Pf.20483/2025/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdése szerint is korlátozás nélkül megismerhetőek, azok kiadása iránt azonban a felperes az Ákr. 33. §

(5)bekezdése mellett az Info tv. 26. §

(1)bekezdése alapján is jogosult kérelmet előterjeszteni. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.483/2025/7-I. A felperes: Magyar Természetvédők Szövetsége 1091 Budapest, Üllői út 91/b. III/

1. A felperes képviselője: Dr. Kiss N. Csaba ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 1123 Budapest, Alkotás utca
2. Az alperes képviselője: Dr. Horváth Tamás kamarai jogtanácsos 1123 Budapest, Alkotás utca
3. Balsai Ügyvédi Iroda ügyvéd címe2 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 70.P.21.675/2025/
4. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú részítéletet – ítéletnek tekintve – helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Kormány a Corvinus projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint a Corvinus projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 308/
5. (VIII. 11.) Korm. rendelettel bizonyos szénhidrogén bányászati beruházásokat nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 2 [2] Az alperes bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó, központi költségvetési szerv. [3] A felperes
6. november 12-i keltezéssel egy, november 14-i keltezéssel további két közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. [4] Az alperes a
7. november 29-én kelt SZTFH/15264-2/2024., SZTFH/152662/
8. és SZTFH/15265-2/
9. számú válaszaiban az adatigénylések teljesítését megtagadta. Közölte, hogy „Adatigénylése teljesítésére az Info tv.
10. §

(2)bekezdés g) pontja alapján – figyelembe véve a Kúria 2023.9.

1. szám alatt közzétett határozatában, valamint a BH 2024.208 (Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5.) számú határozatában foglaltakat is – nincs lehetőség. Kérjük, hogy iratbetekintési kérelmét az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény szabályai szerint szíveskedjen előterjeszteni”. [5] Az alperes a felperest arról is tájékoztatta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem, vagy annak közvetlen veszélye esetén az igénylő az Info tv. rendelkezései szerint bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, illetve a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén az igénylő bírósághoz fordulhat. [6] A felperes az eljárás részbeni megszüntetését követően fenntartott keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy elektronikus úton adja ki részére a Sarkad I. szénhidrogén bányatelekkel, a HHE-Nyékpuszta Gyűjtőállomás Gázüzemmel, a HHF-Nyékpuszta-6/A és a HHE-Nyékpuszta-2 szénhidrogén kúttal, a HHE-Nyékpuszta-8 szénhidrogén kúttal, a HHENyékpuszta-13 szénhidrogén kúttal, a „HHE-Nyékpuszta-7”, „HHE-Nyékpuszta-11” és „HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén kutakkal kapcsolatos – az alperes eljárása során keletkezett - 1-4., 6-10., és 11.a-e. pontjaiban megjelölt közérdekű adatokat. Kérte az alperes perköltségben marasztalását is. [7] Keresete jogalapjaként a Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk

(2)bekezdésében, 39. cikk

(2)-

(3)bekezdésében, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
2. § 5-
3. pontjában,
4. §

(1)-

(2)bekezdésében és 28. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. [8] Előadása szerint az alperes jogállására a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló

1. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh tv.) rendelkezései irányadók. Az SZMSZ
2. pontja szerint az alperesnél adatvédelmi tisztviselő is dolgozik. A Corvinus projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé, valamint a Corvinus projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 308/
3. (VIII. 11.) számú Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított egyes bányászati beruházásokat. [9] Az alperes központi költségvetési szerv, a bányászatról szóló
4. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya alá tartozó szervek vonatkozásában hatósági, tehát közfeladatot lát el, a kiadni kért adatok így az Info tv.
5. §
6. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek. A megtagadás körében az Info tv.
7. §

(2)bekezdés g) pontja önmagában nem alapozza meg az elutasítást, konkrét jogszabályi rendelkezésre kell a korlátozás körében hivatkozni. Nem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti iratbetekintést kért. Az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján a határozatok akkor is nyilvánosak, ha az eljárás iratai egyébként nem lennének megismerhetők. Az Info tv. értelmében pedig a megtagadás okát szűken kell értelmezni. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 12. §

(5)bekezdése értelmében Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 3 amennyiben környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ a kiadás tárgya, azt nem lehet megtagadni a törvényhelyben feltüntetett védendő információkra hivatkozással sem, ez egyfajta alkivétel az általános korlátozást elrendelő szabályok közül. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy az adatigénylés elutasításának indokát konkrétan megjelölte, az az Info tv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja, illetve a BH

2. és BH
4. számú eseti döntésekben kifejtett ok. Mivel a kiadni kért adatok közigazgatási eljárásban keletkeztek, az Ákr. rendelkezései szerint terjeszthető elő megismerési igény. [11] A hivatkozott eseti döntések tartalma szerint az Ákr. rendelkezései az adatigénylés törvényes korlátjának minősülnek. A határozatok az Ákr.
5. §

(5)bekezdése alapján ismerhetők meg, az egyéb iratok azonban az Ákr. 33. §

(1)-

(3)bekezdésében foglalt szabályok szerint. Ezt az értelmezést támasztja alá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útmutatója is. A felperes nem csak határozatok kiadását kérte, a keresetlevél 5.,

1. f),
2. és
3. pontjában kért adatok az eljárás során keletkezett iratok. [12] A felperes adatigénylésének teljesítésére az eljárást befejező határozatok tekintetében is kizárólag az Ákr.
4. §

(5)bekezdés és 27. §

(2)bekezdésében foglalt szabályok megtartása, illetve az ott rögzített rendelkezések figyelembevétele mellett kerülhet sor: vizsgálni kell azt, hogy a határozatok alapjául szolgáló eljárás befejeződött-e, a határozatok véglegessé váltak-e, illetve nincs-e azokban védett információ (üzleti titok, egyéb érzékeny adat), amely nem adható ki és kitakarandó. [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes e-mail cím1 e-mail címére 15 napon belül a személyes adatok felismerhetetlenné tételével adja ki az alábbi közérdekű adatokat:

1. A „Sarkad I.” szénhidrogén bányatelket megállapító
2. szeptember 6-án, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság által kiadott SZBK/477-21/
3. számú határozat; 2.A Sarkad I. szénhidrogén bányatelek módosításának eljárását lezáró SZBK/2887-9/
4. számú határozat;
5. A Sarkad I. szénhidrogén bányatelek vertikális bővítési engedélye (SZTFHBANYASZ/7543-13/2023.);
6. A Sarkad I. szénhidrogén bányatelek vertikális bővítését megalapozó kutatási engedély (SZTFH-BANYASZ/4072-12/2023.); …
7. A HHE-Nyékpuszta Gyűjtőállomás Gázüzem engedélyei: a. HHE-Nyékpuszta-6/A kútkörzet és HHE - Nyékpuszta - Gyűjtőállomás - építési engedély határozat (369-4/2023); b. HHE - Nyékpuszta Gázüzem létesítése I. ütem - l. fázis építési engedély határozat (101846/2023); c. HHE - Nyékpuszta Gázüzem létesítése I. ütem -
8. fázis - építési engedély határozat (13388-7/2023); d. HHE - Nyékpuszta Gyűjtőállomás• és a Nyékpuszta-6A kútkörzet használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/1638-4/2024); e. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta - Gázüzem I. ütem
9. fázis - használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/6279-4/2024); f. HHE-Nyékpuszta gázüzembe kompresszor telepítés - építési engedély határozat (SZTFHBANYASZ/10440-7/2024); Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 4 g. HHE-Nyékpuszta gázüzembe PH-01 techn. jelű gépi hűtőegység telepítés építési engedély (SZTFH-BANYASZ/12075-5/2024); h. HHE - Nyékpuszta Gázüzem létesítése II. ütem - I . fázis DPCU2 telepítése - építési engedély (SZTFH-BANYASZ/9793-7/2024); i. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta Gázüzem S-05 technológiai jelű mérőszeparátor létesítési engedély (SZTFH-BANYASZ/3265-2/2024) j. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta Gázüzem és Ecsegfalva FGSZ szakaszoló és gázátadó állomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték Nyékpuszta Gázüzem Ecsegfalva görényfogadó és szabályozóállomás közötti csőszakasz határozat (SZTFH-BANYASZ/30392/2024);
10. A HHF-Nyékpuszta-6/A és a HHE-Nyékpuszta-2 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek: a. HHE-Nyékpuszta-6/A és HHE Nyékpuszta-2 szénhidrogén kutak termelésbe állítása építési engedély (14327-2/2022 és 9006-4/2023); b. HHE-Nyékpuszta-6A jelű CH kút használatbavételi engedély (8964-5/2023); c. HHE-Nyékpuszta-6A kútkörzetben befutósor és léghűtő berendezés létesítése építési engedély (SZTFH-BANYASZ/1932-2/2()24), engedély visszavonása (SZTFHBANYASZ/1932-4/2024), építési engedély (SZTFHBANYASZ/1932-9/2024) és építési engedély módosítása (SZTFHBANYASZ/7999-2/2024); d. HHE-Nyékpuszta-6A kihelyezett gyűjtősor és HHE-Nyékpuszta Főgyűjtő (Gázüzem) közötti gyűjtővezetékpár építési engedély (SZTFHBANYASZ/8695-2/2024); e. HHE-Nyékpuszta-6/A, HHE-Nyékpuszta-2 termelvényvezetékek és HHE Nyékpuszta Főgyűjtő állomás és a MOL Méhkerék Gyűjtőállomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték katódvédelmi rendszer és Méhkerék végpont előtti görényfogadó - használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/9710-2/2024); f. HHE-Nyékpuszta-2 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozata (14384-2/2023); g. HHE-Nyékpuszta-2 jelű CH kút használatbavételi engedély (16385-2/2023); h. HHE-Nyékpuszta-2 kútkörzet és Nyékpuszta gyűjtőállomáson rákötési munkák használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/8481-2/2024);
11. A HHE-Nyékpuszta-8 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek: a. „Sarkad I. szénhidrogén” bányatelekre tervezett HHE-Nyékpuszta-8 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás építési engedélyének jóváhagyása (10766-10/2022); b. HHE-Nyékpuszta-8 szénhidrogén kút termelésbe állítása építési engedély (9409-3/2023); c. HHE-Nyékpuszta-8 gáztermelő kútkörzet, kútbekötő vezeték használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8483-2/2024); d. HHE-Nyékpuszta-8 jelű CH kút használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/82823/2024);
12. A HHE-Nyékpuszta-13 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek a. HHE-Nyékpuszta-13 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (12910-3/2023) és módosítása (15393-2/2023) b. HHE-Nyékpuszta-13 jelű CH kút használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/84053/2024); Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 5 b. HHE-Nyékpuszta-13 gáztermelő kútkörzet, kútbekötő vezeték használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8480-2/2024).
13. A „HHE-Nyékpuszta-7”, „HHE-Nyékpuszta-11” és „HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén kutakhoz kapcsolódó engedélyek: a. HHE-Nyékpuszta-11 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás - építési engedély (SZTFH-BANYASZ/5604-8/2024); b. HHE-Nyékpuszta-11 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/10091-2/2024); c. HHE-Nyékpuszta-17 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás - építési engedély (13136-12/2023) és építési engedély módosítása (SZTFH-BANYASZ/4514-2/2024); d. HHE-Nyékpuszta-17 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8283-3/2024); e. HHE-Nyékpuszta-7 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás - építési engedély (61518/2023); f. HHE-Nyékpuszta-7 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély (SZTFHBANYASZ/10090-2/2024); g. A „HHE-Nyékpuszta-7”, „HHE-Nyékpuszta-11 „HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén kutak használatbavételi engedélye, és a gáztermelő kútkörzetek, kútbekötő vezetékek használatbavételi engedélye SZTFH-BANYASZ/13699-4/2024., SZTFH-BANYASZ/134287/2024.).
14. Egyéb engedélyek a. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta - Sarkad közötti kondenzátum vezeték - építési engedély (SZTFH-BANYASZ/5135-6/2024); b. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta Gázüzem és Ecsegfalva FGSZ szakaszoló és gázátadó állomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték Nyékpuszta Gázüzem Ecsegfalva görényfogadó és szabályozóállomás közötti csőszakasz határozat (SZTFH-BANYASZ/30392/2024); c. „Földgáz betáplálási pont kialakítása - Méhkerék „O” pont létesítése - építési engedély (7500-6/2023); d. Méhkerék „O” pont szúró-mérő állomás használatbavételi engedély határozat (SZTFHBANYASZ/6791-6/2024); e. HHE - Méhkerék görényfogadó szabályzókör és az FGSZ betáplálási ponthoz leágazó vezeték használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/7076-2/2024). [14] Az elsőfokú bíróság előírta, hogy az adatkiadás során a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nem érintheti az alperes nevében, feladat- és hatáskörében eljáró (ügyintéző, döntéshozó, kiadmányozási jogot gyakorló) személyek, az érintett gazdasági társaságok cégnyilvántartásban szereplő nyilvános adatait, valamint a szakirodalmi hivatkozásokban feltüntetett adatokat. [15] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [16] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 42.000 forint perköltséget. [17] Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes a megismételt eljárásban a keresetétől részben elállt, a keresetet csak az eljárást befejező határozatnak minősített iratok (keresetlevél 1-4., 6-10., és 11.a-e. pontja) tekintetében tartotta fent. A 9-I. sorszámú végzésével az eljárást a keresetlevél 5., 11.f., 12.,
15. pontjaiban feltüntetett kereseti Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 6 kérelmeket érintően megszüntette, majd - a végzés jogerőre emelkedésének hiányára tekintettel - a per tárgyalását a fennmaradó kereseti kérelmeket illetően elkülönítette és részítéletet hozott. [18] Az eljárás részbeni megszüntetése folytán már nem kellett vizsgálnia az eljárás során keletkezett határozatok kiadásával kapcsolatos igényt, valamint az üzleti titokra alapított megtagadási ok fennállását. [19] Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az Ákr. rendelkezései mennyiben korlátozzák vagy zárják ki az Info tv. rendelkezéseire alapított közérdekű adatigénylés előterjesztését. [20] Az Info tv.
16. §

(2)bekezdés h), g) pontjaiban, az Ákr. 33. §

(1)-

(6)bekezdéseiben, valamint BH

2. és BH
4. számon közzétett döntésekben foglaltak alapján arra mutatott rá, hogy a bírósági gyakorlat szerint, ha valamely formalizált (közigazgatási, hatósági, polgári) eljárás során keletkezett adatok megismerhetőségét az eljárási szabályok rendezik, úgy az irat megismerésére ezen iratbetekintési szabályok szerint kerülhet sor. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog gyakorlása nem eredményezheti ezen szabályok kiüresedését, illetve megkerülését. A felperes főszabály szerint tehát kizárólag az Ákr.
5. §

(1)-

(3)és

(5)bekezdésében rögzített korlátozások mellett jogosult az eljárás iratait megtekinteni és az Ákr. szabályai önmagukban törvényi korlátozást jelentenek, további jogszabályi hivatkozás megjelölése az adatkiadás megtagadásának nem feltétele. Ahol tehát az Ákr. a megismerés lehetőségét illetően szigorúbb szabályozást alkalmaz, további feltételt támaszt vagy egyes adatok tekintetében azt kizárja, úgy az Info tv.re alapított adatigénylés is csak e korlátozások mellett érvényesíthető. [21] Az Ákr. 33. §

(5)bekezdése ugyanakkor - a főszabály alóli kivételként kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozat az eljárás befejezését követően bárki által korlátlanul megismerhető, annak nyilvánossága nem korlátozható. [22] A felek a perfelvétel során a kiadni kért adatok tekintetében - a kereseti kérelem elállással érintett 5., 11.f.,

1. és
2. pontjában rögzített adatok kivételével - egyezően nyilatkoztak arról, hogy azok eljárást befejező, tehát végleges határozatnak minősülnek. [23] A külön eljárási szabály szerint érvényesített iratbetekintési igény, illetve a közérdekű adatigénylés eltérő jogintézmények, önmagában az, hogy az iratbetekintés jogát az eljárási szabályok is rendezik, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fél ezen igényét a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok szerint is előterjessze, feltéve, hogy nincs az iratbetekintésre vonatkozó szabályok között a közérdekű adatigénylés teljesítését korlátozó szabály. Az utóbbi módon előterjesztett igény teljesítésekor is érvényesülnie kell az eljárási szabályoknak, az igénylő ugyanolyan feltételekkel és körben ismerheti meg az adatokat, amint ahogyan arra egyébként az iratbetekintési szabályok alapján jogosult lenne [Ákr.
3. §]. [24] A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21.108/2019/
4. számú döntésében is rögzítette, hogy a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat tehát az Alaptörvénnyel összhangban az Info tv. rendelkezései tartalmazzák kizárólagosan. Ettől meg kell különböztetni azt az általános - Ákr.-en alapuló - közigazgatási eljárás irataiba való betekintést, melyet az Ákr. 33-
5. §-ai szabályoznak és ugyanez vonatkozik az Ákr.
6. §

(5)bekezdésében rögzített iratmegismerési jogosultságra is. [25] A kiadni rendelt adatok túlnyomó részben az eljárást befejező határozatokban szerepelnek, ezért azok az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerint is korlátozás nélkül megismerhetőek, azok kiadása iránt azonban a felperes az Ákr. 33. §

(5)bekezdése mellett az Info tv. 26. §

(1)bekezdése alapján is jogosult kérelmet előterjeszteni. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 7 [26] Az Ákr. 33. §

(5)bekezdése közérdekű adatokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz, az tartalmában megegyezik az Info tv. azon rendelkezésével, hogy a kiadandó iratok esetén a személyes és védendő adatokat ki kell takarni az iratból. [27] Lehetséges, hogy az adott irat teljes tartalma közérdekű adatnak minősül, ilyen esetben ennek kiadásáról kell rendelkezni, de az is, hogy az egyaránt tartalmaz közérdekű, illetve egyéb (személyes, védett) adatot. Ez esetben az Info tv. 30. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint köteles az igénylést teljesíteni az adatkezelő. [28] Az Ákr. 27. §

(1)-

(3)bekezdései sem jelentenek olyan korlátozást, vagy védelmet, amelyek a közérdekű adatigénylés esetén az Info tv. rendelkezései alapján egyébként ne érvényesülnének. A közérdekű adatigénylés sem terjedhet ki a személyes vagy védett adatokra, így közömbös, hogy az ilyen adat kiadását az igénylő az Ákr. vagy az Info tv. rendelkezései alapján kéri, mert ugyanazok a korlátozások érvényesülnek mindkét szabályozási rezsim alkalmazása esetén. [29] A végleges határozatok csak annak vizsgálatát követően adhatók ki, hogy azok tartalmaznak-e személyes vagy védett adatot (és amennyiben igen, úgy ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni), de egyébként azokat bárki, további korlátozás nélkül megismerheti. A felperes közérdekű adatigénylés keretében jogosult az iratok kiadását kérni azzal, hogy abból a személyes és védett adatokat felismerhetetlenné kell tenni. [30] Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a per tárgyát képező, zártan csatolt végleges határozatok tartalmaznak-e személyes vagy védett adatot, mert a felperes egyébként alapos keresetét ezen adatok felismerhetetlenné tételével kell teljesíteni (adatelv-iratelv). Az eljárást befejező határozatok kiadása az Ákr. rendelkezései és az Info tv. 27. §

(1)bekezdés g) pontja alapján általánosságban és teljes körben nem tagadható meg. E körben utalt a 21/

1. (VII. 19.) és 6/
2. (III. 11.) AB határozatokban foglaltakra. [31] Megállapította, hogy az alperes által a zártan csatolt iratokban szövegkiemelővel az eljáró ügyintézők nevét, e-mail elérhetőségét, a határozatot kibocsátó, kiadmányozó, döntéshozó személyek nevét, a határozatokban megjelölt tervezők, műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, a jelentéseket összeállító személyek, a határozatról értesítendő személyek nevét és elérhetőségét jelölte meg. [32] Az iratok két-három olyan nevet tartalmaznak, amelyek esetében egyáltalán felmerülhet a személyes adatok védelmének kérdése, azok kitakarásával az alperes jelentős nehézség és időráfordítás nélkül eleget tehetett volna az adatigénylésnek. [33] Az ügyintézők, a döntést meghozó személyek neve, hivatalos e-mail elérhetősége közérdekből nyilvános adatok, amelyek a Kúria Pfv.20861/2022/
3. számú ítéletében kifejtettek szerint nem takarhatóak ki, azokat közérdekből nyilvános adatként ki kell adni. [34] Az ügyfélként részt vevő gazdasági társaságok ügyvezetői tekintetében a Győri Ítélőtábla Pf.20080/2022/
4. számú és a Kúria Pfv.21539/2016/
5. számú döntésében foglaltak alapján azt emelte ki, hogy a határozatokban feltüntetett és a cégnyilvántartásban is szereplő személyes adataik olyan, közhiteles nyilvántartásban szereplő információk, bárki által megismerhető adatok, amelyek közzétételét jogszabály írja elő, megismerésük így nem korlátozható. [35] Az iratokban feltüntetett más személyek, így az ügyfél által alkalmazott szakemberek [tervezők, műszaki vezetők, bevont alvállalkozó természetes személyek, határozatról érintett értesítendő személyek] személyazonosító adatait ugyanakkor az Info tv.
6. §

(1)bekezdése nem minősíti nyilvános adatnak, ezeket az adatokat tehát a kiadandó iratokban felismerhetetlenné kell tenni. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 8 [36] Az elsőfokú bíróság a pervesztes alperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére perköltség megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése szerint, a felszámított hét munkaóra alapján 42.000 forint összegben állapította meg. [37] A részítélet ellen az alperes fellebbezett. [38] Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú részítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Kérte a felperes perköltségben marasztalását is. [39] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §

(3)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaira alapította. [40] Előadása szerint az elsőfokú bíróság is megállapította, hogy az Info tv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjában foglalt korlátozó rendelkezésnek tekintendő az Ákr. 27. §

(2)bekezdése, megismerési korlátnak minősítve a személyes adatokat és védett adatokat, az ítélet jogi következtetése ehhez képest téves. [41] Az Info tv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjában foglalt korlátozás fennállásának ténye szempontjából nincs annak jelentősége, hogy egyéb jogszabály is tartalmaz részben hasonló korlátozó rendelkezéseket, kizárólag annak, hogy törvény, jelen esetben az Ákr. közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza az adatok megismeréséhez való jogot. [42] Az Ákr. 27. §

(2)bekezdés mellett a személyes és védett adatok hatósági eljárás során történő védelmére irányul az Ákr. 33. §

(5)bekezdés és az Ákr. 34. §

(2)bekezdés is. Az Ákr. 34. §-nak „Az iratbetekintési jog korlátai” elnevezéséből is egyértelmű, hogy az

(3)bekezdés rendelkezései az adatok megismeréséhez való jogot korlátozzák. Az Ákr. 33. §

(5)bekezdés szintén megismerési korlátokat határoz meg. [43] Az Ákr. 33. §

(5)bekezdésben foglalt korlátozó feltételek vizsgálatára az Ákr. rendelkezései szerint kerülhet sor: az eljárás befejezetté vált-e, végleges-e a döntés, tartalmaze védett adatot, tekintettel a hatóság Ákr. 27. §

(2)bekezdésben foglalt kötelezettségére, mely szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen. [44] Az adatkezelőnek tehát nem kizárólag a védett és személyes adat tekintetében kell vizsgálnia a kiadni kért iratot, hanem az Ákr. 33. §

(5)bekezdésében foglalt további feltételek vonatkozásában is. [45] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényből levezetve kimondta, hogy az információszabadság nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [42]}. Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése alapján közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog is más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, törvényben korlátozható. [46] A Kúria a Bírósági Határozatok című folyóiratban BH

2. szám alatt megjelent, Pfv.20384/2024/
3. számon közzétett döntésében kifejtett „jogértelmezése szerint önmagában az a tény, hogy a közérdekű adatot egyidejűleg a hatóság és az ügyben eljárt szakhatóság is kezeli, nem változtat azon, hogy a megismerni kívánt adat az egyedi hatósági ügy iratainak a része. A 3223/
4. (VII. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes hatósági eljárás követelményének érvényesülése {3223/
5. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás, [34]} csak akkor biztosítható, ha a szakhatóság által az egyedi hatósági üggyel Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 9 összefüggésben kezelt közérdekű adatot tartalmazó irat megismerése során is irányadó az Ákr.
6. §-a szerinti korlátozás. Ezzel ellentétes jogértelmezés ellentmond az Alaptörvény
7. cikkében megfogalmazott józan ész követelményének, mivel kiüresíti az Ákr. iratbetekintésről rendelkező szabályozását; arra vezethet, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik. Ez pedig alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére. Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr.
8. §

(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet.” [47] A Kúria indokolásából az következik, hogy ha egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, akkor ezen adatok kizárólag az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerint, az Ákr. 34. §

(3)bekezdés alapján előterjesztett iratbetekintési kérelem útján ismerhetőek meg. [48] Ezt az értelmezést támasztja alá az Ákr. szabályozási rendszere, mely a

1. §-ban Az iratbetekintési jog cím alatt, míg a
2. § Az iratbetekintési jog korlátai alcím alatt rögzíti a megismerhetőség feltételeit, továbbá az Ákr.
3. §

(3)bekezdés az iratbetekintési jog gyakorlásának módját is meghatározza: hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás befejezését követően is -, vagy azt végzésben elutasítja. [49] A Kúria BH

2. számon közzétett döntésében foglaltak figyelembevételével a közigazgatási eljárás részét képező iratanyag közérdekű adatigénylés útján való megismerésének maga az Ákr.
3. § állít korlátot azáltal, hogy a határozat - mint a hatósági eljárást lezáró irat - megismerhetőségét az iratbetekintés szabályai között, az ott meghatározott feltételekkel szabályozza. [50] A felperes az elsőfokú részítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [51] Előadása szerint a fellebbezés érvelése összekeveri a tartalom és forma kérdéseit: a tartalom annak a kérdése, hogy az adatkiadás képes-e garantálni egyfelől a közérdekű adatok alkotmányosan biztosított nyilvánosságát, másfelől pedig a védett adatok titokban tartását; a forma pedig annak a kérdése, hogy ezek a szempontok egy közigazgatási határozat adatigénylése esetén egy ún. iratbetekintési eljárásban (Ákr.
4. §) vagy az Info tv. szerinti, közérdekű adatigénylési eljárásban (mint nem közigazgatási eljárásban) érvényesülnek-e. [52] Az alperes tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a védett adatok titokban tartásához fűződő érdekek érvényesülését közigazgatási határozatok adatigénylése esetén csak egy közigazgatási eljárás (az iratbetekintési eljárás) képes biztosítani. [53] Nem kizárólag az Ákr.
5. §

(5)bekezdése szabályozza a hatósági eljárást lezáró iratok megismerhetőségét, hanem az Info tv. is, amely a jogforrási hierarchiában az Ákr.-rel azonos helyet foglal el, szabályainak érvényesülése csak annyiban van alárendelve más jogszabálynak, amennyiben az Info tv. azt maga megállapítja. Mindazonáltal az Info tv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjának utalása a közigazgatási eljárásokra nem értelmezhető kiterjesztően, tehát az csak a megtagadási feltételek alkalmazása körében irányadó, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a közigazgatási eljárásokban keletkezett iratokat (különösen az eljárást lezáró határozatokat) csak egy közigazgatási eljárás keretében lehet megismerni. [54] Egyebekben pedig az alperes álláspontja ellentétes az Ákr. rendelkezéseivel is. Az Ákr. kimondja: Ha valaki közérdekű adatigénylés elnevezésű beadványt fogalmaz meg és juttat el az alperes (vagy bármilyen hatóság) felé, és az az igénylés egy folyamatban lévő ügy irataira, esetleg egy lezárt ügyben nem az eljárást lezáró határozatra, hanem az azt megelőző Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 10 eljárás irataira irányul, az alperesnek (vagy más hatóságnak) az Ákr. 38. § alapján kötelezettsége azt úgy kezelni, mintha iratbetekintési kérelem lenne. [55] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján, azok keretei között gyakorolta [Pp. 370. §

(1)bekezdés]. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson került sor. Az elsőfokú (rész)ítéletnek jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt a felülbírálat teljes terjedelmében érintette. [56] A Pp. 341. §

(2)bekezdése szerint részítélettel a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől határozhat, ha a többi kérelem vagy kérelemrész, illetve a beszámítás eldöntése végett további tárgyalásra van szükség. A részítélet meghozatalát követően fennmaradt, a részítélettel nem érintett kérdésekben a bíróság ítélettel határoz, de sor kerülhet egyezségre, az eljárás megszűnésére vagy megszüntetésére is. [57] Az adott esetben az elsőfokú bíróság a kiadás iránti kérelemmel érintett egyes adatok vonatkozásában a felperes elállása miatt az eljárást megszüntette. A kereset ezen része vonatkozásában további tárgyalásra nincs szükség, függetlenül attól, hogy a megszüntető végzés jogerőre emelkedett-e vagy sem. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság fellebbezéssel érintett határozata ítéletnek és nem részítéletnek minősül. Erre figyelemmel azt a másodfokú bíróság ítéletként bírálta felül. [58] Az alperes jogorvoslati kérelme az érdemi döntés megváltoztatására irányult, érvei a tények megállapítását, azok minősítését és az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetéseket támadták. [59] Az elsőfokú bíróság a határozatát nem az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozta, így a Pp. 369. §

(3)bekezdés d) pontja szerinti felülbírálati jogkör nem volt gyakorolható. [60] A Pp. 369. §

(3)bekezdés c) pontja alapján végzett felülbírálat eredménye az, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, és abból helytálló jogi következtetésre jutott, az alkalmazandó jogszabályok körét helyesen állapította meg. A megállapított tények másként nem minősíthetőek, azokból az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le. [61] A fellebbezés lényegi érvelése az volt, hogy a joggyakorlat (BH2021. 208. és BH2023. 214. számú döntések) egyértelmű a tekintetben, hogy az Ákr. iratmegismerési szabályai további konkrét törvényi hivatkozás nélkül is a közérdekű adatok megismerésének korlátját jelenthetik az Info tv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjának megfelelően. A hivatkozott döntések indokolása kiemeli, hogy az iratbetekintési jog teljes kiüresítéséhez vezetne, ha bárki közérdekű adatigénylés útján megismerhetne bármely eljárási iratot. A kért iratmásolatok az alperes által lefolytatott közigazgatási eljárások részét képezik, így azokra mindenképpen az Ákr. szabályai is irányadók, a döntések alapján pedig előnyben is részesítendők az Info tv. közérdekű adatmegismerésre vonatkozó rendelkezéseivel szemben. [62] Az elsőfokú bíróság arra alapította döntését, hogy a kiadni rendelt adatok az eljárást befejező (végleges) határozatokban szerepelnek, ezért azok az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerint is korlátozás nélkül megismerhetőek, azok kiadása iránt azonban a felperes az Ákr. 33. §

(5)bekezdése mellett az Info tv. 26. §

(1)bekezdése alapján is jogosult kérelmet előterjeszteni. [63] Ezzel az értelmezéssel a másodfokú bíróság is egyetért. Az Info tv. 25. §

(1)bekezdés g) pontja szerint ugyanis a közérdekű adat megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. Az Ákr. a véglegessé vált határozatok vonatkozásában ilyen Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 11 korlátozást nem tartalmaz, így ezek a határozatok az Ákr. 33. §

(5)bekezdése és az Info tv. 26. §

(1)bekezdése szerint is közérdekű adatként bárki számára megismerhetőek. [64] Az Ákr. 33. §

(5)bekezdése a közérdekű adatok megismerését könnyítő szabály, az a meghatározott adattípusok (véglegessé vált határozatok, illetve az elsőfokú határozatot megsemmisítő végzés) tekintetében megerősíti azok közérdekű adat jellegét. [65] A Kúria hivatkozott határozatában kifejtett jogértelmezés szerint önmagában az a tény, hogy a közérdekű adatot egyidejűleg a hatóság és az ügyben eljárt szakhatóság is kezeli, nem változtat azon, hogy a megismerni kívánt adat az egyedi hatósági ügy iratainak a része. A 3223/

1. (VII. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes hatósági eljárás követelményének érvényesülése {3223/
2. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás, [34]} csak akkor biztosítható, ha a szakhatóság által az egyedi hatósági üggyel összefüggésben kezelt közérdekű adatot tartalmazó irat megismerése során is irányadó az Ákr.
3. §-a szerinti korlátozás. Ezzel ellentétes jogértelmezés ellentmond az Alaptörvény
4. cikkében megfogalmazott józan ész követelményének, mivel kiüresíti az Ákr. iratbetekintésről rendelkező szabályozását; arra vezethet, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik. Ez pedig alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére. Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr.
5. §

(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet. [66] Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja ezzel a jogértelmezéssel nem ellentétes, az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatai tekintetében a Kúria határozata is rögzíti, hogy azokat az eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerint (ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja

1. ki)bárki korlátozás nélkül megismerhet. Az ilyen adatok megismerésére irányuló eljárások esetleges - Info tv. illetve Ákr.-beli - eltérései a kereset elutasításának alapjául nem szolgálhatnak, mind az Ákr., mind az Info tv. szerinti teljesítés ugyanis ugyanannak az adatkörnek a kiadását eredményezi, a személyes és védett adatok felismerhetetlenné tétele mellett. [67] Az Ákr. és az Info tv. szabályaiból – az adatelvnek megfelelően – egyöntetűen következik, hogy mindig vizsgálni kell: a hatóságok (vagy akár a bíróságok) egyedi ügyben hozott határozatai, illetve a konkrét eljárások adatai közérdekűnek minősülnek-e. Ezt a vizsgálatot a perben a bíróságnak kell elvégeznie, tekintettel arra, hogy a kiadás tárgya (az Ákr. és az Info tv. szabályai szerint
2. is)csak olyan közérdekű adat lehet, amelynek a megismerését az Info tv. (illetve annak felhatalmazása alapján más jogszabály) 27. §

(1)bekezdése nem zárja ki, illetve a 27. §

(2)bekezdésének felhatalmazása alapján törvény nem korlátozza. A személyes, illetve a védett adatok kiadására nincs lehetőség. [68] Mivel a személyes adat közérdekű adat nem lehet, ezért a határozatok és más döntések, valamint az eljárások iratai is legfeljebb kivonatolást, anonimizálást követően adhatóak ki a közérdekű adatok megismerése érdekében. Ugyanilyen kiadási korlátozás alá tartozik a védett (pl. üzleti titkot tartalmazó) adat. [69] Az Info tv. 30. §

(1)bekezdéséből levezethető, hogy ha a közérdekű adatot is tartalmazó irat másolatának kiadása az adatkezelő hatóság feladata, akkor az ehhez szükséges anonimizálást is neki kell elvégeznie (mert csak így tehet eleget törvényi kötelezettségének a közérdekű adat kiadására, egyúttal a személyes adatok és a védett adatok védelmére). Az adott esetben az Ákr. 33. §

(5)bekezdésének megfelelően a véglegessé vált határozatok adatai is csak ezzel a korlátozással adhatóak ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I 12 [70] Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben foglaltaknak megfelelően vizsgálta, hogy a zártan csatolt iratok tartalmaznak-e olyan személyes adatokat, amelyek nem minősülnek közérdekből nyilvánosnak, így az egyébként fennálló adatkiadási kötelezettség csak ezek felismerhetetlenné tételével lehetséges. [71] Az ítélőtábla által is elvégzett tételes vizsgálat eredménye az, hogy az elsőfokú bíróság a kitakarással érintett (személyes) adatok körét helyesen állapította meg. A joggyakorlat (Kúria Pfv.20861/2022/

1. és Pfv.21539/2016/
2. számú ítéletei) alapján helyesen mutatott rá arra, hogy az ügyintézők, a döntést meghozó személyek neve, hivatalos e-mail elérhetősége, valamint az ügyfélként részt vevő gazdasági társaságok ügyvezetői határozatokban feltüntetett, közhiteles nyilvántartásban (cégnyilvántartásban) egyébként szereplő adatai közérdekből nyilvános, illetve olyan személyes adatok, amelyek közzétételét jogszabály írja elő, azok bárki által megismerhetőek. [72] Az iratokban feltüntetett más személyek, így az ügyfél által alkalmazott szakemberek [tervezők, műszaki vezetők, bevont alvállalkozó természetes személyek, határozatról érintett értesítendő személyek] személyazonosító adatait ugyanakkor az Info tv.
3. §

(1)bekezdése nem minősíti nyilvános adatnak, ezeket az adatokat tehát a kiadandó iratokban felismerhetetlenné kell tenni. [73] Az alperes erre vonatkozó hivatkozásának hiányában a védett adatokat nem kellett vizsgálni. [74] A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletnek minősített részítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdés alapján helybenhagyta. [75] A fellebbezés eredménytelen, a felperes a másodfokú eljárásban pernyertes. A pervesztes alperest a másodfokú bíróság a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére a képviseletének ellátásával összefüggésben a másodfokú perköltség megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj megállapítására – mivel azt a felperes a költségekről rendelkező jogszabályra utalással számította fel – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdése alapján került sor, a felperes által felszámított 5 munkaóra alapján 70.000 forint összegben. [76] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. október
2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró