A határozat elvi tartalma: A bekebelezési eljárásban egyoldalú jognyilatkozatot tevő személy állampolgárságát az okiratnak tartalmaznia kell. Ennek hiányában az okirat nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.743/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Z. Tóth Ügyvédi Iroda (cím2., ügyintéző ügyvéd: Dr. Szalay-Tóth Katalin) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Az alperes képviselője: Dr. Szikszai Ottó kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: név2 (cím3) – személyesen eljáró A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes
- szám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Miskolci Törvényszék
- július 5-én hozott 21.K.701.260/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 21.K.701.260/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen be 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az esedékesség napjáig az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú eljárási illeték bevételi számlájára. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Kúria III.Kfv.37.743/2022/5-I. 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A miskolci ...... helyrajzi számú ingatlan 1748/1940-ed arányban a felperes, míg 192/1940-ed arányban az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) tulajdonát képezi. [2] A felperes
- január 27-én kezdeményezte az érdekelt felé a fenti ingatlan közös tulajdonának megszüntetését a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló
- évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) rendelkezéseire alapítottan. [3] Az érdekelt a
- március 4-én kelt nyilatkozatában a bekebelezéshez nem járult hozzá. Az érdekeltnek az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadára
- február 22-én tízmillió forint és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre a perben nem álló személy javára. [4] A felperes
- augusztus 4-én kérelmet nyújtott be az alperesnél a perbeli ingatlannak az érdekelt tulajdonában álló hányadára, annak megszerzése érdekében. Mellékeltként csatolta egyebek között a
- augusztus 4-én kelt „Bekebelezési egyoldalú nyilatkozat” megnevezésű iratot. Az okirat tartalmazta a felperes személyi azonosító számát, de nem került feltüntetésre benne a felperes állampolgársága. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem ugyanakkor rögzítette azt, hogy a felperes magyar állampolgár. [5] Az alperes a
- augusztus 12-én hozott 57410/
- iktatószámú határozatában a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Az indokolás szerint az okiratnak ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául szolgálhasson eleget kell tennie az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-ában meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek. Az érdemi vizsgálat során a hatóság megállapította, hogy a becsatolt okirat nem tartalmazza a bekebelező fél állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, így ahhoz, hogy tulajdonjoga bejegyezhető legyen az okirat tartalmát kellene módosítani. Az elutasítás jogszabályi alapjaként az alperes az Inytv.
- §
(1)bekezdés g) pontját és 39. §
(3)bekezdés a) pontját jelölte meg. [6] Az alperes tájékoztatta a felperest, beadványának további pótolható hiányossága, hogy nem csatolta az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát. A kereseti kérelem [7] A felperes anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással nyújtott be keresetet az alperes határozatával szemben. Az elsőfokú ítélet [8] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta az Foktftv. 1. §
(1),
(2),
(7)bekezdéseit, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdését, az Inytv. 26. §
(1),
(1)bekezdés g) pontját, 39. § Kúria III.Kfv.37.743/2022/5-I. 3
(3)bekezdés a) pontját, valamint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 36. §
(1)bekezdését. [9] Elsődlegesen hangsúlyozta, az Inytv. 32. §
(1)bekezdés g) pontja – az állampolgárság okiratban történő kötelező feltüntetése – az egyoldalú bekebelező nyilatkozat körében is irányadó. Ezt az álláspontot támasztja alá a Rendelet 36. §
(1)bekezdése is, amely úgy rendelkezik, hogy a bejegyezés alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelező tulajdonostárs által tett bekebelező nyilatkozat is. [10] A törvényszék szerint a felperesnek az Foktftv. 16. §
(7)bekezdésére való hivatkozása nem alapos, mert ez a rendelkezés kizárólag az Inytv. 32. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti adatokra vonatkozik, továbbá egyoldalú jognyilatkozat esetén ad könnyítést arra vonatkozóan, hogy a többi tulajdonostársnak kizárólag a tulajdoni lapon szereplő adatait kell feltüntetni. [11] Az a körülmény, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem tartalmazza a felperes állampolgárságát, nem teszi lehetővé a kérelem szerinti bejegyzést, mivel a kérelem és az okirat kötelező tartalmi elemeit illetően az Inytv. 26. §
(3)bekezdése és 32. §
(1)bekezdése önálló rendelkezéseket tartalmaz. [12] A személyi azonosító számra történő hivatkozását a felperes elkésetten terjesztette elő, azonban ennek érdemi elbírálása esetén sem foghatna helyt a kereset, miután a személyi azonosító nem pótolja az állampolgárság megjelölését. [13] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség felperes által csatolt jelzése a közigazgatási bíróságra nem kötelező. [14] Az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat hiányában nincs jelentősége annak, hogy a kérelemhez a felperes nem mellékelte a az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának nyilatkozatát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [15] Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Ákr. 36. §
(1),
(2)bekezdéseit, az Inytv. 32. §
(1)bekezdését, az Foktftv. 2. §-át, 16. §
(7)bekezdését, továbbá a Rendelet 36. §
(1),
(2)bekezdését. Hangsúlyozta, a törvényszék az irányadó jogszabályokat tévesen alkalmazta. [16] Jelen esetben az Foktftv.-hez mint speciális jogszabályhoz képest az Inytv. és a földforgalmi jogszabályok lex generalisnak tekintendők. [17] Az Foktftv. 16. §
(7)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy mit kell tartalmaznia a tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak. [18] Ebből a törvényi rendelkezésből nem következik, hogy kiterjesztően kell értelmezni azt, és olyan többlet tartalmat, adatot, ami egyébként más hatósági nyilvántartásból kinyerhető és szükségtelen is, hiszen az Foktftv. megalkotásának pont az volt a célja, hogy keletkezésétől függetlenül számolja fel a mezőgazdasági földterületeken létrejött osztatlan közös tulajdont, és rendezze a jogosultak ingatlan-nyilvántartási adatait. Kúria III.Kfv.37.743/2022/5-I. 4 [19] A rendezésbe állampolgárságtól függetlenül mindenki beletartozik. A rendezés egyik módja a bekebelezési eljárás. [20] Az Foktftv. 16. §
(7)bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a lex generalis taxatív felsorolásából mit nem kell a bekebelezési eljárás során előterjesztett tulajdonjog bejegyzési kérelemnek tartalmaznia, egyeben meghatározza az értelmezés irányát is. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság az Foktftv. 16. §
(7)bekezdéséhez képest többlettartalmat nem követelhet. [21] A törvényszék azzal, hogy a fenti jogszabályi rendelkezést kiterjesztően értelmezte jogszabálysértően járt el. [22] Az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie az Ákr. 36. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakra. A felperes személyi okmányai magyar hatóság által kiállítottak, amelyek magyar személyre rendszeresített személyes adatokat tartalmaznak. Ezt meghaladóan az alpereshez benyújtott kérelemben a felperes nyilatkozott az állampolgárságát illetően. [23] A felperes nyilatkozatai – így a bekebelezési egyoldalú nyilatkozata is – tartalmazzák a személyi azonosító számát, amely egyértelművé teszi a felperes állampolgárságát, hiszen eltérő számsor kezdete van a külföldi és a magyar állampolgároknak. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta, részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra. [25] Az érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Döntés a befogadásról [26] A Kúria a Kfv.III.37.743/2022/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogai indokai [27] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [28] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [29] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [30] Az Foktftv. 2. §-a többek között kimondja, hogy az e törvény szerinti eljárások során az Inytv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [31] A Rendeletet a Kormány az Foktftv. 29. §
- a)és
- b)pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg, ez a jogszabály rögzíti a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályait. Kúria III.Kfv.37.743/2022/5-I. 5 [32] A Kúria hangsúlyozza, az Foktftv. és a Rendelet hatálya alá tartozó ingatlannyilvántartási ügyekben az Inytv. rendelkezései az irányadók az Foktftv.-ben és a Rendeletben foglalt eltérésekkel. [33] A Rendelet 36. §
(1)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartás bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat. [34] A felperes 2021. augusztus 4-én tette meg a bekebelezési egyoldalú nyilatkozatát, amely az Foktftv. 36. §
(1)bekezdésének második fordulatára figyelemmel az ingatlannyilvántartási eljárásban a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak minősül. [35] Az Inytv. 32. §
(1)bekezdés a)-g) pontjai határozzák meg azokat a kellékeket, amelyeket az okiratnak tartalmaznia szükséges, ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson. A 32. §
(1)bekezdés g) pontja előírja, hogy az okiratnak tartalmaznia kell a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát. [36] Az Inytv. 32. §
(1)bekezdés g) pontjából és a Rendelet 36. §
(1)bekezdéséből következően a bekebelező tulajdonostárs – jelen esetben a felperes – által tett egyoldalú nyilatkozat akkor szolgálhat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául, ha az egyebek mellett tartalmazza a bekebelező tulajdonostárs állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát. [37] A korábban írtaknak megfelelően a Rendelet 36. §
(1)bekezdésének második fordulata tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősíti a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozatot, amelynek így meg kell felelnie az Inytv. 32. §
(1)bekezdés a)-g) pontjaiban írt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson. Ez azt jelenti, hogy a Rendelet 36. §
(1)bekezdése terjeszti ki a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozatra az Inytv. 32. §
(1)bekezdés g) pontjának alkalmazhatóságát. Ebből következően – a felperes érvelésével szemben – nincs szó kiterjesztő bírói jogértelmezésről. Az elsőfokú ítélet [48] pontja egyértelműen a fenti logikának megfelelően került megfogalmazásra. [38] Az Foktftv. 16. §
(7)bekezdése kimondja, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak az Inytv. 32. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti adatokat csak a bekebelező, valamint a bekebelezés tárgyában létrejött szerződés esetén a szerződést aláíró tulajdonostársak esetében kell tartalmaznia. Egyoldalú jognyilatkozat esetén az okiratnak a tulajdonostársak tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia. [39] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az Foktftv. 16. §
(7)bekezdés első mondata az Inytv. 32. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti adatokra irányadó, ezek tekintetében ad könnyítést az okirat tartalma körében. Ugyanakkor az állampolgársági nyilatkozat kötelező adatként történő meghatározását nem az Inytv. 32. §
(1)bekezdés
- a)vagy
- b)pontja, hanem ezen jogszabály
- g)pontja határozza meg, ezért erre az adatra az Foktftv. 16. §
(7)bekezdés első mondata nem alkalmazható. [40] Az Foktftv. 16. §
(7)bekezdés második mondata nem a bekebelező tulajdonostársra, hanem az érintett ingatlan többi tulajdonostársára vonatkozik, erre tekintettel a perbeli esetben szintén nem releváns. [41] Az Ákr. 36. §
(1)és
(2)bekezdése a kérelem tartalmára rögzítenek szabályokat. A felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmének elutasítására azonban nem a kérelem, hanem az okirat hiányossága miatt került sor, így az Ákr. 36. §
(1)és
(2)bekezdése nem irányadó, mert nem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra vonatkozik. [42] A Kúria kiemeli, amíg a kérelem kötelező tartalmi elemeit az Inytv. 26. §
(3)bekezdése, addig az okirat kellékeit a már többször hivatkozott Inytv. 32. §
(1)bekezdése Kúria III.Kfv.37.743/2022/5-I. 6 határozza meg. Az, hogy a kérelemben feltüntetésre került a felperes állampolgársága az okirat ebbéli hiányosságát nem pótolja. Szintén nem teszi bejegyezhetővé az okiratot az a tény, hogy tartalmazza a felperes személyi azonosító számát, ugyanis ez szintén nem pótolja az állampolgárságra vonatkozó okirati nyilatkozatot. Az Inytv. 32. §
(1)bekezdésének kógens szabályától sem az ingatlanügyi hatóság, sem a bíróságok nem térhetnek el. [43] A felülvizsgálati bíróság végezetül hangsúlyozza, az Foktftv. hatálya alá tartozó mező-erdőgazdasági hasznosítású földek esetén kiemelt jelentőséggel bír az állampolgárság. Ezt bizonyítja egyebek mellett az Foktftv. preambuluma is, amely célként tűzi ki többek között a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítását, gazdasági pozícióik megerősítését. [44] A Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [45] Az Foktftv. és a Rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben az Inytv. rendelkezései az irányadók az Foktftv.-ben és a Rendeletben foglalt eltérésekkel. [46] A bekebelezési eljárásban egyoldalú jognyilatkozatot tevő személy állampolgárságát az okiratnak tartalmaznia kell. Ennek hiányában az okirat nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Záró rész [47] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésére alapítottan eljáráson kívül bírálta el. [48] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdésére figyelemmel megfizetni a felszámított felülvizsgálati eljárási költséget. [49] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell befizetnie a Pp. 101. §
(1)és 102. §
(1)bekezdésére figyelemmel. [50] Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. §
(4)bekezdése, a Pp. 388. §
(2)bekezdése és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény 2. §
(1)és
(3)bekezdése az irányadó. [51] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán s. k. tanácselnök Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.743/2022/5-I. Dr. Farkas Katalin s. k. bíró 7 Dr. Bérces Nóra s. k. bíró