Bf.154/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat] miatt 2 év 8 hónap börtönben végrehajtható szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Beszámítani rendelte az előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe, és a vádlottal szemben 98.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az addig felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.154/2025/5-I. 2 [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása végett jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és a védő az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.160/2025/9. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása tett indítványt. [4] Megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék az előkészítő ülésen a perrendi szabályokat megtartotta, hatályon kívül helyezést eredményező abszolút, illetve relatív eljárási szabálysértést nem vétett. A vádlott bűnösségére is kiterjedő, tárgyalásról lemondó nyilatkozatát a Be. 504. §

(3)bekezdésben foglalt feltételek fennállására tekintettel törvényesen fogadta el, a vádlott bűnösségét a váddal egyező - az elkövetéskori büntető anyagi jogszabályoknak megfelelő - minősítéssel és a vád szerinti tényállás rögzítésével megállapította. [5] Észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a [8] bekezdésben szereplő 2x5.000 Ft összeget valójában csak 5.000 forintként vette figyelembe, így a határozat [11] bekezdése számítási hiba folytán 103.000 Ft összegű bevételre való kijavítása indokolt, amelyre az EBD2019.B.20. számú eseti döntés alapján korlátozott felülbírálat estén is lehetőség van. [6] Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét nagyrészt megfelelően teljesítette, ítélete indokolásában azonban nem utalt arra, hogy II. rendű vádlott bűnösségét beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta. [7] A büntetés kiszabása körében figyelembe veendő körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt feltárta, további súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntettét a kereskedés elkövetési magatartással valósította meg, továbbá, hogy a bűncselekményt hosszabb időszakon keresztül, többféle kábítószerre követte el. [8] A felsorolt bűnösségi körülmények a büntetés céljára figyelemmel sem indokolják kellőképpen a középmértéktől lefelé jelentősen eltérő tartamú szabadságvesztés kiszabását, amely nem fejezi ki a bűncselekmény konkrét tárgyi társadalomra veszélyességét. Ezért a szabadságvesztés - és ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás tartamának- növelése indokolt. [9] Az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések közül a vagyonelkobzás mértéke szorul korrigálásra, az irányadó tényállás szerint 103.000 forintra. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a tényállásban szereplő számítási hiba javítását követően az elsőfokú ítéletet akként változtassa meg, hogy a II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát emelje fel és a vagyonelkobzást 103.000 Ft összegre rendelje el, egyebekben azt hagyja helyben. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.154/2025/5-I. 3 [11] Az ítélőtábla a fellebbezést a Be.598.§

(2)bekezdés II. fordulata szerint elbírálva azt nem tartotta alaposnak. [12] Az elsőfokú bíróság a felülbírálat ügyben a vádlott bűnösségét beismerő nyilatkozatát a 16.B.55/2025/36-II. számú végzésével elfogadta, így az ügyész és a védelem törvényi korlátozás folytán - a bűnösség megállapítását, valamint a váddal egyező tényállást és minősítést nem sérelmezhette (Be. 580. §

(2)bekezdés a), b) pont). [13] Az ügyész jogorvoslati kérelmét kizárólag a Be. 583. §

(3)pontja alapján a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentette be, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a Be. 590.§

(3)bekezdés alapján a fellebbezéssel támadott rendelkezését bírálta felül. [14] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpont, és az

(5a)bekezdésre figyelemmel vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1), 608.§

(1)illetve a 609. §

(1)bekezdés alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lehetőségét a bűncselekmény törvényes minősítését, továbbá az 590. §

(7)bekezdés szerint az egyszerűsített felülvizsgálati tárgyát képező rendelkezéseket is. [15] Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék az előkészítő ülésre vonatkozó, a Be. 499-504. § szerinti eljárási szabályokat megtartotta, az iratok alapján nem talált olyan hiányosságot, amely az érdemi felülbírálat akadályát képezte volna, hatályon kívül helyezési ok nem volt tetten érhető. [16] II.r. terhelt II. rendű vádlott az előkészítő ülésen a terhére rótt bűncselekményben bűnösségét elismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, nyilatkozatának elfogadására törvényesen került sor, az elfogadás feltételei (Be. 504.§

(3)alapján a bűnösségét beismerő nyilatkozatot helytállóan fogadta el és a törvénynek megfelelően járt el, amikor az ügyben ítéletet hozott (Be. 504. §

(6)bekezdés). [18] A Be. 580.§

(2)bekezdés b) pontja és az 591. §

(2)bekezdés alapján az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú ítéletben megállapított tényállásra alapította, amelyben fellelhető nyilvánvaló elírások a történeti tényállás érdemének érintése nélkül a kijavítás szabályai szerint javíthatók. [19] A fellebbviteli főügyészség képviselője helytállóan észlelte a történeti tényállásban foglalt számítási hibát, amelyet az ítélőtábla [8] bekezdésre figyelemmel a [11] bekezdésben a Be. 453.§

(6)bekezdés alapján annyiban javítja ki, hogy a vádlott a bűncselekmény következtében helyesen 103.000 forint bevételre tett szert. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.154/2025/5-I. 4 [20] A törvényszék indokolási kötelezettségének teljeskörűen eleget tett és törvényesen járt el akkor, amikor a bizonyítékok részleges részletes értékelését mellőzve a Be. 562. §

(2)és

(4)bekezdés alapján határozatát rövidítetten indokolta. [21] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből továbbá helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, olyan körülmény nem merült fel, amelyre tekintettel az irányadó tényállás alapján a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye. [22] A terhelt által elkövetett cselekmény minősítése megfelel az anyagi jogi szabályoknak. [23] A büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. [24] A vádlott terhére rótt bűncselekmény megvalósulása esetén törvényi tételkeret két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, a büntetés kiszabásánál irányadó középmérték 5 év. [25] A joghátrány megválasztásakor az elsőfokú bíróság nagyobbrészt hiánytalanul és a büntetés kiszabása során értékelendő tényezőkről szóló

1. Bk véleményben írtakat szem előtt tartva vette számba a vádlott javára és terhére szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket, amelyek azonban kiegészítésre szorulnak. [26] Míg az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében az enyhítő körülményeket teljeskörűen feltárta, súlyosító körülményként kizárólag a bűncselekmények elszaporodottságát észlelte, további súlyosító körülmény - egyetértve a főügyészi átiratban írtakkal - a hosszabb időszakon keresztül, több mint fél éven át, többféle kábítószerre kereskedéssel való elkövetés. [27] Az elsőfokú bíróság az enyhítő körülmények túlsúlyára tekintettel indokoltan tért el a Btk.
2. §

(2)alapján számított középmértéktől. [28] A büntetés mértékének meghatározásakor a törvényszék nagyobb nyomatékkal értékelve a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást, helytálló indokát adta a Be. 422. §

(3)bekezdés szerinti ügyészi indítványban írt mértéktől való eltérésnek. [29] Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket a bűncselekmény tárgyi súlyával együttesen értékelve - figyelemmel a kábítószer mennyiségére is -, a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elveknek megfelelően tettarányos és az egyéniesítés követelményét is teljesítő szabadságvesztést és ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabott ki, amely eltúlzottan enyhének nem tekinthető, annak súlyosítása, a módosuló büntetéskiszabási körülményekre tekintettel sem indokolt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.154/2025/5-I. 5 [30] Az elsőfokú bíróság ítéletének az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó rendelkezései közül a vagyonelkobzás összege szorult helyesbítésre, megjelölendő volt a letartóztatás utolsó napja, e rendelkezéseket továbbá annyiban egészítendő ki, hogy egy nap előzetes fogvatartásban töltött idő felel meg egy szabadságvesztésnek (Btk. 92. §

(2)pont). [31] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a vagyonelkobzást illetően Be. 606.§

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, egyebekben a 605. §

(1)alapján helybenhagyta, a vádlott tartózkodási helyének megszüntetését a 604.§

(3)bekezdés c) pont szerint feltüntetve. Budapest,

1. október
2. dr. Magócsi István Judit a tanács elnöke dr. Kósa előadó bíró Zsuzsanna dr. Fatalin bíró A Fővárosi Törvényszék
3. április
4. napján kelt 16.B.55/2025/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.154/2025/
6. számú ítélete folytán
7. október
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. október
10. dr. Magócsi István a tanács elnöke