két, eltérő cél realizálása érdekében tanúsított megtévesztő magatartás ugyanazon sértett: a cég 5 vagyonában okozott kárt. [29] Az I. rendű és a III. rendű terhelt tehát két ízben is megvalósította a csalás teljes törvényi tényállását, e két részcselekmény azonban a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik. [30] A részcselekmények számát illetően nincs jelentősége annak, hogy a cég 5 két alkalommal szállította le a megrendelt búzát, miként annak sem, hogy a sértett négy részletben folyósította a megállapodás szerinti kölcsönt. Nem vonja maga után ugyanis a csalás folytatólagosan elkövetettként megállapítását – önmagában – az, ha a terhelt egyszeri rendelésére a tévedésbe ejtett sértett több részletben szolgáltatja a megállapodás tárgyát (BH 2003.47.), miként a másik oldalról az sem, ha az elkövetési magatartás többszöri tanúsítása ugyanazon eredmény előidézése érdekében történik (EBD 2015.B.26.). [31] A fentiek okán a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal szemben a folytatólagos cselekmény részcselekményeinek száma szempontjából közömbös, hogy a cég 4 és a cég 3 négy alkalommal kötött szerződést búza adásvétele tárgyában, és a cég 4 képviseletében eljárt I. rendű és III. rendű terhelt ehhez igazodóan négy ízben vett igénybe kölcsönt a cég 5-től a leszállított gabona ellenértékének kifizetéséhez. Ehelyett az a Legfőbb Ügyészség átiratában is kiemelt körülmény bír jelentőséggel, hogy az irányadó tényállás szerint a III. rendű terhelt részvételével két, különböző időpontban és eltérő módon valósult meg tévedésbe ejtés. A kölcsönösszeg négy részletben való folyósításával bekövetkezett kár ugyanazon megtévesztő magatartásból fakad, ezért a folytatólagos egység egyetlen részcselekményeként értékelendő, ugyanúgy, ahogy az egyszeri tévedésbe ejtés nyomán a megállapodás tárgyát képező búza cég 5 általi kétszeri leszállítása is. Kúria 2.Bfv.84/2021/20 6 [32] A két részcselekményből összetevődő, folytatólagosan elkövetett csalás pedig önmagában elégtelen az üzletszerű elkövetés felrovásához. A kifejtettek szerint az üzletszerűség szempontjából az bűnelkövetésre mint életmódra való berendezkedésnek, az ismétlődések számának van jelentősége, a kétszeri elkövetés pedig sorozatosan ismétlődőnek, rendszeresnek nem tekinthető. [33] Ugyancsak az üzletszerűség megállapítása ellenében hat, hogy a jogerős határozatban rögzített, de az előbbiek szerint nem kellő pontossággal kimunkált tényállásból kikövetkeztethetően a két részcselekmény megvalósításának időpontja között alig egy nap telhetett el. Az két részcselekmény így az időbeli egybeesés okán egy tőről fakadónak tekinthető, ami fogalmilag a rendszeres – ismétlődően visszatérő jellegű – elkövetés ellentéte. [34] 3.
4. A III. rendű terhelt bűnügyi nyilvántartási adatait áttekintve a támadott határozat tényállásában meghatározott elkövetési idővel szoros időbeli közelségben elkövetett, csalás vagy a 39/
5. BK véleményben írt, a csaláshoz az üzletszerűség megállapítása szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény miatti elmarasztalására sem került sor. [35] 3.
6. A jogerős ítéleti tényállásból végül az sem tűnik ki, hogy a III. rendű terhelt további, a támadott határozattal elbírált bűncselekményhez képest ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmény elkövetésére készült volna, amely részéről a rendszeres haszonszerzésre irányuló szándék fennállását támasztaná alá. Ellenkezőleg, a tényállás V. pontjában írt,
7. júniusában – a terhelttársai által – megvalósított csalás bűntette miatt emelt vád alól a bíróság jogerős ítéletével felmentette a III. rendű terheltet, ami kifejezetten az ismétlődő bűnelkövetés szándéka ellenében ható érvként esik számításba. [36] 3.
8. Mindezek alapján a Kecskeméti Törvényszék a jogerős ítéletében törvénysértő módon minősítette a III. rendű terhelt által elkövetett bűncselekményt társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk.
9. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(5)bekezdés b) pont], hiszen cselekménye folytatólagosan elkövetettként minősül, ugyanakkor az üzletszerű elkövetés ismérvei nem teljesülnek. [37] Megjegyzendő, a Kecskeméti Törvényszék jogerős ítéletében az üzletszerűség fennállásának indokát sem adta, amikor kifejtette, hogy „az elsőfokú bíróság a rendelkező részben tévesen minősítette a III. rendű vádlott cselekményét, mert – ahogy az indokolásban egyébként helyesen szerepel – az a Btk. 373. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés bc) pontra figyelemmel az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő csalás bűntette”. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítélete

1. oldalán kifejezetten utalt rá, hogy a III. rendű terhelt esetében az üzletszerű elkövetés megállapítását azért mellőzte, mert e terhelt egyetlen bűncselekmény elkövetésében vett részt, amelyhez képest a jogi indokolás nyilvánvaló elírás folytán utal a Btk.
2. §

(5)bekezdésére, ráadásul – ellentétben a másodfokú bíróság ítéletében írtakkal – az

(5)bekezdés a) pontjára. Ezzel együtt, az elsőfokú bíróság ítéletének a rendelkező résszel ellentétes indokolására való utalás nyilvánvalóan nem pótolja a jogerős határozatot hozó másodfokú bíróság részéről, hogy az elsőfokú ítéletet megváltoztató döntésének kiérlelt és szabatos érvekkel alátámasztott indokát adja. [38] A III. rendű terhelt által megvalósított cselekmény helyes minősítése tehát folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont]. [39]

1. A bűncselekmény törvénysértő minősítése akkor teszi lehetővé a felülvizsgálatot, ha egyúttal törvénysértő büntetés kiszabására is vezetett. Jelen esetben a cselekmény enyhébb minősülése a büntetés törvénysértő jellegét érintő vizsgálat lehetőségét megnyitotta. [40] A Be.
2. §

(1)bekezdés b) pont első fordulata szerinti felülvizsgálati ok (törvénysértő minősítés) esetén ugyanis a hatályos eljárási törvény nem (miként a

1. július
2. és
3. június
4. között hatályos
5. évi XIX. törvény sem) tartalmaz olyan szűkítő Kúria 2.Bfv.84/2021/20 7 rendelkezést, mint a
6. június
7. napjáig hatályban volt
8. évi I. törvény
9. §

(2)bekezdése, amelynek értelmében törvénysértő minősítés esetén sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. [41] Ebből következően a hatályos eljárási törvény szerint felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. Mivel a büntetési tételhatárok között a büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, a belső arányossághoz igazodva kell kiszabni, ezért a törvénysértő minősítés érintheti a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának (BH 2011.97.I.). A Be. szerinti szabályozás helyes értelme szerint ekként törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli (BH 2017.359.IV.). [42] A jogerős ítéletében a III. rendű terhelt terhére megállapított, a Btk. 373. §

(1)bekezdésébe ütköző, és – a

(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel – az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, míg helyes minősítés szerinti, a Btk. 373. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ehhez képest a Btk. 80. §

(2)bekezdése szerinti törvényi középmértéket, 3 évet meghaladó tartamú – 3 év 6 hónap – szabadságvesztés az irányadó büntetéskiszabási körülmények elemzésének eredményeként jelentősen eltúlzott. [43] Ekként a Kúria a főbüntetés mértékét a jogerős ítéletben megállapított enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésével enyhítette, és azt 2 évben állapította meg. A szabadságvesztésnek a felülvizsgálati indítvány szerinti, a törvényi minimumnak megfelelő tartamban való meghatározását ugyanakkor kizárttá teszi, hogy a folytatólagos elkövetéssel a sértettnek okozott kár a csalás minősítését megalapozó, a Btk. 459. §

(6)bekezdés c) pontjában meghatározott alsó értékhatárt többszörösen meghaladta, továbbá ennél is nyomatékosabb körülményként, hogy a III. rendű terhelt nem csupán büntetett előéletű, de a cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt állva követte el. A jelentős időmúlás és az eljárás elhúzódása ugyanakkor a törvényi középmértéket elérő, vagy ahhoz közelebb eső tartamú szabadságvesztés kiszabását nem indokolja. [44] IV. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A III. rendű terhelt által megvalósított vagyon elleni bűncselekményt a Btk. 373. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő, folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntetteként minősítette, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztést két évre enyhítette, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [45] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [46] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 2.Bfv.84/2021/20 8 Budapest, 2021. december 11. Dr. Sebe Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró