← Magyarország

Kfv.45067/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)tekintetében a befogadás törvényi feltételei nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.067/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin, a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Béres Norbert ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Tarczaliné dr. Harcsár Katalin jogtanácsos (alperesi képviselő címe) A per tárgya: fizetési meghagyás bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Miskolci Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 6.K.700.626/2022/43. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.067/2023/2 2 [1] Az alperes 2022. február 24. napján kelt fizetési meghagyásával kötelezte a felperest, hogy fizesse meg ... – a ...1 alkalmazottja – 2017. szeptember 4. napján bekövetkezett balesetével összefüggésben a felmerült 658.657 forint egészségbiztosítási ellátási költséget, valamint ennek 24.543 forint összegű kamatát, mindösszesen 683.200 forintot. [2] A felperes keresetében kérte elsődlegesen a fizetési meghagyás megsemmisítését, másodlagosan a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárás lefolytatására utasítását. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(4)bekezdésére, 85. §
(1)bekezdésére, 88. §
(1)bekezdésére, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  1. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
  2. §
(1)-
(2)bekezdésére, 68/A. §
(1)bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény 6:
  2. §-ára, a munkavédelemről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §
(1)-
(2)bekezdésére, az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 10. §
  1. b)pontjára, 4. számú melléklete 10.2., 10.9. pontjára hivatkozással. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a baleset a felperes által biztosított munkaterület megközelítéséhez szükséges útvonalon úgy következett be, hogy a sérült a lépcső szintkülönbségét áthidaló, nem rögzített zsámolyra rálépett, ami elmozdult, és annak érdekében, hogy ne essen el, korrigálta a mozgását, amelynek következtében a dereka meghúzódott. A felperes és a ...1 között létrejött vállalkozási szerződés általános feltételei 7. pontja és 9. pont
  2. g)alpontja alapján a felperes kötelezettsége volt a munkaterület szabad megközelítésének, a közlekedési útvonal megfelelőségének biztosítása, illetve az utak alkalmassá tétele a berendezések, a vállalkozó eszközeinek szállítására. Az építkezési helyszínen több alvállalkozó dolgozott, az Mvt. 40. §
(2)bekezdése alapján a munkavégzés összehangolásért való felelősség a munkaterületen a felperest terhelte, a perben a felróhatóság hiányát a felperes nem bizonyította. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a fizetési meghagyás megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának aa)-
  2. ab)és
  3. ad)alpontját jelölte meg. [6] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége körében előadta, hogy a perbeli ügyben a hatóság az ügy érdemére kiható módon megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a Kúria VII.Kfv.45.067/2023/2 3 továbbiakban: Ákr.) 62. §-ában foglaltakat, mert a hatósági eljárásban az ügy lényeges körülményeiről nem tájékoztatta, az ügyben keletkezett iratokat részére nem küldte meg, csak arról kapott tájékoztatást, hogy élhet iratbetekintési jogával. Álláspontja szerint a Kúriának kell elbírálnia azt a jogkérdést, hogy az alperes ezzel eleget tett-e a tényállás tisztázási kötelezettségének. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja körében a felperes előadta, hogy a felvetett jogkérdés különleges súlyát, társadalmi jelentőségét a perbeli ügyben felmerülő az a jogkérdés jelenti, hogy a hatóság köteles-e megküldeni az ügyfélnek az eljárása során a rendelkezésére álló iratokat, mert „számtalan olyan eljárás van, amely az Ákr. hatálya alá tartozik. A jogrendszer egészét nézve a legtöbb jogi vonatkozású eljárás az Ákr. hatálya alá tartozik, így tehát ez a körülmény a társadalmat és a hatósági eljárásban ügyféli minőségben eljáró személyek jogait és kötelezettségeit jelentős mértékben érinti”. Ha a hatóság a rendelkezésére álló iratoknak az ügyfél részére történő megküldésére nem lenne köteles, ez a joggyakorlat megnehezítené az ügyfél jogérvényesítését, illetve a folytonos iratbetekintés jelentős többletköltséget eredményezne, az ügyfél eljárási jogait nem tudná gyakorolni. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja körében a felperes előadta, hogy a hatósági eljárásban az alperes az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegéseket követett el – az eljárás során keletkezett iratok részére elküldésének az elmulasztásával, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével, a téves jogi következtetésekkel –, amely a hatósági eljárásban részéről nem volt orvosolható. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves jogi következtetéseket vont le, a fizetési meghagyás alapjául szolgáló bizonyítékok ellentmondásosak, ezeket az ellentmondásokat a peres eljárás során az elsőfokú bíróságnak nem sikerült feloldania. A peres eljárásban meghallgatott öt tanú közül csak egy tanú tudta túlnyomórészt alátámasztani a fizetési meghagyásban rögzített tényállást, a többi tanú vallomása alapján még több ellentmondás merült fel. Az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a körülményt, hogy egyik tanú vallomása szerint a ...1 a baleseti jegyzőkönyvet a 2020. évben vette fel, három évvel később, mint a baleset történt. Az elsőfokú bíróság okszerűtlenül mérlegelte a munkaterület átadásával kapcsolatos tanúvallomást. A Kúria döntése és jogi indokolása [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényi lehetőség. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.45.067/2023/2 4 [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria korábban már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [15] A perbeli esetben a felperes a befogadás okát ugyan megjelölte, nem fejtette ki azonban, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását; a befogadhatóság körében nem adta elő, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A befogadhatóság körében csupán arra hivatkozott, hogy a hatóság az ügy érdemére kiható módon megsértette az Ákr. 62. §-ában foglaltakat az ügy lényeges körülményeire vonatkozó tájékoztatás, az ügyben keletkezett iratok megküldésének az elmulasztásával, téves jogi következtetéseivel, illetve a jogerős ítélet Kúria általi felülbírálatát kérte. [16] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg a félnek a hatósági eljárás hiányosságaira hivatkozása, illetve, hogy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. A felülvizsgálati eljárás célja nem az üggyel összefüggésben felvethető jogkérdések megválaszolása, hanem az egységes joggyakorlat kialakításának és biztosításának elősegítése azzal, hogy az olyan jogszabálysértésekkel szemben nyújtson orvoslást, amelyek a kúriai ítélkezési gyakorlattól való eltérés vagy az uniós jog helytelen értelmezése miatt következtek be. Erre is figyelemmel a befogadhatóság körében a felperesnek azt kellett volna bemutatnia, hogy az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége – az elsőfokú bíróság kúriai gyakorlattól eltérő döntésére tekintettel – fennáll, illetve a felvetett elvi jelentőségű jogkérdés tekintetében a joggyakorlat nem egységes, a Kúria VII.Kfv.45.067/2023/2 5 Kúria ebben még nem foglalt állást, továbbá a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Nem tárt fel a felperes a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát. Ennek hiányában pedig a felperes által megjelölt fenti körülmények, önmagukban nem indokolják a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelemben nem mutatta be azt, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását; nem tett konkrét tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. Csupán általánosságban hivatkozott a befogadhatóság körében arra, hogy a hatóság rendelkezésére álló iratok megküldésének kötelezettségével kapcsolatos jogkérdés az Ákr. hatálya alá tartozó ügyek, illetve ügyfelek nagy számára tekintettel indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem valószínűsítik azok egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, jelentőségét, ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs hivatalos tudomása, illetve a perbeli ügy mikénti eldöntése a felperesen kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [20] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [23] A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. [24] A felperes az elsőfokú bíróság bizonyítékokat (tanúvallomásokat) értékelő, mérlegelő tevékenységét kifogásolta, lényegében a bizonyítékok újraértékelését kérte. A követendő kúriai gyakorlat (pl. Kfv.II.37.702/2022/11., Kfv.III.37.768/2022/7., Kfv.VII.37.077/2023/2.) Kúria VII.Kfv.45.067/2023/2 6 szerint azonban a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha jogszabálysértés állapítható meg a felülvizsgálni kért ítéletben megállapított tényállással összefüggésben, mert az nyilvánvalóan helytelen, kirívóan okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmazó következtetésen alapszik. Önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásához. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. A Kp.
  1. §-ának speciális keretei között azonban annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az érdemi döntését megalapozó tényállást a megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak a megelőző eljárásban megállapított tényállással történő összevetése, egyenként és összességükben történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg, a bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységéről számot adott {jogerős ítélet indokolás [43]-[52]}, a tanúvallomásokon alapuló nyilvánvalóan helytelen, kirívóan okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmazó következtetés nem állapítható meg, figyelemmel arra is, hogy a felperes elismerte felülvizsgálati kérelmében, hogy van olyan tanúvallomás, amely a bíróság következtetéseit alátámasztja. [25] Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [26] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)tekintetében a befogadás törvényi feltételei nem állnak fenn. Záró rész [28] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [29] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül tagadta meg. Kúria VII.Kfv.45.067/2023/2 7 Budapest,
  1. június
  2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.