← Magyarország

Pf.20167/2020/6 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.167/2020/

  1. A Győri Ítélőtábla dr. Bíró Zoltán pártfogó ügyvéd (Helység1/2/3,.) által képviselt felperes (Helység1/2/3, Helység1/2/3, .) felperesnek dr. Kövér Anita jogtanácsos ( Helység1/2/3 .) által képviselt Helység1/2/3-i Országos BV Intézet (Helység1/2/3, ) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perben a Szombathelyi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 28.P.20.180/2020/7/III. számú ítélete ellen a felperes
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett 240.000,- (Kétszáznegyvenezer) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélőtábla megállapítja, hogy mind az első-, mind a másodfokú eljárás tekintetében felmerült pártfogó ügyvédi díj teljes egészében a felperes terhére esik. Ezzel az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesi intézet fogvatartottja. [2] Az alperes a fogvatartottak szállítását a –
  5. évben forgalomba helyezett frsz.1 és az frsz.2 forgalmi rendszámú Mercedes Atengo típusú rabszállítóval végzi. [3] Az alperesi nyilvántartás szerint - a perbeli vitatott időszakban - a felperes az alábbi esetekben vett részt körszállításon alperesi intézet induló- vagy végállomással: Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 2 [4]
  6. február
  7. napján az frsz.1 forgalmi rendszámú, Mercedes Tornado típusú, 39 személyes szállító járművel - a
  8. számú helyen - Helység2-ről Helység1/2/3-re. A szállítás 14 h 35 min és 17 h 50 min között történt. A jármű jogszabályi rendelkezések alapján jogszerűen közlekedett az adott műszaki kialakítás mellett. [5]
  9. március
  10. napján ugyanezen járművel Helység1/2/3-ről Helység2-re a
  11. számú helyen. A szállítás 15 h 30 min és 19 h 55 min között történt. A jármű ugyancsak jogszerűen közlekedett. A Helység3 Megyei Bv. intézetben került sor az egészségügyi és pihenőidő beiktatására 17 h 35 min és 18 h 5 min között Helység2 felé. [6]
  12. március
  13. napján ugyanezen gépjárművel Helység2-ről Helység1/2/3-re a
  14. számú helyen. A szállítás 16 óra 20 perctől 19 óra 45 percig tartott. Ekkor is jogszerűen közlekedett a gépjármű. Pihenőidő beiktatására ugyancsak a Helység3 Megyei Bv. intézetben került sor 18 óra 25 perc és 18 h 50 min között Helység1/2/3 felé. [7]
  15. május
  16. napján ugyanezen a gépjárművel Helység1/2/3-ről Helység2-re a
  17. számú helyen. A szállítás 5 óra 40 perctől 10 h 25 percig tartott. A jármű ekkor ugyancsak jogszerűen közlekedett. Pihenőidőre a Helység3 Megyei Bv. intézetben került sor 7 óra 45 perc és 8 h 15 min között Helység2 felé. [8]
  18. május (nyilvánvaló elírás folytán helyesen)
  19. napján az frsz.2 forgalmi rendszámú gépjárművel a
  20. számú helyen Helység2-ről Helység1/2/3-re. A szállítás 16 óra 50 perctől 20 h 30 percig tartott. A jármű ekkor ugyancsak jogszerűen közlekedett. [9] A fogvatartottak szállítása minden esetben előre tervezetten, előre meghatározott ülésrend szerint történik. A szállítások mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásával kerülnek végrehajtásra a jogszabályokban, a biztonsági szabályzatokban, illetve a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának szakutasításában foglaltak szerint. [10] A felperes a szállítások során közepes biztonsági kockázatú elítéltként utazott. Vele szemben bilincs mozgáskorlátozó eszköz került alkalmazásra. A közepes biztonsági kockázatú fogvatartottakat bilincs mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása mellett szállítják. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása előírás. [11] A Helység1/2/3-ről Helység2-re, illetve Helység2-ről Helység1/2/3-re történő körszállítás - pihenőidő beiktatása nélkül - három óra időtartamot vesz igénybe. [12] A szállítások úgy kerülnek megtervezésre, hogy abban általában lehetőség van pihenőidő beiktatására, amely minden esetben valamelyik útba eső büntetés-végrehajtási intézetnél történik. [13] A szállítások alkalmával a járművekben ún. kübli áll rendelkezésre, arra az esetre, ha valamelyik fogvatartottnak azonnali szükséglete adódna. Biztonsági okból másképp nem valósítható meg egy azonnali megállás. Az indulást megelőzően azonban minden fogvatartottnak (így a felperesnek is) lehetősége van a mosdó használatára. Amennyiben Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 3 valamelyik fogvatartott a szállítás során jelzi, hogy egészségügyi szükséglete van, akkor a szállítási útvonalon a rendelkezésre álló bv. intézetet a szállítmányvezető is beiktathatja, ez azonban részére nem kötelezettség, hanem lehetőség. [14] A perbeli rabszállítók alkalmasak személyek szállítására úgy is, hogy a fogvatartottak párosával egymáshoz vannak bilincselve. Az ülések a felépítmény kialakításával együtt védő funkciót is ellátnak a baleset bekövetkezése esetére. [15] A perbeli időszakban a felperes nem rendelkezett olyan betegséggel, amely a felperes szállítását akadályozta volna. [16] A felperes módosított keresetében 3 millió forint sérelemdíj megfizetésre kérte kötelezni az alperest. [17] A kereseti kérelmét a körszállítások során tapasztalt embertelen és megalázó bánásmódra és körülményekre alapította, amelyek a személyiségi joga megsértését eredményezték. E körben kifogásolta a szállítások komfort és biztonsági fokozatát. Álláspontja szerint az ülőhelyek a hosszú szállítási idő alatt kényelmetlenek és egészségtelenek. Az átszállításokat olyan teherautóból átalakított gépjárművel végzik, amelyekben nincs biztonsági öv felszerelve, továbbá az oldalsó kicsúszásgátló magassága az ülőlaptól számítva kb. 2m. Az ülőlapnak rétegelt a felülete, amely váratlan körülmény esetén a fogvatartott ülésből való kicsúszását vetíti előre. [18] Sérelmezte, hogy a szállítások során nem volt biztosított az illemhely, a higiéniai körülmények és a folyadék vételezése. A rabszállító járművekben használható kübli (mint ideiglenes illemhely) utasokkal egy légtérben való elhelyezése undort keltő. Egyrészt senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy végig nézze mások alapvető biológiai szükségletének kielégítését. Ez szégyenérzetet okoz, és konfliktushoz vezet. Másrészt a kübli a használatot követően egy légtérben marad a fogvatartottakkal. További probléma, hogy annak használata után nincs lehetőség a kéz fertőtlenítésére. A kübli használatának elkerülése érdekében a fogvatartott az út során nem fogyaszt folyadékot. [19] Sérelmezte a kettős összebilincselést is. Ez megítélése szerint egyrészt felmerülő baleset (tűz) esetén kizárja a menekülést, menekítést, szabadulást, szabadítást, elsősegélynyújtást, azaz veszélyezteti a testi épséget, másrészt megalázó, mert olyan kéztartást kell felvenni a másik hozzábilincselt fogvatartottal, amely nem komfortos. A kettős összebilincselés a két ember között vitához is vezethet, amely növeli a stresszt, a feszültséget. [20] Mindezek miatt a felperesben félelem és szorongás, stressz alakult ki. [21] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Érvelése szerint a büntetés-végrehajtási jogviszony olyan speciális jogviszony, amelynek során a fogvatartott tűrni köteles az alapvető jogainak esetlegesen jogszabályon alapuló korlátozását. Így tűrni köteles a tartózkodási hely szabad megválasztása jogának korlátozását, illetve azt, hogy magánszféráját más személyekkel osztja meg. Mindez nem felperes elleni retorzió, hanem minden fogvatartottra kötelező jellegű előírás. Ezen Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 4 normák által nem érintett emberi jogok a fogvatartottat is megilletik. Hivatkozása szerint a szállításra használt gépjárművek megfelelnek a fogvatartottak szállítására vonatkozó 58/
  21. (X. 27.) BM rendelet előírásainak. Az alperesi hivatkozás szerint a Bv. intézet szállító járművei a jelen műszaki adottságok és felszerelés mellett – biztonsági öv kialakítása nélkül is – jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmasak szállító feladatok ellátására (fenti BM rendelet
  22. §

(2)bekezdése,
  1. számú melléklet). Az alperes a feladatait az előírásoknak megfelelően hajtotta végre, a felperes részére személyiségi jogsértést a szállítások során nem okozott. Az alperes megtartotta a fogvatartottak élete, testi épsége és egészségének megőrzése érdekében a jogszabályokat. [22] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a keresetet elutasította, a felperest pedig az alperes javára 50.000 Ft elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. [23] A határozata indokolásában rögzítette, hogy a döntése meghozatala során a
  2. évi V. törvény Ptk. 2:43.§, 2:51.§
(1)bekezdés a)-e) pontjára, 2:52.§
(1)-
(3)bekezdéseire, 6:519.§-ra, 6:548.§
(1)bekezdésére volt figyelemmel. Ez utóbbi körében kiemelte, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozott kár megtérítését igénylő félnek azt kell bizonyítani, hogy a közigazgatási szerv jogellenes tevékenységével, vagy mulasztásával okozati összefüggésben kára keletkezett, és a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. [24] Az 58/2015. (X. 27.) BM rendelet 3.§
(3)bekezdése szerint a fogvatartott és kényszerszállító szolgálati jármű 1.§
(2)bekezdésben felsorolt jogszabályokban előírt műszaki és közlekedésbiztonsági követelményektől eltérő műszaki követelményeit a 2-es számú melléklet tartalmazza. E rendelet 11.§-a szerint a rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba helyezett jármű 2025. december 31. napjáig átalakítási engedély nélkül a 2-es számú melléklet 1. pont
  1. e)– jelesül a biztonsági öv kialakítása -,
  2. h)alpontjai, a 2. pont
  3. e)és
  4. h)alpontjai, valamint a 3. pont
  5. a)alpontjában előírt feltételek teljesítése nélkül is részt vehet a közúti forgalomban. A 2 sz. melléklet 1. pontjának
  6. e)pontjában szabályozott biztonsági öv kialakítása alól tehát a rendelet 11.§-a ad felmentést. [25] A törvényszék a körszállításra irányadó szabályok megtartását a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának a fogvatartottak szállításának végrehajtásáról szóló 36/2017. (III.9.) OP szakutasítása 5. pontja és 35/A. pontja alapján is vizsgálta. Ezen előírások értelmében a fogvatartottak heti körszállítását a Biztonsági Szabályzatban foglaltak betartásával kell végrehajtani, a szállítmányvezető engedélye alapján a fogvatartott igény esetén használhatja az arra kijelölt illemhelyet a közbeeső vagy a kijelölt Bv. intézetben tervezetten tartott pihenő alatt. [26] Rögzítette, hogy a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 54. §
(1)bekezdése szerint a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról szóló döntést az érintett elítéltre vonatkozó adatok és információk alapján kell meghozni, amelynek során figyelembe kell venni az elítélt biztonsági kockázati besorolását és a kockázatelemző és Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 5 értékelő összefoglaló jelentés tartalmát is. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása során különös tekintettel kell lenni a törvényes bánásmód és az emberi méltóság tiszteletben tartására. [27] A törvényszék a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági szabályzatának kiadásáról szóló 26/2015. OP szakutasítás 154. pont
  1. c)pontja, 161. pontja és 165.
  2. a)pontja alapján megállapította a mozgáskorlátozó eszközök használatára irányadó szabályok alperes általi megtartását. [28] A jogalap körében kiemelte, hogy a személyiségi jogsértésre alapított sérelemdíj iránti igény akkor alapos, ha a felperes bizonyítja, hogy az általa hivatkozott személyiségi jogsértés bekövetkezett. Tehát a jogsértés tényét a felperesnek bizonyítania kell. Ez akkor kerülhet megállapításra, ha a felperes bizonyítja azt a hátrányt, ami nála a hivatkozott személyiségi jogsértés körében bekövetkezett. [29] A feltételezések közlése önmagában nem jelenti, hogy a megjelölt személyiségi jogsértés ténylegesen bekövetkezett. A feltételezésekre alapított személyiségi jogsértés miatt érvényesített sérelemdíj iránti igény nem foghat helyt. [30] A törvényszék álláspontja szerint a felperes által hivatkozott emberi méltóság – mint személyiségi jog – megsértése nem következett be az általa megjelölt tények alapján. A sérelmezett körülmények lehetnek általában kellemetlenek a szállítás során, azonban ezekre csak általánosságban hivatkozott a felperes. Önmagukban ezek a körülmények személyiségi jogsértést nem okoztak a felperesnek. [31] A felperes nem bizonyította, hogy a perbeli szállítások során az illemhely használata nem volt biztosítva. E körben az alperes előadta, hogy a fogvatartottaknak a szállítások előtt lehetőségük van a mosdó használatára, továbbá bizonyította, hogy a körszállítás során rendszeres pihenőidőt iktat be. Az alperes előadását a felperes nem vitatta. [32] A felperes a perben nem hivatkozott arra (és nem bizonyította), hogy a szükségletei elvégzésére nem lett volna lehetősége. [33] Az ún. kübli szállítójárművön való alkalmazását az alperes nem vitatta. Ugyanakkor a felperes nem hivatkozott arra, hogy a küblit a perbeli szállítások során ő, vagy más fogvatartott használta volna, és emiatt milyen sérelem érte. [34] A felperes csak állította, de nem bizonyította, hogy a kübli használata esetén nincs lehetőség a kéz fertőtlenítésére. [35] A perben az nem vitatott, hogy a kübli a használatot követően egy légtérben marad a fogvatartottakkal, azonban a felperes nem jelölt meg olyan esetet, amikor a küblit akár ő, akár más személy használta volna, és a küblinek a fogvatartottakkal való egy légtérben maradása miatt a felperest sérelem érte volna. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 6 [36] A felperes nem bizonyított olyan körülményt, amely a vizelet- és székletvisszatartási okból számára személyiségi jogsértésként jelentkezett. A felperes egészségügyi panaszai nem utaltak ilyen jellegű, de más olyan egészségügyi problémára sem, amely a szállításban való részvételét akadályozta, vagy nehezítette volna. [37] A felperes nem bizonyította, hogy a perbeli szállítások során a higiéniai körülmények, illetve a folyadék vételezése nem volt biztosított. [38] A felperes által sérelmezett ülések kialakítása nem volt jogellenes. E körben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által szállításra használt járművek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, azok alkalmasak a fogvatartottak szállítására, úgy is, ha a fogvatartottak párosával egymáshoz vannak bilincselve. Az alperes a szállítások során jogszerűen járt el. [39] Utalt a bíróság arra, hogy a felperes nem hivatkozott arra, hogy a perbeli gépjárművekben az ülések kialakítása miatt milyen sérelem érte. [40] Az elsőfokú bíróság a fent megjelölt BM rendeletre utalással megállapította, hogy a sérelmezett biztonsági öv hiánya nem volt jogellenes. Az alperes által szállításra használt gépjárművek üzemeltetésére vonatkozó szabályok olyan speciális szabályok, amelyek más jogszabályokhoz képest elsőbbséget élveznek. Így az alperesre nem vonatkoztatható a KRESZ szabálya a biztonsági öv használatával kapcsolatban, mivel az alperes megfelelően bizonyította azt, hogy a biztonsági öv beszerelésével kapcsolatban felmentést kapott a meghatározott időpontig. [41] Ezenfelül a felperes nem hivatkozott arra, hogy a biztonsági öv hiánya miatt valamilyen sérelem érte, a felperes nem igazolt olyan körülményt, amely számára személyiségi jogsértést eredményezett volna. [42] A kettős bilincselésre alapított jogsértéssel összefüggésben az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, az alperes igazolta, hogy a felperessel szemben bilincs mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása, illetve a felperes kettős bilincseléssel való szállítása jogszerű volt. [43] Ezentúl a felperes nem bizonyított olyan sérelmet, amelyet a kettős bilincselés alkalmazása okozott volna számára. A felperes csak hivatkozott arra, hogy általában miért kényelmetlen a páros bilincselés és annak milyen következményei lehetnek, azonban konkrét sérelemre nem hivatkozott, azt nem bizonyította. [44] A perben meghallgatott tanú vallomásával összefüggésben kiemelte, hogy a tanú nyilatkozata csak közvetett bizonyítékként értékelhető, mert a tanú nem vett részt a szállításokon, így közvetlenül nem tapasztalta, hogy a felperesnek milyen problémai voltak a szállítás során. [45] Az alperes a jogszerűen végrehajtott perbeli szállítások során minden fogvatartottra ugyanazokat a jogszabályokat, rendelkezéseket alkalmazva járt el, a felperes Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 7 személyére nézve nem alkalmazott eltérő, számára hátrányt, személyiségi jogsértést, emberi méltóságot sértő jogszabályi feltételeket, egyéb rendelkezéseket (28.P21.084/2018/10. sz. ellenkérelem melléklete, 28.P.20.424/2019/5. sz. beadvány melléklete). [46] Végezetül rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy tekintettel arra, hogy a felperes a szállításokat követően annak körülményei miatt az alperesnél panaszt nem tett, kártérítési kérelmet nem terjesztett elő, a hivatkozott sérelmek orvoslása során nem merítette ki a jogorvoslati jogát. Ezért a felperes keresete jogalapját tekintve nem alapos. A jogalap hiánya miatt – a felesleges perköltség elkerülése érdekében – a szakértő kirendelésére irányuló felperes bizonyítási indítványt elutasította. [47] A felperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte. [48] A kereset elutasítását eredményező jogorvoslati joga kimerítésének elmulasztását azzal az érveléssel kívánta kimenteni, hogy a bv intézet parancsnoka helyett a BV Csoporthoz fordult panasszal, illetve azzal, hogy általában a panaszosok a bv intézet parancsnokától csak hosszú idő után kapnak – többnyire – elutasító választ. Tudomása van olyan esetről, amikor a BV Csoport a beadott keresetet az illetékes BV intézet parancsnokának továbbította. [49] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytelenül állapította meg, és abból levont következtetése sem helytálló. [50] Kiemelte, hogy a biztonsági övről szóló BM rendelet alapján fő szabály szerint biztonsági övnek kell lennie a személyszállító járművön. A kivételt biztosító 11.§ kizárólag gazdasági megfontolásból ad felmentését az alperesnek. Az öv hiánya olyan veszélyt jelentett, amelyet nem saját elhatározásából vállalt, és ez számára a szállítás tartama alatt stresszt okozott. [51] Hangsúlyozta, köztudomású az a tény, hogy a széklet vagy vizelet jelentkezése kellemetlenséget okoz, ezért nem elfogadható számára, hogy annak 3-4-5 óráig tartó visszatartása nem okozhat problémát egy egészséges ember számára. [52] Fenntartotta, hogy a rabszállítókon elhelyezett ideiglenes illemhely nem felel meg a fogvatartottak elhelyezésére Bvtv-ben előírt higiéniai feltételeknek (Bvtv. 122.§
  3. a)pont), mert a szükséglet elvégzése után nincs lehetőség a kéz fertőtlenítésére, illetve a kübli az út során egy légtérben marad a fogvatartottakkal. Az alperesnek kötelessége a fogvatartottal szemben biztosítani az élet és testi épség, valamint az egészség megőrzésének kellő feltételeit. A fogvatartott személynek is alapvető joga biztonságosan, félelem nélkül letölteni a szabadságvesztési időt, ideértve a szállítási idő tartamát is. [53] Sérelmezte, hogy a kettős összebilincselésre alapított jogsértést nem vizsgálta az elsőfokú bíróság. Álláspontja szerint az egy rendkívüli esemény esetén a szabadulást, mentését megnehezíti (lehetetleníti). Ennek bizonyítására kérte a műszaki szakértő kirendelését. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 8 [54] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [55] Álláspontja szerint a törvényszék ítélete megalapozott, az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg és a per tárgyát képező jogkérdés vonatkozásában helyes jogi következtetésre jutott. [56] Hivatkozott arra, hogy valamennyi sérelmezett szállítást szigorúan a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtotta végre, a felperessel szemben jogsértő magatartást nem tanúsított. A felperes előadásában kizárólag feltételezett helyzetekre utalt, amelyre sérelemdíj iránti igényt alapítani nem lehet. [57] Az 58/2016 (X.27) BM rendeletre utalással ismételten hangsúlyozta, hogy a rabszállító járművek a jogszabályi előírásnak megfelelően kerültek forgalomba, azok 2025. december 31. napjáig jogszerűen közlekedhetnek. [58] A bilincseléssel összefüggésben megismételte, az alperes a vonatkozó jogszabályi utasítások és belső szabályzatok alapján járt el. [59] Kiemelte, hogy a felperes nem vitatta azt az ítéleti megállapítást, amely szerint a szállítás során a küblit nem használta. [60] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. [61] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet hivatalbóli hatályon kívül helyezésére alapot adó – a Pp. 380. §-a szerinti – eljárási szabálysértést nem észlelt. Az elsőfokú ítéletet erre figyelemmel a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelő keretek, tehát a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. [62] Ebben a körben eljárva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítás lefolytatásával beszerzett peradatok Pp. 279. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelése útján helyes tényállást állapított meg, a keresetet elutasító döntése érdemben helyes jogi következtetésen alapul, az elsőfokú ítéletben kifejtett indokok – az alábbi módosítással, illetve kiegészítéssel – helytállóak. [63] Az elsőfokú bíróság helytálló – a felek által sem vitatott – ténymegállapítása szerint a felperes a keresete ténybeli alapjaként megjelölt szállításokkal, illetve a hivatkozott sérelmével kapcsolatosan nem élt a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (továbbiakban Bvtv.) 21. §-a és 142. §
(1)bekezdése által biztosított panasz lehetőségével. [64] A Ptk. 2: 52. §
(2)bekezdése folytán a jelen jogvita – a közigazgatási jogkör gyakorlása során okozott személyiségi jogsértésre alapított sérelemdíj iránti igény – eldöntése Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 9 során irányadó Ptk. 6: 548. §
(1)bekezdése az eredményes felperesi igényérvényesítés egyik konjunktív feltételeként kívánja meg a rendes jogorvoslati jog kimerítését. [65] A felperes ezen mulasztása már önmagában megalapozza – minden további bizonyítás lefolytatásának és a személyiségi jogsértés érdemi vizsgálatának mellőzésével – a sérelemdíj iránti kereset elutasítását. [66] Nem foghat helyt a fellebbezésnek a rendes jogorvoslat elbírálási időtartamával, illetve várható negatív eredményével kapcsolatos hivatkozása. Ezek a körülmények nem teszik mellőzhetővé a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezés alkalmazását. [67] A fentieken túl az ítélőtábla – az alábbi pontosítással - érdemben helytállónak ítélte az elsőfokú bíróságnak a felperes által állított személyiségi jogsértéssel kapcsolatos indokait is. [68] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság e körben – az ítélete [46] pontjában – kifejtett érvelésével szemben kiemeli, hogy a személyiségi jogsértés megállapíthatóságának bár gyakori, de nem szükségszerű következménye, ugyanakkor semmiképpen nem feltétele valamely hátrány bekövetkezte. [69] Az elsőfokú ítélet ez irányú indokai azzal a pontosítással helyénvalóak, hogy a sérelemdíj iránti igény Ptk. 2: 52. §
(1)bekezdése szerinti szükségképpen előfeltétele a személyiségi jogsértés bekövetkezte, azaz a személyiségi jogok sérelme és egyúttal a jogsértés folytán bekövetkezett nem vagyoni sérelem. [70] Az ítélőtábla a fentieket meghaladóan egyetért az elsőfokú bíróság ítéletének indokaival. Azok szükségtelen megismétlését mellőzve a felperesi fellebbezésre tekintettel csak az alábbiakat emeli ki. [71] A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben az elsőfokú bíróság ítéletében – annak [57] pontjában – a bilincshasználat módjával kapcsolatosan érdemben foglalkozott. Helytállóan állapította meg, hogy annak alkalmazása az elsőfokú ítélet indokolásában megjelölt jogszabálynak és szabályzatoknak megfelelő volt. Az ezzel járó esetleges kényelmetlenséget a büntetés-végrehajtási jogviszony alanyaként a fogvatartott tűrni köteles. [72] A fogvatartottak szállítására rendszeresített gépjármű a kialakításában, az ülések tekintetében, azok védelmi funkciójára is figyelemmel megfelel a jogszabályok által támasztott műszaki követelményeknek. [73] Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az ítéletének indokolásában hivatkozott BM rendelet
  1. §-a a perbeli esetben felmentést ad a biztonsági övre irányuló követelmény alól. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 10 [74] A járművön való küblihasználat emberi méltóságot sértő, megalázó jellegével, az intimitás hiányával, a kübli elkülönítésének hiányából és a közös légtérből adódó egészségügyi kockázatokkal, valamint a kézfertőtlenítés lehetőségének hiányával kapcsolatosan – az elsőfokú bírósággal egyetértve – az ítélőtábla kiemeli, hogy a felperes nem bizonyított olyan konkrét esetet (ilyenre nem is hivatkozott), amikor a felmerülő szükségleteit a kübli használatával elégítette ki, így a hivatkozott körülmények a felperes esetében nem voltak alkalmasak a személyiségi jogsértés megállapításának megalapozására. [75] A széklet- vagy vizelet-visszatartás kényszerével kapcsolatosan ugyancsak nem bizonyított olyan konkrét esetet (ilyenre nem is hivatkozott), amikor az ilyen jellegű szükségletek a felperes esetében valamelyik szállítás során felmerültek volna, és ezek kielégítése korlátokba, akadályba ütközött volna. [76] Helytálló az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy csupán feltételezett élethelyzetekre nem lehet személyiségi jogsértésre hivatkozással sérelemdíj iránti igényt alapítani. [77] A kifejtettek szerint további bizonyítás lefolytatása nélkül is megállapítható, hogy a felperes keresete alaptalan, így a felperes másodlagos – az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló – fellebbezése sem megalapozott, ugyanis az indítványozott szakértői bizonyítás mellőzése helyénvaló volt. [78] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [79] A feljegyzett fellebbezési illetéket a pervesztes felperes személyes költségmentességére tekintettel a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint a 102. §
(6)bekezdése alapján az állam viseli. [80] A fellebbezési ellenkérelmében ugyan az alperes kérte a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását, de annak Pp. 81. §
(1)bekezdése szerinti felszámítását elmulasztotta, így az ítélőtábla a Pp. 82. §
(3)bekezdésére figyelemmel mellőzte a felperes ez irányú marasztalását. [81] A felperes mind az első-, mind a másodfokú eljárás során teljes egészében pervesztes lett. A pártfogó ügyvédi díj viselésére irányuló rendelkezés a Pp. 101. §
(3)bekezdésén alapszik, azzal, hogy ennek keretei között az ítélőtábla a Pp. 383. §
(6)bekezdése szerint hivatalból pótolta az elsőfokú ítélet ezzel kapcsolatosan hiányzó rendelkezését is Győr,
  1. január
  2. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.167/2020/6 Dr. Lezsák József sk. Andrea sk. a tanács elnöke A kiadmány hitélül Kiadó: 11 Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Molnár bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.