Kfv.35025/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadásának. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.025/2025/2. A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes jogi képviselője: dr. Látrányi Erik ügyvéd (cím2) Az alperes: Tolna Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 2 Az alperes jogi képviselője: jogtanácsos Horváthné dr. Gelencsér Edit kamarai A per tárgya: közigazgatási per agrártámogatási ügyben hozott határozat elleni A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 2024. december 6. napján kelt 8.K.700.814/2024/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a perben érintett területen 2022. évtől kezdődően orvosi zsályát termesztett, egységes kérelmében szaporítóanyag célú termesztést jelölt meg. A z előzmények szerint a felperes az érintett terület kapcsán a nevezett növénykultúra vonatozásában 2022. május 22. napján kárbejelentést tett felhőszakadáskár mezőgazdasági káresemény miatt, a kárbejelentési űrlapban az egységes kérelemben megadott adatok automatikusan betöltésre kerültek, ekként termesztési célként a szaporítóanyag került feltüntetésre. Az alperes ezen kárbejelentés alapján hozott határozatával (a továbbiakban: felhőszakadáskár határozat) megállapította a felhőszakadáskár bekövetkezését. A felperes 2022. szeptember 30. napján aszálykár káresemény miatt is kárbejelentést tett az alpereshez. Az alperes a TOH/38/79812/2022. számú határozatával az aszálykár káresemény bekövetkezését nem igazolta az érintett terület gyomosságára figyelemmel. Az alperes ezen döntését a törvényszék az előzményi perben hozott 102.K.701.227/2023/36. számú ítéletével megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek tényként el kell fogadnia, hogy a felperes szakszerűen művelte területét és nincs ok-okozati összefüggés a gyomosság és a területen lévő orvosi zsálya fejlődése között, a kár oka a hivatalosan is elismert aszály volt. [2] Az alperes a megismételt eljárásban – tanúvallomások, valamint a felperes nyilatkozatának beszerzése után – meghozott TOH/38/00012-17/2024. iktatószámú Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 3 határozatában (a továbbiakban: elfogadó határozat) elfogadta, hogy a felperes az orvosi zsálya zöld növényi részét (herbáját) kívánta termeszteni, és ennek kapcsán megállapította a káresemény folytán várható hozamcsökkenés mértékét. [3] Az alperes ezt követően, 2024. június 19. napján meghozott TOH/38/12-19/2024. iktatószámú határozatával az elfogadó határozatot visszavonta arra hivatkozással, hogy az jogsértő. Határozatának indokolásában egyrészt kifejtette, hogy a Magyar Államkincstár (agrárkár enyhítési szerv) 2024. április 10. napján állásfoglalást adott ki, amelynek értelmében az egységes kérelem indulását követően kárbejelentő kérelmet az ügyfél úgy tud beadni, ha van már beadott adott évi egységes kérelme; annak adatai alapján személyesül meg a kárbejelentő kérelem, és ezek az adatok már nem szerkeszthetőek a kárbejelentő kérelemben (ilyen többek között a hasznosítás, a szaporítóanyag célú jelölés); csak azok a mezők szerkeszthetők a kárbejelentő kérelemben, ahol az ügyfél nem adott meg adatot az egységes kérelemben, mert nem volt kötelezően töltendő mező (pl. vetési bizonylat sorszáma). Megjegyezte, hogy a felperes a szaporítóanyag célú jelölést az egységes kérelemben tette, nem a kárbejelentő kérelmében. Másrészt arra hivatkozott, hogy az elfogadó határozat felülvizsgálata során megállapította: a felperesi kérelem tartalma szerint a termesztett növény orvosi zsálya szaporítóanyagra vonatkozik, mely kérelem tartalmát a felperes a jogszabályban meghatározott elektronikus úton nem változtatta meg, így az alperesnek e kérelmet kellett volna elbírálnia, és a felperes zöld növényként való termesztésre, illetve herba hasznosításra vonatkozó nyilatkozatait nem vehette volna figyelembe. [4] Az alperes egyúttal azonos napon kelt TOH/38/12-20/2024. iktatószámú határozatában (a továbbiakban: elutasító határozat) megállapította, hogy a bejelentett mezőgazdasági káresemény kapcsán a jogszabályi feltételek teljesülése nem igazolható. A határozat indokolása szerint a bejelentésben szereplő növénykultúra, a hasznosítási kódok, és a termesztés típusa együttesen adja meg a kérelem tartalmát, ezek bármelyikének megváltoztatása a kérelem tartalmának megváltoztatását jelenti, ugyanakkor a felperes az elektronikus felületen nem módosította a kérelmében szereplő adatokat. Így a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet1.) 4. §

(1c)bekezdés b) pontja alapján bejelentett, az egységes kérelemhez kiadott – orvosi zsálya AGF35 – hasznosítási kód és a szaporítóanyag célú termesztési típus figyelembevételével kellett meghozni a határozatát és meghatározni a hozamcsökkenés mértékét. Kiemelte, hogy megállapítható volt - a felperes nyilatkozata, a tanúvallomások alapján, valamint az orvosi zsálya biológiai fejlődéséből adódóan, - miszerint a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező növénykultúra volt jelen, így az FM rendelet1. 5. §

(1a)bekezdése alapján sem alapozza meg a kárbejelentés a káresemény megállapítását. [5] Hangsúlyozta azt is, hogy az orvosi zsálya a telepítés első évében virágot és magot nem hoz, így az érintett terület kapcsán a szaporítóanyag célú hasznosítás nem értelmezhető. Megállapította, hogy termelés tárgyévi hozama így 0 t/ha, amelyre figyelemmel a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló

1. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.)
2. §
3. pontja szerint Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 4 hozamcsökkenés mértéke is 0 t/ha, erre figyelemmel a mezőgazdasági káresemény az Mkk. tv.
4. §
5. pontja értelmében nem igazolható. [6] A felperes keresetlevelet terjesztett elő az alperes visszavonó és elutasító határozatai jogszerűségének vizsgálata iránt. Egyebek között előadta, hogy a szaporítóanyag célú termesztés megjelölése az egységes kérelemben nyilvánvalóan tévedés volt a részéről, hiszen az orvosi zsálya szaporítóanyag célú termesztés az első évben objektív módon kizárt, tekintettel arra, hogy az első évben a növény nem virágzik, és nem hoz termést; erre a tévedésre azonban a későbbiekben már nem volt ráhatása. Továbbá az alperes már a felhőszakadáskár miatti bejelentést sem szaporítóanyagra vonatkozó bejelentésként, hanem alap orvosi zsályára vonatkozó bejelentésként bírálta el. Erre utal az is, hogy az alperes az előzményi perben benyújtott védiratában úgy nyilatkozott, miszerint az adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes esetében a termelési cél alap orvosi zsálya termesztése volt. Ez esetben az alperes tehát észlelte, hogy a felperes a kérelmében egy nyilvánvaló hibát vétett, amit az alperes korrigált. A jelen esetben ugyanakkor nem a kérelem tartalma alapján járt el. Így a felperes egyebek között arra hivatkozott, hogy a visszavonó határozattal és az elutasító határozattal az alperes szembe ment az általános közigazgatási rendtartásról szóló
6. évi CL. törvény
7. §-ában megfogalmazott törvényi követelménnyel. [7] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Többek között előadta, hogy a felperes a
8. évi egységes kérelmében azt jelölte, hogy szaporítóanyag célú a termesztés, a vetési bejelentési bizonylat sorszáma nem került megadásra, a kockázatviselés helyeként szántóföldi kultúra AGF35 mag orvosi zsálya került megjelölésre 30,4011 hektáron, illetve kijelentette, hogy a kérelemben szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek; a kárbejelentő kérelem is hasonló tartalommal került kitöltésre
9. évben azzal, hogy a vetési bejelentési bizonylat sorszámát a felperes XXX karakterekkel töltötte ki. Tudatában volt tehát annak, hogy szaporítóanyag célú hasznosítást jelölt meg kérelmében, erre a kitöltés során figyelmeztető jelzés és hibaüzenet is megjelent a felületen. Az alperes a keresetlevélben foglaltakkal szemben kifejtette, hogy a felperes által nyilvánvaló hibaként említett felhasználási célt nem korrigálta; a Felhőszakadáskár határozat rendelkező részében, illetőleg az indoklási részben található táblázat termesztett növénykultúraként orvosi zsálya vetőmagot tartalmaz, és az indokolás szöveges része sem rögzít olyan megállapítást, mely szerint a káreseményt alap orvosi zsályára bírálta volna el. A növénykultúra hasznosításának megváltoztatása a pontosítás fogalma alá tartozik, így a felperesnek lehetősége volt az egységes kérelem beadó felületen, illetve ezzel együtt a kárbejelentések során több alkalommal pontosítani kérelmét, mely lehetőséggel a felperes nem élt; az alperesnek azonban a kérelem és a kárbejelentés módosítására, vagy pontosítására nincs felhatalmazása. Az a tény, hogy a felhőszakadáskár határozatában orvosi zsálya vetőmagra az alap orvosi zsályára vonatkozó hozamot vette figyelembe egyértelmű szakmai hiba, melynek észlelésekor azonban a határozat módosítására jogi lehetősége már nem volt, a véglegessé válásától számított egy év elteltére figyelemmel. A jogerős ítélet Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 5 [8] A felperes keresete nyomán eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes visszavonó és elutasító határozatait megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [9] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes az egységes kérelmében tévesen vetőmag célú termesztést jelölt meg. A tévedés tényére utal, hogy az orvosi zsálya biológiai sajátosságai folytán az első évben nem terem magot, de herbája hasznosítható, továbbá hogy a felperes az aszálykárral és azt megelőzően a felhőszakadáskárral összefüggő kérelmeiben is olyan hozamadatot jelölt meg, amely a szaporítóanyag célú hasznosítás esetén nem értelmezhető. Kiemelte, hogy a felperes az egységes kérelmét nem módosította vagy pontosította, így az egységes kérelemben megjelölt téves hasznosítási cél automatikusan a kárbejelentő kérelem részévé vált. [10] A Kúria Kfv.V.35.312/2011/7., Kfv.IV.35.126/2013/
10. és Kfv.III.35.206/2014/
11. számú határozataira utalással rögzítette, hogy a hasznosítási kód elírása nem nyilvánvaló hiba, így azt a hatóságnak nem kell hivatalból észlelnie. Helyesen járt el ezért az alperes, amikor a szaporítóanyag cél megjelölését és az „AGF35 Mag Orvosi zsálya” hasznosítási kódot nem tekintette nyilvánvaló hibának és nem alkalmazta a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
12. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási tv.)
13. §

(1)-

(2)bekezdéseiben foglaltakat. [11] Az FM rendelet1. 4. §

(1)és

(1c)bekezdéseire utalással kifejtette, hogy a kérelem tartalmát a káreseménnyel összefüggő valamennyi releváns adat összessége adja meg, és nem csupán a kérelem egyetlen adata. Az alperesnek ezért a hozamadatok számítása során legkésőbb a felperes első erre vonatkozó hivatkozását követően értékelnie kellett volna, hogy az orvosi zsálya az első évben nem terem magot, várható hozama a nullával egyenlő. Az alperes az elfogadó határozatban, valamint a felhőszakadáskárral kapcsolatos bejelentést elbíráló határozatában is elfogadta a kérelmekben megjelölt adatokat (kár előtt becsült hozam) és maga is olyan értékeket állapított meg (káresemény követően várt hozam, várható hozamcsökkenés), amelyek kizárólag herba növény termesztése esetén értelmezhetőek. Rögzítette, hogy az alperes az előzményi perben benyújtott védiratában is elismerte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a felperes célja alap orvosi zsálya termesztése volt. [12] Végül megállapította, hogy a kérelem teljes adattartalma és az eset összes körülményei azt igazolják, hogy a felperes orvosi zsálya herbáját kívánta termeszteni a káresemény bekövetkezésekor, ezért a kérelmét ennek megfelelően kellett volna elbírálni. [13] A megsemmisítő rendelkezés kapcsán kiemelte: mivel a visszavonó határozat megsemmisítése nem eredményezi az elfogadó határozat hatályának feléledését, az alperest új eljárásra kötelezte; a megismételt eljárásban az alperesnek az ítéletben kifejtett érvelésnek megfelelően a kérelmet zöld növény termesztési célt elfogadva kell elbírálnia. Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 6 A felülvizsgálati kérelem [14] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai, valamint
4. b)pontja alapján kérte. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadási ok kapcsán kifejtette, hogy szükséges a joggyakorlat egységesítése annak kapcsán, hogy a hatóság tényállástisztázási kötelezettsége eredményezheti-e az egységes kérelem adatai alapján benyújtott kármegállapítási kérelemben megjelölt növénykultúra hasznosítási kódjának és a termesztés típusának hivatalbóli módosítását. Utalt arra is, hogy az agrárkár-enyhítési mechanizmus alapján 2022-2024. években több tízezer kárbejelentés elbírálására és több milliárd forint kifizetésére került sor. A kifizetett összegek nagysága miatt az ilyen igények elbírálása csak egységes jogszabályi feltételek mellett valósulhat meg, ezért is fontos a joggyakorlat egységességének biztosítása. Előadta, hogy a felmerült jogkérdésnek kiemelt súlya van az érintett ügyfelek nagy száma miatt, illetve mivel a kifizetés Európai Uniós forrásokból és a központi költségvetésből történik. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadási ok körében előadta, hogy a jogerős ítélet általános és elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésben foglalt állást, amely különleges súllyal és társadalmi jelentőséggel bír. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja kapcsán arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet eltért a Kúria Kfv.V.35.312/2011/

1. számú határozatától a kérelem hivatalbóli módosításával összefüggésben. [18] Az ügy érdemét tekintve idézte az Mkk. tv.
2. §

(1)bekezdését, az FM rendelet

2. §-át, továbbá a Támogatási tv.
3. §-át. Kifejtette, hogy az egységes kérelem benyújtására és a kárbejelentésre szolgáló elektronikus felületek összefüggésben állnak. Az egységes kérelemben igényelt támogatások alapjául szolgáló adatok biztosítják, hogy az azonos területen megjelölt növénykultúrát és hasznosítási módot a kérelmező a kárbejelentés körében ne tudja eltérően megjelölni azzal a céllal, hogy az kedvezőbb legyen számára. Kifejtette, hogy az Mkk. tv. szerint az alperes a kárbejelentés alapján dönt a jogszabályi feltételekről, ami azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy a kárbejelentésben foglaltakat kell elbírálni. Az agrárkár-megállapító szervnek ekként nincs hatásköre arra, hogy egy másik kárnemre, növénykultúrára vagy hasznosítási módra tegyen megállapítást határozatában. Idézte az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások
4. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 13/
5. (III. 30.) AM rendelet
6. §-át. Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 7 [19] Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/
7. (IV. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet2.)
8. § 1.,
9. és
10. pontjaira, valamint
11. §

(1)-

(2)bekezdéseire hivatkozással előadta, hogy a növénykultúra hasznosításának megváltoztatása az FM rendelet

1. szerint a pontosítás fogalma alá tartozik. A kérelmet az egységes kérelem beadására szolgáló felületen lehet pontosítani, ezzel a lehetőséggel azonban a felperes nem élt, azt elmulasztotta. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet nem adta indokát annak, hogy a felperes e mulasztását miért kellett volna figyelembe vennie, mérlegelnie. Kifejtette, hogy a Támogatási tv.
2. §

(6)bekezdése kifejezetten kizárja a határidő elmulasztása esetén az igazolás lehetőségét, így jogsértő azon ítéleti megállapítás, miszerint az egységes kérelem tartalma a kárbejelentés adataival és az ügyfél nyilatkozatával korrigálható. [20] Kiemelte továbbá, hogy a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint az alperesnek a zsálya vetőmagra benyújtott kérelmet alap növény (herba) hasznosítású kérelemre kellett volna módosítania, ellentétes a Kfv.V.35.312/2011/

1. számú határozattal. E határozatban a Kúria megállapította, hogy a hasznosítási kód nem olyan adat, amit a hatóságnak nyilvánvaló hibaként saját hatáskörben vizsgálnia kell, illetve amely kapcsán hivatalból kérelmet kell módosítania. [21] Utalt rá, hogy a kérelem tartalmának megállapítása megelőzi a tényállás tisztázását, hiszen előbbi nélkül nem határozhatóak meg a tisztázandó tényállási elemek. Jelen esetben a kérelem tartalma egyértelmű volt, azt az Mkk. tv. és az FM rendelet
2. taxatíve meghatározza. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság előzményi ítéletével elrendelt megismételt eljárásban is orvosi zsálya vetőmagra nézve kellett elbírálnia a kárbejelentést, mivel a felperes a hasznosítási kódot nem sérelmezte a perben. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott a felhőszakadáskárral kapcsolatos határozatra, mivel e körben figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes azt a bejelentést is orvosi zsálya mag hasznosítású növénykultúrára tette. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a növénykultúra hasznosítási kódja olyan alapadat, ami minden támogatási forma kapcsán megjelenik, és amelynek korrigálására csak az egységes kérelem módosításával van lehetőség. A bíróság jogértelmezése kiüresíti az Mkk. tv. és az FM rendelet
3. garanciális rendelkezéseit, amelyek a hatóság önkényének, az ügyfelekkel való összejátszásnak, a visszaéléseknek szabnak gátat. [22] Kifejtette, hogy tényállástisztázási kötelezettsége az Mkk. tv.
4. §

(1)bekezdése szerinti döntések meghozatalához szükséges mértékben áll fenn. Utalt rá, hogy az elfogadó határozat jogsértő volt, mivel az alperes abban megváltoztatta a kérelmet, ehhez képest az elutasító határozat már helyesen rögzítette, hogy az orvosi zsálya az első évben nem hoz magot. Végül előadta, hogy a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezés azt eredményezné, hogy a felperes azonos terület, időszak és növénykultúra vonatkozásában kétféle hasznosítási kód alapján lenne támogatásra jogosult. Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 8 A Kúria döntése és jogi indokai [23] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [24] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [25] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [26] Az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását egyfelől a joggyakorlat egységének biztosítása és annak továbbfejlesztése okán kérte. [27] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadása akkor indokolt, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 9 veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat]. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha az egységes bírói gyakorlatnak a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi okból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új elvi jelentőségű jogkérdés merült fel, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [28] A Kúria álláspontja szerint jelen ügy nem vet fel olyan elvi jelentőséggel bíró jogkérdést, amely kapcsán felsőbírósági iránymutatásra lenne szükség. Elvi jelentőségűnek minősül minden olyan jogkérdés, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg [Kfv.I.35.374/2020/2.; Kfv.III.37.573/2022/2.; Kfv.II.37.712/2023/2.; Kfv.V.35.008/2024/2.]. Az alperes felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a felperes által benyújtott kárbejelentés tartalmát, és ennek következtében jogsértő módon állapította meg, hogy a kárbejelentés alap orvosi zsályára vonatkozott. A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy az alperes e hivatkozásai nem valamely anyagi vagy eljárásjogi norma alapvető tartalmával, vagy az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel kapcsolatosak, hanem a felperes által a konkrét ügyben előterjesztett kérelmek, nyilatkozatok értelmezésére, azok pontos tartalmának meghatározására irányulnak. Annak vizsgálata, hogy a felperes kárbejelentési kérelme tartalma szerint mire irányul, annak mi a pontos tartalma, illetve hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte-e a kérelem tartalmának meghatározása körében releváns bizonyítékokat, nem elvi jelentőségű jogkérdés, hanem egyedi jogértelmezési és bizonyítási kérdés, amelynek vizsgálata nem indokolja a Kúria jogegységi célú iránymutatását. Mindezek alapján, elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nem kerülhetett sor. [29] Az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége, illetve különleges súlya miatt is kérte. Figyelemmel arra, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme lényegében a felperes konkrét ügyben előterjesztett egyedi kérelmének tartalmi értelmezésére irányul, a Kúria megítélése szerint az ügy nem vet fel semmilyen társadalmi jelentőségű vagy jelentős súlyú jogkérdést. Önmagában a kárbejelentési kérelmek nagy számából és a kifizetett összegek nagyságrendjéből sem következik, hogy jelen ügy társadalmi jelentőséggel vagy különleges súllyal bírna. Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján sem kerülhetett sor. [30] Az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kúria Kfv.V.35.312/2011/7. számú határozatától jogkérdésben való eltérés miatt is kérte, arra hivatkozással, hogy a Kúria ezen határozatával ellentétes a törvényszék megállapítása, miszerint a zsálya vetőmagra benyújtott kérelmet a hatóságnak alap növény (herba) hasznosításúra kellett volna módosítania, és akként elbírálnia. [31] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti indokolásának [41] bekezdésében – többek között az alperes által is hivatkozott referenciahatározatra Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 10 utalással – kifejezetten rögzítette, hogy az alperes a szaporítóanyag cél megjelölést és a hasznosítási kódot „nem kezelte nyilvánvaló hibának és ennek megfelelően - helyesen - nem is alkalmazta a Támogatási tv. 40. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakat.” Az elsőfokú bíróság tehát arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az alperes jogszerűen járt el, amikor a perbeli tényállásra nem alkalmazta a nyilvánvaló hiba szabályait. Az alperes azt pedig nem mutatta be felülvizsgálati kérelmében, hogy az elsőfokú bíróság hogyan, mennyiben tért el a referenciahatározattól annak fényében, hogy jogerős ítéletében kifejezetten az alperessel egyező álláspontot foglalt el a nyilvánvaló hibával kapcsolatos jogkérdésben. A Kúria utal arra is, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdéséből és a releváns kúriai gyakorlatból [Kfv.VI.37.039/2022/2.; Kfv.V.35.055/2024/2.; 2/

1. (XII.03.) KK. vélemény
2. pont] fakadóan ennek bemutatása a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest terhelte, így e körben a Kúria nem vizsgálódhatott tovább hivatalból. Mindezek alapján a befogadásra a Kp.
3. §

(1)bekezdés b) pontja alapján sem kerülhetett sor. [32] A Kúria a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja szerinti befogadási okot is, az alperes azonban nem hivatkozott európai uniós jogi norma értelmezésének szükségességére, így a befogadásnak ezokból sem volt helye. A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában foglalt befogadási okot – a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt, a felet terhelő indokolási kötelezettség miatt – hivatalból nem vizsgálhatta. [33] Mindezekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a befogadást megtagadta. [34] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása folytán a felülvizsgálat eljárás lezárult, így a Kúria az alperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének elbírálását mellőzte. A döntés elvi tartalma [35] Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában nincs helye a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadásának. Záró rész [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Kúria V.Kfv.35.025/2025/2 [38] ki. 11 A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja Budapest,
2. február
3. dr. Darák Péter s.k. Ságiné dr. Márkus Anett s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró dr. Demjén Péter s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül. tisztviselő dr. Márton Gizella s.k.