← Magyarország

Kpkf.40201/2020/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányuló, valamint igazolási kérelem alapját képező indokokat tartalmazó beadvány elbírálása nélkül jogszabálysértő a keresetlevél visszautasítása. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.201/2020/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 (ideiglenes tartózkodási címe: Cím5 Cím4 Az alperes: Budapest Rendőr-főkapitánya Cím1 A per tárgya: közigazgatási döntés jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
  3. április
  4. napján hozott a
  5. június
  6. napján kelt
  7. sorszámú végzéssel kijavított - 25.K.703.070/2020/
  8. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Kúria V.Kpkf.40.201/2020/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes
  9. január
  10. napján közvetlenül a bírósághoz címezve keresetlevelet nyújtott be rendőri intézkedéssel összefüggésben, amelyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 40.Kpk.45.011/2020/
  11. számon iktatott, míg
  12. sorszámú végzéssel hiánypótlási felhívást küldött a felperes részére. [2] A felperes a hiánypótlási felhívást
  13. február
  14. napján átvette, és az abban foglalt 15 napos teljesítési határidő lejártát megelőzően, a
  15. február
  16. napján kelt, a bírósághoz postai úton
  17. február
  18. napján érkezett beadványában (40.Kpk.45.011/2020/
  19. számú perirat) várható kórházi tartózkodásból fakadó akadályoztatás miatt határidő hosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő, kifejtve a hiánypótlási felhívás határidőben való teljesítésének akadályait, továbbá a pártfogó ügyvéd igénybevételének szándékát és az annak érdekében való eljárás időigényét. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az iratokat peres számra iktatta (40.K.30.686/
  20. számú peres eljárás), majd az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló
  21. évi CXXVII. törvény alapján
  22. április
  23. napján bekövetkezett hatásköri változásra figyelemmel az eljárás a Fővárosi Törvényszéken 25.K.703.070/
  24. számon folytatódott. [3] A felperes a
  25. március
  26. napján postára adott, a bírósághoz
  27. április
  28. napján érkezett beadványában hivatkozott a korábbi határidő hosszabbítás iránti kérelmére, azokra a sérelmekre, amelyek érték, továbbá a 01010-105/7-9/2019.RP határozatban biztosított, közigazgatási per megindítására vonatkozó jogorvoslati lehetőségre. A beadvány mellékleteként csatolta - többek között - a költségmentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges nyomtatványt. Az elsőfokú bíróság végzése [4] A Fővárosi Törvényszék a
  29. április
  30. napján kelt 25.K.703.070/2020/
  31. számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította, személyes költségmentesség iránti kérelmét elutasította. Végzését ismeretlen alperes ellen indított perben hozta. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a
  32. április
  33. napján érkezett felperesi beadványt a hiánypótlási felhívásra adott válasznak tekintette. Megállapította, hogy a keresetlevél elkésett. Kifejtette, hogy a felperes a hiánypótlási felhívást
  34. február
  35. napján átvette, a Kúria V.Kpkf.40.201/2020/2 3 hiánypótlásra biztosított határidő
  36. február
  37. napján eredménytelenül eltelt, a felperes hiánypótlási kötelezettségének az arra kitűzött határidőn belül nem tett eleget és igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Mindezekre figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló
  38. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  39. §

(1)bekezdés j) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította. A felperes által igazolt jövedelmi adatokra figyelemmel megállapította, hogy a felperes létfenntartása nem veszélyeztetett, lakhatása, ellátása biztosított, így a személyes költségmentesség iránti kérelmet a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 5. §
(1)bekezdés a) pontja,
(2)bekezdése és 13. §
(4)bekezdése alapján elutasította, egyéb körülmények figyelembe vételét nem tartotta indokoltnak. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes a fellebbezésében kifejtette, hogy nem fogadja el a keresetlevél visszautasítását. Fellebbezésének indokaként kifogásolta, hogy a bírósághoz
  1. február
  2. napján érkezett beadványáról a bíróság hallgat, holott abban érthetően leírta a problémáját és határidő hosszabbítást kért. A személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem elutasításával kapcsolatban rámutatott arra, hogy a mindenkori legkisebb összegű nyugdíj már húsz éve változatlanul 28.500,- forint, és azt meghaladó jövedelem esetén is engedélyezhető személyes költségmentesség az egyéb körülmények figyelembevételével. [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. Az elsőfokú bíróság fellebbezést követő eljárása [7] Az elsőfokú bíróság a
  3. június
  4. napján kelt
  5. sorszámú kijavító végzéssel a
  6. sorszámú végzésben alperesként megnevezte Budapest Rendőr-főkapitányát, a
  7. sorszámú végzés indokolásából pedig mellőzte annak megállapítását, hogy a keresetlevél elkésett, ezzel a keresetlevél visszautasítása kizárólag azon alapul, hogy a felperes a keresetlevél hiányosságait hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta az arra rendelkezésre álló határidőben. A Kúria döntése és jogi indokai [8] Az elsőfokú végzés érdemi felülbírálatra nem alkalmas. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  8. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül bírálta felül. A Kp. 108. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezés, a Kúria V.Kpkf.40.201/2020/2 4 csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kp. 110. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet (jelen esetben értelemszerűen végzést) - a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [10] A Kúria elsődlegesen arra mutat rá, hogy közigazgatási döntés jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perben közvetlenül a bíróságon benyújtott keresetlevél esetén is indokolt az alperes számára a védirat benyújtását biztosítani, illetve szükséges a közigazgatási iratokat beszerezni, ez következik a Kp. 39. §
(3)bekezdésében és
  1. §-ában foglalt rendelkezésekből. A
  2. április
  3. napján érkezett felperesi beadványból az elsőfokú bíróság számára ismertté vált az alperes és a vitatott közigazgatási döntés, azonban a közigazgatási iratok beszerzésére és a védirat benyújtására az elsőfokú bíróság nem intézkedett, amely súlyos eljárási hiba. [11] A felperes megalapozottan hivatkozott a fellebbezésében a
  4. február
  5. napján érkeztetett beadvány elbírálatlan voltára. A beadvány a hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányult, amelynek indokaként orvosi kezelésre, valamint pártfogó ügyvéd igénybevétele iránti eljárás időigényére hivatkozott a felperes, azonban a periratokból megállapíthatóan az e beadványban foglalt kérelmet sem határidő hosszabbítás iránti kérelemként, sem igazolási kérelemként nem vizsgálta az elsőfokú bíróság, azt nem bírálta el. [12] A költségmentesség iránti kérelem elutasítása körében a felperes az egyéb körülmények figyelembevételének hiányát sérelmezte, ugyanakkor a Kúria rámutat arra, hogy a keresetlevél visszautasítása esetére a Kmtv.
  6. § c) pontja - a Kmtv. 5-
  7. §-ában foglalt feltételektől függetlenül - kizárja a költségmentesség engedélyezését. Amennyiben pedig a fél jövedelmi-vagyoni viszonyai vizsgálatára kerül sor, úgy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó jövedelem esetén is helye lehet a kérelem engedélyezésének, amennyiben az egyéb körülmények ezt indokolják. [13] A fentiek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  8. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 110. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [14] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a felperes 2020. február 27. napján érkeztetett beadványában foglaltakat, be kell szerezni a közigazgatás iratokat és az alperes védiratát, s mindezek után kell értékelni, hogy fennáll-e a keresetlevél visszautasításának feltétele. Amennyiben a keresetlevél visszautasításának esete fennáll, úgy a költségmentességi iránti kérelmet a Kmtv. 11. §
  2. c)pontja alapján kell vizsgálni, míg keresetlevél visszautasításának hiányában a költségmentességi kérelem elbírálása során az egyéb körülmények számbavétele is indokolt. Záró rész Kúria V.Kpkf.40.201/2020/2 [15] 5 A Kúria a fellebbezésről a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [16] A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján illetékmentes. [17] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett, így másodfokú perköltsége nem merült fel. [18] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja kizárja. Budapest,
  2. november
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.