A határozat elvi tartalma: A felsőoktatási központi felvételi (pótfelvételi) eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt az Nftv. kifejezetten előírja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.869/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) Az alperes: Oktatási Hivatal Felsőoktatási Felvételi Főosztály (cím2) Az alperes képviselője Dr. Hamvai Julianna kamarai jogtanácsos A per tárgya: felsőoktatási ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.869/2024/5-I 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék
- november
- napján kelt 7.K.700.910/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 7.K.700.910/2024/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- évi felsőoktatási pótfelvételi eljárásban
- augusztus
- napján jelentkezést nyújtott be a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (a továbbiakban: MTSE) edző, alapképzési, levelező munkarendű, állami ösztöndíjas finanszírozású (ALA) és az MTSE edző, alapképzési, levelező munkarendű, önköltséges finanszírozású (ALK) szakokra. A felvételhez szükséges gyakorlati vizsgát
- június
- napján teljesítette, 157 pontot ért el. [2] Az alperes FFF/309-215/
- számú végzésével, a végzés kézhezvételétől számított 2 napon belüli hiánypótlásra; az érettségi bizonyítványa másolatának benyújtására, az Efelvételibe történő feltöltésére hívta fel a felperest, mivel az általa benyújtott dokumentum (törzslap) nem volt elfogadható az érettségi végzettségének és eredményeinek igazolására. A felperes a megadott határidőn belül nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak. Kúria VI.Kfv.37.869/2024/5-I 3 [3] Az alperes FFF/858-9225/2024 számú határozatával a felperest az általa megjelölt jelentkezési helyek egyikére sem sorolta be. Megállapította, hogy a felperes nem jogosult egyetlen általa megjelölt felsőoktatási intézménnyel sem hallgatói jogviszonyt létesíteni a 2024/
- tanév I. (őszi) félévében. Mindkét megjelölt szakra számított pontszáma 0 pont volt, a pontszámítás indokaként arra hivatkozott, hogy a felperes középfokú végzettségét igazoló információ a felvételi nyilvántartásban nem állt rendelkezésre. Utalt a nemzeti felsőoktatásról szóló
- évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/D. §
(1)-
(2)bekezdéseire, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/
- (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.)
- §
(2)bekezdésére, 17. §
(2)bekezdésére. A felperes keresetlevele, az alperes védirata [4] A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését kérte. A történeti tények ismertetésén túl előadta, hogy a pótfelvételi eljárásban az érettségi teljesítését bizonyító érettségi másolatát, továbbá a korábbi felsőfokú tanulmányát tanúsító „indexet” feltöltötte, mely iratokból az alperes kétséget kizáróan meggyőződhetett volna arról, hogy a középiskolai tanulmányi kötelezettségének eleget tett, a felvételhez szükséges pontszámmal rendelkezett. Sérelmezte az érettségi megszerzésének igazolására biztosított rövid hiánypótlási határidőt. [5] A határozat indokolásának hiányosságára hivatkozott, mivel abból nem állapítható meg, hogy gyakorlati pontjai ellenére miért kapott 0 pontot. [6] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte, utalt az Fkr. 3-7. §-aira, 11. §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés g) pontjára,
(3)bekezdésére,
- §-ára. Álláspontja szerint eljárása során jogszabálysértés nem történt, a felvételi tájékoztató részletezi, hogy milyen dokumentumokat szükséges feltölteni. Az Nftv.
- §
(2)bekezdése szerint az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele. A felperes a tőle elvárható gondosság mellett határidőben gondoskodhatott volna az érettségi bizonyítvány másodlatról. A hiánypótlási felhívásban megadott határidőig nem pótolta a kért dokumentumot, ennek hiányában a pótfelvételi eljárásban a középfokú végzettsége nem nyert igazolást. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint figyelemmel az Alaptörvény XXIV. cikk második mondatára, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §
(1)bekezdésére, a Kúria VI.Kfv.37.869/2024/5-I 4 hatóságot döntése meghozatalánál teljes körű indokolási kötelezettség terheli, mely magában foglalja a döntés alapját képező jogszabályhelyek megjelölését, és minden részletre kiterjedő jogi indokolást is. Az alperes peres eljárásban tett nyilatkozata nem pótolja az indokolás hiányosságát, ezzel összefüggésben utalt a Kúria BH
- számú és a Kfv.II.37.001/2021/
- számú eseti döntéseire. [8] Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes határozata a pontszámítás szabályaira vonatkozó általános rendelkezések ismertetésén és az alkalmazott jogszabályhelyek rögzítésén túl egyéb érdemi indokolást nem tartalmazott, ennek hiányában érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. [9] A megismételt eljárásra előírta a felperes pótfelvételi eljárásban előterjesztett felvételi kérelmének ismételt elbírálását, a döntés részletes jogi indokolását. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint abban a jogkérdésben kell a Kúriának dönteni, hogy az Ákr. vagy az Nftv. alapján kell a felsőoktatási felvételi eljárásban meghozott besorolási határozatot megindokolni és a tényállást tisztázni. Utalt az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdésére, 41/D. §
(2)bekezdésére. [11] Kifejtette, az Nftv. 41/A-H. §-aiban egyértelműen meghatározza, hogy a központi felsőoktatási felvételi eljárásban kizárólag mikor van helye az Ákr. alkalmazásának. Az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése a besorolási döntés tartalmát taxatíve felsorolja, melyben szerepel az indokolás és annak tartalma is. Ezen törvényi rendelkezéssel összhangban a Kúria már több {Kfv.37.062/2021/5., [23]-[25] bekezdések, Kfv.II.37.497/2019/5. [15] bekezdés} döntésében kimondta, hogy a besorolási határozatra az Ákr. 81. §
(1)bekezdése nem alkalmazandó. [12] A felperes, mivel az általános felvételi eljárásban is beadta jelentkezését, tudatában volt annak, hogy ehhez milyen dokumentumra van szükség. A hiánypótlási felhívásban a jogszabályban meghatározott határidőt biztosította részére. [13] Vitatta, hogy csupán a védiratból derülhetett ki a felperes számára, miért nem nyert felvételt. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai az eljárás indulásakor a felsőoktatási felvételi tájékoztató
- szeptemberben induló képzések pótfelvételi című kiadványában közzétételre kerültek, így a felperes kellő gondossággal eljárva tudhatta volna, hogy milyen okiratokkal igazolhatja az érettségi megszerzését. [14] A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Kúria VI.Kfv.37.869/2024/5-I 5 A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem alapos. [16] A Kúria a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [17] Az Fkr. 8. §
(1)bekezdés szerint minden évben két felvételi eljárás hirdethető:
- a)keresztféléves és
- b)általános felvételi eljárás. A
(2)bekezdés kimondja, hogy az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet, mely eljárásban a
(2a)bekezdés szerint – a
(3)bekezdésben foglaltak kivételével – az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók. A
(3)bekezdés a jelentkező személyére, a jelentkezés számára, a jelentkezési határidőre, a kérelemhez csatolandó dokumentumok feltöltésére vonatkozóan tartalmaz eltérő szabályokat. [18] A kiemelt jogszabályi rendelkezések értelmében a pótfelvételi eljárásban hozott, a per tárgyát képező határozat tartalmi előírásaira az általános felvételi eljárásban hozott határozatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. [19] Az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdése alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más, az ügyintézés módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az
(1a)bekezdés szerint: a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. A 41/C. §
(1)bekezdése a postai úton továbbított irat kézbesítésére írja elő az Ákr. alkalmazását. [20] Az Nftv. rendelkezéseiből megállapíthatóan a felvételi eljárásra elsődlegesen az Nftv. szabályai alkalmazandók, attól való eltérést csak az Nftv. határozhat meg. Az Ákr. csak szűk körben, a nevesített esetekben (nyelvhasználat, alapelvek, postai úton továbbított irat kézbesítése) irányadó. [21] Az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése konkrétan előírja a besorolási döntés tartalmát, taxatíve felsorolja a kötelező tartalmi elemeket: az eljáró szerv megnevezése, az ügyirat száma, a jelentkező neve, elektronikus elérhetősége, személyes azonosítására szolgáló adatai, az érdemi döntés, a döntés alapjául szolgáló jogszabályokról való tájékoztatás, a döntés helye, ideje, a kiadmányozó aláírása. Rögzíti azt is, hogy a besorolási döntés indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozó számított pontszámát, valamint tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről. [22] Az Ákr. hatálya a hatósági ügyekre terjed ki. Az Ákr. 7. §
(1)bekezdése szerint a hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben és a Kúria VI.Kfv.37.869/2024/5-I 6 hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. Az Ákr. 8. §
(2)bekezdése alapján a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt az Ákr. kifejezetten megengedi. [23] Az alperes pótfelvételi eljárásban hozott határozata nem hatósági eljárás, hanem közigazgatási szerv más típusú, az eredmény megállapítására szorítkozó cselekménye, az Ákr. általános hatálya e jogalkalmazás körében nem merül fel, csakis az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdése. [24] Az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdése a döntés tartalmának meghatározásánál nem utal az Ákr-nek úgyszintén a döntés tartalmi formai követelményeket szabályozó. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, így mögöttes szabályként nem vehető figyelembe, a döntésnek az Nftv.-ben foglalt garanciális szabályoknak kell megfelelni. [25] Mindezek folytán az alperest bizonyítási eljárás lefolytatására, a tényállás részletes feltárására, továbbá indokolásra vonatkozó kötelezettség nem terheli. Az elsőfokú bíróság olyan jogszabálysértést állapított meg, amelynek az alperes nem kellett, hogy megfeleljen, a jogerős ítélet ezért az Nftv. 41/D. §
(2)bekezdésével ellentétes. [26] A Kúria a fenti jogértelmezésével nem kívánt eltérni a Kfv.III.37.336/2021/5., Kfv.VI.37.799/2024/6., és Kfv.IV.37.813/2024/
- számú döntéseiben foglaltaktól. [27] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontjának megfelelően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [28] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a keresetet érdemben, annak figyelembevételével kell elbírálnia, hogy az Ákr. alkalmazásának csak akkor van helye, ha azt az Nftv. kifejezetten előírja. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az érdemi felülvizsgálatnál a Kp. 88. §
(1)bekezdés
- c)pontja alapján az olyan eljárási szabálysértés, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényegi kihatása nincs, nem eredményezheti a közigazgatási döntés megsemmisítését. A döntés rövid tartalma [29] A felsőoktatási központi felvételi (pótfelvételi) eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt az Nftv. kifejezetten előírja. Záró rész Kúria VI.Kfv.37.869/2024/5-I 7 [30] A Kúriának a peres felek felülvizsgálati perköltségének összegéről döntenie nem kellett, mivel az alperesnek perköltség iránti igénye nem volt, a felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, így perköltsége nem merült fel. [31] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a peres felek tárgyalás tartását nem kérték, és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek. Budapest,
- február
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró