Kfv.37792/2023/3 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.792/2023/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: neve (lakóhelye: lakóhelye tartózkodási helye: tartózkodási helye) A felperes képviselője: Zoltán Ernő Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Papp Zoltán Ernő, felperesi képviselő címe) Az felperes dr. Papp alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal ... Hivatala (alperes címe) Az alperes képviselője: Krisztina kamarai jogtanácsos A per dr. Strihó tárgya: gyámhatósági ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szegedi Törvényszék
3. november 14-én kelt 11.K.701.194/2023/
4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria III.Kfv.37.792/2023/3-I 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és a perben nem álló ... házasságából
5. december
6. napján ... nevű gyermekük (a továbbiakban: gyermek) született. A ... Járásbíróság –
7. február
8. napján kelt, 10.P.21.039/2021/
9. számú – ítéletével a házasságot felbontotta és a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlására az édesanyát jogosította fel. [2]
10. május 11-én jelzés érkezett az alpereshez, amely szerint az édesanya túlféltő magatartást tanúsít, a gyermek háziorvosait gyakran cseréli, számos esetben indokolatlanul vitte a gyermeket orvoshoz, valamint a gyermek szakorvosi rendelvény hiányában történő laikus gyógyszerelése valószínűsíthető. [3] Az alperes gyámhatósági eljárást indított, amelyet a
11. július 18-án kelt .... számú végzésével megszüntetett. Indoklása szerint a környezettanulmány, az eljárás során beszerzett dokumentumok, valamint a tárgyaláson elhangzottak nem támasztották alá a gyermek veszélyeztetettségének fennálltát. A gyermek édesanyja igazolta a jelzésben szereplő gyógyszer orvos által történő felírását és orvosi javaslatra történő szedését. [4] A felperes közigazgatási perben támadta az alperes megszüntető végzését. Előadta, hogy az alperes nem tisztázta megfelelően a tényállást, mellőzte a pszichiáter tanúkénti meghallgatását. Kiemelte, hogy a gyermek esetében az ... gyógyszerrel kapcsolatban nem került sor az EESZT rendszerben történő regisztrálásra. Utalt továbbá arra, hogy a gyermek veszélyeztetettségének minősül az is, ha szakorvosi rendelvényre nem kerül sor a gyógyszerelésre. [5] Az alperes védiratában a felperesek keresetének elutasítását kérte, amelyben hangsúlyozta, hogy a védelembe vételi eljárás fő kérdése az volt, hogy fennáll-e a gyermek önkényes gyógyszerelése az édesanyja által. A törvényszék ítélete [6] A törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [7] Megállapította – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
12. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5.§ n) pontja,
13. §

(1)bekezdése, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 85. §

(1)bekezdése, az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §

(2)bekezdése alapján –, hogy az alperes a gyermek gyógyszerelésével kapcsolatban a tényállást megfelelően tisztázta, a bejelentésben foglalt önkényes gyógyszerelés nem állt fenn, mivel a gyermek orvosi rendelvényre szedte a jelzésben megjelölt gyógyszert. Az alperesnek további bizonyítást a beszerzett okiratok és a feltárt információk alapján nem kellett lefolytatnia, figyelemmel arra, hogy semmilyen körülmény nem mutatott a gyermek veszélyeztetettségére. E körben rögzítette, hogy a megelőző eljárásban a felnőtt-és gyermek pszichiáter főorvos által aláírt szakorvosi igazolás valódiságával kapcsolatban kétség nem merült fel, amelynek következtében tanúkénti meghallgatására nem volt szükség. Az alperesnek továbbá nem kellett vizsgálnia, hogy az ... nevű gyógyszer alkalmazható-e a gyermek számára, ezért szakértői véleményre sem volt Kúria III.Kfv.37.792/2023/3-I 3 szükség a döntés meghozatalához. A felperes által hivatkozott EESZT adminisztráció elmaradása a szülő részéről veszélyeztető körülményként nem értékelhető. A szakorvosi igazolás a gyógyszeres kezelés időtartamával kapcsolatban nem tartalmaz információkat, az ezzel kapcsolatos veszélyeztetettségre utaló felperesi hivatkozás alaptalan. A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a támadott közigazgatási határozat megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését indítványozta. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjára hivatkozással kérte. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja körében előadta, hogy a „gyermekek legjobb érdeke, ezen belül is egészségük védelme, valamint a jogszabályszerűen kezelt egészségügyi adatok bizonyításban való mellőzhetetlensége kiemelt közérdek”. E körben hivatkozott a 21/1996. (V. 17.) AB határozatra, valamint az Alaptörvény XVI. cikk (
3. a)bekezdésében foglalt rendelkezésekre. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében megismételte a keresetben rögzített eljárási jogi jogszabálysértések körében előadott kifogásait. Sérelmezte, hogy az alperes döntése az Ákr. 62.§-ában, a 64. §

(1)bekezdésében, valamint a 81.§

(1)bekezdésében foglalt követelményeknek nem felel meg, az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat nem tárta fel teljeskörűen, valamint az indokolási kötelezettségét sem teljesítette maradéktalanul. E körben sérelmezte, hogy a hatóság a döntését az eljárása során a gyermek édesanyja által eredeti példányban bemutatott felnőtt- és gyermek pszichiáter főorvos által aláírt szakorvosi igazolásra és a Gyermekjóléti Központ környezettanulmányának és elkészített javaslatának figyelembevételre alapozta. Utalt a gyermekorvos tanúkénti meghallgatásának és a gyógyszeres kezelés szakkérdésként való elbírálásának mellőzésére. Kifogásolta továbbá a Kp. 78.§-ában, valamint 77.§

(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a megsértését. Hangsúlyozta, hogy a bíróság – a keresetlevélben – a tárgyalás tartására vonatkozó kérelmét mellőzte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadására – az alábbiak szerint– nincs lehetőség. [13] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata, Kúria III.Kfv.37.792/2023/3-I 4
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a 118.§

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelemben nem mutatta be azt, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását; nem tett konkrét tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. [16] A felperes felülvizsgálati kérelméből nem állapítható meg, hogy az egyedi ügyében felmerült probléma hogyan érinti a társadalom széles körét. Nem derült ki a kérelméből, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutat, vagy, hogy a jelen alperesi határozat alapjául szolgáló konkrét jogkérdésben nagy számban lennének folyamatban peres eljárások, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás lenne szükséges. [17] Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt döntéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [18] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118.

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja alapján nem lehetett befogadni. [19] Ha a fél a Kp. 118.§

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási ok alapján kéri a felülvizsgálati kérelme befogadását, a kérelem befogadhatósága okának fennállását bizonyítani kell, és azt meg kell indokolnia [Kp.117.§

(4)bekezdése]. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, ebből következően a felülvizsgálati kérelem is csak jogkérdésre irányulhat. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárás során nincs arra lehetőség, hogy a Kúria az elsőfokú bírói eljárás során folytatott bizonyítékokat felülmérlegelje. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása indokolja. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta az alperes által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, mely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a határozat indokolásából. Az elsőfokú bíróság továbbá megindokolta a felperesnek a gyermekorvos tanúkénti meghallgatására, az ... nevű gyógyszer gyermek számára alkalmazhatóságával összefüggő szakértői vélemény kezdeményezésére vonatkozó indítványának mellőzését. Önmagában az, hogy a felperes nem Kúria III.Kfv.37.792/2023/3-I 5 ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp. 118.§

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadásához. [21] A Kúria továbbá nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, amely az állásfoglalását tenné szükségessé. [22] A felperes tárgyalás tartása iránti kérelme kapcsán rámutat a Kúria, a Kp. 124. §

(5)bekezdése szerint a bíróság az egyszerűsített pert tárgyaláson kívül bírálja el. A bíróság a felperes kereseti kérelmét a Kp. 124.§

(2)bekezdés c) pontja értelmében egyszerűsített perben bírálta el, tekintettel arra, hogy a per tárgya eljárást megszüntető végzés jogszerűségének felülvizsgálata volt. [23] A Kúria más befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását szükségesnek. [24] Mindezen indokok folytán nincs jogszabályi lehetőség a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp.118.§

(1)-

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [25] A Kp. 119. §

(2)bekezdés utolsó mondata értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelméről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt. A Kúria jelen végzése a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta, ezért az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálását mellőzte. A döntés elvi tartalma [26] A Kp. 118.§

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [27] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [29] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és a

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. január
3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria III.Kfv.37.792/2023/3-I tisztviselő 6