Kf.700524/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján, a szerződésekkel és a szerződésnyilvántartás felülvizsgálatával kapcsolatos megnövekedett feladatok ellátására a feladat elvégzésének teljesítéséig, de legfeljebb 2024. május 14. napjáig tartó határozott időre. A kinevezésben a Kit. 86. §

(7)bekezdése alapján

1. május
2. napjától
3. november
4. napjáig tartó hat havi próbaidő került kikötésre. A felperes a
5. május
6. napján kelt írásbeli elfogadó nyilatkozatával a kinevezést elfogadta. [2] A felperes kinevezése a
7. július
8. napján kelt szám2 iktatószámú kinevezés módosítással (a továbbiakban: kinevezés módosítás)
9. július 16-i hatállyal akként módosult, hogy az személy1 tartós távollétének idejére, annak munkába állásáig, de legfeljebb
10. március
11. napjáig, határozott időre szólt. Rögzítették, hogy a felperes kinevezésének módosítással nem érintett részei továbbra is érvényben maradnak. A felperest a kinevezés módosításban tájékoztatták arról, hogy közszolgálati panaszt nyújthat be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (a továbbiakban: KDB), valamint a Kit.
12. §

(5)bekezdése alapján közvetlenül a Debreceni Törvényszékhez fordulhat keresetével, ha a KDB a 168. §

(10)bekezdésében megállapított határidőn belül nem bírálja el a közszolgálati panaszt. A felperes

1. július
2. napján átvette a kinevezés módosítását, az ellen határidőn belül panasszal nem élt. [3] Az alperesi munkáltatói jogkör gyakorlója a
3. október
4. napján kelt és a felperes részére ugyanazon a napon átadott szám3 iktatószámú okirattal (a továbbiakban: megszüntető intézkedés) a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a Kit.
5. §

(9)bekezdése, valamint 105. §

(1)bekezdés e) pontja alapján azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette. [4] A felperes közszolgálati panasza az alperes megszüntető intézkedésével szemben határidőben,

1. október
2. napján érkezett a KDB-hez, melyben az alperes általi joggal való visszaélésre és a megszüntetés érvénytelenségére hivatkozva állította, hogy a jogviszonya
3. március
4. napjáig érvényesen fennáll, így kérte az alperesnek az ezen időpontig számított elmaradt illetményével egyező összegű, 1.941.290 forint megfizetésére kötelezését. [5] A KDB
5. december 8-án kelt felhívására a felperes –
6. december 20án a KDB-hez érkezett – beadványában az előterjesztett panaszát akként módosította, hogy a kinevezés módosítással szemben is panasszal élt arra hivatkozással, hogy az alperes a Kit.
7. §

(6)bekezdésében foglalt joggal való visszaélés tilalmába ütköző magatartást valósított meg akkor, amikor utólagosan úgy rövidítette le a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartamát, hogy azzal együtt a próbaidő arányosítását elmulasztotta, és ezzel a beosztási okiratba foglaltak szerinti próbaidő hat havi tartamát változatlanul hagyva, a próbaidőt utólagosan meghosszabbította. [6] A KDB a

1. február 19-én kelt határozatszám1 iktatószámú határozatával a kinevezés módosítással szemben előterjesztett panasz vonatkozásában – annak elkésettsége okán – az eljárást megszüntette; a megszüntető intézkedés tárgyában pedig a panaszt elutasította. Kiemelte, hogy a felperes a jogviszonya tartama alatt mindvégig a beosztási okiratban kikötött próbaidőt töltötte, így a kormányzati szolgálati jogviszonyának próbaidő alatti megszüntetése során az alperes az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.524/2024/
2. 3 A kereset és a védirat [7] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi megszüntető intézkedés ellen, melyet a
3. október 15-én tartott tárgyaláson – elsődleges kereseti kérelmétől elállva, valamint a rendeltetésellenes joggyakorlásra és a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére történt hivatkozásait a továbbiakban fenn nem tartva, az okiratok becsatolásán kívül bizonyítási indítványokat elő nem terjesztve – pontosított, illetve módosított. Végleges kereseti kérelmében azt kérte, hogy a törvényszék – a próbaidő alatt
4. október
5. napjával, azonnali hatállyal történt kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés jogellenessége folytán – kötelezze az alperest a jogviszony megszüntetését követő naptól a határozott idő leteltéig, azaz
6. október
7. napjától
8. március
9. napjáig terjedő időtartamra az elmaradt 1.941.290 forint illetménye megfizetésére. Állította, hogy az alperesnek a kinevezés módosítása során a próbaideje időtartamát is arányosan csökkentenie kellett volna, e körben élhetett volna mérlegelési jogával. Hivatkozott a Kúriának a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról szóló 2/
10. (XI. 23.) KMK véleményére. [8] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint jogszerűen járt el, amikor a felperes jogviszonyát a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette, mivel a felperes próbaidejének hossza a jogviszonya fennállása alatt a kinevezési okiratában foglaltak szerinti mértékben változatlan maradt. Az elsőfokú bíróság ítélete [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletében a Kit.
11. §

(1)bekezdésére és 86. §

(1)-

(2),

(7)-

(11)bekezdéseire hivatkozott. A módosított kereset alapján abban a jogkérdésben döntött, hogy az alperes jogszerűen szüntette-e meg a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a próbaidő alatt azonnali hatállyal. [10] Megállapította, hogy a munkáltató alperes jogszerűen járt el, amikor a tizenkét hónapnyi határozott időre szóló kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor a Kit. 86. §

(7)bekezdésében foglaltak figyelembevételével hat hónapig terjedő próbaidőt kötött ki. A próbaidő ezen kikötését a felperes írásbeli nyilatkozatával a kinevezéssel együtt elfogadta. A későbbi kinevezés módosítás a próbaidőt és annak időtartamát nem érintette, az változatlan maradt. A felperes tévesen hivatkozott a próbaidő arányosítására, csökkentésére, mivel ilyen kötelezettsége az alperesnek nem volt. Az arányosítást illetően a Kit. 86. §

(11)bekezdése a kinevezésre, és nem a kinevezés módosítására vonatkozik. A Kit.

1. §-a tartalmazza a kinevezés módosítás szabályait, amely viszont a próbaidőről, illetve próbaidő módosításáról (esetleges arányosításáról) nem rendelkezik. A kinevezés módosítása esetében tehát a próbaidő arányosítását előíró, a felperes által hivatkozott mérlegelési kötelezettséget keletkeztető jogszabályi rendelkezés nincs. [11] Mindemellett az ítélet [60] bekezdésében megjegyezte, hogy „Az alperes álláspontja szerint arányosítani a próbaidőt nem kellett a kinevezés módosításával, viszont az arányosítás elvégzésre került az alperes számítása szerint is. Az így lerövidült
2. október Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.524/2024/
3. 4
4. napjáig fennálló próbaidőn belül történt
5. október
6. napjával azonnali hatállyal próbaidő alatt a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetése. Így még ebben az esetben is jogszerű volt próbaidő alatti megszüntetés. A törvényszék álláspontja szerint is, amennyiben arányosítani kellett volna, az alperes számítása a helyes a próbaidő módosítására, annak csökkentésére.”. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [12] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek a határozott idő lejártáig járó 1.941.290 forint összegű illetménye megfizetésére kötelezését kérte. Jogszabálysértésként a Kit.
7. §

(2)bekezdés c) pontjára hivatkozott. Fenntartotta, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonya az alperesnél a kinevezés módosítás szerinti időpontig,

1. március 28-ig jogszerűen fennállt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása körében nem vizsgálta meg teljes körűen az alperes megváltozott próbaidő tárgyában tett nyilatkozatát. Az elsőfokú ítélet indokolásának [60] bekezdésében foglaltak alapján az alperes feltételesen elismerte, hogy a próbaidő lerövidült; a lecsökkentett időtartamú próbaidő megállapításával továbbá azzal is egyetértett, hogy a
2. november 14-ig fennálló próbaidő hatálya a kinevezés módosításával megszűnt. Az alperes tehát jogsértő módon elmulasztotta a próbaidő időtartamát a kinevezés módosításakor rögzíteni, de az arányosítás tényét utólag, a peres eljárás során tett nyilatkozatában elismerte. A kormányzati szolgálati jogviszonyának
3. október 6-án történt azonnali hatályú megszüntetése ezért ugyanúgy hatálytalan, mint a kinevezési okiratban rögzített próbaidő. Összességében a kormányzati szolgálati jogviszonya – hatályos próbaidő kikötésének hiányában – jogszerűen fennállt
4. március
5. napjáig. [13] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy a Kit.
6. §

(7)bekezdése szövegéből következően a próbaidő érvényesen kizárólag a kinevezési okiratban köthető ki. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [14] A fellebbezés nem alapos. [15] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [16] A Kp. 112. §

(3)bekezdése alapján a fellebbezésnek meg kell felelnie a Kp. 100. §

(2)bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltaknak ahhoz, hogy a beadványt érdemben Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.524/2024/4. 5 elbírálhassa a másodfokú bíróság. A Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontja e körben előírja, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér. A pontos jogszabályhely megjelölése, ekként a felülbírálat kereteinek meghatározása a fellebbező fél kötelezettsége, melynek helyes értelmezésével kapcsolatban a Kúria már több ízben (Kfv.VII.37.422/2020/8., Kfv.VII.37.651/2020/6.) hangsúlyozta, hogy az együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A Kp. 2. §

(2)bekezdésében foglalt tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás követelményéből sem vezethető le a bíróság olyan kötelezettsége, hogy a támadott határozat jogszerűségéről pusztán a fellebbezésben előadott indokok alapján, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely fél által történő megjelölése hiányában döntsön. [17] A felperes a fellebbezésében a törvényszék tényállás megállapítására vonatkozó kötelezettsége hiányos teljesítésével érvelt, állítva, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása körében nem vizsgálta meg teljes körűen az alperes megváltozott próbaidő tárgyában tett nyilatkozatát. E körben viszont a konkrét jogszabálysértés (jogszabályi rendelkezés) megjelölését elmulasztotta, és nem részletezte, hogy az állított eljárási szabályszegés – különösen a [60] bekezdésben írtakkal egybevetve – az ügy érdemére miként hatott ki, a megállapított tényállást milyen módon befolyásolta. Ebből eredően az ítélőtábla – a fellebbezési eljárás fent ismertetett korlátainak szem előtt tartásával – a perben felmerült anyagi jogi kérdést, azaz a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésének jogszerűségét, e körben a kinevezés módosítás próbaidő számítására gyakorolt hatását az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mellett vizsgálta. [18] A fellebbezés lényegileg az elsőfokú ítéletben is rögzített alperesi próbaidő számításra alapítva azt vezette le, hogy az elsőfokú bíróság téves következtetésre és jogértelmezésre jutott a próbaidő kinevezés módosításakori arányosításával összefüggésben, amely magával vonta, hogy módosítást követően nem volt hatályosan kikötve próbaidő és mivel a felperes nem állt próbaidő hatálya alatt, így a jogviszonyát is jogellenesen szüntették meg. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen rögzítette, hogy az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényállási elemek a következőek: a felperes kinevezésében ki volt kötve a Kit. 86. §

(7)bekezdésének megfelelően hat havi próbaidő; a kinevezést módosították, de ennek során a próbaidőt nem érintették – s ezt a felperes közszolgálati panasszal határidőben nem támadta –, a kinevezésnek a módosítással nem érintett részei továbbra is érvényben maradtak; a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésére – a kinevezési okirat szerinti próbaidő alatt – a Kit. 86. §

(9)bekezdése, valamint 105. §

(1)bekezdés e) pontja alapján

1. október
2. napján, azonnali hatállyal került sor. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.524/2024/
3. 6 [20] Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel rámutat arra, hogy az alperes az eljárás folyamán következetesen elutasította az arányosításra vonatkozó felperesi okfejtés helyességét. Állította, hogy a felperes jogviszonya alatt mindvégig az eredeti próbaidő maradt hatályban és csak arra a nem várt esetre készített saját számítást, amennyiben a bíróság alaposnak találná a felperes arányosításra vonatkozó érvelését. Ezt ismételte meg csupán az elsőfokú bíróság az ítéletében szintén azzal a megállapítással, hogy „amennyiben arányosítani kellett volna”, akkor az alperes számítását tartotta volna helyesnek. A felperes tehát helytelenül értelmezte fellebbezésében az elsőfokú bíróság [60] bekezdésében foglaltakat és tévesen hivatkozott arra, hogy akár az alperes, akár a törvényszék elfogadta volna az arányosítás vonatkozásában kifejtett álláspontját. [21] Az ítélőtábla a perbeli esetet tekintve hangsúlyozza, hogy a kinevezés módosítás egyértelműen, írásban rögzítette, hogy a kinevezésnek a módosítással nem érintett részei továbbra is érvényben maradnak, így a próbaidő kikötése is változatlan tartalommal érvényben maradt. Nincsen olyan jogszabályi kötelezettség – ilyet a felperes sem tudott megjelölni –, amely szerint a próbaidőt a kinevezés módosításakor változtatni kellett volna, e tekintetben kötelező lett volna az alperesnek mérlegelési jogkört gyakorolnia, ebből következően az erre vonatkozó számítások helyessége a továbbiakban már nem is vizsgálandó, így erre az elsőfokú bíróság az ítéletében szükségtelenül tért ki. [22] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból a módosított kereset eldöntése szempontjából releváns vonatkozó jogszabályok vizsgálatát követően helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a Kit. nem ír elő kötelezettséget az alperes részére a kinevezés módosítása körében a próbaidő időtartamának változtatására, így az eredetileg kikötött próbaidő hatálya fennmaradt, amelyből következik, hogy a felperes kormányzati jogviszonyának megszüntetése is jogszerű volt a Kit.
4. §

(9)bekezdése, valamint 105. §

(1)bekezdés e) pontja alapján. [23] A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése és a keresetet elutasító érdemi döntése helytálló, melynek következtében az elsőfokú ítéletét a Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [24] A pernyertes alperes másodfokú perköltségét a felperes köteles megtéríteni a Kp. 99. §

(3)bekezdése által felhívott 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdésének megfelelően. Az alperes fellebbezési eljárásban felszámított perköltségének összegét a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81. §

(1),

(2)és

(5)bekezdései, továbbá a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §

(1)bekezdés a) pontja, valamint 3. §

(1)-

(2)és

(5)-

(6)bekezdései alapján a költségjegyzékkel egyezően 20.000 forintban határozta meg, mert azt az elvégzett jogi munkával arányban állónak találta. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.524/2024/

1. 7 [25] A felperes munkavállalói költségkedvezménye alapján személyes illetékmentességben részesül, ezért a feljegyzett, az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
3. §

(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46. §

(1)bekezdése szerint számított 155.303 forint fellebbezési illetéket a Kp. 99. §

(3)bekezdése és 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §

(1)bekezdés c) pontja és 102. §

(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [26] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.

1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,

1. október
2. dr. Antal Regina s.k. dr. Józsa Ágnes s.k. dr. Koós Szabolcs s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró