Bf.36/2021/3 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A büntetés kiszabás kérdése a beszámítási képességében közepes súlyos fokban korlátozott hivatalos személy elleni erőszak bűntettét elkövető vádlott esetében A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.36/2021/

1. A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
2. június
3. napján megtartott tanácsülés alapján meghozta a következő V é g z é s t: A testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társa ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék
4. március
5. napján kelt 16.B.25/2020/
6. szám alatti ítéletét Terhelt2 vádlott vonatkozásában helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Székesfehérvári Törvényszék a 16.B.25/2020/24.szám alatti ítéletében két vádlott büntetőjogi felelősségéről határozott. Az ítélet Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett, így e vonatkozásban nem képezte felülbírálat tárgyát. A bíróság Terhelt2 II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
7. § /1/ bekezdés a/ pontja szerinti hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, ezért 90 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 Ft-ban állapította meg. Az így kiszabott 90.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint a bűnjelek sorsáról és kötelezte a II.r. vádlottat egyetemlegesen és külön is a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész a II.r. vádlott terhére, súlyosítás, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, pártfogó felügyelet elrendelése és magatartási szabályként pszichiátriai gyógykezelésen történő részvétel előírása érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyész, súlyosítást célzó fellebbezését fenntartva utalt arra, hogy a Be. 590.§ /3/ bekezdése értelmében a másodfokú felülbírálat korlátozott. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, majd fellebbezéssel sem támadott, a bizonyítékok helytálló mérlegelésén nyugvó, a másodfokú eljárásban is irányadó megalapozott tényállást állapított meg. Jelezte, hogy az ítélet
8. oldalán az
9. bekezdés szorul csupán korrekcióra annyiban, hogy a rendőrök a Btk. 495.§ /1/ bekezdés 11/k. pontja alapján minősülnek hivatalos személynek. Utalt arra, hogy a tényállásból egyértelműen következik II.r. vádlott bűnössége a helyes, az irányadó ítélkezési gyakorlatnak is megfelelően minősített bűncselekményben. A büntetéskiszabási tényezők közt, a súlyosító körülmények körét kérte kiegészíteni a II.r. vádlott kezdeményező, feleségének erőszakos fellépését generáló magatartásával, továbbá azzal, hogy a természetes egység keretén belül a II.r. vádlott az adott magatartást több hivatalos személy sérelmére fejtette ki. Hivatkozott arra, hogy a büntetés kiszabásánál irányadó középmérték II.r. vádlott esetében 3 év, melytől eltérve, a Terhelt2 vádlott javára szóló, az ítéletben teljeskörűen felsorolt enyhítő körülmények valóban lehetővé teszik ennél enyhébb tartamú, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazását is, ugyanakkor a generál prevenciós célok meg is követelik ezt az adott formájú joghátrányt Győri Ítélőtábla I.Bf.36/2021/3/V 2 annak nyomatékosítása érdekében, hogy a jogszerű és szabályos hatósági intézkedéssel történő erőszakos szembeszegülés esetén a törvény szigorával kell számolni. Utalt emellett arra, hogy az ügyben készült igazságügyi pszichiáter szakértői vélemény megállapításai mellett indokolt az ügyészi fellebbezésnek megfelelően a pártfogó felügyelet keretében az adott magatartási szabály előírása is. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló
10. évi LVIII.tv. 211.§ /2/ bekezdésére is figyelemmel a Be.598.§ /2/ bekezdése alapján tanácsülésen eljárva változtassa meg az elsőfokú ítéletet, a II.r. vádlottat börtönben végrehajtandó, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje, rendelj el pártfogó felügyeletét és külön magatartási szabályként írja elő pszichiátriai gyógykezelésen való részvételét. Rendelkezzen a büntetés utólagos végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is. Egyebekben a jelzett elírás és a büntetéskiszabási tényezők pontosítása mellett az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A fellebbezés iránya szerint az ítélőtábla a Be. 590.§ /9/ bekezdése szerint a fellebbezéssel érintett Terhelt2 II.r. vádlott vonatkozásában a Be.590.§ /3/ bekezdése értelmében- korlátozott felülbírálat keretében- az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését bírálta felül. A Be. 590.§ /5/ bekezdése szerint a felülbírálat ezzel együtt kiterjedt az elsőfokú bíróság eljárására is, melynek során a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy nem történt-e olyan, a Be. 607.§ /1/ és a Be. 608.§ /1/ bekezdésében írt eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Kiterjedt a felülbírálat a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre is amennyiben a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye és végül vizsgálta a bíróság a cselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését is az elsőfokú ítéletnek. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem talált olyan eljárási szabálysértést, mulasztást, hiányosságot, amely a Be. 607.§ /1/ illetve a Be. 608.§ /1/ bekezdése alapján az érdemi felülbírálat akadályát képezhette volna. Jelen ügyben, tekintve, hogy az elsőfokú ítélet ellen az ügyész kizárólag a Be.583.§ /3/ bekezdése alapján, a kiszabott büntetést támadva jelentett be fellebbezést, a Be. 591.§ /2/ bekezdése értelmében a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Ezen irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést a törvényszék Terhelt2 II.r. vádlott bűnösségére, a terhére rótt bűncselekmény megnevezése, minősítése is megfelel az anyagi jogi szabályoknak azzal, hogy ahogy arra a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott az intézkedést végző rendőrök a Btk. 459.§ 11.pont k/ alpontja értelmében, mint rendvédelmi szervnél működő személyek minősülnek hivatalos személynek. A 8.BK vélemény és a
11. BJD értelmében a hivatalos személy elleni erőszak rendbeliségét nem az erőszakkal érintett hivatalos személyek száma, hanem a hatósági eljárás egysége adja. Vagyis ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos személy ellen, azok egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. Az érintett hivatalos személyek száma a büntetés kiszabása során nyer értékelést. Győri Ítélőtábla I.Bf.36/2021/3/V 3 A Btk. 310.§ /1/ bekezdés a/ pontja szerint, aki hivatalos, vagy külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásban erőszakkal, vagy fenyegetéssel akadályoz, a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követi el. A törvény ezt a II.r. vádlott terhére rótt bűncselekményt, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ebből adódóan, ahogyan a fellebbviteli főügyészség is helytállóan hivatkozott rá, a büntetés kiszabásakor irányadó középmérték 3 év. Az elsőfokú bíróság ítéletében számos, a II.r. vádlott javára értékelhető enyhítő körülményt sorakoztatott fel, mely mind megállja a helyét, azonban valóban a II.r. vádlott terhére kell értékelni, hogy adott magatartását négy rendőr sérelmére követte el. Az elsőfokú bíróság az enyhítő körülmények sorában helyesen, meghatározó jelentőséget, nagy nyomatékot tulajdonított a II.r. vádlott igazságügyi elmeorvos-szakértők által megállapított, belátási képességét közepes-súlyos fokban korlátozó kóros elmeállapotának. Ezen kóros mentális állapot tünetegyüttesei tükröződnek le nagyobb részt az adott cselekménysorban, adnak magyarázatot a II.r. vádlott indokolatlan, túlzott reakcióira a rendőrök intézkedésével szemben. A 70 éves, ez ideig a törvénnyel összetűzésbe nem került, megfelelő életvezetésű II.r. vádlott esetében a cselekmény elkövetése óta eltelt több mint 3 és fél évvel az ítélőtábla sem látta szükségesnek a törvényben előírt szabadságvesztés büntetés alkalmazását, még annak az ügyészség által indítványozott felfüggesztett formájában sem. Az elsőfokú bíróság által meghatározott, a Btk. 17.§ /2/ bekezdésének, illetve a Btk. 82.§ /5/ bekezdésének alkalmazásával kiszabott pénzbüntetés önmagában elégséges joghátrány, illeszkedik a hasonló ügyekben alkalmazott büntetéskiszabási gyakorlatba is. Másrészt a súlyosítás ellen szól az a körülmény is, hogy a felülbírálat ugyan nem terjedt ki a cselekményben érintett Terhelt1 I. vádlottra, ugyanakkor a belső arányosság követelménye óhatatlanul megkívánja az ő büntetésére való kitekintést is. A tárgyaló ügyész által sem támadva, őt az elsőfokú bíróság két rendbeli, egyenként 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt- halmazati büntetésként- 10 hónapi, végrehajtásban 1 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Ekként Terhelt2 II.r. vádlott büntetésének az ügyészség indítványa szerinti, és a törvény által megengedett, nagyobb mértékben történő súlyosításával az ítélet belső arányossága is törést szenvedne. A pénzbüntetés napi tételszáma megfelelően igazodik a cselekmény konkrét tárgyi súlyához, a II.r. vádlott személyéhez és az egyéb büntetéskiszabási körülményekhez. Az egynapi tétel összegének meghatározásakor és a részletfizetés engedélyezésekor az elsőfokú bíróság ugyancsak figyelemmel volt II.r. vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyaira. Összességében elmondható ezzel együtt is, hogy a II.r. vádlott hozzávetőleg egy havi nyugdíjának megfelelő pénzbüntetés még részleteiben történő megfizetés mellett sem mondható súlytalan joghátránynak. Tekintve, hogy az ítélet további járulékos rendelkezései is törvényesek, az ítélőtábla a 2020.évi LVIII.tv. 211.§ /2/ bekezdése és a Be. 598.§ /2/ bekezdése alapján, tanácsülésen eljárva a törvényszék fellebbezéssel támadott ítéletét Terhelt2 II.r. vádlott vonatkozásában a Be.605.§ /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,
12. június
13. Dr. Kovács Tamás sk. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. Dr. Élő András sk. Győri Ítélőtábla I.Bf.36/2021/3/V 4 a tanács elnöke bíró előadó bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Székesfehérvári Törvényszék
14. március
15. kelt 16.B.25/2020/
16. számú ítélete Terhelt2 vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
17. június
18. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke