← Magyarország

Gf.30169/2024/4 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a peradatokból egyértelműen kitűnik, hogy a felperes utolsó megengedett keresetváltoztatásában pontosan milyen mértékű késedelmi kamatot kívánt érvényesíteni, úgy az ettől eltérő – a kereseten túlterjeszkedő – elsőfokú ítéleti rendelkezést a lényeges eljárási szabálysértés ellenére a másodfokú bíróság részbeni megváltoztatás útján orvosolhatja, erre irányuló fellebbezés esetén. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.169/2024/

  1. A felperes: felperes neve Kft. (felperes székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Gonda Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gonda Andrea ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperesek: I. rendű alperes: I. r. alperes neve (I. r. alperes lakcíme) II. rendű alperes: II. r. alperes neve (II. r. alperes lakcíme) III. rendű alperes: III. r. alperes lakcíme (I. r. alperes lakcíme) Az alperesek meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Bordás Róbert ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: Szerződésszegéssel okozott kár megtérítése Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Gyulai Törvényszék 5.P.20.152/2023/46/I. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 2 A felperes, 5.P.20.152/2023/
  2. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül az elsőfokú ítéletben megállapított tőkeösszeg után
  3. szeptember 12-től a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelemi kamatot azzal, hogy
  4. november
  5. napjától a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb 25% mértékben érvényesíthető. Kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 248 000 (kettőszáznegyvennyolcezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS A tényállás [1] Tekintettel arra, hogy a felperes az elsőfokú ítélet rendelkező részének csak az alpereseket késedelmi kamat megfizetésére egyetemlegesen marasztaló rendelkezését fellebbezte meg, ezért az ítélőtábla csak a másodfokú eljárásban eldöntött jogvita tárgyának szempontjából lényeges tényállást rögzíti az alábbiak szerint. [2] A felperes a tényleges tárgyi halmazatban előterjesztett keresetében első kereseti kérelemként 23 068 980 forint és annak
  6. szeptember
  7. napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamat megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alperesek jogelődjét. [3] Az elsőfokú bíróság az 5.P.20.117/2018/
  8. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította a Polgári perrendtartásról szóló
  9. évi CXXX. tv. (Pp.)
  10. §

(1)bekezdés j) pontjára hivatkozással, mivel a felperes a kért késedelmi kamat mértékét nem jelölte meg, ezért a kereseti kérelmet nem kellően határozottnak tekintette, az nem felelt meg a Pp. 170. §
(2)bekezdés a) pontjának. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 3 [4] A felperes az 5.P.20.130/
  1. ügyszám alatt ismét előterjesztett keresetlevelében a 23 068 980 forint kár megfizetésére irányuló (első) kereseti kérelmét akként adta elő, hogy kérte a kártérítési összeg után, annak
  2. szeptember
  3. napjától a kifizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező 0,9 százalékpont mértékű késedelmi kamat megfizetésére egyetemlegesen kötelezni az alperesek jogelődjét. [5] Az elsőfokú bíróság a
  4. március 25-én megtartott perfelvételi tárgyalásról készített.
  5. számú jegyzőkönyv
  6. oldalán a felperes I. számú kereseti kérelmére vonatkozó perfelvételi nyilatkozatot akként rögzítette, hogy a felperes kérte, kötelezze a bíróság az alperesek jogelődjét 23 068 980 forint kártérítés és annak
  7. szeptember 12-től a kifizetésig 0,9% kamata megfizetésére. A felperes jogi képviselője az összegzésre nem tett észrevételt (
  8. számú jegyzőkönyv,
  9. oldal alja). [6] Az elsőfokú bíróság az 5.P.20.130/2018/62/I. számú – a
  10. számú végzéssel kijavított – ítéletében – több marasztalást tartalmazó rendelkezés mellett – kötelezte az alperesek jogelődjét, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 23 068 980 forintnak
  11. szeptember 12-től a kifizetésig évi 0,9%-os kamatát. [7] A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla a
  12. december
  13. napján kelt, Gf.III.30.217/2020/
  14. számú,
  15. sorszámú kiegészítő ítéletével pontosított részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, a megfellebbezett rendelkezései közül a felperes paradicsomtermesztésből származó, I. számú kereseti kérelemben megjelölt 23 068 980 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kötelező rendelkezést – az elsőfokú perköltségben marasztalásra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és e körben ugyanezt a bíróságot az érdemi tárgyalási szaktól a per új tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] A megismételt eljárásban az alperes halála miatt félbeszakadt eljárás újra indulását követően az alperesi jogutódlásra is figyelemmel a felperes
  16. november 21-én 5.P.20.152/2023/
  17. sorszám alatt kereset-változtatás engedélyezése iránti kérelmet terjesztett be az elsőfokú bírósághoz. A kérelem
  18. oldalán a korábban benyújtott határozott (első) kereseti kérelmét a következők szerint változtatta meg: „Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze alpereseket egyetemlegesen 23 068 980 forint kár és a kár után, annak
  19. szeptember
  20. napjától a kifizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező 12,25 százalékpont késedelmi kamat megfizetésére”. [9] A kereset-változtatást tartalmazó beadvány
  21. oldalán a felperes arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság a határozott összegű kamatmértékkel nem tartotta volna lehetségesnek a kereset-változtatás engedélyezését, úgy a keresetnek a kamatmérték tekintetében történő megváltoztatását – a kamatmérték ellentmondásmentes végrehajthatósága érdekében – a számszerű kamatmérték meghatározását mellőzve, az alábbiak szerint (másodlagos kérelemként) terjesztette elő: Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 4 [10] „Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze alpereseket egyetemlegesen 23 068 980 forint kár és a kár után, annak
  22. szeptember
  23. napjától a kifizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére”. [11] A felperes
  24. számú beadványa
  25. oldalán indokolta a késedelmi kamat mértékével kapcsolatos kereset-változtatás iránti kérelmeit. Álláspontja szerint a kamat mértéke a korábbi kereseti kérelme szövegezésében nem minden kétséget kizáró és nem hajtható végre ellentmondás mentesen, hanem további értelmezést igényelhet. Hiszen egyaránt tartalmazza „a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mérték” szöveget, valamint a „0,9 százalékpont” mértékű késedelmi kamatmértéket. A kereseti kérelemben a kamatmérték korábbi szövegezésében azért sem minden kétséget kizáró, mert a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamatmérték
  26. július
  27. naptól kezdődően már nem 0,9 százalékpont, így az a valóságnak nem felel meg. A jegybanki alapkamat
  28. október
  29. nappal változott 12,25 százalékpontra, így a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatmérték sem 0,9, hanem 13 százalékpont volt. [12] Az elsőfokú bíróság
  30. december 13-án kelt
  31. számú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy anyagi pervezetés közlését a per jelen állása szerint nem tartja indokoltnak, majd ugyanezen a napon meghozott
  32. számú végzésével a felperes
  33. november 21-én érkezett,
  34. sorszámú beadványában foglalt azon kereset-változtatást, amely szerint „a késedelmi kamat mértékét
  35. szeptember 12-től a kifizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező 12,25 százalékpont késedelmi kamat megfizetésére kötelezze”, elutasította. Egyebekben a kereset-változtatást engedélyezte és elrendelte a perfelvétel kiegészítését. A végzés ellen nem engedett fellebbezési lehetőséget a feleknek. Az elsőfokú bíróság ítélete és annak indokai [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 23 068 980 forintot, valamint annak
  36. szeptember 12-től a kifizetés napjáig 0,9% kamatát, továbbá a 7 779 780 forint perköltséget. Emellett az ítélet rendelkező része megállapította, hogy a tartozásért az alperesek mely vagyontárgyakkal, illetve azok erejéig kötelesek helyt állni. [14] Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának elején kifejtette, hogy a keresetváltoztatásnak a késedelmi kamat mértékére vonatkozó részét
  37. számú végzésével elutasította, ezért a keresetet az engedélyezett kereset-változtatásnak megfelelően ismertette az indokolásban, majd a [230] bekezdésben rögzítette, hogy a késedelmi kamat megfizetésének kötelezettsége a Ptk. 6:
  38. §-án alapul. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 5 A felperes fellebbezése [15] A felperes elsődlegesen kérte, hogy az ítélőtábla a Pp.
  39. §
(2)bekezdése alapján bírálja felül a Gyulai Törvényszék 5.P.20.152/2023/
  1. számú végzését és változtassa meg oly módon, hogy a
  2. november 21-én,
  3. sorszámú beadványában előterjesztett kereset-változtatásnak a kamatfizetésre vonatkozó kereset-változtatás elutasításáról rendelkező részét mellőzze, a kereset-változtatást engedélyezze és az így engedélyezett kereset-változtatás eredményeként a Gyulai Törvényszék ítéletének a kamatfizetésre és a kamatmértékre vonatkozó részét változtassa meg oly módon, hogy az alpereseket 23 068 980 forint tőkeösszeg után
  4. szeptember
  5. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező 12,25 százalékpont késedelmi kamat megfizetésére kötelezze egyetemlegesen az egyes alpereseket érintően az ítélet rendelkező részében meghatározott vagyontárgyak erejéig. [16] Másodlagos kereseti kérelmében oly módon kérte az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a marasztalási tőkeösszeg után járó késedelmi kamat mértékének megállapítását, hogy az elsődleges fellebbezési kérelméhez képest a törvényszövegen túl már nem tüntette fel a 12,25 százalékpontos abszolút mértéket. [17] Harmadlagosan fellebbezésében kizárólag az elsőfokú ítélet kamatfizetésre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte, és e körben az elsőfokú bíróság új eljárásra és új érdemi határozat hozatalára történő utasítását. [18] Másodfokú perköltségigényét a 48 000 forint fellebbezési eljárási illeték és a csatolt megbízási szerződés alapján 25 000 forint óradíj és 8 munkaóra figyelembevételével 200 000 forint ügyvédi munkadíjban jelölte meg. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban
  6. sorszám alatt benyújtott kereset-változtatás engedélyezése iránti kérelmében az
  7. és a
  8. oldalon kétféleképpen jelölte meg az általa érvényesített kártérítés után esedékes késedelmi kamat mértékét. Ismertette az eredetileg, illetőleg az ismételten benyújtott kereseti kérelmét is, kiemelve az ismételten benyújtott kereseti kérelmének késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó részét, amelyben már akkor megjelölte a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértéket, a 0,9 százalékpont mértékű késedelmi kamat mellett. [19] Ezt azzal indokolta, hogy egyrészt a Ptk. 6:
  9. §
(1)és
(3)bekezdésének megfelelő szövegezéssel kérte a késedelmi kamatot, másfelől a kereset benyújtásakor hatályos 0,9%-os kamatmértéket is megjelölte. Arra hivatkozott, hogy a perben nem volt előterjesztve olyan határozott kereseti kérelem, hogy 0,9% késedelmi kamatot kért volna, hiszen az ismételten benyújtott kereseti kérelmében már a Ptk. szövegezésének megfelelően kérte a késedelmi kamatot a tőkeösszeg után. Utalt az eredetileg benyújtott kereseti kérelmet visszautasító végzés indokolására, amelyben az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a kereseti kérelem határozottságának magában kell foglalnia annak egyértelműségét és adott esetben végrehajthatóságát is. Álláspontja szerint, mivel az elsőfokú bíróság nem a kereseti kérelemmel egyező mértékű kamatról döntött, hanem a kamatfizetésre kötelezést a határozott kérelemtől eltérően szövegezte meg, így a kereseti kérelmen túlterjeszkedett. Az elsőfokú bíróság a
  1. szeptember 5-én előterjesztett keresetet befogadta, elvégezte annak vizsgálatát és feltehetően maga is arra az eredményre juthatott, hogy a kamatkövetelés Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 6 körében nem egyértelmű és nem végrehajtható az a megfogalmazás, amely a kifizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező és ezzel egyidejűleg 0,9 százalékpontban határozta meg a kamatmértéket. [20] Az elsőfokú bíróság az ítéletben maga oldotta fel ezt az ellentmondást és ellátta a határozott kérelmet egyfajta szubjektív értelmezéssel oly módon, hogy az ítéletben csak a határozott, 0,9 százalékpontos mértéket határozta meg, és valójában elhagyta az ítéletben a kereseti kérelemben szereplő „kifizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező” szövegrészt. Álláspontja szerint a felet a Pp.
  2. §-án megillető rendelkezési jogból következik, hogy ha a bíróság észlel valamilyen perakadályt, akkor azt nem jogosult egymaga, a fél bevonása nélkül orvosolni, ellenkező esetben súlyos eljárási szabálysértést követ el. A kamatkövetelés körében észlelve a nem kellően határozott kereseti kérelem szövegezését, terjesztett elő a felperes a félbeszakadást követően kereset-változtatást, hogy a perakadályt maga hárítsa el, elősegítse, hogy végrehajtható ítélet szülessen. Véleménye szerint ebből a szempontból nincs relevanciája annak, hogy a perakadály észlelésére a perfelvétel lezárását követően került sor, hiszen az észlelt perakadályt a per minden szakaszában szükséges elhárítani mind a félnek, mind a bíróságnak. A bíróság azonban nem hallgatta meg és nem nyilatkoztatta a feleket az elutasításról hozott döntését megelőzően, noha erre a Pp.
  3. §
(1)bekezdése lehetőséget biztosít számára, ezzel elvonta a felet megillető perjogi autonómiát. [21] Az elsőfokú bíróság ugyancsak eljárási szabályt sértett, amikor a keresetváltoztatást nem bírálta el teljeskörűen, ugyanis nem észlelte, hogy a kamatkövetelés körében két kérelmet terjesztett elő a felperes látszólagos halmazatban, a sorrendiségét is meghatározva, és csak a határozott mértéket is tartalmazó kérelmet vonta vizsgálat alá, az összegszerű százalékpontos mérték mellőzésével előterjesztett törvényszöveg szerinti kérelmet nem vette figyelembe. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság sem a keresetváltoztatás e részének engedélyezéséről, sem elutasításáról nem rendelkezett, ezért szükségszerű, hogy az engedélyezésről az ítélőtábla döntsön. Előadta, hogy a másodlagos fellebbezési kérelme az új Pp. mentén kialakult gyakorlattal egyező, azaz szó szerint a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdésében meghatározottal egyezően szövegezett kérelem. [22] A fellebbezésre az alperesek nem tettek észrevételt. Az ítélőtábla döntésének indokai [23] A felperes fellebbezése alapos. [24] A Pp.
  1. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés során milyen körben bírálhatja el az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülbírálati jogkör az adott kérdés vizsgálatának és minősítésének jog, amely magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének a megváltoztathatóságát. A Pp.
  2. §-a a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének típusait határozza meg és azt is szabályozza, hogy a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. Alapvető, hogy a fellebbezés okát és annak indokait a félnek egyértelműen meg kell határoznia és ezzel kell kijelölnie a másodfokú bíróságtól kért jogvédelem tárgyát és körét (Pp.
  3. §). Mind a fellebbező félnek, mind Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 7 ellenfelének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen okból, az elsőfokú eljárás konkrétan milyen cselekményeit sérelmezve terjesztette elő a fellebbezést, és csak ez jelölheti ki a másodfokú jogvita kereteit, az ilyen tartalmú fellebbezés, illetve ellenkérelem alkalmazkodik a tisztességes eljárás követelményéhez. [25] A fellebbezés tartalmát illetően az új Pp. rendelkezései szerint továbbra is a fellebbező fél kötelezettsége annak határozott megjelölése, hogy a jogorvoslat során a másodfokú bíróság milyen döntést hozzon, a kifogásolt rendelkezést vagy annak valamely részét mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül [Pp.
  4. § b) pont], továbbá azt az anyagi vagy eljárásjogi szabálysértést is meg kell jelölnie, amire a fellebbezését alapítja [Pp.
  5. § d) pont]. [26] A jelen esetben a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy az elsőfokú ítéletben meghatározott 0,9%-os késedelmi kamatfizetésre történő kötelezés helyett a kereset-változtatás iránti kérelemben előterjesztett elsődleges és másodlagos késedelmi kamatmértékre vonatkozó kérelmének megfelelő döntést kért az ítélőtáblától, harmadlagosan pedig eljárásjogi szabálysértésre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni hatályon kívül helyezését kérte. [27] A Pp.
  6. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság – ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség – az ügy érdemében dönt. Az előbbiek azt jelentik, hogy amennyiben a fellebbezésben a fél az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és hatályon kívül helyezését is kéri, elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezéséről kell döntenie a bíróságnak és csak ezt követően vizsgálhatja érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét. [28] A Pp.
  1. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem észszerű. [29] Az eljárás irataiból megállapítható, hogy a felperes ismételten benyújtott kereseti kérelmében megjelölt késedelmi kamatfizetésre irányuló kérelem pontatlan volt, tekintve, hogy a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdése szerinti mértékű kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperesek jogelődjét, egyúttal feltüntette a keresetlevél benyújtásakor hatályos késedelmi kamatmérték abszolút százalékpont szerinti összegét is. Az ítélőtábla álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a felperes nem az aktuális és a későbbiekben változó mértékű kamatra figyelemmel kívánt késedelmi kamatot érvényesíteni, hanem a törvény szerint járó, törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamatfizetésre kötelezést kért. Az elsőfokú bíróság feltehetően észlelte ezt az ellentmondást, mert a perfelvételi tárgyaláson csupán abszolút összeget figyelembe véve határozta meg a felperes kereseti kérelmét. Erre a felperes jogi képviselője valóban nem tett észrevételt, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a felperes öt valós tárgyi halmazatban álló kereseti kérelmet terjesztett elő és nem kizárt, hogy a figyelmét ezen járulékos kérdés, vagyis, hogy az elsőfokú bíróság nem a kereseti kérelemben rögzítettek szerint ismertette a késedelmi kamatfizetés iránti követelését, elkerülte. Kiemelendő, hogy az Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 8 elsőfokú bíróság által perfelvételi jegyzőkönyvben tévesen rögzített kereseti igény és az azzal kapcsolatos észrevétel hiánya nem eredményezte a kereset megváltoztatását, így az továbbra is a benyújtott kereseti kérelemnek megfelelő, azzal egyező volt az eljárás során egészen addig, amíg a felperes maga nem észlelte, hogy ez a kereseti kérelem pontatlan és terjesztett elő a megismételt eljárásban a
  1. sorszámú beadványában – egyebek mellett – a késedelmi kamatmérték pontosítására vonatkozó átszövegezett kereseti követeléseket. Megjegyzendő, hogy a felperes a kereset-változtatással sem tette járulékos követelését egyértelművé, mivel elsődleges kereset-változtatási kérelemben továbbra is feltüntette a Ptk. szerinti jogszabály szövegét és azzal együtt a hatályos abszolút kamat mértéket is, és csupán a másodlagos kereset-változtatásra irányuló kérelmében terjesztette elő szabályszerűen, végrehajtható módon a késedelmi kamatkövetelés iránti igényét. [30] Az elsőfokú bíróság
  2. sorszámú végzésében azonban csupán az elsődleges kereset-változtatás iránti kérelmét utasította el a felperesnek, míg egyebekben engedélyezte a kereset-változtatást. A végzés indokolásában az elsőfokú bíróság az elsődleges keresetváltoztatás iránti kérelem kapcsán fejtette ki jogi álláspontját annak megalapozatlanságát illetően. [31] Ezt követően az elsőfokú bíróság ítéletében is tévesen, nem a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alpereseket a késedelmi kamat megfizetésében. [32] Az elsőfokú bíróság – azzal, hogy eltért a legutolsó, és hatályos kereseti kérelemtől a késedelmi kamatmérték meghatározása vonatkozásában – a Pp.
  3. §
(1)bekezdésében rögzített szabályt megsértette, mely az ügy érdemi eldöntésére kihatott, ugyanakkor annak orvoslása másodfokú eljárásban lehetséges, ezért az ítélőtábla mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni hatályon kívül helyezését. [33] A peradatokból kitűnik, hogy a felperes a keresetlevél benyújtásától kezdődően a törvényes mértékű késedelmi kamatot kívánt érvényesíteni az alperesekkel szemben és az ennek megfelelő kereseti követelés pontosítását a
  1. sorszámú beadványában előterjesztett másodlagos kereset-változtatás iránti kérelmében helyesen rögzítette, mely kérelmet az elsőfokú bíróság
  2. sorszámú végzésével nem utasított el, ezért nem volt akadálya annak, hogy az ítélőtábla a pontosított kereset szerinti késedelmi kamatban való marasztalásnak megfelelően megváltoztassa az elsőfokú ítéletet. [34] Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését a Pp.
  3. §
(2)bekezdés alkalmazásával megváltoztatta és kötelezte az alpereseket, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében rögzített marasztalási tőkeösszeg után egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül a felperesnek
  1. szeptember
  2. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, mely maximum mértékének meghatározása a 424/
  3. (X.28.) Korm.rendeleten, valamint a 454/
  4. (XI.9.) Korm.rendelet
  5. §-án alapul. [35] Az eredményesen fellebbező felperes másodfokú eljárási költségét a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján az alperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni. A másodfokú Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.169/2024/4 9 eljárási költség egyrészről a felperes által lerótt 48 000 forint fellebbezési eljárási illetékből, másfelől a felperes jogi képviselőjével kötött megállapodás (42. sorszámú beadvány) alapján a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felszámított 200 000 forint ügyvédi munkadíjból áll. [36] bírálta el. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül Szeged,
  1. november
  2. Dr. Hámori Attila s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.