Bf.801/2025/12 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] miatt 7 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, 500 napi tétel, napi tételenként 3000 forint, összesen 1 500 000 forint pénzbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A büntetésbe beszámította az általa előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a pénzbüntetés tekintetében a meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre átváltoztatás feltételeiről. A terhelttel szemben 1 310 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Határozott a Szerencsi Járásbíróság 5.Bpk.203/2022/

1. számú büntetővégzésével kiszabott 1 év 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről. Az eljárás során lefoglalt bűnjeleket elkobozta és kötelezte a vádlottat 862 450 Ft bűnügyi költség megfizetésére, megállapítva, hogy 141 208 Ft bűnügyi költséget az állam visel. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.801/2025/12/I 2 [2] Az elsőfokú ítélet ellen egyrészt az ügyészség jelentett be fellebbezést a kihirdetéskor a vádlott terhére, a szabadságvesztés és a mellékbüntetés tartamának felemelése érdekében (
2. sorszámú jegyzőkönyv
3. oldal
4. bekezdés). Indokai szerint a bíróság ugyan feltárta a bűnösségi körülményeket, de a súlyosító hatásúakat nem a számuknak és a nyomatékuknak megfelelően értékelte, nem volt figyelemmel továbbá az elkövetési magatartás hosszabb ideig történt kifejtésére, valamint a vevői kör kiterjedtségére sem. Ezen okok miatt a kiszabott büntetés nem igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, ezért a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítását tartotta szükségesnek (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség B.2103/2024/74.,
5. sorszám alatti elsőfokú bírósági irat). [3] A határozatot másfelől védelmi fellebbezések sérelmezték. A vádlott a kihirdetést követően nyomban a büntetés enyhítése céljából terjesztett elő jogorvoslatot (
6. számú jegyzőkönyv
7. oldal
8. bekezdés). A védő pedig a nyilatkozattételre fenntartott határidőben részben szintén enyhítésért, valamint a lefoglalt Honor márkájú mobil telefonkészülék elkobzása helyett a lefoglalás megszüntetése és a vádlott részére történő kiadás céljából nyújtott be perorvoslatot arra hivatkozva, hogy a telefon kiskorú gyermekéé és nincs összefüggésben a vádbeli bűncselekmény elkövetésével (
9. sorszámú elsőfokú irat). A nyilatkozata részletes írásbeli indokolásában az enyhítés indokoltságát alátámasztandó bírósági eseti döntések és az alkotmánybírósági gyakorlat felhívásával jelölte meg többek között feltáró jellegű beismerő vallomását, méltányolható személyi körülményeit, azt a tényt, hogy öt kiskorú gyermekének eltartásáról kell gondoskodnia. A büntetés érvei szerint eltúlzott, ezért lényeges enyhítésére tett indítványt (
10. sorszámú másodfokú irat). [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.436/2025/
11. számú észrevételében az ügyészségi fellebbezést fenntartva – a védelmi indítványokat nem találva alaposnak – a támadott határozat helybenhagyására tett indítványt. [5] Az ítélőtábla a kétirányú jogorvoslatokat a Be.
12. §

(2)bekezdése alapján – az ügyészségi indítvánnyal egyetértve – a perjogi feltételek maradéktalan teljesítése folytán tanácsülésen bírálta el. [6] A fellebbezések alaptalanok. [7] Figyelemmel arra, hogy a perorvoslatokat kizárólag a joghátrány, illetve a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés miatt jelentették be a Be. 583. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján (korlátozott felülbírálat). [8] A Be. 590. §

(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós és járulékos kérdést vitató fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, továbbá a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontok-
4. c)pont,

(5a)bekezdés]. Értelemszerűen a mértékes fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság vizsgálta a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket is. [9] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta és nem is vizsgálta az ítélet megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által rögzített tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.801/2025/12/I 3 §

(3)bekezdése alapján jelentették be. E fellebbezésnél az elsőfokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [10] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett sem abszolút [Be. 608. §

(1)bekezdés a)-h) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be.609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-d) pont], ami az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülbírálatot kizárta volna és az ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. Külön ki kell térni rá, hogy a bűnösség beismerésének elfogadása is perrendszerű volt, a Be.502. §

(2)bekezdés a-c) pontjában írt feltételei fennálltak. Az elsőfokú ítélet e körben is részletes és igen alapos indokolást adott, melyben foglaltak az ítélőtábla egyetértett. [11] Az elsőfokú bíróság büntethetőségi akadály hiányában törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és az elkövetéskor hatályos Btk. helytálló alkalmazásával az anyagi jogi szabályoknak megfelelően minősítette a vádlott cselekményét kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének. A felülbírálat kiterjesztése során nem volt észlelhető olyan körülmény, amely a terhelt felmentését vagy az eljárás megszüntetését tette volna szükségessé, amire egyébként nem is történt hivatkozás. [12] Az ítélet a büntetés kiszabásakor irányadó körülményeket hiánytalanul feltárta, azokat a nyomatékuknak megfelelően értékelte, a bíróság a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, a bírói gyakorlatnak is megfelelő tettarányos szabadságvesztést, pénzbüntetés és közügyektől eltiltás büntetést szabott ki. A tényállás alapján a bűncselekmény mintegy egyéves időszakot ölelt át, amely nem kirívóan hosszú és igazoltan csak öt vásárlót érintett, ami nem tekinthető kiemelkedő számú vevői körnek. Sem az ügyészség, sem a védelem nem jelölt meg olyan tényt, mely a büntetés jelentősebb, a mértékes indítvány által is behatárolt megváltoztatását alapozná meg, ezért a fellebbezések eredményre nem vezethettek. [13] Nem volt alapos a vádlottól lefoglalt mobil telefon elkobzásának mellőzésére és a terhelt részére történő kiadásra irányuló védői indítvány sem, mert e tárgy elkobzására vonatozó rendelkezés is összhangban áll a büntető törvénnyel. A telefont a vádlottól akkor foglalták le, amikor rendőri intézkedés alá vonták, a kereskedői tevékenységhez kötődően indokolt volt az intézkedés. A védő nem hozott fel olyan tényt, körülményt, mely az elkobzás helyett az elkövető részére történő kiadást alapozta volna meg. [14] Az ítélet egyéb, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, az előzetes fogvatartás beszámítására, a vagyonelkobzásra, a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó, az ítélet egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezései is törvényesek. [15] A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. [16] A vádlott által az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámítása a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdésén alapul. [17] A másodfokú ítélettel szemben – ellentétes döntés hiányában – fellebbezésnek a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése alapján nincs helye. Debrecen,

1. március
2. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.801/2025/12/I 4 Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 11.B.46/2025/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.801/2025/
4. számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. március
6. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke