Bfv.1446/2022/6 – Kúria

(1)bekezdés III. fordulat) állapítható meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1446/2022/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes bíró Dr. Csák Zsolt bíró Dr. Schmidt Péter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Másodfok: helység2i Törvényszék 13.B.95/2021/63., ítélet, tárgyalás,
4. január
5. helység2i Ítélőtábla Bf.III.14/2022/8., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a helység2i Törvényszék 13.B.95/2021/
8. számú és a helység2i Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.14/2022/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 2 [1] I. A helység2i Törvényszék a
10. január
11. napján kihirdetett 13.B.95/2021/
12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
14. §

(1)bekezdésének IV. fordulat és a

(2)bekezdés c) pont]. Ezért a terheltet, mint különös visszaesőt 10 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a beszámításról. Megszüntette a Kecskeméti Törvényszék 3.B.338/2011/

1. számú jogerős ítéletéhez kapcsolódó feltételes szabadságot. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt helység2i Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
2. május
3. napján meghozott Bf.III.14/2022/
4. számú határozatával az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelt cselekményét a Btk.
5. §

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének minősítette. A terhelt büntetését 13 év szabadságvesztésre súlyosította. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben az ORFK letéti szám számú letéti számláján tartott 132.190 forintra vagyonelkobzást rendel el, egyben a kiadásra és visszatartásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. A bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés helyesbítése után egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kis mértékben helyesbített tényállás lényege a következő {elsőfokú ítélet [6]-[48] bekezdés, másodfokú ítélet [7]-[8], [35] és [51] bekezdés}: [4] Terhelt1 terhelt két mobil telefonkészüléket használt, egy Samsung Galaxy J4 típusút és egy Samsung Galaxy S10 Plus típusút, utóbbi kapcsolási száma telefonszám

1. A Samsung Galaxy S10 típusú telefonkészüléken a terhelt ujjlenyomatával védett, kódolt Signal telekommunikációs alkalmazás volt telepítve, amely a végpontok közötti kommunikáció rejtettségét és titkosítását szolgálta. A terhelt Samsung Galaxy J4 típusú készülékben egy speciális micro SD kártya tett lehetővé rejtett, titkosított internet alapú kommunikációt, ami egy SECFONE_DRV kártya. A Secfone SD Cryptocard kártyába épített kriptochip révén a világméretű Secfone MVCN (Manageable Virtual Closed Network) hálózaton a végpontok közötti titkosított kommunikációra van lehetőség. [5]
2. április
3. napján 11 óra 48 perckor, illetőleg
4. április
5. napján 14 óra 9 perckor a NÚSZ Zrt. által üzemeltetett F32-es számú ellenőrzési helyen a terhelt a tulajdonában lévő rendszám1 frsz-ú Honda CBR-1000 RR típusú motorkerékpárral áthaladt,
6. április 25-i közlekedése során a hátán viselte a tulajdonát képező Vanucci típusú motoros hátizsákját. [6] Terhelt1 terhelt
7. május
8. napján a tulajdonában lévő rendszám1 frsz-ú Honda CBR-1000 RR típusú motorkerékpárral helység1ra utazott és 11 óra 42 perc, illetve 12 óra 29 perckor még helység1on tartózkodott, mialatt élettársa, tanú5 12 óra 51 perc körüli időben helység2ett a cím35 környékén a kutyafuttatón volt kutyáival, ahonnan 13 óra 15 perc körüli időben érkezett gyódi otthonukba. [7] A terhelt a fenti motorkerékpárral
9. május
10. napján 12 óra 31 perckor helység3on, 12 óra 56 perckor helység4on, majd 13 óra 04 perckor helység5on át helység2 felé közlekedett, majd helység2 külterületére jutott, ahol 13 óra 16 perckor a 66-os számú főközlekedési út 5+320 km szelvényében a cím36 és az cím37 elágazó közötti útszakaszon előzést követően a követési távolság be nem tartása következtében nekiütközött az előtte Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 3 forgalmi okok miatt leálló, tanú15 által vezetett rendszám2 forgalmi rendszámú BMW 560X típusú személygépkocsi bal hátsó részének. [8] A terhelt az ütközést követően a motorkerékpárjáról a személygépkocsitól mintegy 15 méterre a középső forgalmi sávban, az aszfalton nyerte el nyugalmi helyzetét. [9] Terhelt1 terhelt a baleset következtében a tüdő sérülését, agyrázkódást, többszörös bordatörést, légmellet (pneumothorax), kulcscsont törést és a szegycsont törését szenvedte el, ezért őt az Országos Mentőszolgálat a helység2i Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztályára szállította. [10] Terhelt1 terhelt helység1ról helység2re közlekedése során a hátán viselte a tulajdonát képező Vanucci típusú motoros hátizsákját. A terhelt hátizsákját az OMSZ a terhelttel, bukósisakjával és egyéb értéktárgyaival együtt beszállította a klinikára, ahol a betegellátó személyzet a sürgősségi betegellátásra szoruló terhelt értéktárgyait leltározta.
11. május 23-án 14 óra 39 perckor a kórház a terhelt ruházatát és a balesetkor birtokában tartott ingóságokat, többek között egy hátizsákot és két darab ismeretlen tartalmú csomagot leltárba vett. Ennek során két tégla formájú – kék szigetelő szalaggal áttekert burkolat alatt elhelyezett több, ún. vákuumfóliában, illetve egy FENDI ROMA felirattal ellátott áttetsző szigetelő szalaggal borított lap alatt elhelyezett – por állagú anyagot találtak úgy, hogy az egyes belső csomagolóanyagok, vékony fóliarétegek felülete enyhén sárgás, olajos anyaggal volt bevonva. [11] tanú17 és tanú18 r.őrmester
12. május
13. napján egyéb szolgálatteljesítési okból a kórház 400 Ágyas Klinika Sürgősségi Osztályán tartózkodott 15 óra 15 perc körüli időben, amikor is részükre jelezte az ápoló, hogy a terhelt csomagjai leltározása közben a terhelt, amikor a hátizsákjához nyúltak, agresszív és ideges lett, valamint szitkozódni kezdett. Ezt követően vizsgálták át a fenti rendőrök az egyik csomag tartalmát, azt megbontották, és szemrevételezéssel megbizonyosodtak annak vélhető tartamáról úgy, hogy anyagveszteséget nem eredményeztek, majd 15 óra 15 perckor jelentették be a kórházból a gyanús csomagot. A nyomozóhatóság bűnügyi technikai osztálya 15 óra 40 perckor indult a bejelentés alapján, majd 16 óra 35 perckor érkeztek meg a helység2, cím38 szám alatti sürgősségi betegellátó osztály
14. számú vizsgálójába, itt a helyszínelést 19 óra 35 perckor fejezték be. [12] A fenti helyen a nyomozóhatóság lefoglalta a Vanucci márkajelzésű fekete színű, fehér mintás sport hátitáskát a benne lévő fenti anyagokkal együtt, továbbá egyebek mellett egy pezsgő színű Samsung típusú mobiltelefont, illetőleg egy darab fekete színű Samsung típusú mobiltelefont, egy fekete színű Alcatel típusú mobil wifi egységet, illetve 132.190 forint készpénzt. [13] A lefoglalt 2 db, 24x13x3 cm méretű, bruttó 1305.33 gramm (nettó 1001.04 gramm) és bruttó 1362.24 gramm (nettó 1005.43 gramm) tömegű, több réteg nylon csomagolóanyagba tekert, tömbösített, téglatest alakúra préselt, “FENDI Roma” feliratú anyag kokaint tartalmazó por volt. Ez a tömbösített kokain még úgynevezett “felütés” előtti állapotú, magas hatóanyag tartalmú nyersanyag volt, amelyet a terhelt ismeretlen módon szerzett meg. [14] A terhelt közlekedése során 132.190 forint készpénzt tartott magánál, amelyet a nyomozóhatóság a fentiek szerint lefoglalt és az ORFK letéti szám számú letéti számlájára befizetett. [15] A terhelttől lefoglalt, nettó 1001,04 gramm tömegű por legalább 778 gramm kokainbázist, míg az 1005,43 gramm por legalább 782 gramm kokainbázist tartalmazott. [16] A fenti mindösszesen 2006,47 gramm nettó tömegű por legalább 1560 gramm kokainbázist tartalmazott, ami meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak legalább Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 4 3950 %-a, egyben meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát is, annak legalább 395 %-a volt (a jelentős mennyiség alsó határának legalább 39,5-szöröse). [17] A nyomozóhatóság
15. május
16. napján cím39 alatt a terhelt tartózkodási helyén kutatást tartott, ahol a konyhaszekrény bal felső polcáról lefoglalt egy csatos üvegben bruttó 99.12 gramm (nettó 2.93 gramm) tömegű zöld színű növényi ágvégződést. A zöld színű növényi ágvégződések kannabiszra jellemző kannabinoidot – delta-9-THC-t – tartalmaztak, amelynek total-THC mennyisége legalább 0.006 gramm volt. Így a terhelttől lefoglalt marihuanából kimutatott legalább 0.006 gramm total-THC tartalom a csekély mennyiség felső határának legfeljebb 0.1 %-a volt, amely nem számottevő, a jelentős mennyiség alsó határának legfeljebb 0,005%-a. [18] A balesetet követően a terheltnél elvégzett kábítószer gyorsteszt amfetaminra és kokainra pozitivitást mutatott. A terhelttel szemben a fenti napon a kórház-n 16 óra 14 perckor vizeletminta vételre került sor, amely kokainra és amfetaminra pozitivitást mutatott. Ezt követően 16 óra 45 perckor a terheltól vért is vettek. A terhelttől
17. május
18. napján 16 óra 14 perckor biztosított vizeletmintából 159 ng/ml koncentrációban kokain, 33,53 µg/ml koncentrációban benzoil-ekgonin, 13,40 µg/ml koncentrációban ekgonin-metilészter, 1373 ng/ml koncentrációban amfetamin és 44 ng/ml koncentrációban fentanyl volt kimutatható. [19] A benzoil-ekgonin és az ekgonin-metlészter a kokain vegyületből keletkeznek az emberi szervezetben, ezek a fő metabolitjai, míg a fentanyl az opioidok csoportjába tartozó erős fájdalomcsillapító gyógyszer. A terhelt a fentiek alapján a balesetet megelőzően kokaint és speedet fogyasztott, a fogyasztás pontos időpontja és mennyisége nem állapítható meg. A fentanylt a terhelt a balesettel összefüggő orvosi ellátása során kapta. [20] A helység2i Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya
19. decemberében kelt 02010/1552/2020.bü. számú határozatával a Terhelt1tel szemben a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége megalapozott gyanúja miatt indított eljárást megszüntette, mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. [21] A helység2i Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság a
20. február
21. napján jogerőre emelkedett 02801/272-4/2021.szabs. számú határozatával Terhelt1 terheltet közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt 50.000 forint pénzbírsággal sújtotta, és az A-kategóriába tartozó járművek vezetésétől 6 hónap időtartamra eltiltotta. [22] Összességében kizárható, hogy a terhelt saját fogyasztására szerezte be a kokaint. Jelen ügyben a kábítószer mennyisége és hatóanyag-tartalma oly mértékű, amely önmagában kizárja, hogy a vádlott saját használatra, saját fogyasztásra szerezte volna be azt; ekként csupán egyetlen konklúzió tehető, jelesül, hogy azt forgalomba kívánta hozni. [23] II.
22. A bíróság jogerős, vádról rendelkező, ügydöntő határozata ellen Terhelt1 terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
23. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
24. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának és a
3. b)pont
4. ba)alpontjára hivatkozással. [24] Indokai szerint a helység2i Ítélőtábla másodfokú ítéletében a kábítószerkereskedelem bűntettének megállapítására a büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabályok megsértésével került sor, így elsődlegesen a terhelt felmentésének, másodlagosan a büntetés enyhítésének van helye. [25] Az indítványban a védő elsőként ismertette azt a tényállást, melyet álláspontja szerint a jogerős ítéletben megállapítottal ellentétben iratszerűen, helyes következéssel rögzíteni lehet. Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 5 [26] Előadta, hogy a terhelt az első kihallgatásakor úgy gondolta, hogy az általa elfogyasztott és a vizeletéből kimutatott kábítószer miatt kerül sor a kihallgatására, azt viszont tagadta, hogy a lefoglalt kábítószerről tudott. Védekezése szerint a kábítószert tartalmazó táskát feltehetően a zsarolói helyezték el a kórházban, akik korábban kábítószer szállításra kérték, de ezt ő visszautasította. [27] Hangsúlyozta, hogy a terhelt vallomása szerint a nála lévő – rejtett kommunikációra alkalmas – úgynevezett secfone-on pedig a szeretőjével tartott titkos kapcsolatot, a bizonyítékokból pedig nem állapítható meg, hogy az alkalmazást a terhelt telepítette a telefonra, vagy azt a bűncselekménnyel összefüggésben konspirációs tevékenységre használta. Iratellenesnek és jogsértőnek tartotta azt a vádirati és ítéleti megállapítást is, hogy a terhelt az elkövetés napján közúti kamerahálózat kapuin áthajtott. [28] A védő emellett jogszabálysértőnek tartotta, hogy az ártatlanság vélelme és a Be. 7. §

(4)bekezdésének figyelmen kívül hagyásával a bíróság tényként kezelte, hogy a terhelt azt a hátizsákot viselte, amelyben megtalálták a kábítószert. Kifogásolta, hogy a kábítószert a táskából kivevő személy tanúkénti kihallgatására nem került sor, a nyomozást felületesnek tartotta, az eljárásban több – konkrétan meg nem jelölt – szabálysértést is megvalósulni látott. [29] Álláspontja szerint iratellenesen következtetett a másodfokú bíróság a kábítószer szállításának kereskedelmi, és nem birtoklási céljára, a fellebbviteli bíróság határozatának több megállapítását is megalapozatlannak találta. [30] Kifejtette, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg a terhelt terhére rótt cselekmény, ugyanis a forgalomba hozatal vagy a kereskedés körébe tartozó cél esetében nem volt feltárható, készletezésre nem merült fel adat. Emellett a terheltnél nem voltak a kokain „felütéséhez” szükséges tárgyak, digitális mérleg vagy tasakok, nagy mennyiségű készpénz, továbbá nem tártak fel a kábítószerhez köthető kapcsolati kört sem. [31] Érvelése szerint amennyiben a forgalomba hozatali célból történő megszerzés ténye bizonyítható lett volna, ez önmagában még nem tekinthető forgalomba hozatal vagy kereskedés kísérletének, mivel nem állapítható meg, hogy a terhelt a kábítószert bárkinek is eladásra felkínálta, vagy azt továbbadta volna. [32] Részletesen bemutatta, hogy a felülvizsgálati indítványban rögzített tényállást mely személyi bizonyítékok támasztják alá, majd kiemelte, hogy a másodfokú bíróság döntése nem bizonyítékokon, hanem kizárólag felvetéseken és következtetéseken alapul. [33] Végül – az 1/2007. Büntető jogegységi határozatra is utalva – kifejtette, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete nem állapítható meg, mivel a terhelt nem tanúsított olyan magatartást, amely ennek körében lenne értékelendő. [34] Mindezek alapján elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan a cselekmény kábítószer birtoklása bűntetteként történő minősítését, harmadlagosan pedig a törvénysértő minősítés miatt a kiszabott törvénysértő büntetés enyhítését indítványozta. [35] 2. A Legfőbb Ügyészség BF.1606/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [36] Kifejtette, hogy a védőnek az eltérő tényállás megállapítására, az ártatlanság vélelmének és a Be. 7. §

(4)bekezdésének figyelmen kívül hagyására vonatkozó kifogásai, valamint a hátizsák terhelthez köthetőségére és az általa megtett útvonal időpontjaira vonatkozó állításai a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadják. Ugyancsak nem vehetők figyelembe a kábítószert a táskából kivevő személy kihallgatásának elmaradására, illetve általánosságban a tényállás feltáratlanságára, iratellenességére és helytelen Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 6 következtetésekre vonatkozó kifogások sem, mert a jogerős ítéleti tényállás támadására sincs lehetőség a felülvizsgálati eljárás keretében. [37] Hivatkozott arra az irányadó egységes ítélkezési gyakorlatra, mely szerint a kábítószerrel kereskedés a kábítószer forgalmazásában haszonszerzésre törekedve történő közreműködéssel kapcsolatos magatartásokat öleli fel. A kábítószer szállításának egy-egy szakaszához kapcsolódó elkövetési magatartásnak a megállapítására kizárólag az olyan elkövető esetében kerülhet sor, aki a saját felhasználás érdekében, saját igényeinek kielégítése végett végzi vagy végezteti az elkövetési tárgy fizikai mozgatását. Ha a szállítási tevékenység a kábítószer máshoz vagy másokhoz történő eljuttatását szolgálja, úgy az már a forgalmazással összefüggő résztevékenységként, ezáltal átadásként, forgalomba hozatalként vagy kereskedelemként értékelendő. [38] Kiemelte, hogy a BH 2013.

1. számú eseti döntés alapján forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérlete valósul meg arra a kábítószerre is, amelyet az elkövető beszerzett, de a lefoglalás folytán értékesíteni nem tudott. [39] Rámutatott, hogy jelen ügyben a terhelt a különösen jelentős mennyiség alsó határa közel négyszeresének megfelelő mennyiségű, nagy tisztaságú, „felütés” előtti állapotú kokaint szállított, mely saját fogyasztás esetén – a másodfokú bíróság megállapítása szerint – 10 évre elegendő adag. Mivel a terheltnél két, titkosított kommunikációt lehetővé tévő mobiltelefon is megtalálható volt, a helység2i Ítélőtábla helyesen vont következtetést arra, hogy cselekmény nem a kábítószer birtoklását, hanem a forgalomba hozatalának céljából történő szállítását jelenti. [40] Álláspontja szerint a terhelttel szemben kiszabott tizenhárom évi szabadságvesztés sem a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, sem pedig a védő által megállapítani indítványozott kábítószer birtoklásának bűntette esetében nem éri el a középmértéket, eltúlzottnak nem tekinthető. Ezért törvénysértő büntetés hiányában felülvizsgálati okot még a minősítéssel kapcsolatos védői álláspont esetleges alapossága, és a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása sem alapozna meg. [41] Végül utalt arra, hogy a védőnek az enyhébb büntetés kiszabásra történő hivatkozása valójában a büntetéskiszabást támadja, melyre anyagi jogszabálysértés hiányában nincs törvényes lehetőség. [42] Indítványozta, hogy a Kúria a helység2i Törvényszék 13.B.95/2021/
2. számú és a helység2i Ítélőtábla Bf.III.14/2022/
3. számú ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján hatályában tartsa fenn. [43]

1. A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. [44] III. A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa részen törvényben kizárt, részben alaptalan. [45]
2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek a Be.
3. § a)-d) pontjai alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt; eljárási szabálysértés miatt; az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján; továbbá a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén. [46] A törvény a Be.
4. §-ában tételesen megjelöli azokat az eljárásjogi és anyagi jogi okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslat igénybe vehető. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [47] A Be.
5. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványokat a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján, a Be. 659. §

(5)Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 7 bekezdésének főszabálya értelmében a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül azzal, hogy a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 659. §

(6)bekezdés]. [48]

1. A terhelt védője a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási jogszabálysértések megvalósulására, azonban e vonatkozásban a Be.
2. §

(2)bekezdésében foglalt felülvizsgálati okok egyikét sem jelölte meg. [49] A Be. 649. §

(2)bekezdés a)-

1. f)pontja kimerítő jelleggel meghatározza azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. [50] Eszerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát
2. a)joghatóság hiányában,
3. b)a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. §

(9)bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3)bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában,

1. c)nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
2. d)a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,

1. e)a súlyosítási tilalom megsértésével,
2. f)a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. [51] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja a felülvizsgálatot kizárólag a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések esetén teszi lehetővé, tehát az ott fel nem sorolt eljárási szabálysértések felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik. [52] Erre tekintettel a terhelt védője által kifogásolt, a nyomozás során megvalósított esetleges eljárási szabálysértések – így a nyomozás hiányosságai, tanúkihallgatás elmulasztása – nem tartoznak a Be. 608. §

(1)bekezdése szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések körébe, ezért azok nem vezethetnek a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálására (BH 2015.154., EBH 2013.B.23.). [53] Az ártatlanság vélelme az Alaptörvény XXVIII. cikkének

(2)bekezdésében meghatározott alkotmányos alapjog, melynek érvényesülését a Kúria a felülvizsgálati eljárásban – mivel az nem tartozik a Be.

1. §-ában felsoroltak közé – közvetlenül nem vizsgálhatja, így az esetleges sérelme felülvizsgálatot nem alapoz meg. Ugyancsak kizárt a felülvizsgálat a kétséges tények értékelését [Be.
2. §

(4)bekezdés] illetően előadott védői kifogások tekintetében is. [54] A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata során felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést nem észlelt. [55] 3. A védő az anyagi jogi szabálysértések között a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozott. [56] 3.1. A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [57] E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállásában leírt cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bíróság a tényállásban rögzített büntethetőséget kizáró, vagy büntethetőséget megszüntető ok ellenére mégis megállapította a terhelt bűnösségét. Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 8 [58] Ehhez képest a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályának megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [59] Az ilyen indítvány tehát a bűnösség megállapítását nem, csupán a kiszabott büntetés nemét és/vagy mértékét kifogásolja, a cselekmény téves minősítésére vagy a Btk. büntetés kiszabására vonatkozó más, kötelező és mérlegelést nem tűrő szabályának megsértésére hivatkozással. [60] A felülvizsgálat a jogerős ítélet elleni jogi, nem pedig ténybeli kifogások érvényesítését biztosító rendkívüli jogorvoslat. Ebből következően a felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések kimondják, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján e rendkívüli jogorvoslat során nincs helye a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének; a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [61] Az irányadó tényállás meghatározása szempontjából az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó, ezért az irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.). Ebbe bele kell érteni – az ítéletszerkesztési hibából – a határozat indokolásának más részében rögzített tényeket is (BH 2016.163.III., BH 2005.89.II.). [62] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.

1. §-a szerinti feltételek fennállása esetén kiegészítheti, illetve helyesbítheti; a tényállás – mint jelen ügyben is – ezekkel a kiegészítésekkel, illetve helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.I.). [63] A védői indítványban foglaltak kapcsán utalni szükséges arra is, hogy a Kúria a felülvizsgálat során a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, az indítványokban felhozott jogkérdéseket e tényállás alapján bírálja el. [64] Mindezekből következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő tények állításával a bűnösség megállapításának vitatására nincs törvényes lehetőség, a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható (BH 2004.102.). A tényállástól eltérő ténybeli alapokon álló jogi érvek a felülvizsgálat során nem vehetők figyelembe. [65] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatban megállapított tényállás a bizonyítékok mérlegelésének, az ebből levont következtetések eredménye, így a felülvizsgálat során az a bizonyíték-értékelő tevékenység sem támadható, mely a tényállás megállapításához vezetett. A bizonyítékok mikénti mérlegelése tehát sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává tette, ám azok teljesítését mérlegelés eredményeként szükségtelennek találta a tényállás tisztázásához. [66] Mindezekből következően a tényállás törvényben tilalmazott nyílt támadásaként értékelendő a védő felülvizsgálati indítványában szereplő, általa megállapíthatónak tartott a jogerős ítéletben foglalttól eltérő tényállás rögzítése és az ezt alátámasztó bizonyítékok felsorolása. Ugyancsak nem alapoznak meg érdemi felülvizsgálatot a védőnek az iratellenes és jogsértő ítéleti megállapításokra vonatkozó hivatkozásai, valamint a bizonyítékok értékelését érintő kifogásai sem. Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 9 [67] 3.
2. A kifejtettekre tekintettel a Kúria kizárólag a jogerős ügydöntő határozatban foglalt tényállás alapján vizsgálhatta a terhelt bűnösségének megállapításával és a bűncselekmény minősítésével kapcsolatos védői érvelést. Ennek során megállapította, hogy a tényállás maradéktalanul tartalmazza a terhelt terhére megállapított bűncselekmény tényállási elemeit, továbbá az elkövetett bűncselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. [68] A védő a felülvizsgálati indítványában lényegében a terhelt forgalomba hozatalra irányuló szándékát vitatta, mivel készletezésre álláspontja szerint nem merült fel adat, ahogyan arra sem, hogy a terhelt a kábítószert bárkinek is eladásra kínálta, vagy továbbadta volna. [69] A Legfelsőbb Bíróság 1/
3. BJE Büntető jogegységi határozatának III. pontjában kifejtette, hogy a forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás több résztevékenységből tevődhet össze (BH 2002.299.I., BH 2002.175.). A forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. [70] Forgalomba hozatalnak minősül a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik. Ekként forgalomba hozatal, vagyis több személy részére történő hozzáférhetőség biztosítása az is, ha az egy személy útján, egyszeri átadással történik (BH 2002.299 II.; BH 2002.175.). [71] Amennyiben adat merül fel az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/
4. BJE határozat III/3/a. pont). [72] Jelen ügyben a bíróság a jogerős ítéleti tényállásban – a kábítószer mennyisége és magas hatóanyag tartalma mellett annak csomagolása, a terhelt mobileszközein lévő titkosított kommunikációt lehetővé tevő megoldások, valamint az lefoglalt mennyiségű kábítószer megvásárlásához szükséges anyagi fedezet hiánya alapján – megállapította, hogy a terhelt a kábítószert forgalomba kívánta hozni, a szállítás ezt a célt szolgálta. Egyidejűleg kizárta azt is, hogy a terhelt saját fogyasztásra szerezte volna meg a kábítószert {másodfokú ítélet [35] és [51] – [52] bekezdés}. [73] A kábítószernek a Btk.
5. §

(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem (Bfv.II.969/2019/7., Bfv.II.789/2020/8.). Így a kábítószer forgalomba hozatali céllal való szállítása a forgalomba hozatal résztevékenységeként is ennek megfelelően minősül. [74] A kereskedési típusú elkövetői magatartásra irányuló célzatos, de önmagában még csak a kábítószer birtoklásának valamely elkövetési magatartását kimerítő cselekvés tehát már a kábítószer-kereskedelem része, annak kifejtésével az elkövető a kábítószerkereskedelem tényállásába lép. A kábítószerrel kereskedés kísérletének megállapítására önmagában alkalmas magatartás az elkövetőnek olyan szervező tevékenysége, aminek következtében a továbbiakban mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe került a kábítószer (BH 2019.38.). [75] A másodfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a következetes bírói gyakorlat (EBD 2012.B.19, BH 2013.264.) szerint a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének kísérlete valósul meg arra a kábítószerre is, amelyet az elkövető beszerzett, azonban a lefoglalás folytán értékesíteni nem tudott. [76] A forgalmazói típusú bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy az elkövető a kábítószert maga hozza forgalomba, eladásra kínálja fel, vagy továbbadja, valamint az sem, hogy a forgalomba kerülés későbbi pontos módjával, helyével és idejével Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 10 tisztában legyen. Elegendő annak tudata, hogy a kábítószer az elkövető közreműködése révén később több személy számára lesz hozzáférhető, vagyis forgalomba fog kerülni (Kúria Bfv.I.124/2022/11.). Ez pedig az irányadó tényállás alapján kétségtelenül megállapítható. [77] Erre tekintettel nem foghat helyt az a védői álláspont, miszerint a terhelt terhére kábítószer-birtoklásának bűntette állapítandó meg. [78] Mindezek alapján a bíróság helyesen minősítette a terhelt cselekményét a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntette kísérletének. [79] 3.3. A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [80] A felülvizsgálatban a jogerős ítéletben kiszabott büntetés azonban nem önmagában, hanem csak feltételhez kötötten vizsgálható; az említett jogszabályi hivatkozás első fordulata alapján akkor, ha a büntetés törvénysértő volta a cselekmény téves minősítésére, a második fordulata szerint pedig akkor, ha a büntető anyagi jog más szabályának megsértésére vezethető vissza. Következésképp téves minősítés vagy más anyagi jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés neme és mértéke felülvizsgálat tárgya nem lehet; amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogszabályt sem sért, a mérlegelési jogkörben, törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban nem támadható (BH 2017.219.II., BH 2016.264.II., BH 2012.239., EBH 2011.2387. II., BH 2005.337.III.). [81] A Kúria következetes gyakorlata szerint a kiszabott büntetés önmagában akkor törvénysértő, ha a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési tételre, valamint a büntetés végrehajtásának felfüggeszthetőségére vonatkozó rendelkezéseket sérti. [82] A jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a terhelttel szemben kiszabott 13 év szabadságvesztés – ahogyan arra Legfőbb Ügyészség is rámutatott – a terhére megállapított bűncselekményre irányadó öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett büntetési tétel keretei közé esik, azaz annak kiszabásával a bíróság nem sértett mérlegelést nem tűrő anyagi jogi szabályt. [83] Mindezekre tekintettel a jogerős ítéletben kiszabott büntetés felülvizsgálatára – anyagi jogszabálysértés hiányában – nincs törvényes lehetőség. [84] IV. A kifejtett érvek alapján a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen – a Be. 662. §

(1)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. [85] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [86] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [87] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 1.Bfv.1.446/2022/6-I 11 Budapest,

1. április
2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró