← Magyarország

Bfv.117/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A különös visszaesőkénti elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítésének nem része, ebből következően nem érinti a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság a Bk.

  1. §
  2. a) pontja szerinti feltételek fennállásának hiányában állapítja meg, hogy a terhelt különös visszaesőként követte el a terhére rótt cselekményeket. A különös visszaesőkénti elkövetés téves megállapítása miatt felülvizsgálatnak akkor van helye, ha ez – mint a büntetőjog más szabályának megsértése – törvénysértő büntetés kiszabására vezetett. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.117/2023/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. június
  5. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Gyöngyösi Járásbíróság, 9.B.219/2019/8., ítélet, előkészítő ülés,
  6. január
  7. Másodfok: Egri Törvényszék, 4.Bf.54/2020/9., végzés, nyilvános ülés,
  8. február
  9. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  10. számú ítéletét és az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.54/2020/
  11. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Gyöngyösi Járásbíróság a
  12. január
  13. napján meghozott 9.B.219/2019/
  14. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk.
  15. §

(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpont], lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpont] és rongálás vétségében [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő Kúria 1.Bfv.117/2023/6-I 2 szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a magánfelek által bejelentett polgári jogi igényt érdemben elbírálta. Döntött a le nem rótt eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt fellebbezése folytán eljárt Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. február
  2. napján meghozott 4.Bf.54/2020/
  3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II.
  4. Terhelt1 terhelt a Gyöngyösi Járásbíróság 4.Bpk.212/2022/
  5. számú – a fentebb megjelölt ítélet feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésének utólagos megváltoztatása miatt indított egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban hozott – végzése ellen
  6. december
  7. napján fellebbezés megjelölésű beadványt nyújtott be. [4] Ebben azt sérelmezte, hogy a Gyöngyösi Járásbíróság a 9.B.219/2019/
  8. számú jogerős ügydöntő határozatban a korábbi elítélésére, a különös visszaesői minőségére és a halmazatra tekintettel a büntetési tételkeretet a kétszeresére emelte fel. Álláspontja szerint a tételkeret megállapítása téves, hiszen a különös visszaesést megalapozó Gyöngyösi Járásbíróság 4.B.116/2017/
  9. számú ítéletet helybenhagyó másodfokú végzést a Kúria hatályon kívül helyezte, így a 9.B.219/2019/
  10. számú ítélet kihirdetésekor és jogerőre emelkedésekor nem volt olyan korábbi jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, amely indokolta volna a büntetési tételkeret-emelést. Érvelése szerint mindezek alapján a 3 év 6 hónap szabadságvesztés törvénysértő büntetés. [5] Emellett utalt arra is, hogy a Gyöngyösi Járásbíróság 4.Bpk.78/2021/
  11. számú összbüntetési ítéletének meghozatalakor szintén joghátrány érte, hiszen ez a határozat is megállapította különös visszaesői minőségét és ebből következően zárta ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. [6] Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a terhelti beadvány fellebbezésként történő elbírálását mellőzte, egyúttal megállapította, hogy a terhelt ténylegesen a különös visszaesői minősége téves megállapítása miatt vele szemben kiszabott büntetés törvényességét vitatta, mely a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  12. számú ítélete ellen a Be.
  13. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján előterjesztett felülvizsgálati indítványnak tekinthető. [7] Ezért az iratok visszaküldését követően a Gyöngyösi Járásbíróság a terhelt beadványát felülvizsgálati indítványként terjesztette fel a Kúriára. [8] 2. Terhelt1 terhelt ezt követően a 2023. január 11. napján az Egri Törvényszéken előterjesztett beadványában ismét azt kifogásolta, hogy a büntetés kiszabására a kétszeresen megemelt büntetési tételkeret alapján került sor, mely számára joghátrányt okozott az összbüntetési ítélet meghozatalakor is. [9] 3. A Legfőbb Ügyészség BF.343/2023/2. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [10] Indokai szerint az eljárt bíróságok a terhelt cselekményeit törvényesen minősítették, és a jogerős ítélet meghozatalakor a halmazati büntetés kiszabása során a Btk. 81. §
(4)bekezdését is alkalmazniuk kellett. Az, hogy a Kúria a Bfv.III.266/2021/
  1. számú végzésével utóbb hatályon kívül helyezte az Egri Törvényszék 4.Bf.347/2017/
  2. számú másodfokú végzését, visszamenőlegesen azt eredményezte, hogy a Btk.
  3. §
(1)bekezdés és a Btk. 81. §
(4)bekezdés alkalmazásának nem lett volna helye. [11] Kifejtette ugyanakkor, hogy felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a Btk. más szabályának megsértése egyben törvénysértő büntetés kiszabásához is vezetett. Jelen ügyben a különös visszaesői minőség figyelembevételével irányadó halmazati büntetési tételkeret 1 évtől 11 év 3 hónapig terjedő szabadságvesztés volt. Ehhez képest a bűnhalmazatra figyelemmel kiszabható büntetés – a különös visszaesői minőség mellőzésével – 1 évtől 7 év Kúria 1.Bfv.117/2023/6-I 3 6 hónapig terjedő szabadságvesztés lehet, melynek középmértéke 4 év 3 hónap. Mindezek alapján, a súlyosító körülmények túlsúlyát is értékelve, a középmérték alatt megállapított 3 év 6 hónap tartamú, börtön fokozatú szabadságvesztés nem minősíthető törvénysértő büntetésnek. [12] Ezért a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  1. számú ítéletét, valamint az Egri Törvényszék 4.Bf.54/2020/
  2. számú végzését hatályában tartsa fenn. [13]
  3. A terhelt és a védője a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. [14] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15]
  4. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  5. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő, a Be.
  6. §ában tételesen felsorolt okokból. [16] A Kúria következetes gyakorlata szerint a beadványokat a valós tartalmuk alapján kell értelmezni és elbírálni (BH 2003.355., BH 1999.294., Bfv.III.617/2015/5., Bfv.I.593/2019/13.). [17] A terhelt mindkét, lényegében azonos tartalmú beadványát az Egri Törvényszéknek címezve terjesztette elő, melyekben a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  7. számú ítéletével kapcsolatban a különös visszesőkénti elkövetés téves megállapítását és ebből eredően a megemelt büntetési tételkeretben kiszabott eltúlzottan súlyos büntetést kifogásolta. [18] Ennek alapján az volt megállapítható, hogy a terhelt a Be.
  8. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósulását állította, így beadványa alapján a Kúria hatáskörébe tartozó felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye. [19] 2. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van [Be. 648. §
  3. a)pont]. [20] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [21] A Kúria – egyetértve a Legfőbb Ügyészség álláspontjával – megállapította, hogy a jogerős ítéletben rögzített és a felülvizsgálat során kötelezően irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok a terhelt cselekményeit a törvénynek megfelelően minősítették a Btk. 370. §
(1)bekezdésében szabályozott és a –
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpontjára figyelemmel – a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntettének, a Btk. 370. §
(1)bekezdésében szabályozott és a –
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpontjára figyelemmel – a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás vétségének, továbbá a Btk. 371. §
(1)bekezdésében szabályozott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségének. [22] A cselekményének törvényes minősítésére tekintettel a kiszabott büntetés csak akkor képezheti a felülvizsgálat alapját, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő a büntetés, azaz, ha a bíróság a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret figyelmen kívül hagyásával, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabta ki (BH 2016.264.II.). A törvényes minősítés mellett mérlegelési jogkörben, törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban nem támadható (BH 2017.219.II.). [23] A büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot az olyan anyagi jogi szabály megszegése képez, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva Kúria 1.Bfv.117/2023/6-I 4 biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). [24] Az iratokból megállapítható, hogy Terhelt1 terheltet a Gyöngyösi Járásbíróság a 2017. szeptember 12. napján kihirdetett 6.B.116/2017/17. számú ítéletével bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettében [Btk. 380. §
(1)bekezdés], társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 2 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját és elrendelte a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.284/2013/9. számú ítéletével kiszabott 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés végrehajtását. [25] Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. október 16. napján meghozott 4.Bf.347/2017/4. számú végzésével az elsőfokú ítéletet a terhelt tekintetében helybenhagyta. [26] E szabadságvesztés büntetés letöltését a terhelt 2018. december 5. napján kezdte meg, melynek végrehajtása során 2020. május 15. napján feltételes szabadságra bocsátották. [27] Jelen ügyben Terhelt1 terhelt terhére megállapított bűncselekmények elkövetési ideje 2018. november 24. és 25. napja, így – szemben a terhelt hivatkozásával – mind a Gyöngyösi Járásbíróság a 9.B.219/2019/8. számú, mind az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 4.Bf.54/2020/9. számú határozata meghozatala időpontjában törvényesen állapította meg, hogy Terhelt1 terhelt a Gyöngyösi Járásbíróság 6.B.116/2017/17. számú jogerős ítéletére tekintettel a Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. a) pontja szerint különös visszaeső. [28] A Kúria a
  2. november
  3. napján meghozott Bfv.III.266/2021/
  4. számú végzésével – a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva – az Egri Törvényszék 4.Bf.347/2017/
  5. számú végzését a terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  6. április
  7. napján meghozott 2.Bf.269/2021/
  8. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelt szabadságvesztés büntetését 1 év 6 hónapra a közügyektől eltiltás tartamát 2 évre enyhítette. [29] Ezt követően a Gyöngyösi Járásbíróság egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban: [30] - a
  9. november
  10. napján véglegessé vált 4.Bpk.195/2022/
  11. számú végzésével a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  12. számú ítéletéből mellőzte Terhelt1 terhelt különös visszaesői minőségének megállapítását; továbbá - a
  13. január
  14. napján véglegessé vált 4.Bpk.212/2022/
  15. számú végzésével megállapította, hogy a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  16. számú jogerős ítéletével kiszabott 3 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésből a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. [31] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kúria Bfv.III.266/2021/
  17. számú hatályon kívül helyező végzésének következményeként a terhelt különös visszaesői minősége és a Btk.
  18. §
(1)bekezdés és a Btk. 81. §
(4)bekezdés alkalmazása jelen ügyben a Gyöngyösi Járásbíróság 6.B.116/2017/
  1. számú ítéletére nem alapozható. [32] A terhelt további releváns előéleti adatait megvizsgálva rögzíthető az is, hogy őt a [33] - Gyöngyösi Városi Bíróság a 4.B.70/2008/
  2. számú ítéletével – mely a Heves Megyei Bíróság Bf.307/2009/
  3. számú határozatával
  4. október
  5. napján lett jogerős – lopás bűntette miatt 1 év börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt e büntetést
  6. szeptember
  7. napján töltötte ki; Kúria 1.Bfv.117/2023/6-I 5 - Gyöngyösi Városi Bíróság a
  8. november
  9. napján jogerős 6.B.403/2003/
  10. számú ítéletével társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntette és lopás vétsége miatt 3 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt e büntetést
  11. szeptember
  12. napján töltötte ki. [34] A jelen ügyben elbírált bűncselekmények elkövetését megelőzően tehát ez utóbbi időpont a terhelttel szemben szándékos bűncselekmény miatt kiszabott és utolsóként végrehajtott szabadságvesztés kitöltésének napja. [35] Ettől az időponttól számítva a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/
  13. számú ítéletével elbírált újabb bűncselekmények elkövetéséig azonban három évnél hosszabb idő telt el, tehát nincs olyan előzményi ítélet, amely alapján Terhelt1 terhelt jelen ügyben különös visszaesőnek minősülne. [36]
  14. Mindemellett megállapítható, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott különös visszaesői minőség utóbb törvénysértővé vált megállapítása nem eredményezi azt, hogy a kiszabott büntetés törvénysértő. [37] A különös visszaesőkénti elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítésének nem része, ebből következően nem érinti a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság a Btk.
  15. §
  16. a) pontja szerinti feltételek fennállásának hiányában állapítja meg, hogy a terhelt különös visszaesőként követte el a terhére rótt cselekményeket. [38] A különös visszaesés egy olyan visszaesői forma, amely a megvalósulása esetén a Btk. Általános Részében foglalt kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményeket vonja maga után. Ezek egyike, amikor a Btk.
  17. §
(1)bekezdése – a büntetési a tételkeret felső határát tágítva – akként rendelkezik, hogy a különös (és többszörös) visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. [39] A különös visszaesőkénti elkövetés téves megállapítása miatt felülvizsgálatnak akkor van helye, ha ennek folytán a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására kerül sor. A különös visszaesés téves megállapítása tehát önmagában nem feltétlenül eredményezi törvénysértő büntetés kiszabását, amennyiben az adott tényálláshoz rendelt törvényi büntetési tételkeret felső határát nem haladja meg. [40] Ugyancsak nem tekinthető törvénysértő büntetésnek a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére, annak legkorábbi időpontjára, vagy a büntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezések körében megvalósult törvénysértés megállapítása (BH 2015.269.II., BH 2017.326.). [41] Terhelt1 terhelt terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, így a jogerős ítéletben figyelembe vett büntetési tételkeret – a különös visszaesői minőség [Btk. 89. §
(1)bekezdés] és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések [Btk. 81. §
(4)bekezdés] alapján – 1 évtől 11 év 3 hónapig terjedt. [42] Ehhez képest a különös visszaesői minőség figyelmen kívül hagyásával a Btk. 81. §
(2)és
(3)bekezdése szerinti halmazati büntetés mértéke 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés. [43] Megállapítható tehát, hogy a terhelttel szemben nem került sor törvénysértő büntetés kiszabására, mivel a 3 év 6 hónap szabadságvesztés a Különös Részben meghatározott, majd a halmazati büntetés kiszabására tekintettel megemelt büntetési tételkeretek közé esik, a Btk. 80. §
(2)bekezdése szerinti középmértéket – mely 4 év 3 hónapnak felel meg – nem éri el. Az pedig nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető Kúria 1.Bfv.117/2023/6-I 6 (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III.). [44] A terhelt ezért alaptalanul hivatkozott a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontjában foglalt felülvizsgálati ok beálltára. [45] 4. A terhelt sérelmezte azt is, hogy a Gyöngyösi Járásbíróság 4.Bpk.78/2021/5. számú összbüntetési ítélete a különös visszaesőkénti elkövetés téves megállapítása miatt zárta ki a feltételes szabadság lehetőségét. [46] A Be. 839. §-ában szabályozott összbüntetési eljárás különleges eljárás (Huszonegyedik Rész). Különleges eljárásban a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, és nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz nem a büntetőjogi főkérdésekről – határoz, így az összbüntetésbe foglalás tárgyában hozott határozat nem a vádról rendelkező ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (BH 2004.232.I., BH 2020.356.II.). [47] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a Gyöngyösi Járásbíróság a 2023. január 23. napján jogerőre emelkedett 4.Bpk.433/2022/2. számú ítéletével a 4.Bpk.78/2021/5. számú összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte és egyúttal a terhelttel szemben a Gyöngyösi Járásbíróság 4.B.98/2018/14. számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetést, valamint a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.219/2019/8. számú ítéletével kiszabott 3 év 6 hónap börtönbüntetést összbüntetésbe foglalta. Az összbüntetés tartamát 4 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésben állapította meg azzal, hogy a terhelt a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [48] 5. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során az alapügy vonatkozásában felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést nem észlelt. [49] IV. A kifejtettek alapján a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján Terhelt1 terhelt vonatkozásában hatályában fenntartotta. [50] A Kúria a Bszi. 10. §
(2)bekezdése alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán öttagú tanácsban járt el. [51] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [52] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.