Bfv.1282/2024/17 – Kúria

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés] és lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 8 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a vagyonelkobzásról, a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés büntetése végrehajtásának az elrendeléséről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. november 21-én jogerős 1.Bf.105/2023/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, pontosította a II. rendű terhelt bűnügyi felügyeletének beszámításáról, a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés büntetése végrehajtásáról és a bűnjelekről szóló rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállásnak a felülvizsgálati indítvánnyal érintett
3. pontja a következő: – A terheltek közül az I. rendű és a VI. rendű terhelt unokatestvérek, a VI. rendű terhelt a II. rendű terheltet ismerte. A II. rendű és a III. rendű terhelt ikertestvérek, míg a IV. rendű terhelt az unokatestvérük. Az V. rendű terhelt a III. rendű terhelt élettársa. A VII. rendű terhelt az I. rendű terhelt ismerőse, a VII. rendű terhelt ismerte a II. rendű terheltet. Az I. rendű terhelt kőművesként dolgozott a II. rendű terhelt és a III. rendű terhelthez köthető ingatlanok felújításán, ennek révén ismerkedett meg a testvérekkel, valamint a velük rokoni viszonyban álló IV. rendű és V. rendű terhelttel. –
4. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt
5. év végétől kezdődően
6. június
7. napján történt elfogásáig kábítószerrel – marihuánával – kereskedett. A kábítószert a tartózkodási helyén tárolta, és előzetes egyeztetés alapján értékesítette a kiterjedt vevőkörébe tartozó kábítószer-fogyasztók részére. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 3 – Az I. rendű terhelt a marihuánát részben saját fogyasztás, részben továbbértékesítés végett több forrásból szerezte be, illetve biztosította az alábbiak szerint. – 1/B. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt az általa továbbértékesített marihuána másik részét a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelttől szerezte be, akik
8. év végétől
9. június
10. napján történt elfogásukig az V. rendű terhelt közreműködésével egymással szervezetten együttműködve, „családi vállalkozás” keretében szintén kábítószer – marihuána – kereskedelmével foglalkoztak oly módon, hogy a kábítószert ők maguk termesztették a család tulajdonát képező ingatlanokon. E tevékenység keretében a II. rendű és a III. rendű terhelt az édesanyjuk, tanú5 és testvérük, egyéb érdekelt4 tulajdonában álló egyéb érdekelt4 lakcíme szám alatti ingatlanban, a fedett terasz alatti pincehelyiségben, valamint az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlan udvarában, egy lakattal lezárt, katonai jellegű fém konténerben, továbbá az V. rendű terhelt tulajdonában lévő terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanban egyaránt kiépített infrastruktúrával rendelkező, elszívó berendezéssel, ventilátorokkal, nagy teljesítményű, ideális fényintenzitást biztosító időkapcsolóval ellátott lámpatestekkel megvilágított, hő- és fényvisszaverő fóliával bélelt helyiségben marihuána előállítására alkalmas indiai kender termesztését célzó ültetvényeket alakítottak ki. – A kábítószer termesztésével, illetve a marihuána előállításával kapcsolatos mindennapi teendőket mindhárom, az előzőekben megjelölt ingatlanon kialakított ültetvényen a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt végezte, akik az ingatlanokon rendszeresen megjelenve ellátták az egyes ültetvényeken termelt kendernövény egyedek gondozásával, öntözésével, illetve a kialakított világítási és szellőzőrendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt a
11. június
12. napján foganatosított rendőri intézkedés időpontjában – az egyéb érdekelt4 lakcíme szám alatti ingatlanon összesen 52 tő, különböző növekedési fázisban lévő (így 26 tő 55-106 cm magasságú, virágzás előtt álló és 26 tő 100-145 cm magasságú virágzó, szüretelés előtt álló), az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlanon lévő fém konténerben összesen 46 tő különböző fejlettségi fokú (így 5 tő 3-7 cm magasságú, 22 tő 10-20 cm magasságú, palántakorú, virágzás előtt álló és 19 tő 60-120 cm magasságú, virágzó), míg a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon 21 tő virágzó, szüretelés előtt álló, 100-170 cm magasságú – a három ingatlanon mindösszesen 119 női ivarú kendernövényt termesztettek azért, hogy az azokból előállított marihuánát anyagi haszonszerzés végett értékesítsék. – A fenti ingatlanokon feltalált kendernövényekben kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületek, köztük delta-9-THC mutatható ki. – A Btk.
13. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján a marihuána (kannabisz) és a delta-9-THC kábítószernek minősül. – Az I. rendű terhelt maga is közreműködött a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által üzemeltetett kenderültetvényeken történő kábítószer-termesztésben azáltal, hogy segített a III. rendű terheltnek az ültetvények felszereléséhez szükséges eszközök beszerzésében, továbbá a vele és terhelt társaival történő rendszeres telefonos kapcsolattartás során folyamatos instrukciókkal, tanácsokkal – de az ültetvényeken megjelenve közvetlenül is – segítette a kábítószer termesztését, illetve egymás kábítószer-termesztői tevékenységéről tudva kölcsönösen megosztották egymással az azzal kapcsolatos tapasztalataikat. – Az I. rendű terhelt több ízben vásárolt a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által üzemeltetett kábítószer-ültetvényeken megtermelt marihuánából, amit vagy a II. rendű, vagy a III. rendű, vagy a IV. rendű terhelt adott át neki. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 4 – Miután a III. rendű terheltet
2. június
3. napján más ügyben kibocsátott elfogatóparancs alapján elfogták, távollétében a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon kialakított marihuánaültetvényen az V. rendű terhelt (pontosabban meg nem határozható személlyel vagy személyekkel) végezte el a szüretelést. Az I. rendű terhelt ez alkalommal is vásárolni kívánt a megtermelt marihuánából, erre azonban a terheltek
4. június
5. napján, összehangolt rendőri intézkedés keretében történt elfogása okán már nem került sor. – A
6. június
7. napján foganatosított rendőri intézkedés során az egyes ingatlanokon termesztett, lábon álló indiai kendernövény egyedek mellett: az egyéb érdekelt4 lakcíme szám alatti ingatlanon kialakított ültetvényen a kábítószer termesztéséhez szükséges eszközöket, ültetőközeget, növényi tápanyagokat, vegyszereket, szárító szitát, ventilátorokat, szénszűrő szellőztető, szivattyú és áramellátó berendezéseket, az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlanon a kábítószer termesztéséhez szükséges ültetőközeget, növényi tápanyagokat, tápoldatokat, ventilátort, mobilklímát, szénszűrő szellőztető és áramellátó berendezéseket, már leszüretelt 11 db kendernövény gyökeres szárcsonkját, valamint 196,3 gramm kendernövény levélzetet, illetve növényi törmeléket, míg a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon kialakított ültetvényen ugyancsak a kábítószer-termesztéshez szükséges ezközöket, így ültetőközeget, növénynevelő edényeket, növényi tápanyagokat, tápoldatokat, ventilátort, szénszűrő szellőztető, áramellátó, szivattyúzó, locsoló berendezéseket, szárítókereteket, továbbá különböző – a későbbi marihuánafogyasztásra ideális tárolási körülmények között – kartondobozokban, illetve hűtőszekrényben már (
8. június
9. napja előtti hétvégén, illetve pontosabban meg nem állapítható időben) leszüretelt, és továbbértékesítés végett tárolt, bruttó 2.845 gramm (légszárazon 940 gramm), bruttó 4.285 gramm (légszárazon 600 gramm), illetve bruttó 7.655 gramm (légszárazon nettó 1.065 gramm), összesen nettó 2.605 gramm növényi ágvégződést, azaz marihuánát, továbbá zsákokban 61 darab már leszüretelt kendernövény gyökeres szárcsonkját lelte fel, és foglalta le a nyomozó hatóság. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által – az I. rendű terhelt közreműködésével – a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon továbbértékesítés végett megtermelt és tárolt, összesen nettó 2.605 gramm marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 260 gramm (272±12 gramm), ami összességében is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak legkevesebb 217%-a. – A II. rendű terhelt a lakcímén, a terhelt2 címe szám alatti ingatlanban
10. június
11. napján tartott kutatás során a rendőri felszólításnak nem tett eleget, a házból nem jött ki, az eljárás vezetője a lakás konyhájából nyíló spájz polcozata alatt találta meg elbújva. A spájzban a polcos részen fűszerek és teák között, bőr cipzáras kulcstartóban feltalálásra került az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti telken lévő gépjármű-felépítmény kulcsa. A terhelt2 címe szám alatti ingatlanban továbbá az egyik szoba éjjeliszekrényéből kábítószerkereskedelemből származó 2.440 eurót foglalt le a nyomozó hatóság. – A II. rendű terhelt a
12. június
13. napján történt elfogása, illetve az ugyanazon a napon tőle vett vizeletminta vételét megelőzően kábítószert nem fogyasztott. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt az 1/B. tényállási pontban részletezett cselekményeikkel összesen 119 tő – marihuána előállítására alkalmas – kendernövény egyedet értékesítési célból termesztettek, valamint a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon (legalább részben a
14. június
15. napján történt kutatás előtti hétvégén) leszüretelt állapotú, nettó 2.605 gramm (legkevesebb 260 gramm totál-THC tartalmú) marihuánát értékesítési célból tartottak, amely kábítószerek együttes mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak (119%+217%) 336%-a, azaz több, mint 3-szorosa.
16. tényállási pont: Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 5 – A II. rendű terhelt az egyéb érdekelt4 címe2 szám alatti ingatlanban kialakított marihuánaültetvény üzemeltetéséhez szükséges villamos energiát úgy biztosította, hogy az áramfogyasztás-mérő előtt megbontotta a bemenő méretlen fővezetéket, amelyre rácsatlakozva jogosulatlanul egy méretlen leágazást alakított ki, ezáltal az ültetvény üzemeltetése során
17. év végétől
18. június
19. napjáig a fogyasztásmérőt megkerülve, mérés és díjfizetés nélkül vételezte az elektromos áramot. – A II. rendű terhelt a jogtalan áramvételezéssel 143.828 forint kárt okozott az ELMŰ Hálózati Kft.-nek, amely megtérült, megállapodás kötésével ugyanis az okozott kár az eljárás során a sértettnek megfizetésre került. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
20. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással, tartalma szerint azonban a
3. b)pont
4. ba)alpontjára alapítottan a kábítószerkereskedelem bűntetteként értékelt cselekmény minősítésének megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [5] Álláspontja szerint a jogerős tényállás csak általánosságban tartalmazza a kábítószerkereskedelem törvényi tényállási elemeit, azokat az egyes terheltek esetében nem pontosította. [6] Szerinte a II. rendű terhelt társtettesi magatartása nem állapítható meg, mivel a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon történt termesztésben, illetve az ott termesztett kábítószer értékesítésben semmilyen tényállásszerű magatartást nem valósított meg. [7] Indokai szerint a II. rendű terhelt tekintetében annyi állapítható meg, hogy az egyéb érdekelt4 lakcíme és egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlanokban marihuánát termesztett, aminek a mennyisége nem haladta meg a csekély mennyiség felső határát. Sem a III. rendű, sem a IV. rendű, sem az V. rendű terhelttel nem termelt, árusított marihuánát közösen. [8] Kifogásolta, hogy a bíróság a lehallgatott telefonbeszélgetésekből vonta le a következtetést a társas elkövetésre annak ellenére, hogy ezen 34 telefonbeszélgetésből csupán 9 van, ahol áttételesen érintve van a II. rendű terhelt neve. A kereskedéssel kapcsolatban nem került rögzítésre, hogy a II. rendű terhelt tárgyalt volna az I. rendű terhelttel a termesztett marihuána vonatkozásában az eladásról, szállításról, határidőkről, mennyiségről. [9] Kifejtette, hogy amennyiben az megállapítható a tényállásból, hogy a III. rendű terhelt segített a II. rendű terheltnek akár a termesztésben, akár az értékesítésben, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy fordítva is így volt, csak akkor, ha arra nézve is lenne tényállás és bizonyíték megállapítva. [10] Szerinte az áramlopással kapcsolatos ítéleti rendelkezés is azt támasztja alá, hogy a bíróság az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlanra úgy tekintett, mint a II. rendű terhelt által használt ingatlanra, ahol az ő ültetvényeihez használta fel az áramot. Amennyiben a három helyszínen termesztett marihuána mindegyik terhelt terhére megállapításra került, akkor az ahhoz felhasznált, és engedély nélkül vételezett energia is mindegyikük által társtettesként eltulajdonított energia lett volna. Ezt azonban a bíróság sem állapította meg. [11] Álláspontja szerint a jogerős tényállás, és az azt alátámasztó bizonyítékok nem tartalmazzák konkrétan, hogy a II. rendű terhelt bármit tett volna a testvére ültetvényén, vagy Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 6 hogy mennyiben működött közre a testvére ültetvényén termesztett marihuána értékesítésében, ezért nem lehet megállapítani a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét, és a társtettesi elkövetést az ott termelt marihuána tekintetében. [12] A II. rendű terhelt az egyéb érdekelt4 lakcíme2 és az egyéb érdekelt4 lakcíme szám alatti ingatlanban összesen 98 tő marihuánát termesztett, ami csekély mennyiség. Ezért a terhére a csekély mennyiségre elkövetett kábítószer- kereskedelem bűntettét lehet csak megállapítani [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. [13] A Legfőbb Ügyészség BF.276/2024/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [14] Kifejtette, hogy a II. rendű terhelt védője a II. rendű terhelt kábítószerkereskedelemnek minősülő cselekménye enyhébb minősítése vonatkozásában jogi érveket nem fogalmazott meg. Indítványában egyrészt az irányadó tényállástól eltérő, abban nem szereplő tényekre, másrészt pedig az irányadó tényállás egyes tényeire, azonban összefüggésükből kiragadva, a felülvizsgálattal elérni kívánt cél érdekében hivatkozott, amely felülvizsgálatot nem alapoz meg. [15] Álláspontja szerint az indítványnak a II. rendű terhelt társtettesi minőségének a kábítószer-kereskedelem bűntettében kifogásolása még az irányadó tényállás alapján sem képezi felülvizsgálat tárgyát. [16] Az elkövetői alakzat meghatározása nem része a minősítésnek, így az e körben való téves rendelkezés nem téves minősítés, hanem a büntetőjog más szabályát sérti. Ezért felülvizsgálatnak csak a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontjában írt okból lehet helye, amennyiben ez törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. [17] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát utasítsa el. [18] A II. rendű terhelt az észrevételében csatlakozott az indítványban foglaltakhoz, az abban foglaltakkal egyező észrevételt tett. [19] A II. rendű terhelt védője az ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében lényegében megismételte a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. III. [20] A II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [22] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [23] A Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [24] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §

(5)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 7 [25] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [26] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében és a Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás vétségében megállapította. [27] A Btk. 176. §

(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(3)bekezdés szerint a büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [28] A Kúria rámutat arra, hogy a kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/

1. Büntető jogegységi határozat. E szerint a kereskedés mint elkövetési magatartás adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [29] Amennyiben pedig a kábítószer kereskedési célzattal való megszerzése kábítószerkereskedelem, úgy értelemszerűen a kábítószer rendszeres értékesítési (kereskedési) célzattal való termesztése is az. [30] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálattal érintett részében – egyértelműen rögzíti a következőket: – Az I. rendű terhelt az általa továbbértékesített marihuána másik részét a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelttől szerezte be, akik
2. év végétől
3. június
4. napján történt elfogásukig az V. rendű terhelt közreműködésével, egymással szervezetten együttműködve, „családi vállalkozás” keretében szintén kábítószer – marihuána – kereskedelmével foglalkoztak oly módon, hogy a kábítószert ők maguk termesztették a család tulajdonát képező ingatlanokon. – E tevékenység keretében a II. rendű és a III. rendű terhelt az édesanyjuk és a testvérük tulajdonában álló két ingatlanban, valamint az V. rendű terhelt tulajdonában lévő ingatlanban egyaránt kiépített infrastruktúrával rendelkező, elszívó berendezéssel, ventilátorokkal, nagy teljesítményű, ideális fényintenzitást biztosító, időkapcsolóval ellátott lámpatestekkel megvilágított, hő- és fényvisszaverő fóliával bélelt helyiségben marihuána előállítására alkalmas indiai kender termesztését célzó ültetvényeket alakítottak ki. – A kábítószer termesztésével, illetve a marihuána előállításával kapcsolatos mindennapi teendőket mindhárom, az előzőekben megjelölt ingatlanon kialakított ültetvényen a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt végezte, akik az ingatlanokon rendszeresen megjelenve ellátták az egyes ültetvényeken termelt kendernövény egyedek gondozásával, öntözésével, illetve a kialakított világítási és szellőzőrendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt a
5. június
6. napján foganatosított rendőri intézkedés időpontjában a három ingatlanon mindösszesen 119 női ivarú kendernövényt termesztett azért, hogy az azokból előállított marihuánát anyagi haszonszerzés végett értékesítsék. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 8 – Az I. rendű terhelt a vádbeli időben több ízben vásárolt a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által üzemeltetett kábítószer-ültetvényeken megtermelt marihuánából, amit vagy a II. rendű, vagy a III. rendű, vagy a IV. rendű terhelt adott át neki. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt által – az I. rendű terhelt közreműködésével – a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon továbbértékesítés végett megtermelt és tárolt, összesen nettó 2.605 gramm marihuána totál-THC tartalma legkevesebb 260 gramm (272±12 gramm), ami összességében is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak legkevesebb 217%-a. – A II. rendű terhelt a lakcímén, az ingatlanban
7. június
8. napján tartott kutatás során a rendőri felszólításnak nem tett eleget, a házból nem jött ki, az eljárás vezetője a lakás konyhájából nyíló spájz polcozata alatt találta meg elbújva. A spájzban a polcos részen fűszerek és teák között bőr, cipzáras kulcstartóban feltalálásra került az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti telken lévő gépjármű-felépítmény kulcsa. A terhelt2 címe szám alatti ingatlanban továbbá az egyik szoba éjjeliszekrényéből kábítószer-kereskedelemből származó 2.440 eurót foglalt le a nyomozó hatóság. – A II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű terhelt az 1/B. tényállási pontban részletezett cselekményeikkel összesen 119 tő – marihuána előállítására alkalmas – kendernövény egyedet értékesítési célból termesztettek, valamint a terhelt5 címe2 szám alatti ingatlanon (legalább részben a
9. június
10. napján történt kutatás előtti hétvégén) leszüretelt állapotú, nettó 2.605 gramm (legkevesebb 260 gramm totál-THC tartalmú) marihuánát értékesítési célból tartottak, amely kábítószerek együttes mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak (119%+217%) 336%-a, azaz több, mint 3-szorosa. [31] A II. rendű terhelt magatartása az értékesíthető kábítószer létrehozására irányult, melyből a tényállásban rögzítettek szerinti mennyiségű élő kannabisz növény, valamint kábítószer származott, következésképpen a cselekménye befejezett. [32] Téves a II. rendű terhelt védőjének álláspontja, mely szerint a II. rendű terhelt terhére a társtettesi elkövetés nem állapítható meg, ezért legfeljebb a Btk.
11. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettét követte el. [33] A Btk. 13. §

(3)bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. [34] A társtettesség lényege tehát a közös elkövetés, amely a bűncselekmény megvalósulását jelenti több személy aktív, szándékos együttműködése révén. A társtettesi elkövetés lényegi eleme, hogy az egyes elkövetők nem csupán egyéni, elszigetelt cselekményeiket hajtják végre, hanem egy közös, összehangolt elkövetési terv keretében járulnak hozzá a teljes bűncselekmény megvalósulásához. [35] A társtettesség megállapításához nem szükséges, hogy minden elkövető ugyanazt a konkrét elkövetési magatartást valósítsa meg, elegendő, ha tevőlegesen, közös elhatározással működnek közre a bűncselekmény megvalósításában. [36] Az irányadó, jogerős tényállás szerint a II. rendű, a III. rendű és az V. rendű terhelt szervezetten együttműködve, családi vállalkozás keretében közösen foglalkozott kábítószer termesztésével és kereskedelmével. A kábítószert maguk termesztették három különböző ingatlanon, melyek közül kettő a II. rendű terhelt családjának tulajdonát, egy pedig az V. rendű terhelt tulajdonát képezte. Ezen ingatlanokon a II. rendű terhelt rendszeresen megjelent, és ott tevékenyen részt vett a kendernövények gondozásában, és a technikai eszközök működtetésében. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 9 [37] Ezen tények egyértelműen alátámasztják a közös elkövetést. Nem egyéni, elhatárolható bűncselekményekről van szó, hanem egy közös cél érdekében végzett, folyamatos együttműködésről. [38] A társtettesi elkövetés megállapításához nem követelmény, hogy minden társtettes vonatkozásában tételesen felsorolásra kerüljön az egyes elkövetési cselekmény, ha az együttműködés folyamatos és szervezett, és minden elkövető tevőleges közreműködése megállapítható. [39] Másképpen szólva, nem szükséges külön-külön rögzíteni, hogy a II. rendű terhelt pontosan mikor, mit csinált az egyes ingatlanokon, ha a tényállásból az együttműködés és a tevőleges közreműködés összességében egyértelmű. [40] Jelen ügyben a terheltek közös célja volt a marihuána előállítása a kendernövények termesztése révén, valamint annak az értékesítése, szervezetten működtek együtt, rendszeresen jelen voltak, és aktívan részt vettek mindhárom ingatlanon, közösen működtették a termesztési infrastruktúrát. [41] Mindezek alapján nem foghatott helyt a védő érvelése, mely szerint a II. rendű terhelt esetében nem állapítható meg a társtettesség. [42] Ami a II. rendű terhelt védőjének kifogását illeti, mely szerint ellentmond a társtettesi elkövetésnek az, hogy a lopási cselekményben tettesként mondta ki bűnösnek a bíróság a II. rendű terheltet, a Kúria a következőkre mutat rá. [43] A Btk. 370. §

(1)bekezdése alapján, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A

(2)bekezdés szerint a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a)a lopást kisebb értékre, vagy
2. b)a szabálysértési értékre elkövetett lopást a ba)-
3. bi)pontokban meghatározott módon követik el. [44] A Btk. 383. §
4. a)pontja szerinti értelmező rendelkezés szerint dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható energiát is érteni kell. [45] Az irányadó tényállásból kitűnően a II. rendű terhelt az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlanban az áramfogyasztás-mérő előtt megbontotta a bemenő méretlen fővezetéket, amelyre rácsatlakozva jogosulatlanul egy méretlen leágazást alakított ki, ezáltal az ültetvény üzemeltetése során 2019. év végétől 2020. június 8. napjáig a fogyasztásmérőt megkerülve, mérés és díjfizetés nélkül vételezte az elektromos áramot. [46] Ennek folytán a villamosenergia – a lopás törvényi tényállása szempontjából – számára idegenné vált. [47] A lopást lehetővé tevő bemenő méretlen fővezeték megbontása és arra történő jogosulatlan rácsatlakozása az áramlopásnak csak előkészülete, az elkövetési magatartás az áram mérés előtti elvezetése és felhasználása. [48] A jogerős tényállás szerint az áramnak az egyéb érdekelt4 lakcíme2 szám alatti ingatlanban az általa és a terhelttársai által kialakított marihuánaültetvény üzemeltetéséhez történő elvezetése és felhasználása a II. rendű terhelt által történt. [49] A tényállás arra vonatkozó tényt nem rögzít, hogy a III. rendű vagy az V. rendű terhelt részt vett volna a vezeték megbontásában, közösen döntöttek volna az áramlopásról. [50] Ezáltal a III. rendű és az V. rendű terhelt csak haszonélvezője volt annak, hogy az ültetvény áramhoz jutott, azonban ez nem azonos a cselekmény végrehajtásában való részvétellel. Mivel a tényállás az áramlopással kapcsolatban nem rögzít a III. rendű és az V. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 10 rendű terhelt vonatkozásában semmilyen tevőleges vagy segítő magatartást, így még a bűnsegély sem merül fel, nemhogy a társtettesség. [51] Tehát a II. rendű terhelt volt az, aki megbontotta, majd megkerülte a mérőt, így jogtalanul vételezett áramot, ami önállóan kimeríti a Btk. 370. §

(1)bekezdésbe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás vétségét. [52] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében és lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] megállapította. [53] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [54] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [55] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [56] Ezzel szemben a II. rendű terhelt védője az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor a tényállásban foglaltaktól eltérően azt állította, hogy nem került rögzítésre a II. rendű terhelt elkövetési magatartása az V. rendű terhelt ingatlanára vonatkozóan, valamint sérelmezte a lehallgatási anyag bíróság általi értékelését. [57] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [58] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Fővárosi Törvényszék 98.B.294/2021/

1. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.105/2023/
2. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [59] A döntés elvi tartalma A társtettesség lényege a közös elkövetés, amely a bűncselekmény megvalósulását jelenti több személy aktív, szándékos együttműködése révén. A társtettesi elkövetés lényegi eleme, hogy az egyes elkövetők nem csupán egyéni, elszigetelt cselekményeiket hajtják végre, hanem egy közös, összehangolt elkövetési terv keretében járulnak hozzá a teljes bűncselekmény megvalósulásához. A társtettesség megállapításához nem szükséges, hogy minden elkövető ugyanazt a konkrét elkövetési magatartást valósítsa meg, elegendő, ha tevőlegesen, közös elhatározással működnek közre a bűncselekmény megvalósításában. A lopást lehetővé tevő bemenő méretlen fővezeték megbontása és arra történő jogosulatlan rácsatlakozása az áramlopásnak csak előkészülete, az elkövetési magatartás az áram mérés előtti elvezetése és felhasználása. IV. Kúria 3.Bfv.1.282/2024/17-I. 11 [60] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [61] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. április
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ