← Magyarország

Kpk.35696/2019/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Azt, hogy a bírótól az ügy tárgyilagos megítélése elfogultság miatt nem várható el, akkor lehet megállapítani, ha vannak olyan okok, amelyekből az elfogultságra ésszerűen és tárgyilagos szemlélettel is következtetni lehet. A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.X.35.696/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Magyarfalvi Katalin előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Vancsura István ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága alperes címe Az alperes képviselője: dr. Nyitrai Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: kizárás iránti kérelem A kizárás iránti kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 2 Rendelkező rész A Kúria a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma Közigazgatási Szakágában ítélkező bírák kizárását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A kizárás iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Fővárosi Törvényszék 9.Kkk.671.063/2019/
  2. számú, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárására irányuló kérelmét elutasító és – ismételten alaptalan kizárási bejelentés előterjesztése miatt – pénzbírság kiszabásáról rendelkező végzése ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kizárás iránti kérelem [2] A felperes felülvizsgálati kérelmében mindenek előtt kérte, hogy azt ne a Kúria I. és V. számú tanácsai bírálják el; rögzítette, hogy ezen tanácsok ellen „ezúton is” elfogultságot jelent be a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma vezetőjének más közigazgatási ügyben megvalósult elfogult eljárására is figyelemmel, ami miatt a Kúria valamennyi, közigazgatási ügyben eljáró bírói tanácsa kizárását is kéri. A Kúria döntése és jogi indokai [3] A kizárás iránti kérelem nem alapos. [4] A bírónak a közigazgatási per elintézéséből való kizárására alapot adó okokat a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §

(1)bekezdés a)-
  1. h)pontjai tartalmazzák. Ezek közül a felperes az a)-
  2. g)pontokban szereplő ún. abszolút kizárási okok fennállására nem hivatkozott, a Kúria közigazgatási ügyekben eljáró bírái kizárása iránti kérelmének alátámasztására egyéb okot, mint hogy a kollégium vezetője más ügyekben elfogultan járt el, nem jelölt meg, ebben a körben önálló indokolást nem terjesztett elő. Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 3 [5] A felperes a kérelmét a Kp. 10. §
(1)bekezdés h) pontjában foglalt okra alapította, amelynek alapján a per elintézésében nem vehet részt az a bíró, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. [6] Azt, hogy a bírótól valamely ügy tárgyilagos megítélése elfogultság miatt nem várható el – a következetes gyakorlat szerint – akkor lehet megállapítani, ha vannak olyan okok, amelyekből az elfogultságra észszerűen és tárgyilagos szemlélettel is következtetni lehet. Az igazságszolgáltatás alapelveiből, rendjéből következően az egyes ügyeket az arra kijelölt bíróságnak, bírói tanácsnak kell elbírálnia, attól elvonni, csak kivételes esetben, alapos indokból lehet (pl. Kpk.V.35.628/2019/2., Kkk.VI.37.800/2019/2., Kkk.38.037/2017/2.). [7] A kizárási kérelemmel érintett bírák akként nyilatkoztak, hogy az ügyben nem érzik magukat elfogultnak. A felperes a kizárási kérelemmel érintett bírák, köztük a kollégiumvezető elfogultságát csupán állította, bejelentését konkrét ok megjelölésével nem támasztotta alá, olyan tényekre, körülményekre, amelyek alkalmasak arra, hogy a bírák pártatlanságát illetően megalapozott, észszerű kételyt ébresszenek, nem hivatkozott, ilyen az iratokból sem volt megállapítható. [8] A fentiek alapján a Kúria a felperes kizárásra irányuló kérelmét az igazságszolgáltatás pártatlanságához fűződő fontos érdeket sértő, a bírák elfogultságára utaló körülmények hiányában elutasította. [9] A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a bíróság a kizárási kérelmet elutasító határozatban pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz [a Kp. 10. §
(5)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 18. §
(2)bekezdés]. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [10] Kp. 10. §
(1)bekezdés
  1. h)pont Záró rész [11] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2020. január 27. Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 4 Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 5 Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 6 Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 7 Kúria X.Kpk.35.696/2019/3 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.