← Magyarország

Kfv.37450/2025/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A háziorvos, házi gyermekorvos ügyelet ellátási kötelezettségét a jogszabály keletkezteti. A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. A működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte. Az ügyeletben való részvételre vonatkozó bejegyzés a közreműködői szerződés megkötésének feltétele. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.450/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Sléder Melinda ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 A per tárgya: 2 közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 14.K.700.250/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 14.K.700.250/2025/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 24.000 (azaz huszonnégyezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint egészségügyi szolgáltató részére alapellátási formában nyújtott felnőtt háziorvosi ellátásra [szakma kódja: 6301] kiadott működési engedély
  6. számú melléklete arra vonatkozó bejegyzést tartalmaz, hogy a felperes az ügyeleti, készenléti rendszerben nem vesz részt. Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 3 [2] Az alperes a
  7. november 26-án meghozott BP-06/NEO/05816-2/
  8. számú határozatával a felperes működési engedélyét - hivatalból - módosította és annak
  9. számú mellékletében a házi gyermekorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” formában rögzítette. Rögzítette, hogy a működési engedély módosítással nem érintett része továbbra is hatályban marad. Egyidejűleg előírta, hogy az engedély címzettje a működése során köteles az egyes szakmák, illetve szakmán belüli szolgáltatások folytatásához előírt személyi, tárgyi és szakmai követelményeket folyamatosan biztosítani, valamint a további, a tevékenységre előírt speciális jogszabályi előírásokat betartani. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az előírtak be nem tartása esetén bírság kiszabására van lehetőség. [3] Indokai szerint miután Budapest Fővárosban az egészségügyi alapellátásról szóló
  10. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) 6/A. §-a, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos működésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/
  11. (V. 11.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet)
  12. §

(6)bekezdése értelmében
  1. október
  2. napjától az ügyeleti ellátást OMSZ-szel kötött szerződés alapján látják el a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok az ESzCsM rendelet
  3. §
(8a)–
(8c)bekezdésekben meghatározott feltételek szerint, ezért az illetékességébe tartozó valamennyi érintett működési engedélyét felülvizsgálta. Mivel a felperes működési engedélye nem tartalmazta az ügyeletben való részvétel tényét, ezért azt az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 96/2003. Korm.rendelet) 14. §
(1)bekezdése alapján hivatalból módosította. [4] A nyolc napon belüli döntéshozatalra figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. §
(3)bekezdés a) pontja alapján mellőzte a felperes értesítését az eljárás megindításáról. A kereseti kérelem [5] A felperes a határozat ellen közigazgatási pert indított. Keresetlevelében – eljárási és anyagi jogi jogszabályok megsértésére hivatkozással – kérte annak megsemmisítését. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette. [7] Az ítélet [11] bekezdése szerint a felek közötti jogvita lényegét az képezte, hogy önmagában a jogszabályban előírt kötelezettség megalapozta-e a működési engedély Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 4 módosítását. Ezért szükségesnek tartotta a működési engedéllyel kapcsolatos jogszabályi előírások vizsgálatát, mert azok alapján lehetett eldönteni, hogy az alperes a szükséges mértékben eleget tett-e a tényállás tisztázási kötelezettségének. [8] Ítélete [12] bekezdésében idézte a Kfv.37.721/2013/6. számú határozatában foglaltakat, mely szerint „a működési engedély lényegében az egészségügyi szolgáltató személyi, tárgyi, szakmai követelményeinek, a használt helyiség szakmai, közegészségügyi megfelelőségének, azaz az adott személy adott helyen végzendő egészségügyi tevékenységének egyedi vizsgálatát és ellenőrzését magában foglaló hatósági visszaigazolás”, ami a Korm. rendelet 6. §
(1)bekezdése értelmében feljogosítja az egészségügyi szolgáltatót az egészségügyi szolgáltatás nyújtására. A kérelemre induló eljárások során a Korm. rendelet
  1. §-ában foglaltak alapján a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a kérelmezett egészségügyi szakmára vonatkozó személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek, és rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel. A Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdése szerint kizárólag a követelményeknek való maradéktalan megfelelés esetén van helye a működési engedély kiadásának. Ezen rendelkezések a Korm. rendelet 7. §
(1)bekezdése alapján a hivatalból indult eljárásokra is alkalmazandóak. [9] Az indokolás [13] bekezdésében részletezett okfejtése szerint a működési engedélynek tehát nem a jogszabályi előírásokat, hanem a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek való megfelelés tényét kell rögzítenie, hogy a működési engedélyből egyértelműen kiderüljön, az egészségügyi szolgáltató jogosult az adott szakma, illetve az azon belüli tevékenységek gyakorlására. A 96/2003. Korm. rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja – a fentiekkel összhangban – az ügyeleti rendszerben való közreműködés „tényének” rögzítését írja elő a működési engedélyben. Ez az előírás azt jelenti, hogy amennyiben az egészségügyi szolgáltató – értelemszerűen az OMSZ-szal kötött szerződés megkötését, illetve az egyéb jogszabályi és szakmai feltételek igazolását követően – ténylegesen részt vesz az ügyeleti szolgálat ellátásában, úgy ezt a tényt kérelemre vagy hivatalból rögzíteni szükséges a működési engedélyben. [10] A fentiekre figyelemmel az alperes jogsértően járt el, amikor kizárólag az ügyeleti rendszerben való közreműködést előíró jogszabályi rendelkezés alapján módosította a felperes működési engedélyét, elmulasztva a tényállás tisztázását arra vonatozóan, hogy a felperes esetében az ügyeletben való közreműködéssel kapcsolatban előírt jogszabályi és szakmai feltételek ténylegesen teljesülnek-e, valóban közreműködik-e az ügyeletben. Hangsúlyozta, attól, hogy létezik olyan jogszabályi előírás, amely szerint a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak közre kell működniük az OMSZ által szervezett központi ügyeletben, nem következik, hogy ezt az előírást a működési engedélyben rögzíteni kellene, különösen nem azon célból, hogy a hatóság lehetőséget teremtsen az engedélytől való eltérő működésre hivatkozással szankció kiszabására. [11] Álláspontja szerint mindezen nem változtat az sem, hogy a 96/2003. Korm. rendelet 12/A. §-a értelmében a személyes közreműködésre irányuló tevékenység bejelentésére külön eljárás keretében kerül sor. Nem teszi továbbá jogszerűvé az alperes értelmezését az sem, hogy az döntés a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) iránymutatásán alapult. Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 5 [12] Figyelemmel arra, hogy a per során tisztázódott, hogy a felperes esetében a működési engedély módosításának feltételei nem állnak fenn, mellőzte az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését. A felülvizsgálati kérelem [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Állította, hogy az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(4)-
(5)bekezdését, az Alaptörvény
  1. cikkét, az ESzCsM rendelet
  2. §
(1),
(6),
(8a)-
(8c)bekezdéseit, a 96/
  1. Korm.rendelet
  2. §
(2)bekezdését, 11. §
(2)bekezdés k) pontját, valamint a14. §
(1)bekezdését. [15] Nézete szerint az elsőfokú ítélet indokolása hiányos, mivel nem tér ki védekezésére, amely szerint az OMSZ-szel megkötendő közreműködői szerződés nem előfeltétele a működési engedély módosításának. [16] Az ügy érdemét illetően hangsúlyozta, hogy a 96/2003. Korm.rendelet 11. §
(1)bekezdése alapján működési engedély szakmára, illetve szakmán belül egyes szolgáltatásokra adható ki. [17] Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/
  1. (XI.17.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet)
  2. számú melléklete tartalmazza a működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzékét. E jegyzékben külön szakmaként megtalálhatók: (…) 46 Sürgősségi betegellátás 4601 központi ügyelet (…) 63 háziorvosi ellátás 6301 háziorvosi ellátás 6302 házi gyermekorvosi ellátás 6303 felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás. Nézete szerint mindebből látható, hogy a jogalkotó külön szakmaként ismeri el a központi ügyeletet, illetve a háziorvosi ellátást. [18] A 96/
  3. Korm.rendelet
  4. §
(2)bekezdés b) pontja alapján alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató estében a működési engedély kiadására a járási/kerületi hivatalok jogosultak. A 7. §
(2a)bekezdés kimondja, hogy a
(2)b) pontjától eltérően az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére az országos tisztifőorvos adja ki a működési engedélyt abban az esetben, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az Eatv. 6/A. §-a értelmében az állami mentőszolgálat gondoskodik. [19] A kifejtettekből következően a felperes működési engedélyében a módosítást követően sincs azonban szakmaként megjelölve a központi ügyeleti ellátás, az továbbra is kizárólag a 6301 szakmakódú háziorvosi ellátásra szól. Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 6 [20] A 96/2003 Korm.rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja alapján a kerületi hivatalok által a háziorvosi [szakmakód: 6301] és a házi gyermekorvos szakmára [szakmakód: 6302] kiadott működési engedélyeknek mindössze az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényét szükséges tartalmaznia, amely tényt tüntette fel határozatával. A működési engedély módosítását az NNGYK, mint szakmai irányító szerv által megküldött iránymutatás alapján végezte el, amelytől az Ákr. 2. §
(1)bekezdésből következően nem térhetett el. A határozatával nem terjesztette ki a felperes működési engedélyét egy másik, új, külön szakmakódú központi ügyeleti szakmára, mindössze az ügyeleti rendszerben történő közreműködés tényét tüntette fel a vonatkozó jogszabályváltozások miatt. [21] Nézete szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a határozatával a felperes számára új kötelezettséget írt elő. Ezzel szemben a döntésében a hivatkozott jogszabályi előírásoknak tett eleget, új kötelezettséget a felperes számára nem keletkeztetett. [22] Hivatkozott a Kfv.37.120/2025/
  1. számú és a Kfv.37.153/2025/
  2. számú, ügyazonos ügyekben hozott határozatokban kifejtettekre, amely szerint a működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. [23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem alapos. [25] A Kúria a Kp.
  3. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésben foglaltakból következően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. [26] A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [27] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében téves jogértelmezés folytán helytelen és a kúriai joggyakorlattól eltérő következtetésre jutott. [28] Az Eatv. 2023. január 1-jétől hatályos 6/A. §-a értelmében az OMSZ gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról. [29] Az ESZCsM rendelet 15. §
(6)bekezdése szerint az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az OMSZ-szal kötött Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 7 szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. A EüM rendelet 2023. június 1-jétől hatályos 4. §
(2)bekezdés e) pontja alapján a háziorvos feladatkörébe tartozik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való, az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti részvétel. [30] A felhívott rendelkezések értelmezése körében már kifejtette a Kúria, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatókat (háziorvosok, házi gyermekorvosok) a
  1. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint ügyeleti szolgálatban való részvétel kötelezettsége terheli, akár a nevükben ellátást nyújtó háziorvos, akár helyettes orvos útján. Az ügyelet ellátásával, az abban való részvétellel kapcsolatos kötelezettség közvetlenül a jogszabályi rendelkezésekből ered {Kúria Kfv.37.812/2024/5., indokolás [93]}. [31] A 96/
  2. Korm.rendelet
  3. §
(2)bekezdés k) pontja szerint a működési engedély tartalmazza az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényét. [32] A 96/2003. Korm. rendelet 14. §
(1)bekezdése kimondja, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedély módosítására okot adó körülményről hivatalból értesül, a működési engedélyt hivatalból módosítja. [33] A Kúria e rendelkezéseket értelmezve megállapította azt, hogy az új ügyeleti rendszerre való áttérést követte le az alperes – a szakmai felettes szerv utasításával összhangban – a működési engedély hivatalbóli módosításával, ami mindössze abban merült ki, hogy a felnőtt háziorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” adatra módosította. A módosítással a működési engedély kötelező tartalmi elemében [96/2003. Korm.rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja] történt változás, nem pedig abban szakmában, amelyre eredetileg a működési engedélyt kiadták {Kúria Kfv.37.120/2025/7., indokolás [49]}. A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek {Kúria Kfv.37.120/2025/7., elvi tartalom [57]}. [34] A kiemelt elvi megállapításokkal ellentétesen helyezkedett arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy csak akkor lehet módosítani a felperes működési engedélyét, ha ténylegesen megvalósulnak az ügyeletben való részvétel feltételei, a kúriai joggyakorlat szerint a 2023-ban bekövetkezett jogszabályváltozás önmagában megalapozza a működési engedély módosítását. [35] A Kúria már abban a kérdésben is állást foglalt, hogy a közreműködői szerződés megléte feltétele-e az ügyeletre vonatkozó bejegyzés módosításának. [36] A Kúria szerint az ügyeletellátási kötelezettség nem végezhető el csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő, az ESzCsM rendelet 15. §
(6)bekezdésében és az EüM rendelet 4. §
(2)bekezdés e) pontjában deklarált szerződés megkötése révén {Kúria Kfv.37.812/2024/5., indokolás [94]}. Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 8 [37] (…) A működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte, az az ügyelet ellátásához szükséges, anélkül ugyanis az ügyeletben ténylegesen nem működhet közre a háziorvos, a házi gyermekorvos. Az, hogy a felperes megkötötte-e a közreműködői szerződést és azt bejelentette-e a 96/2003. Korm.rendelet 12/A. §
(1)bekezdésben foglaltak szerint, jelen jogvitának nem képezte a tárgyát, az legfeljebb az ügyeleti kötelezettség teljesítésének ellenőrzése körében vizsgálható {Kúria Kfv.37.120/2025/7., indokolás [53]}. [38] A Kúria azt is kimondta, hogy a működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte. Az ügyeletben való részvételre vonatkozó bejegyzés a közreműködői szerződés megkötésének feltétele {Kúria Kfv.37.409/2025/., elvi tartalom [47]}. [39] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében a kiemelt elvi megállapításokkal ellentétesen és téves jogértelmezés alapján jutott arra a következtetésre, hogy csak akkor tüntethető fel a működési engedélyben az ügyeletben való részvétel ténye, ha tisztázásra kerültek az ügyeletben való részvétel feltételei és már meg van kötve a közreműködői szerződés. A Kúria hangsúlyozza, hogy a perbeli ügyben kizárólag annak van jelentősége, hogy 2023-ban a felperes működési engedélyének egyik kötelező tartalmi elemében - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - a jogszabályok kötelező előírásánál fogva változás következett be, amelynek folytán az alperesnek hivatalbóli módosítási kötelezettsége keletkezett, e körben nem volt mérlegelési lehetősége. [40] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [41] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Kúria jelen végzésben írt jogértelmezését követve kell újból döntenie a felperes keresetéről, az ott megjelölt valamennyi eljárási és anyagi jogi jogsérelemről. Az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pontjával kapcsolatos kereseti érvelés elbírálása során tekintettel kell lennie a Kúria Kfv.37.840/2024/
  1. számú határozatában kifejtettekre is, amely abban foglalható össze, hogy az alperes az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott döntést, amely pusztán az eljárás megindításáról való értesítés elmaradása miatt nem jogszabálysértő. A döntés elvi tartalma [42] A háziorvos, házi gyermekorvos ügyelet ellátási kötelezettségét a jogszabály keletkezteti. [43] A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 9 amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. [44] A működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte. Az ügyeletben való részvételre vonatkozó bejegyzés a közreműködői szerződés megkötésének feltétele. Záró rész [45] A Kúria – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
  2. (XII. 9.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdése szerinti mérséklés iránti kérelem hiányában - az alperes által igényelt (20 munkaóra szerinti) felülvizsgálati perköltség összegéről a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésben foglaltakra figyelemmel határozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így a részére járó felülvizsgálati perköltségről nem kellett rendelkezni. [46] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [47] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.450/2025/5-1 10 Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajas Barnabás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.