Kfv.37838/2022/4 – Kúria

(1)bekezdésében és a Kp. 2. §

(2)bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményét is. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.838/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró Az I. rendű felperes: I.rendű felperes (cím1) A II. rendű felperes: II. rendű felperes (cím2) A felperesek képviselője: Dr. Hegyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Hegyi Krisztina, 2cím3) Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64.) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Szalay Tamás, cím4.) A II. rendű alperes: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat (1102 Budapest, Szent László tér 29.) A II. rendű alperes képviselője: Kolejanisz Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Kolejanisz Márk, cím5) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperesek,
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék
3. október 3-án kelt 1.K.703.231/2022/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 1.K.703.231/2022/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felperesek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 127.000 (százhuszonhétezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.37.838/2022/4-I. 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a II. rendű alperes kérelmére
6. június 28-án kelt BP1008/06502-14/
7. számú határozatával néhai II. rendű felperesné (a továbbiakban: felperesi jogelőd) tulajdonában álló budapesti ... helyrajzi számú ingatlant terület-és településrendezés céljából kisajátította. Egyidejűleg kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesi jogelődnek 6.633.690,- forint kártalanítást. A kereseti kérelem [2] A felperesi jogelőd kereseti kérelmében az alperes határozatának megváltoztatását és a kisajátításért járó kártalanítás összegének 10.700.000,- forintban történő megállapítását kérte. Az elsőfokú eljárás [3] Az elsőfokú bíróság a megelőző eljárásban kirendelt szakértőt meghallgatta és megállapította, hogy szakvéleménye aggályos, hiányos. Erre tekintettel perbeli szakértői bizonyítást rendelt el, amelynek lefolytatására a szakértő1.-t rendelte ki. A szakértő szakvéleményét
8. május 3-án küldte meg a bíróság részére. [4] A felperesi jogelőd
9. április 29-én bekövetkezett elhalálozására figyelemmel a bíróság
10. június 17-én 42.K.703.854/2020/
11. számú végzésével megállapította az eljárás félbeszakadását. Az örökösök
12. augusztus 4-én érkezett kérelmére
13. augusztus 30-án kelt 42.K.700.599/2022/
14. számú végzésével megállapította, hogy az eljárás félbeszakadása megszűnt és a felperesi jogelőd jogutódai az I. rendű és a II. rendű felperesek. A per a továbbiakban velük szemben folytatódott. [5] A bíróság
15. szeptember 15-én
16. október
17. napjára tárgyalást tűzött. Egyidejűleg felhívta a tárgyalásra idézett feleket, hogy a peranyag áttanulmányozását követően a törvényes következmények terhe mellett a
18. március 18-én érkezett szakvéleményre vonatkozó észrevételeiket 8 napon belül terjesszék elő. A tárgyalási időközt a bíróság 3 napra leszállította. [6] A felperesek jogi képviselője részére a bíróság az idéző végzést és a szakvéleményt
19. szeptember 28-án küldte meg, aki azt
20. október 10-én töltötte le. [7] A
21. október 3-án megtartott tárgyaláson sem a felperesek, sem jogi képviselőjük nem jelentek meg. Az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvi megállapítása szerint szabályszerű idézés ellenére maradtak távol. A jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogy a jogi képviselőt kiadói hiba folytán utólag idézte meg a bíróság, aki az idézést
22. szeptember 28-én letöltötte. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson ítéletet hirdetett. Kúria III.Kfv.37.838/2022/4-I. 3 Az elsőfokú ítélet [8] A törvényszék ítéletében az I. rendű alperes BP/1008/06502-14/
23. számú határozatát megváltoztatta, kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű felpereseknek külön-külön további 483.155-483.155,- forint többletkártalanítást és annak
24. június
25. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a közigazgatási perrendtartásról szóló
26. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
27. § a) pontja szerint történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérték. [10] Felülvizsgálati kérelmüket arra alapították, hogy a tárgyalásra szóló idézés nem volt szabályszerű, a felperesi képviselő a tárgyalás időpontjáról nem szerzett tudomást, így mulasztást nem követett el, ennek jogkövetkezményeit a bíróság nem alkalmazhatta volna. A bíróság a tárgyalásra a felpereseket személyesen is idézte, akik a tértivevény tanúsága szerint az idézést szintén a tárgyalás időpontját követően vették át. [11] Utalva a polgári perrendtartásról szóló
28. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
29. §

(2)bekezdésére hangsúlyozták, ha az idézés nem volt szabályszerű, a tárgyalást a szükséges mértékben meg kell ismételni. Mivel azonban a bíróság az ügyben ítéletet hozott, így annak megismétlésére nincs lehetőség. Az ítélet alapjául szolgáló szakértői vélemény ellentétes a felperesek által csatolt szakvéleménnyel, így annak felülvizsgálatát kívánták volna érvényesíteni, amely nyilatkozat megtételére a bíróság az idéző végzésben 8 napos határidőt biztosított. Ugyanakkor az érdemi határozat meghozatalával elzárta a felpereseket érdemi észrevételek, ezáltal a szakértői vélemény felülvizsgálata lehetőségétől is, amely az ügy érdemére is kihatással volt. Habár az elsőfokú bíróság a tárgyalási időközt 3 napra lecsökkentette, a tárgyalás határnapját követően kézbesített idézés okán a tárgyalás megtartásának akadálya volt. Az idézés szabálytalansága esetén a bíróság érdemi döntést nem hozhatott volna. [12] Hivatkozva a Kúria Pfv.IV.21.861/2015/4. számú döntésében foglaltakra kiemelték, habár a Pp. 357. §

(2)bekezdése szerint a bíróság a pervezető végzéséhez nincs kötve, azonban az olyan végzést, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, csak a jogerőre emelkedés előtt változtathat meg. Döntés a befogadásról [13] A Kúria Kfv.III.37.838/2022/

1. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogai indokai Kúria III.Kfv.37.838/2022/4-I. 4 [14] A felperesek felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – alapos. [15] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp.
2. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. §

(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [16] A Kp. 72. §

(5)bekezdése szerint a tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti. A Kp. 36. §

(1)bekezdés c) pontja folytán alkalmazandó Pp. 136. §

(1)bekezdése értelmében, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. [17] A perrendi szabályok előírják, hogy a tárgyaláson nem kötelező a felek jelenléte, ám valamely fél távolmaradása esetén a tárgyalás megtartásának és az ítélet meghozatalának és kihirdetésének csak akkor van helye, ha a távollévő fél idézése szabályszerű volt. [18] Az elsőfokú bíróság a

1. október 3-án tartott tárgyaláson tévesen állapította meg, hogy a felperesek és jogi képviselőjük idézése a tárgyalásra szabályszerűen megtörtént és hogy a tárgyalás megtartásának törvényi akadálya nem volt. A felperesi jogi képviselő idézését bizonyító letöltési igazolás tanúsítja, hogy azt a jogi képviselő
2. október 10-én, azaz a tárgyalás napját követően töltötte le. Következésképpen a felperesek tárgyalásra való idézésének szabályszerűsége nem állapítható meg, az eljárt bíróság iratellenesen állapította meg annak ellenkezőjét. A tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő
3. szeptember 28-ai dátum a bíróság idéző végzése kiküldésének a dátuma. Szabályszerű idézés hiányában pedig az elsőfokú bíróság érdemi tárgyalást nem tarthatott vona, ítéletet nem hozhatott volna, azt nem hirdethette volna ki. [19] A Kp.
4. §

(5)bekezdésének megsértése lényeges eljárási szabályszegés, amely a felülvizsgálati eljárás során nem orvosolható. Szabályszerű idézés hiányában ugyanis a felperesek a tárgyaláson nem gyakorolhatták az őket megillető perbeli jogaikat. Ez különösen azért lett volna fontos jelen esetben, mert a tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg az eljárt bíróság a szakvéleményt is megküldte részükre azzal, hogy 8 napot biztosított az észrevételük benyújtására. A meghozott ítélet alapját képező szakvéleményre a felperesek észrevételt nem tudtak tenni. Mindezzel sérült Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXVIII. cikk

(1)bekezdésében és a Kp. 2. §

(2)bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljárás követelménye is. [20] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő ítéletet a Kp. 121. §

(1)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az eljárt elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [21] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak ki kell tűznie a per tárgyalását, arra a feleket a Pp. 136. §

(1)bekezdésének megfelelően szabályszerűen kell idéznie. A fél távollétében a tárgyalást csak akkor lehet megtartani, ítéletet hozni és kihirdetni, ha a távolmaradó fél idézése igazolhatóan szabályszerű. Egyidejűleg biztosítani kell a felek részére azt is, hogy a megküldött szakvéleményre vonatkozó észrevételeiket határidőben megtehessék. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kfv.37.838/2022/4-I. 5 [22] A tárgyaláson nem kötelező a felek jelenléte, ám valamely fél távolmaradása esetén a tárgyalás megtartásának és az ítélet meghozatalának és kihirdetésének csak akkor van helye, ha a távollévő fél idézése szabályszerű volt. [23] Ha a bíróság nem biztosítja, hogy az ítélet alapját képező szakvéleményre a felek észrevételt tehessenek, az sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében és a Kp. 2. §

(2)bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményét is. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §

(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A felperesek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81. §

(1)és

(5)bekezdése, valamint a Kp. 115. §

(2)bekezdése és 110. §

(3)bekezdése alkalmazásával csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem számított fel, erre figyelemmel e körben a Kúriának döntenie sem kellett. [26] A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. Kúria III.Kfv.37.838/2022/4-I. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6