Kfv.37204/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elvi jelentőségű jogkérdésekben dönt, nem pedig a kereset ismételt elbírálását végzi. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.204/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bihary Ákos, cím2) Az alperes: Tolna Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: környezet- és természetvédelmi ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 11. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Pécsi Törvényszék 2025. január 24-én kelt 2.K.701.073/2024/9. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a megelőző eljárás Kúria III.Kfv.37.204/2025/2 2 [1] A felperes a cím4 alatti telephelyén nem veszélyes hulladék hasznosítás tevékenység végzése során alkalmazott légszennyező agyag kibocsátásával járó technológia és a hozzá kapcsolódó, helyhez kötött P1-D2 (gázégők kéménye és biztonsági fáklya) bejelentés köteles légszennyező pontforrásokra kapott alaphatározat számon (a továbbiakban: alaphatározat) működtetési engedélyt az alperestől. [2] A felperes hulladékgazdálkodási engedély hiányában a tevékenységét nem kezdte meg. [3] A felperes telephelyén 2023. április 18-án tűz keletkezett. Az alperest a tűzesetről a Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatta. Az alperes 2023. április 19-én hatósági szemlét tartott a felperes telephelyén, ahol az üzemnapló nem állt rendelkezésre. [4] Az alperes 2023. július 6-án kelt határozat1 számú határozatában az alaphatározatban foglalt előírások be nem tartása miatt a felperest 1.000.000 forint levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére és az alaphatározat előírásai betartására kötelezte. A határozat indokolásában megállapította, hogy a felperes telephelyén az alaphatározat 4.6. és 5. pontjában foglalt előírásoktól eltért: a telephelyen lévő reaktorban öngyulladás következett be, azt nem akadályozta meg, a környezetvédelmi hatóságnak a káreseményt nem jelentette be, üzemnaplót nem vezetett. [5] Az eljárt törvényszék arra a megállapításra jutott, hogy a felperes sem a folyamatos üzemnapló vezetési kötelezettségének, sem pedig az értesítési kötelezettségének nem tett eleget, az alperes támadott határozata a jogszabályoknak megfelel, ezért a felperes keresetét elutasította. [6] A Kúria Kfv.III.37.158/2024/7. számú ítéletében a törvényszék 2024. január 25-én kelt 4.K.700.993/2023/16. számú ítéletét úgy változtatta meg, hogy az alperes határozat1 számú határozatát megsemmisítette és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. [7] Megállapította, hogy az az alperesi kijelentés, hogy a felperes nem tett eleget folyamatos naplóvezetési kötelezettségének, nem adja indokát annak, hogy az alperes pontosan mely jogszabályi alapra helyezve szabott ki bírságot a felperessel szemben, ezért ebben a körben a határozati tényállás hiányos és felülbírálatra alkalmatlan. A megismételt eljárás előírta, hogy az alperesnek pontosan meg kell határoznia, hogy a felperes az üzemnapló vezetési kötelezettségét a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 18. §

(1)bekezdése mely pontjait érintően sértette, azaz mely adatokat nem vezette a naplóban. Amennyiben ilyen adatot nem tud feltárni, úgy a bírság összegét – a tájékoztatási kötelezettség megsértése vitatása hiányában – ennek értékelésével kell megállapítania. A megismételt eljárás [8] Az alperes a megismételt eljárásban

1. október 7-én meghozott határozat2 számú határozatával ismételten 1.000.000 forint levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezte a felperest. [9] Rögzítette, hogy az üzemnapló nem tartalmazta az alaphatározatba foglalt L1 vizes befecskendezésű ciklon, V2 elszívó ventilátor, E3 depolimerizáció gázt hasznosító fáklya Kúria III.Kfv.37.204/2025/2 3 berendezésekre vonatkozó üzemidőket (csak P1 üzemidő 5 óra; D2 üzemidő bejegyzéseket tartalmazza
2. tárgyév januári oszlopaiban); a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő rendkívüli üzemállapotok időtartamát (csak a tűzeset, mint rendkívüli üzemállapot időpontját) és a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, valamint a légszennyezőforrás üzemeltetési engedélyében előírt kibocsátási határértékeknek, valamint üzemeltetési paramétereknek való megfelelést. [10] Kiemelte továbbá, hogy a felperes a tűzeseményt, mint rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotot (üzemzavar) a környezetvédelmi hatóságnak nem jelentette. [11] Így az ismételten kiszabott szankciót egyrészt az értesítés hiányára, másrészt pedig arra alapította, hogy az üzemnapló hiányos volt a VM rendelet
3. §

(1)bekezdés a), c), f), illetve g) pontja tekintetében. [12] A felperes ismét keresettel támadta az alperes határozatát. A megismételt eljárásban hozott jogerős ítélet [13] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. [14] Rögzítette, hogy a felperes üzemeltetési tevékenységet végzett, a kérdés csak az volt, hogy az azzal összefüggő, a VM rendelet 18. §

(1)bekezdésében írt kötelezettségének eleget tett-e. [15] E körben arra a megállapításra jutott, hogy az alperes a megismételt eljárásra előírtakat teljesítette, azaz kifejtette, hogy az üzemnapló mennyiben hiányos a VM rendelet 18. §

(1)bekezdés a), c), f), illetve g) pontja körében. [16] Arra is kitér, hogy a felperes az értesítési kötelezettségének nem tett eleget, ami, mint egyértelmű tényállási elem alapot szolgáltatott a szankció megállapítására. [17] Az alaphatározatban tételezett berendezésrészek a VM rendelet 18. §

(1)bekezdés a) pont első fordulatában írt technológiai berendezésnek minősültek, azokkal összefüggésben a felperesnek attól függetlenül fennállt az adminisztratív kötelezettsége, hogy részei voltak a P1, illetve D2 pontforrásnak és diffúz forrásnak. És habár a felperes

1. áprilisában szerepeltette mind a tűzesetet, mind a felhordó csiga karbantartást, hiányos volt az üzemnapló, tekintettel arra, hogy a jogszabályhely szerint az üzemállapotok okát, idejét, és azok időtartamát is fel kellett volna tüntetni, ami elmaradt. [18] Miután pedig a felperes üzemeltetési tevékenységet végzett, terhelte őt a VM rendelet
2. §

(1)bekezdés

1. f)és
2. g)pontja szerinti adminisztrációs kötelezettség is. [19] Végezetül a törvényszék ítéletében rögzítette, hogy az alapperben (4.K.700.993/2023.) felhívta a perbelépés lehetőségére az alapvető jogok biztosát (7. sorszámú, 2023. szeptember 25-én kelt végzés). Tekintettel arra, hogy az alapvető jogok biztosa az alapperben nem lépett perbe, a bíróság a perben nem tartotta indokoltnak az ismételt megkeresést. A felülvizsgálati kérelem Kúria III.Kfv.37.204/2025/2 4 [20] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve a támadott alperesi határozatnak a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §

(1)bekezdés a) pontja szerint történő hatályon kívül helyezését. [21] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pont aa), ab és
2. ad)alpontjaira hivatkozott. [22] A joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése biztosítása álláspontja szerint indokolja, hogy a Kúria érdemben állást foglaljon abban a kérdésben, hogy az üzemnapló vezetési kötelezettség milyen módon és formában terheli az annak vezetésére kötelezett vállalkozásokat. Jogi szempontból annak különleges súlya és jelentősége van, hogy a hatósági eljárásokban az üzemnapló vezetési kötelezettséget milyen módon és terjedelemben (részletességgel) kell alkalmazni. [23] Kifejtette, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság megsértette a VM rendelet 18. §

(1)bekezdését, amikor az üzemnapló vezetési kötelezettségről megállapította, hogy az nem felel meg az

1. a)és
2. c)alpontjának, miután a VM rendelet előírásait részben tartalmazó üzemnaplót vezetett. [24] Megismételte a keresetében eladott érdemi érveit, miszerint üzemeltetési tevékenységet nem végzett. A VM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy az üzemnaplóban egy engedély tárgyát képező berendezés egyes részeire vonatkozóan szükséges lenne bejegyzést tenni. Egyidejűleg vitatta a megjelölt berendezések technológia mivoltát is. [25] A tűzeset 2023. április 18-án történt, akkor megszüntették, így nem értelmezhető a tól-ig állapot sem. [26] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Kp. 20. §

(1)bekezdését és 20. §

(4)bekezdését, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 33. §

(3)bekezdését is, mert a megismételt eljárásban az értesítésére nem került sor. Az a körülmény, hogy a korábbi perbe az alapvető jogok biztosa nem lépett be, nem eredményezi azt, hogy egy újabb peres eljárásról, amelyben a perbelépés a korábbi pertől függetlenül biztosított, ne kellett volna a bíróságnak értesítést küldeni. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [28] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [29] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria III.Kfv.37.204/2025/2 5
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [31] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. [32] Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás, az, hogy a felperes nem ért egyet az abban foglaltakkal, nem alapozza meg a befogadást. [33] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [34] A joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak a Kúria elvi tartalmú, BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben legyenek olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. A felperes felülvizsgálati kérelme azonban nem jelöl meg olyan eltérő alsóbb fokú bírói döntéseket, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, arról a Kúriának sincs tudomása, így az első fordulat szerinti befogadást nem találta indokoltnak. [35] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [36] A Kúria megítélése szerint az üzemnapló vezetési kötelezettség perbeli tényállás melletti tartalma és annak terjedelme nem olyan elvi jogkérdés, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elvi jelentőségű jogkérdésekben dönt, nem pedig a kereset ismételt elbírálását végzi. Az, hogy az eljárt bíróság bizonyos kérdésekben nem fogadta el valamely fél, jelesül a felperes érveit, nem indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [37] A Kp. 118. §

(1)bekezdésének speciális keretei között annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve mérlegelte, és az ennek alapján kialakult meggyőződése szerint állapította meg a tényállást és értelmezte a vonatkozó VM rendelet egyes bekezdéseit. A Kúria nem tárt fel iratellenességre vagy kirívó okszerűtlenségre utaló körülményt. Kúria III.Kfv.37.204/2025/2 6 [38] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). [39] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [40] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okra is, indokként az alapvető jogok biztosának értesítését hiányolva. Ugyancsak a Kp. 118. §

(1)bekezdése szerinti befogadás vizsgálata keretei között maradva, a Kúria a megelőző ítéletében foglalt megállapításokra és különösen a

1. szeptember 25-én kelt
2. sorszámú végzés tartalmára (amely végzés kézbesítésre került a felperesi képviselő részére is) a Kúria a befogadást ezen indok szerint sem találta alaposnak. [41] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. Az alkalmazott jogszabályok [42] Kp.
3. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [43] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [44] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elvi jelentőségű jogkérdésekben dönt, nem pedig a kereset ismételt elbírálását végzi. Záró rész [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [46] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.37.204/2025/2 7 Budapest,
2. április
3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő