A határozat elvi tartalma: Amennyiben a bíróság a keresetlevelet több ok miatt utasítja vissza, úgy egy elutasítási ok jogszerűsége esetén is jogszerű a keresetlevelet visszautasító végzés. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.39.049/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Dániel-Szabó Mátyás ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatala Földhivatali Osztálya (cím3) Az alperes képviselője: képviselő főosztályvezető (cím4) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 5.K.700.772/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás, az ügy előzménye [1] A Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatala Földhivatali Osztálya 54286/2/
- számú végzésével az helység1 helyrajzi szám1, helyrajzi szám2 és helység2 helyrajzi szám3 helyrajzi szám alatt felvett külterületi ingatlanok vonatkozásában a felperes haszonélvezeti jog visszajegyzése iránti kérelmét visszautasította. Kúria VI.Kpkf.39.049/2021/2-I 2 [2] A felperes fellebbezése alapján eljárt Pest Megyei Kormányhivatal a 31019/
- számú határozatával a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatala végzését helybenhagyta. [3] A felperes
- január
- napján keresetlevelet terjesztett elő a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatalának végzésével szemben, utalással a Pest Megyei Kormányhivatal határozatára is. [4] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- február
- napján kelt 5.K.27.106/2020/
- számú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította, figyelemmel a Kp. 39. §
(1)bekezdésére is. [5] A végzés
- március
- napján jogerőre emelkedett. A kereset, a védirat [6] Az alperes, a felperes
- február
- napján postai úton előterjesztett ismételt keresetlevelét
- március
- napján terjesztette fel a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. [7] Az alperes a védiratában kérte a felperes keresetlevelének a visszautasítását, illetőleg a keresetének az elutasítását. Az elsőfokú bíróság végzése [8] A szervezeti átalakulás folytán jogutódként eljárt Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) az 5.K.700.772/2020/
- számú végzésével felperes keresetlevelét visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés
- i)és
- l)pontjai alapján. Megállapította, hogy a felperes nem a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt helyen (a bíróságon) és nem a jogszabályban meghatározott módon (elektronikus úton) nyújtotta be az ismételt keresetlevelét, ezért az újabb keresetlevél nem alkalmas a korábban benyújtott keresetlevél benyújtása joghatásainak fennmaradására, emiatt a felperes ismételt keresetlevelét új keresetlevélnek tekintve bírálta el. [9] Megállapította egyrészt, hogy a felperes keresetlevele a Kp. 39. §
(1)bekezdése értelmében a keresettel támadott határozat
- január 2-án a jogi képviselő általi átvételéhez képest elkésett, ezért a Kp.
- §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasítási ok fennáll. [10] Másrészt megállapította, hogy a felperes az új keresetlevelet – bár elektronikus ügyintézésre köteles –, nem elektronikus úton nyújtotta be, ezért a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja szerinti visszautasítási ok is fennáll. Az elektronikus benyújtás kapcsán utalt a Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére, továbbá az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eügyintézési tv.)
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra. Kúria VI.Kpkf.39.049/2021/2-I 3 A fellebbezés, az észrevétel [11] A felperes a végzés elleni fellebbezésében kérte „az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására, vagy közvetlen módon a Ráckevei Földhivatalnak az eredeti állapot helyreállítására való utasítását, melyet követően a haszonélvezeti jog törlése eljárásának ismételt lefolytatására történő utasítását”. [12] Elismerte, hogy tévesen, nem a bíróságnak címezve adta fel az ismételt keresetlevelét, hanem a közigazgatási szervnek küldte meg, ezért kérte a fellebbezésének igazolási kérelemként történő elbírálását is. Vitatta, hogy határidőn túl nyújtotta be az ismételt keresetlevelét és e körben kiemelte azt, hogy az első keresetlevele visszautasításról rendelkező végzés jogerőre emelkedéséről szóló végzést a bíróság a fellebbezés napjáig sem kézbesítette a számára, ezért a Kp. 6. §-a alapján alkalmazandó Pp. 177. §
(1)bekezdésében foglaltakra utalással kézbesítési kifogást is előterjesztett a Pp. 138. §
(4)bekezdés b) pontja alapján. Kérte annak a Kp. 139.§
(3)bekezdés szerinti méltányos elbírálását. Előadta, hogy a jogerősítő végzést 15 napon belül kellett volna kézbesíteni és ettől számítva a 8 napos határidőt, a bíróságra is határidőn belül érkezett a keresetlevele. Rögzítette, hogy elektronikus úton terjesztette elő
- február
- napján az ismételt keresetlevelét. Kifogásolta azt is, hogy az eljáró bíróság sokszorosan a törvényben foglalt határidőn túl hozta meg a végzését, mert a
- március 9-én felterjesztett keresetéről csak
- október 7-én döntött, valamint a fellebbezésének további részében részletezte, hogy miért jogsértő az alperesi határozat. Mindezeken túl állította, hogy az ismételt keresetlevele már tartalmazta a hiánytalan tényállást, az ügyvédi megbízási szerződést, és az a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontjában és a
(3)bekezdésében meghatározott követelményeknek is megfelelt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása kimerítette a tisztességtelen eljárás fogalmi körét. Utalt a jogbiztonság követelményére is, és méltányos elbírálást kért az ismételt keresetlevél tévedésből téves helyre történő címzés tekintetében, mert a tévedés lehetősége mindenki munkájában benne rejlik, emiatt ügyfele nem eshet el a jogérvényesítéstől. A korábbi végzés kapcsán a jogerőről csak a fellebbezéssel támadott végzésből értesültek. [13] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes fellebbezése alaptalan. [15] A Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között eljárva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése és indokolása jogszerű az alábbiakra tekintettel. [16] A Kúria mindenekelőtt azt rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjának meg nem felelő ismételt keresetlevelet – mivel azt a felperes, általa is elismerten, nem a bíróságon nyújtotta be – új keresetlevélnek tekintette és kizárólag a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)és
- l)pontjaiban foglalt okokból utasította vissza az új keresetlevelet. Kúria VI.Kpkf.39.049/2021/2-I 4 [17] A Kúria másodsorban azt hangsúlyozza, hogy a keresetlevelet visszautasító végzést jogszerűnek kell tekinteni, amennyiben az elsőfokú bíróság által rögzített visszautasítási okok közül bármelyik megállapítása törvényes és megalapozott. [18] A felperes a fellebbezésében azt állította, hogy 2020. február 24. napján, elektronikus úton terjesztette elő az ismételt keresetlevelét. A Kúria a peres iratok alapján megállapította, hogy a felperes állítása nem tényszerű és iratellenes, míg az elsőfokú bíróság végzésben foglalt megállapítása – amely szerint a felperes postai úton adta fel az ismételt keresetlevelét – jogszerű és a valóságnak megfelel. Az alperes által a bíróságra megküldött felperesi ismételt keresetlevél valóban 2020. február 24. napján került előterjesztésre, azonban nem elektronikus úton, hanem postai úton, melyet igazol és bizonyít az ismételten benyújtott keresetlevélhez csatolt boríték, melyen látható, hogy a felperesi jogi képviselő 2020. február 24. napján postai úton adta fel az ismételt keresetlevelét, annak ellenére, hogy alperesnél biztosított volt az elektronikus benyújtás feltétele. Helytálló tehát az elsőfokú bíróság végzésében foglalt az a megállapítás, miszerint a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának oka fennállt, mert a Kp. 29. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 608. §
(1)bekezdése, illetőleg az E-ügyintézési tv. 9. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a felperesnek elektronikus úton kellett volna előterjesztenie az ismételt keresetlevelét. A nem elektronikus benyújtás tényére tekintettel szükségtelen annak vizsgálata is, hogy a keresetlevél alkalmas volt-e a keresetlevél benyújtása joghatásai fennmaradása kiváltására, a határidő megtartott volt-e, a téves címzés kapcsán előterjesztett igazolási kérelem vizsgálható-e, megalapozott lehet-e. [19] A fentiek okán a felperes további hivatkozásainak, kérelmeinek és az elsőfokú bíróság végzésében foglalt további visszautasítási ok vizsgálata szükségtelen. A Kúria rögzíti azt is, hogy az alperesi határozat jogszerűtlenségére vonatkozó felperesi hivatkozások vizsgálatára nem kerülhet sor, mert azok csak az ügy érdemében hozható döntésben lennének elbírálhatók, és – az előbbieken túl – azok nem is állnak összefüggésben a keresetlevél visszautasításának okával. [20] Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokainál fogva – a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [21] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A fellebbezési eljárás illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [23] Az alperes észrevételt nem tett, perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81.,
- §-ai alapján rendelkezni nem kellett. [24] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Kúria VI.Kpkf.39.049/2021/2-I dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5 dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k bíró