← Magyarország

Knk.37435/2015/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A népszavazási kérdés nem hitelesíthető akkor, amennyiben az az Alaptörvény kizárt tárgykörei közé tartozik és nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. KÚRIA Knk.IV.37.435/2015/4.szám A Kúria a Bodor Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Bodor Péter ügyvéd) által képviselt ... (cím2) szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 78/

  1. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi V é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 78/
  2. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás I.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 78/
  4. számú határozatában megtagadta a szervező által
  5. április 1-jén benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?” Kúria IV.Knk.37.435/2015/3-1 2
  6. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
  7. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.)
  8. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában megállapította, hogy a kérdés hitelesítése az Alaptörvény
  9. cikk

(3)bekezdés a) pontjába, valamint az Nsztv. 9. §
(1)bekezdésébe ütközik tekintettel arra, hogy az Alaptörvény XVII. cikk
(4)bekezdése tartalmazza a pihenőnaphoz való jogot. Ugyanakkor a pihenőídővel összefüggő részletszabályokat a munkajogi tárgykörbe tartozó jogszabályok rendezik, egyebek mellett a munka törvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény
  2. §-a. Az NVB megállapította, hogy a hitelesíteni kért kérdés alapján tartott érvényes és eredményes népszavazás az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, amely azonban az Alaptörvény fentiek szerinti rendelkezése értelmében tilalmazott népszavazás útján. A népszavazás Országgyűlésre kötelező jellege ellentmondásba kerülne az Alaptörvény
  3. cikk
(3)bekezdés a) pontjában foglalt tilalommal.
  1. A szervező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az NVB határozatával szemben, amelyben a határozat Nsztv.
  2. §
(1)bekezdésén alapuló megváltoztatását és a kérdés hitelesítését kérte. Állította, hogy az NVB határozata a az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontjába, az Nsztv. 11. §-ába, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 46. §
  2. da)és
  3. dc)pontjaiba ütközően törvénysértő. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak értelmében a kérdés alapján tartandó érvényes és eredményes népszavazás nem jelentené automatikusan az Alaptörvény XVII. cikk
(4)bekezdésének a módosítását. Érvelése szerint a vasárnapi pihenőnaphoz való jog alapjait az Alaptörvény XVII. cikk
(4)bekezdése jelenleg is biztosítja, az Országgyűlés feladata a törvényi szintű szabályok megfelelő módosítását tenné csupán szükségessé. II. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. 1. A Kúria az NVB határozatát az Nsztv. 30. §
(1)bekezdése – figyelemmel az Nsztv.
  1. §ára is - szerinti hatáskörében eljárva, nemperes eljárásban, az Alaptörvény védelme érdekében, elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel vizsgálja felül.
  2. A Kúria rögzíti, hogy az NVB határozatában foglalt döntéssel és annak indokaival mindenben egyetért. Az NVB indokolását a felülvizsgálati kérelemre tekintettel az alábbiakkal egészíti ki: Az Alaptörvény
  3. cikk
(3)bekezdés a) pontja értelmében „[n]em lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”. Az Alaptörvény XVII. cikk
(4)Kúria IV.Knk.37.435/2015/3-1 3 bekezdése szerint „[m]inden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz”. 3. Az Alaptörvény meghatározott körben alapjogként ismeri el - szabályozási körébe vonta – a munkavállalók pihenőidőhöz való jogát. A XVII. cikk
(4)bekezdésének további bővítése, azaz a jelenleg alanyi jogi környezet bármely elemének alaptörvényi szinten történő megjelenítése az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé. A hitelesíteni kért kérdés kifejezetten erre irányul: a vasárnapra eső pihenőnapot kívánja népszavazás útján az Alaptörvényben rögzíteni. Ezért nem osztotta a Kúria a szervező azon álláspontját, amely szerint a kérdésben tartott eredményes és érvényes népszavazás pusztán törvényi szabály módosítását tenné szükségessé. A Kúria megállapította, hogy az NVB az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontjába ütköző kérdés hitelesítését az Nsztv.
  1. §-ára hivatkozással jogszerűen tagadta meg.
  2. Helyesen utalt az NVB határozatában arra is, hogy a törvényi szabályozás szintjén a vasárnapi pihenőnap kérdése rendezett. Ezért a kérdés hitelesítésére a választói egyértelműség Nsztv.
  3. §
(1)bekezdése alapján sem volt lehetőség. A kifejtettek értelmében a Kúria az NVB határozatát jogszerűnek ítélte, ezért azt az Nsztv. 30. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta.
  1. Az illetékről a Kúria az illetékekről szóló – módosított –
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(7)bekezdése megfelelő alkalmazásával határozott.
  1. A Kúria az NVB kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyta, ezért határozatáról az Nsztv.
  2. §
(4)bekezdése értelmében – határidőben - közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben. A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§
(1)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.