← Magyarország

Pkf.24629/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Tartalmi hiány miatt érdemi elbírálásra alkalmatlan fellebbezés visszautasítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.I.24.629/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Szabó Klára bíró A végrehajtást kérő: végrehajtást kérő neve (végrehajtást kérő címe) A végrehajtást kérő képviselője: Dr. Huszár-Szabó Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) Az adós: adós neve (adós címe) A per tárgya: végrehajtási ügy A fellebbezést benyújtó fél: az adós A fellebbezéssel támadott határozat: Kúria I.Pkf.24.629/2021/4 2 Szegedi Ítélőtábla Pkf.20.466/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria az adós fellebbezését visszautasítja. Az eljárás illetékmentes. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A döntés előzményei [1] A Gyulai Törvényszék végzésével elutasította az adós költségmentesség, részleges költségmentesség, illetve tárgyi illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét és felhívta 10.000 forint eljárási illeték 8 napon belüli, a fellebbezés visszautasításának terhével történő lerovására. Végzésének indokolásában a törvényszék rámutatott, hogy nem teljesülnek az adós által igényelt költségkedvezmények törvényi előfeltételei, családjában az egy főre jutó jövedelem 135.674 forint, ami meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét és létfenntartásának veszélyeztetettsége sem állapítható meg. A végzés ellen az adós fellebbezett. [2] A Szegedi Ítélőtábla Pkf.20.466/2020/
  3. számú végzésével visszautasította az adós fellebbezését. Döntését azzal indokolta, hogy az adós fellebbezése hiánypótlást követően sem felel meg a Pp. előírásainak, mert bár az adós megjelölte a felülbírálati jogköröket [Pp.371.§

(1)bekezdés c) pont], de továbbra annak sem adta indokát, hogy a fellebbezése alapján eljáró ítélőtábla miért térjen el a törvényszék érdemi döntésétől, az azt megalapozó tényektől és miért hozzon a törvényszékkel ellentétes döntést. Mivel az adós azt sem jelölte meg, hogy milyen anyagi és eljárási szabály megsértését állítja, az ítélőtábla az adós fellebbezését az érdemi vizsgálatra alkalmatlannak találta. A fellebbezés és a fellebbezésre tett észrevétel [3] Az ítélőtábla visszautasító végzése ellen az adós fellebbezéssel élt, melyben nyomós magánérdekére és szociális helyzetére figyelemmel kérte az ítélőtábla végzésének Kúria I.Pkf.24.629/2021/4 3 megváltoztatását és költségmentesség engedélyezését. Beadványa további részében ismertette a Pp. 94-100.§-ig terjedő rendelkezéseit. [4] A Kúria Pkf.I.24.629/2021/2. számú hiánypótló felhívására – mely szerint részletesen ki kell fejtenie, hogy a fellebbezésében idézett jogszabályhelyek alapján miért, milyen okok miatt sérelmes számára a fellebbezett végzés, ellenkező esetben a fellebbezést annak hiányos tartalma alapján fogja intézni a Kúria – az adós lényegében azonos tartalommal nyújtotta be ismét a fellebbezését. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A Pp. 371.§
(1)bekezdésének b) pontja értelmében a félnek határozott kérelemmel kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg a fellebbezéssel támadott határozatot. [6] Az adós fellebbezéséből az kitűnt, hogy milyen tartalmú rendelkezést kér: költségmentesség, illetve illetékfeljegyzési jog engedélyezését, azt azonban – hiánypótlás ellenére – továbbra sem adta elő, hogy az ítélőtábla indokaival szemben mely körülmények indokolják kérelmének teljesítését, és az ítélőtábla által visszautasított fellebbezése – az ítélőtábla indokaival ellentétben – miért nem volt hiányos. [7] Rámutat a Kúria, hogy az adós a jelen másodfokú eljárásban felhívás ellenére sem adta elő arra vonatkozó indokait, hogy az ítélőtábla visszautasító döntése miért volt jogszabálysértő, de a költségmentesség engedélyezése mellett szóló érveit sem terjesztette elő, ilyen módon a Kúria előtti eljárásban is hiányos fellebbezéssel élt. A „nyomós magánérdekre” és a „szociális helyzetre” való hivatkozás – ahogyan azt az ítélőtábla is helyesen észlelte – a tartalmi hiányok pótlására nem alkalmas, mert nem tartalmazza a megváltoztató döntés iránti kérelem indokait, és bár a felülbírálati jogkör megjelölésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés [a Pp. 371.§
(1)bekezdésének c) pontja] az ítélőtábla hiánypótló végzésének kibocsátásakor már nem volt hatályos, a Pp. rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyancsak nem pótolja a fellebbezés hiányait. [8] Mindezek miatt a Kúria az adós hiányos fellebbezését nem bírálhatta el érdemben, azt a Pp. 367. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. Záró rész [9] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés b) pontja szerint illetékmentes. Kúria I.Pkf.24.629/2021/4 4 Budapest,
  1. december
  2. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.