A határozat elvi tartalma: Perköltségként csak a perbeli jog érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült költség érvényesíthető. Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.II.39.888/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Tóth Lajos ügyvezető Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága (3525 Miskolc, Kazinczy utca 19.) Az alperes képviselője: Dr. Csilekné Dr. Szántay Georgina jogtanácsos A per tárgya: mulasztási per A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Törvényszék 11.K.701.645/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria – az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja; Kúria II.Kpkf.39.888/2021/2 2 – kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- augusztus
- napján az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
- évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
- §
(5)bekezdésében foglaltak alapján a felperest a ... szám alatti ingatlan bontási munkálata tárgyában ajánlat megtételére hívta fel. A felperes ezen ajánlatát megtette, de az alperes nem jelölt ki közreműködő szervezetet, ehelyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása beszerzési eljárást indított. [2] A felperes
- október 28-án mulasztási per megindítása iránt keresetet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon, amelyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg alperes mulasztását, mert a . ... szám alatti ingatlan bontási munkálata érdekében lefolytatott, közreműködő szervezet kijelölésére irányuló eljárásban, az eljárás tárgyát képező végrehajtási cselekmények foganatosítására végzéssel közreműködő szervezetet nem jelölt ki. [3] Az elsőfokú bíróság megküldte alperes részére a felperes keresetlevelét. Az alperes védiratában a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(6)bekezdése alapján elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a kereseti kérelemben előadott jogsérelmet időközben orvosolta, mert
- november 25-én (helyesen: 26-án) kelt végzésével a közreműködő szervezet kijelölését pótolta. [4] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével alperes védiratát és a közreműködő szervezet kijelölésére vonatkozó 4619941988 számú végzését azzal küldte meg a felperes részére, hogy határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy az alperes jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekménye a keresetében állított jogsérelmet teljes mértékben orvosolta-e. [5] A felperes elektronikus úton előterjesztett beadványában a védirat valamennyi mellékletének kézbesítését, majd e körben iratbetekintés biztosítását kérte. A felperes
- január 13-án keresetváltoztatást terjesztett elő, amelyben azt sérelmezte, hogy a közreműködő szervezet kijelöléséről szóló végzést részére alperes nem kézbesítette. Az elsőfokú bíróság a felperesi beadványt új ügyszámon, új keresetként iktatta és megküldte alperes részére. [6] A felperes e beadványa mellékleteként költségjegyzéken perköltségként 5609 forint gépjárművel és 2422 forint munkabérrel kapcsolatos költsége, mindösszesen 8031 forint készkiadása megtérítését kérte Az elsőfokú bíróság végzése [7] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével az eljárást a Kp.
- §
(6)bekezdése alapján megszüntette. Indokolásában kifejtette, hogy a bíróság felhívására a felperes nem Kúria II.Kpkf.39.888/2021/2 3 nyilatkozott arról, hogy az alperesnek a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekménye a kereseti kérelmének eleget tett-e, azonban a keresetlevél tartalma és az alperes által csatolt – a közreműködő szervezet kijelölésére vonatkozó – végzése alapján megállapítható, hogy az alperes a keresetben állított mulasztást orvosolta, ezért az eljárás megszüntetésének feltételei fennállanak. A fellebbezés és az alperesi nyilatkozat [8] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen a végzés perköltségre vonatkozó részének a megváltoztatását és az alperes 8.031 forint perköltsége megfizetésére kötelezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzése fellebbezéssel érintett részének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Hangsúlyozta, hogy a költségjegyzéken a
- november
- napján Miskolcról gépjárművel a bontás helyszínére (G.) történő oda- és visszautazás, valamint kiesett munkabér költségre vonatkozóan terjesztette elő igényét, amely teljes egészében megalapozottnak tekinthető. Ekkor győződött meg ugyanis arról, hogy bár ezen időpontban a közreműködő szervezet kijelölésére alperes részéről még nem került sor, az érintett ingatlanon a bontás már végrehajtásra került. Erre vonatkozóan fényképfelvételek is rendelkezésre állnak, amelyek a költségek indokolt voltát szintén alátámasztják. [10] Kifejtette, hogy a költségét az arra irányadó jogszabályi rendelkezések alapján számította ki, melynek megtérítésére az alperes a Kp.
- §
(6)bekezdése alapján köteles. Ennek megállapítása azért is feltétlenül szükséges, hogy az alperesi alkalmazott jogszabálysértő mulasztásáról az alperes vezetője értesüljön. Sérelmezte és a Kp. 2. §
(6)bekezdése alapján lényeges eljárási szabálysértésnek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság a védirat mellékletét képező közigazgatási iratokat részére nem küldte meg, annak megtekintését csak az elektronikus rendszerben engedélyezte. [11] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében – annak helyes indokai alapján – az elsőfokú bíróság végzésének hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. [14] A Kp. 35. §
(1)bekezdése a költségekre – meghatározott eltérésekkel – a polgári perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni. [15] A keresetlevél benyújtását követően amennyiben az alperes a jogsérelem orvoslására indított eljárása eredményeként a kereseti kérelemben állított jogsérelmet orvosolja, a Kp. 83. §
(6)bekezdése az eljárás megszüntetését írja elő. E jogszabályhely a perköltség viselésére Kúria II.Kpkf.39.888/2021/2 4 vonatkozóan is speciális rendelkezést tartalmaz, mert ez esetben a felperes perköltségének megfizetésére az alperest kell kötelezni. [16] A perköltség fogalmát a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a szabályozza. E szerint a perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is. [17] A fenti rendelkezések alapján azt kellett vizsgálni, hogy a felperes által érvényesített készkiadás olyan a kereset érvényesítésével összefüggő szükségképpeni költségnek minősüle, amelynek megtérítése az alperes részéről indokolt. [18] A felperes az utazási költség, illetőleg kiesett munkabér érvényesítésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a bontás helyszínére azért kellett elmennie, mert akkor győződött meg arról, hogy a G.i ingatlanon az épület már lebontásra került. [19] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes fenti helyszínen tett megállapítása nem áll közvetlen összefüggésben a keresetbeli jogérvényesítéssel, mert a keresetben állított jogsérelem az alperesnek a bontást végrehajtó közreműködő szervezet kijelölésére vonatkozó végzés meghozatalának elmulasztásában nyilvánult meg. Az alperes helyesen utalt a fellebbezésre tett észrevételében arra, hogy a felperes jelen keresetbeli jogérvényesítése esetén nem volt relevanciája annak, hogy az ingatlan lebontásra került-e, avagy sem. [20] A felperes a fellebbezésében sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárás iratanyagát nem küldte meg részére. A Kúria ezzel összefüggésben utal arra, hogy a felperes, mint gazdálkodó szervezet elektronikus kapcsolattartásra köteles az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján. Az elsőfokú bíróság ezért a Kp. 2. §
(6)bekezdésében foglaltakat nem sértette meg, amikor a megelőző eljárás iratanyagának megtekintését elektronikus úton engedélyezte, ugyanis a felperes számára az iratok megismerését ezáltal lehetővé tette. [21] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, amikor az alperes költség megfizetésére kötelezését mellőzte a felperes által felszámított – a nem közvetlenül és szükségképpen a keresete előterjesztésével, illetőleg megindításával felmerült – költsége tekintetében. [22] A Kúria a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [23] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A sikertelenül fellebbező felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 47. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illeték megfizetésére köteles a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 83. §
(1)bekezdése, 102. §
(1)bekezdése alapján. [25] Az alperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem érvényesített, illetőleg nem számított fel, ezért erről a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
- §a és
- §-a alapján rendelkeznie nem kellett. Kúria II.Kpkf.39.888/2021/2 5 [26] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró