Bf.338/2021/16 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés c) pont] miatt 7 év szabadságvesztésre és 7 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt beszámítani rendelte. Az Országos Rendőrfőkapitányságnál tárolt 19 csomag kábítószert, valamint a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bjk.I.340/2020/

1. tételszám alatt bevételezett személygépkocsit a hozzátartozó indítókulccsal elkobozta, míg a Bjk.I.340/2020/3., 4.,
2. tételszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és azt a vádlottnak kiadni rendelte. A Bjk.I.340/2020/
3. tételszám alatt lefoglalt gépkocsin található 2 db brit hatósági jelzés és
4. tételszám alatt kezelt brit forgalmi engedély lefoglalását megszüntette és azt a konzuli szolgálaton keresztül a brit kiállító hatóság részére megküldeni rendelte. Kötelezte a vádlottat az ügyben eddig felmerült 1.862.467.-Ft bűnügyi költség megfizetésére és megállapította, hogy a fennmaradó 451.317.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. [2] A törvényszék ítélete ellen fellebbezést jelentett be: az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás, a szabadságvesztés és a kiutasítás hosszabb tartamban való megállapítása és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyház fokozatban történő megállapítása érdekében, fellebbezett továbbá a vádlott és a védője a büntetés enyhítése céljából. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.331/2020/
5. számú átiratában a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést módosítva, a fegyház végrehajtási fokozat alkalmazására irányuló része kivételével tartotta fenn. A védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [4] Álláspontja szerint, mivel az ügyészség, a vádlott és a védő a fellebbezésüket kizárólag a Be.
6. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, ezért az elsőfokú ítélet korlátozott felülbírálatának van helye. Indítványozta, hogy az ítélőtábla nagyobb nyomatékkal értékelje a vádlott terhére az ilyen jellegű bűncselekményeknek a Szegedi Törvényszék illetékességi területén való elszaporodottságát, továbbá azt, hogy a lefoglalt kábítószer mennyisége a különösen jelentős mennyiség alsó határát több mint harmincötszörösen meghaladta. A vádlott beismerő nyilatkozatának kisebb súllyal való értékelését indítványozta, mivel az nem volt felderítő jellegű. A jogi indokolás több helyesbítésére tett észrevételt, és összességében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és kiutasítás tartamának súlyosítását, egyebekben annak helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a vádlott születési- és lakóhelye az ország, illetve a vádlott születési helye város. [5] Terhelt1 vádlott védője a másodfokú eljárásban a fellebbezését részletesen írásban indokolta. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezésének indokaiként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal, hogy a vádlott beismerő vallomást tett, büntetlen előéletű, beteg egészségi állapotú, ami tovább romlott a letartóztatása alatt és a magyar nyelvet nem ismeri. 2020. január óta nem találkozott a családjával, azóta nem tudja őket támogatni. [6] A fellebbezési nyilvános ülésen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratában írtakat, illetve a vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában foglaltakat mindenben fenntartották. [7] A vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen az utolsó szó jogán történt felszólalásában rossz egészségi állapotára hivatkozott. [8] A fellebbezések alaptalanok. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.338/2021/16 3 [9] Miután az ügyészség, illetve a vádlott és a védője a fellebbezésüket kizárólag a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §

(3)bekezdése szerint jelentették be, ezért az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül az ítélőtábla. Ezen korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §

(5)bekezdés a), b),

1. c)és
2. d)pontjaira figyelemmel kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, valamint a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, illetve a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre is. [10] Ennek során megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat megtartva, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [11] Az eljárási szabályok megtartásával fogadta el Terhelt1 vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát, és az alapján a vádirati tényállással azonos ítéleti tényállást állapított meg. A tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és a vádlott által elkövetett bűncselekményt is a törvénynek megfelelően minősítette. [12] A büntetés kiszabása során a törvényszék alapvetően hiánytalanul vette számba a bűnösségi körülményeket, és azokat csupán annyiban helyesbítette az ítélőtábla, hogy mellőzte a súlyosító körülmények közül az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságát arra vonatkozó adat hiányában, míg súlyosítóként helyesen azt értékelte, hogy a kábítószer mennyisége jelentősen meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát. További enyhítő körülmény a vádlott idős, az öregségi nyugdíjkorhatárt meghaladó életkora (Kúria

1. számú BK vélemény II.4.). [13] A fentiek szerint helyesbített és kiegészített bűnösségi körülményekre is figyelemmel az elsőfokú bíróság törvényes nemű és arányos tartamú büntetést alkalmazott a vádlottal szemben. A vádlott terhére megállapított bűncselekményt a törvény 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, az irányadó középmérték 10 év. A törvényszék viszonylag jelentősen tért el a vádlott javára a törvényi középmértéktől, amely a vádlott által elkövetett bűncselekménnyel arányos. Így a kiszabott büntetés lényeges enyhítésének, de lényeges súlyosításának sem látta okát az ítélőtábla. [14] A törvényszék büntetéshez kapcsolódó egyéb rendelkezései is törvényesek voltak, így a vádlott Magyarország területéről történt kiutasítására vonatkozó rendelkezést is törvényes neműnek és arányos tartamúnak ítélte az ítélőtábla. [15] A kifejtettekből következik, hogy a súlyosítás és az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések egyaránt alaptalanoknak bizonyultak, és a törvényszék ítéletét az ítélőtábla a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy pontosította a vádlott születési helyének és lakcímének megjelölését, valamint a személygépkocsi és a hatósági jelzések bűnjelszámát. [16] A másodfokú bíróság a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján beszámította a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes fogva tartásban töltött időt. [17] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ezirányú észrevételeit nagyrészt osztva megállapította, hogy az előzetes fogva tartásban töltött idő szabadságvesztésbe történt beszámításának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés helyesen a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése, a kábítószer elkobzásával összefüggésben pedig a Btk. 72. §

(1)bekezdés

1. c)pontja, amely mellett a
2. d)pontra való hivatkozás már szükségtelen. A Be. 321. §

(1)bekezdésre történő hivatkozásból az a) pontra utalást, továbbá a Be. 574. §

(4)bekezdésére Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.338/2021/16 4 történt hivatkozást mellőzte az ítélőtábla, mivel a Be. 321. §

(1)bekezdése a) pontot nem tartalmaz, illetve a Be. 574. §

(4)bekezdését nem alkalmazta a törvényszék. [18] A személygépkocsi tárolásával és a kirendelt védő díjával kapcsolatos bűnügyi költség megfizetésére a Be. 574. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat, míg a másodfokú eljárás során a tolmács és a fordítás díjával összefüggésben felmerült bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. [19] A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapult. Szeged,
2. október
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke Dr. Halász Edina előadó bíró Dr. Nagy Erzsébet bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.338/2021/
4. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 1.B.1589/2020/
5. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős. Szeged,
6. október
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke