Kfv.37743/2024/3 – Kúria

(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben csak a helyi földbizottság alkotmányos követelményeknek, törvényi előírásoknak megfelelően kiadott állásfoglalása birtokában hozhat határozatot. Ha azt állapítja meg, hogy az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg, nem mellőzheti, köteles azonban – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.743/2024/

1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Palcsu Ügyvédi Iroda (cím2 eljáró ügyvéd: Dr. Palcsu Péter) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Szikszai Ottó kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda (cím5; eljáró ügyvéd: dr. Mikó András) A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Miskolci Törvényszék 100.K.701.278/2022/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 2 – a Miskolci Törvényszék 100.K.701.278/2022/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja; – kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; – megállapítja, hogy a feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati és 35.000 (harmincötezer) forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. március
5. napján adás-vételi szerződés jött létre egyéb érdekelt1, mint eladó, valamint a felperes, mint vevő között a település1 helyrajzi szám1 76 ha 0202 m2 területű 1132.51 AK értékű ingatlanban az eladó tulajdonát képező 980/2265060 tulajdoni hányadára. A szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a perben nem álló egyéb érdekelt2 elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot nyújtott be. [2] Az adás-vételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az alperes megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Elnökségét (a továbbiakban: Kamara), amely a
6. július
7. napján kelt BOR01-04814-7/
8. számú állásfoglalásában a szerződés jóváhagyását sem felperessel, mint szerződés szerinti vevővel, sem az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosulttal nem támogatta. Az állásfoglalás szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
9. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Fftv.) 23/A. §-a és
10. §

(2)bekezdése szerinti értékelés során olyan tény és körülmény merült fel, amelyre figyelemmel az értékelt személy tulajdonszerzése nem felel meg az Fftv-ben foglalt általános agárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek. A Kamara figyelemmel volt arra, hogy az eljárás során olyan ellentmondásos információk jutottak a megyei elnökség tudomására, amely információk alapján nem tudta érdemben elbírálni az adásvételi szerződést, valamint aggályosnak ítélte meg azt a tényt, hogy a felperes által kötött adásvételi szerződések sorozata mind olyan földre vonatkozik, amelyek jelenleg a egyéb érdekelt3 használatában vannak, ezért sem a vevő, sem az elővásárlásra jogosult tulajdonszerzését nem támogatta. [3] Az alperes a 2022. július 27. napján kelt 590865/3/2022. számú határozatával a szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta az Fftv. 27. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással, valamint utalt a Kúria ezen jogszabályhelyhez kapcsolódó álláspontjára. A döntését azzal indokolta, hogy a Kamara állásfoglalása jelen esetben köti a mezőgazdasági igazgatási szervet, ezért a szerződés hatósági jóváhagyását meg kellett tagadnia. A kereset [4] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, arra alapítottan, hogy a kamarai állásfoglalás indokolása érdemi információt, a döntés megalapozásához Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 3 szükséges, ellenőrizhető tényadatokat nem tartalmazott, vitatta továbbá, hogy a tulajdonszerzése sértené az Fftv-ben foglalt általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeket. A felperes előadta, hogy az alperes határozata és a Kamara állásfoglalása nem hivatkozott az Fftv. preambulumában felsorolt egyik célra sem, valamint nem tűnik ki az alperes határozatából annak érdemi vizsgálata sem, hogy a egyéb érdekelt3 által haszonbérelt ingatlanrészletekre irányuló vételi szándék milyen okból sértené a Fftv-ben megjelölt célokat. [5] Az alperes és az alperes oldalán érdekeltként perbelépő Kamara a kereset elutasítását kérte, az elővásárlásra jogosult felhívás ellenére nem lépett a perbe. A jogerős ítélet [6] A Miskolci Törvényszék a 100.K.701.278/2022/

1. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, azzal, hogy az új eljárásban alperesnek a tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettsége körében a kamara állásfoglalását érdemben kell vizsgálnia és amennyiben szükségesnek ítéli, úgy megkereséssel kell élnie a kamara felé az állásfoglalás kiegészítése és részletes indokolása érdekében. Az alperesnek vizsgálnia kell, hogy a kamara által részletezett támogatási vagy nemtámogatási indokok mennyiben támaszthatók alá tényadatokkal, továbbá határozatában az állásfoglalás értékeléséről is számot kell adnia az indokolási kötelezettségének teljesítése során. A bíróság megállapítása szerint az agrárkamarai állásfoglalás nem volt kellően részletezett és nem tartalmazta az értékelési szempontokat. [7] A jogerős ítélet szerint a közigazgatási határozat jogszerűségének alapja a tényállás felderítési kötelezettség hatóság általi teljesítése. A hatóságnak számot kell adnia a döntésében arról, hogy a határozatát milyen szempontok alapján, milyen tények figyelembevételére alapítva hozta meg. A határozatból egyértelműen ki kell derülnie a hatóság által vizsgált valamennyi olyan ténynek, ami a döntését befolyásolta. Az alperesnek jogszabályi kötelezettsége a kamarai állásfoglalás beszerzése, amely állásfoglalás a jelen körülmények között valóban kötné az alperest, azonban a hatóságnak elsődleges kötelezettsége a kamara állásfoglalásában foglalt tények valóságtartalmának vizsgálata, azaz azt kellett vizsgálnia, hogy a beszerzett állásfoglalásból kitűnik-e, hogy a Kamara mely szempontokat vizsgált és milyen tényeket állapított meg, abból milyen következtetésre jutott. Abban az esetben, amennyiben a kamarai állásfoglalás konkrét tényeket nem tartalmaz, világosan nem derül ki belőle, hogy az értékelt személyeket milyen okból támogatta, illetve nem támogatta, úgy azt nem használhatja fel. Amennyiben a határozatból nem olvasható ki, hogy a hatóság milyen tényekre, körülményekre volt figyelemmel, úgy sérül a tisztességes eljárás elve. [8] Az eljárt bíróság továbbá megállapította, hogy a kamarai állásfoglalás csupán abban az esetben kötné az alperest [az Fftv.
2. §

(1)bekezdés a) pontjának megvalósulása folytán], amennyiben az állásfoglalás megfelelt volna a törvényi előírásoknak, kellően részletezett lett volna és tartalmazta volna a figyelembe vett értékelési szempontokat. Hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.044/2021/

1. és Kfv.III.37.558/2022/
2. számú ítéleteiben foglaltakra, amelyek a kamarai állásfoglalás tekintetében írják elő annak indokolási kötelezettségét, valamint azt, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek vizsgálnia kell az állásfoglalásban szereplő tényelőadás valóságtartalmát. [9] A bíróság megállapította, hogy az Fftv.
3. §

(1)bekezdés a) pontjának alkalmazását meg kell előznie a tényállás felderítésének, szükség esetén megkereséssel kellett volna élnie a Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 4 kamara irányába a teljes körű és részletes indokokkal ellátott állásfoglalás kiadása érdekében. A jogerős ítélet szerint bár az alperesi érdekelt a perben részletesen indokolta, hogy az állásfoglalás kialakítása során felperes tekintetében milyen tényekre, körülményekre volt figyelemmel, azonban ezeket a tényeket, körülményeket a hatósági eljárás keretében kellett volna megjelölnie. Az ügyfélnek a közigazgatási határozat kézhezvételekor kell annak tudatában lennie, hogy milyen indokok alapján adták ki az állásfoglalást, és erre figyelemmel a jóváhagyás tárgyában hozott határozatot. A felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kifejtve, hogy a támadott ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.III.37.355/2021/7. számú ítéletétől, amely a [31] bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása az Fftv. 27. §

(1)bekezdés a) pontja esetében köti a mezőgazdasági igazgatási szervet. Az alperes szerint a jogerős ítélet sérti továbbá az Fftv. 27. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat, melynek indokolásából az következik, hogy a kamarai állásfoglalás csupán abban az esetben kötné a mezőgazdasági igazgatási szervet, amennyiben a kamarai állásfoglalás megfelelt volna a törvényi előírásoknak, kellően részletezett lett volna és tartalmazta volna a figyelembe vett értékelési szempontokat. A jogalkotó célja azonban a hatályos földforgalmi szabályozással az volt, hogy a jóváhagyási eljárásban egyrészt a Kamara által – a helyi gazdasági viszonyok ismeretének a birtokában – érvényesüljön a társadalmi kontroll, másrészt a mezőgazdasági igazgatási szerv által biztosítva legyen az állami akarat. [11] Az alperes álláspontja szerint az Fftv. 27. §

(1)bekezdésének a) pontja olyan kógens rendelkezés, amit nem csak bizonyos körülmények fennállása esetén kell alkalmaznia, ezért a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezés a jogszabályi rendelkezés kiüresedését eredményezné. Aszerint ugyanis az Fftv. 27. §

(1)bekezdésének

1. a)pontjának megfelelő tényállás fennállása sem eredményezi automatikusan a szerződés megtagadását, vagyis a kamarai állásfoglalás az Fftv.-ben foglalt megtagadási okok fennállása ellenére sem kötné az alperest. Ez pedig oda vezetne, hogy az állásfoglalásban foglaltak szinte soha – még a megtagadási okok fennállása esetén – sem kötnék a hatóságot. Ugyanakkor a jóváhagyási eljárásban a földbirtok-politikai érdekek érvényesülése kiemelt jelentőséggel bír, és a helyi gazdálkodás ismereteivel elsődlegesen a helyi földbizottságként eljáró szerv rendelkezik. Az alperes kiemelte, hogy a Kfv.III.37.355/2021/7. számú ítélet a szabályozás jogalkotói szándékát is tükrözi, mert ellenkező értelmezés a jogszabályi rendelkezés feleslegessé válását eredményezné, továbbá a Kamara többszöri megkeresése, további információk beszerzése sem vezethet ebben az esetben oda, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv figyelmen kívül hagyja a kamarai állásfoglalást, mert az contra legem jogalkalmazáshoz vezetne. [12] Az alperesi érdekelt csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára utasítását kérte, mivel az sérti az Fftv. 27. § (
2. l)bekezdését. Kérelmét azzal indokolta, hogy az Fftv. 27. §

(3)és

(4)bekezdései határozzák meg, hogy melyek azok az esetkörök, amikor a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalását, mint ügyféli nyilatkozatot veszi figyelembe. Ennek és az Fftv. 27. §

(1)bekezdés rendelkezéseinek együttes értelmezése alkalmas az állásfoglalásnak a jóváhagyási eljárásban betöltött szerepének, és kötőerejének meghatározására. A jogalkotó az Fftv. 27. §

(3)bekezdésében maga határozta meg azon esetkört, amikor a mezőgazdasági igazgatási szervnek lehetősége Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 5 van az állásfoglalástól való eltérésre. Amennyiben tehát a helyi földbizottság támogató állásfoglalást hoz, a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottságra egyébként irányadó 24. §

(3)bekezdés szerinti vizsgálatot maga is lefolytathatja, és a helyi földbizottság támogató döntése ellenére nem támogató döntést hozhat. Az állásfoglalás így csak ebben az esetben minősül ügyféli nyilatkozattal azonos joghatásúnak, melytől a mezőgazdasági igazgatási szerv eltérhet. [13] A mezőgazdasági igazgatási szerv azonban nemtámogató-állásfoglalás esetén a helyi földbizottságra irányadó 24. §

(3)bekezdés szerinti vizsgálatot nem folytathatja le, jóváhagyó határozatot nem hozhat. A helyi földbizottság állásfoglalásai nem mint ügyféli nyilatkozatok jelennek meg a jóváhagyási eljárás során, hanem egy olyan speciális jogintézményről van szó, amely a helyi földbirtok-politikai érdekek érvényesülését hivatott biztosítani az eljárás során, ekként az eltér a hatóság jogszerűségi szempontú vizsgálatától. A mezőgazdasági igazgatási szerv általi érdemi felülbírálat a kamarai eljárás kiüresedéséhez vezetne, továbbá jelentős terhet róna a mezőgazdasági igazgatási szervre, mivel ahhoz sem apparátussal nem rendelkezik, sem a helyi földbirtok-politikai érdekről nincs olyan szintű ismerete, mint a helyi földbizottságoknak. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Utalt arra, hogy a Kúria Kfv.III.37.355/2021/

1. szám alatt közzétett határozata és jelen ügy között az ügyazonosság nem áll fenn. A Kúria továbbá a döntésében nem csupán azt állapította meg, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása egy esetben köti a mezőgazdasági igazgatási szervet, hanem azt is tartalmazza, hogy az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyására az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv, az alperes rendelkezik hatáskörrel. A helyi földbizottság állásfoglalása az adott kivételtől eltekintve a mezőgazdasági igazgatási szervet nem köti. A helyi földbizottság állásfoglalásának automatikus átvétele és ehhez kapcsolódóan a kizárólag azon alapuló, a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettséget megsértő döntés ellentétes az Fftv. alapelveivel és a felhívott rendelkezéseivel. A felperes szerint jelen esetben annak van kiemelkedő jelentősége, hogy a helyi földbizottság által kiadott állásfoglalással szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, ezért az alperes ügydöntő határozatával szemben előterjesztett keresetében sérelmezte, hogy a Kamara állásfoglalása érdemi információt, a döntés megalapozásához szükséges ellenőrizhető tényadatokat nem tartalmaz. Ha az alperesi érdekelt az eljárása során tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tesz eleget és az alperest a jogszabály kötelező rendelkezésénél fogva köti az állásfoglalás szerinti érdemi döntés, akkor abból egyenesen következik az alperes döntésének megalapozatlansága és ebből eredő jogellenessége is, amit kizárólag a közigazgatási határozat elleni közigazgatási perben orvosolhat a bíróság. Az elsőfokú bíróság az ügyben alkalmazhatónak találta mind a Kúria Kfv.II.37.044/2021/
2. számú ítéletében, valamint a Kúria Kfv.III.37.558/2022/
3. számú ítéletében foglaltakat, amelyek a kamarai állásfoglalás tekintetében írják elő annak indokolási kötelezettségét, valamint azt, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek vizsgálnia kell az állásfoglalásban szereplő tényelőadás valóságtartalmát. [15] Az alperes jogalkotói akaratra történő hivatkozása kapcsán a felperes előadta, hogy az csak abban az esetben foghat helyt általános jelleggel, ha a jóváhagyási eljárásban a Kamara a döntése alapjául szolgáló tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget is tesz és nem enged teret a visszaélésszerű döntési mechanizmus kialakításának. [16] A felperes vitatta továbbá a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben foglalt érvelést is, kifejtve, hogy jelen perben nem az a kérdés, hogy nemtámogató-állásfoglalás ellenére az adásvételi szerződést jóvá kell-e hagynia az alperes mezőgazdasági igazgatási szervnek, hanem az, hogy az állásfoglalás kialakítása során figyelembe vett körülmények mennyiben értékelhetőek a mezőgazdasági igazgatási szerv döntéshozatala, vagy a későbbi jogorvoslati Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 6 eljárásban. Ennek megítélése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelen eljárásnak nem a nemtámogató-állásfoglalás ellenére történő alperesi jóváhagyás a tárgya, hanem a nemtámogató-állásfoglalás alapján történő megtagadás. [17] A felperes utalt a Kúria joggyakorlatára, amely szerint abban az esetben, ha a helyi földbizottságként eljáró szerv sem az adásvételi szerződés szerinti vevővel, sem az elővásárlásra jogosultakkal nem támogatta a jogügyletet, akkor nem hozhat az alperes jóváhagyó határozatot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt a jogszabályi előírást, melynek értelmében a helyi földbizottság állásfoglalásával szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az alperes mezőgazdasági igazgatási szerv határozatával szemben előterjesztett jogorvoslati kérelemmel támadható. A perbeli esetben pedig a Kamara állásfoglalása nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, ezért az megalapozatlan és jogszabálysértő, ami jogellenességet kölcsönöz az alperes határozatának is. Az alperesi érdekelt érvelése mentén kialakítani szándékozott gyakorlat – a megalapozatlan, alperes általi ellenőrzésre alkalmatlan állásfoglalás aggály és feltétel nélküli elfogadására irányuló jóváhagyást megtagadó döntés meghozatala – visszaélésekre vezethet. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. [19] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
5. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelmek, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [20] A felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróság a tényállást megfelelően feltárta, melynek során megállapította, hogy a Kamara állásfoglalása nem tartalmazta teljeskörűen a megtagadás alapjául szolgáló tényeket, indokokat. Kérdésként merült fel, hogy az alperest terhelte-e az Fftv. 27. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a helyi földbizottság ügyféli nyilatkozatnak minősülő állásfoglalásának tartalmi és formai vizsgálatára vonatkozó kötelezettség. [21] A Kúria észlelte, hogy ebben az elvi jelentőségű jogkérdésben a gyakorlata nem volt egységes, ugyanis a Kfv.II.37.502/2022/7. számú határozatában azt állapította meg, hogy az Fftv. „27. §

(1)bekezdés a) pontja kógens szabálya azt kizárja, hogy a kizárólag nem támogató kamarai állásfoglalással szembeni jogorvoslati jogát az érintett a mezőgazdasági igazgatási szerv előtti eljárásban gyakorolja, ebből következően az egyetlen fórum, ahol a kizárólagos nem támogató kamarai állásfoglalással szembeni jogorvoslati jog gyakorolható lesz, az a közigazgatási per, míg a Kfv.II.37.044/2021/

1. számú végzésében azt állapította meg, hogy „a Kamara [a helyi földbizottság] részére előírt értékelés felülvizsgálatára az alperes, míg a bírósági felülvizsgálat során az alperes által értékelt bizonyítékok alapján elfoglalt álláspont jogszerűségi vizsgálatára és ez alapján annak felülmérlegelésére a bíróság a közigazgatási perben jogosult.” [22] Megállapította továbbá, hogy a Kfv.III.37.355/2021/
2. számon közzétett határozat alapjául szolgáló esetben, továbbá az elsőfokú bíróság által hivatkozott Kfv.III.37.558/2022/
3. Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 7 számú ügyben a jelen perbeli esettel ellentétben volt olyan személy, akinek a tulajdonszerzését a helyi földbizottság támogatta, tehát azokban az ügyekben nem az Fftv.
4. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti tényállás valósult meg, emiatt az ügyazonosság a hivatkozott döntésekkel nem állt fenn. [23] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. A Kúria ítélkező tanácsa ezért a Kfv.IV.37.163/2023/

1. számú végzésével a felülvizsgálati eljárást – figyelemmel arra, hogy a jogegység érdekében 7-I. számon előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő – a jogegységi határozat meghozataláig felfüggesztette. [24] Az indítvány alapján lefolytatott eljárásban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa meghozta a 11/
2. Jogegységi határozatot, amelyben kifejtette, hogy a földbizottság nem köztestület, nem hatósági jogkörben jár el, állásfoglalása nem szakhatósági állásfoglalás. A helyi földbizottság vagy az annak feladatát ellátó Kamara az ügyfél jogait gyakorolja az e feladatkörét érintő közigazgatási hatósági eljárásokban. A mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalását az adásvételi szerződést, csereszerződést jóváhagyó, vagy azt megtagadó határozata meghozatalakor mint ügyféli nyilatkozatot veszi figyelembe, amelyhez a törvényhozó kötőerőt, jogerőt, véglegességet nem rendelt, hanem a helyi földbizottság számára az Fftv.
3. §

(1)bekezdés a) pont rendelkezésében kifejezett egyet nem értési, vétójogot biztosított. [25] A Jogegységi határozat szerint a jogszerű hatósági döntés előfeltétele, hogy a helyi földbizottság az adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában meghozott állásfoglalását az Fftv.-ben és a Fétv.-ben foglaltak szerint hozza meg. A helyi földbizottság állásfoglalásának tartalmi elemeit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló

1. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
2. évi CCXII. törvénynek (a továbbiakban: Fétv.)
3. §-a meghatározza, így tartalmaznia kell az eljáró szervezet megnevezését, az érintett természetes személy nevét, lakcímét, az érintett földrészletek azonosítására szolgáló adatokat, az érintett fél vonatkozásában a szerződés létrejötte támogatásának vagy nem támogatásának kimondását, az indokolásban: a megállapított tényállást, az ügyfél által a helyi földbizottság felhívására az Fftv.
4. §

(3)bekezdésében foglaltakról szolgáltatott adatokat vagy az adatszolgáltatás hiányát, az állásfoglalás kialakításánál figyelembe vett és az állásfoglalást alátámasztó szempontokat, az állásfoglalás kiadásának dátumát, a kiadmányozó aláírását. [26] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság 17/

1. (VI. 5.) AB határozatának (a továbbiakban: AB határozat) [75] bekezdése szerint alkotmányos követelmény, hogy a helyi földbizottság a törvény szerinti értékelést olyan részletességgel végezze el, hogy az a hatóság határozatának alapjául szolgálhasson, alkalmas legyen a tényállás tisztázása körében a tények valóságáról és az állásfoglalás okszerűségéről való meggyőződés kialakítására. A hatóságra is irányadó a
2. §

(1)bekezdésében foglalt előírás az adásvételi szerződés értékeléséről (

1. §). Pusztán az a körülmény, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása köti a hatóságot, nem mentesíti az utóbbit a tényállás tisztázásának kötelezettsége alól. A helyi földbizottság állásfoglalása ténybeli alapjának, okszerűségének, az értékelés törvényességének ezért érdemben elbírálhatónak kell lennie a hatósági eljárásban. A jogalkotó továbbá a Fétv.
2. §-ában megteremtette annak lehetőségét is, hogy a helyi földbizottság ülésén részt vehet az eladó, a vevő, az elővásárlási elfogadó nyilatkozatot tevő személy, a helyi földbizottság a felet szükség szerint meghallgathatja, sőt kérelmére meg kell hallgatnia. Így válik lehetővé az igényérvényesítés közvetlen kifejezése és Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 8 az álláspontok alapos megismerése. E kifejezett és egyértelmű törvényi szabályozás alapján kell tehát a helyi földbizottságnak az állásfoglalását jogszerűen kiadnia. [27] A Jogegységi határozat szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság – közvetlenül nem támadható – állásfoglalását köteles figyelembe venni, így ha a helyi földbizottság a szerződés szerinti vevővel, illetve az elővásárlásra jogosulttal nem támogatja az adásvételi ügylet létrehozását, a hatóságnak a szerződés jóváhagyását meg kell tagadnia. A mezőgazdasági igazgatási szerv köteles ezért megvizsgálni, hogy a termőföld adásvételével kapcsolatos földbizottsági állásfoglalás valamennyi esetben tényekkel, adatokkal alátámasztott-e, okszerűen, ellentmondásoktól mentesen, részletesen indokolt-e. [28] A hatóság tényállástisztázási kötelezettségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló
3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
4. §-a szabályozza, meghatározva, hogy ha a rendelkezésre álló adatok a döntéshozatalhoz nem elegendőek, bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Az Ákr.
5. §-a szerint a tényállás tisztázása érdekében a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Az Fftv. 23/A. §

(4)bekezdése és a 27. §

(4)bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a helyi földbizottságot a mezőgazdasági igazgatási szerv adásvételi, valamint csereszerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatával kapcsolatos e törvény szerinti eljárásában az ügyfél jogállása illeti meg, továbbá mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalását mint ügyféli nyilatkozatot veszi figyelembe. E törvényi szabályozások alapján tehát a mezőgazdasági igazgatási szerv akkor, amikor azt állapítja meg, hogy a helyi földbizottság a törvényi kötelezettségeit nem teljesítette: a kiadott állásfoglalás a Fétv.

1. §-ban foglaltakat nem, vagy hiányosan tartalmazza, és ellentétes az Alkotmánybíróság döntéseivel, köteles a helyi földbizottságot nyilatkozattételi felhívásban az alkotmányos és törvényes kötelezettségei teljesítésére felszólítani, a helyi földbizottság pedig köteles az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak megfelelő állásfoglalás kiadására. A hatóságnak, amennyiben megállapítja a helyi földbizottsági állásfoglalás ténybeli alapjának hibáit, okszerűségének ellentmondásait, az értékelés törvényességének hiányát, az érdemi döntésének meghozatala érdekében a helyi földbizottság felé – jogszerű állásfoglalás kiadása céljából – nyilatkozatra felhívási kötelezettsége van, de rá irányuló jogi szabályozás nélkül, önhatalmúlag nincs lehetősége az állásfoglalás mellőzésével döntéshozatalra. [29] Mindezért ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálatát követően azt állapítja meg, hogy a helyi földbizottság állásfoglalásában egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását, és az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg, köteles azonban – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni. A jogszerűség, egyértelműség és aggálytalanság érdekében a felhívásban törvényi rendelkezésekre alapítottan, részletesen és közérthetően meg kell határoznia a hibákat, hiányosságokat, ellentmondásokat. A helyi földbizottságnak a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívásában foglaltakra is figyelemmel kell az állásfoglalását kiadnia. [30] A 11/
2. Jogegységi határozat az előzőekben kifejtett indokok alapján kimondta, hogy
3. A mezőgazdasági igazgatási szerv az Fftv.
4. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi földbizottság alkotmányos követelményeknek, törvényi előírásoknak megfelelően kiadott állásfoglalása birtokában hozhat határozatot. Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 9

1. A mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell vizsgálnia, hogy az állásfoglalás tényekkel, adatokkal alátámasztott-e, okszerűen, ellentmondásoktól mentesen, részletesen indokolt-e.
2. Ha azt állapítja meg, hogy az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg, nem mellőzheti. Köteles – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni.
3. A Kúria K.IV. ítélkező tanácsa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.37.502/2022/
4. számú döntésben foglalt jogértelmezéstől eltérhet, az a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozható. [31] A Bszi.
5. §

(1)bekezdése szerint a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. [32] A kifejtettekre tekintettel a Kúria ítélkező tanácsa megállapította, hogy a Kamara részére előírt értékelés felülvizsgálatára a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles. Az alperes tehát az ügyféli nyilatkozatnak minősülő állásfoglalás kapcsán elmulasztotta az őt az Ákr.

1. §-a alapján terhelő tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségét, a határozatát csupán a Kamara állásfoglalására alapította, nem vizsgálta azonban, hogy az tényekkel, adatokkal alátámasztott-e, okszerűen, ellentmondásoktól mentesen, részletesen indokolt-e. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra továbbá, hogy a Kamara állásfoglalása az alkotmányos követelményeknek, törvényi előírásoknak nem felelt meg, mindezek miatt az alperes arra a megtagadó határozatát nem alapíthatta volna. [33] Mindezért a Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, azzal, hogy az alperesnek a megismételt eljárásában a Fétv. 36. §

(2)bekezdése alapján a helyi földbizottságot új állásfoglalása kiadása céljából meg kell keresnie, a beszerzett állásfoglalást meg kell vizsgálnia, hogy az tényekkel, adatokkal alátámasztott-e, okszerűen, ellentmondásoktól mentesen, részletesen indokolt-e. Az Fftv. 27. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi földbizottság alkotmányos követelményeknek, törvényi előírásoknak megfelelően kiadott állásfoglalása birtokában hozhat határozatot. Ha azt állapítja meg, hogy az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg, nem mellőzheti. Köteles – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni. A döntés elvi tartalma [34] A mezőgazdasági igazgatási szerv az Fftv. 27. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben csak a helyi földbizottság alkotmányos követelményeknek, törvényi előírásoknak megfelelően kiadott állásfoglalása birtokában hozhat határozatot. Ha azt állapítja meg, hogy az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg, nem mellőzheti, köteles azonban – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.743/2024/3-I 10 [35] A Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §

(1)bekezdése alapján erre irányuló kérelem hiányában tárgyaláson kívül járt el. [36] A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a költségjegyzéken előterjesztettekkel egyezően a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése szerint megállapítva, azt a

(2)bekezdés alapján 100.000 forint + ÁFA összegre mérsékelve állapította meg, és annak megfizetésére a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 82. §-a és 83. §

(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte. A mérséklés során figyelembe vette, hogy a felülvizsgálati eljárásban tárgyalás tartására nem került sor, a felperes két beadványt nyújtott be, így ezen összeg állt arányban az elvégzett jogi képviselői tevékenységgel. [37] A felülvizsgálattal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §

(1)bekezdése, 39. §

(3)bekezdés d) pontja és 50. §

(1)bekezdése szerint, a csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel az Itv. 45/A. §

(1)bekezdése, 39. §

(3)bekezdés d) pontja és 50. §

(3)bekezdése felmerült illeték az alperes és az alperesi érdekelt Itv. 5. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja alapján fennálló személyes illetékmentességére tekintettel a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [38] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. december
3. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő