← Magyarország

Kfv.38064/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Hszt. 257. §

(5)bekezdése biztosítja a közigazgatási per útján a lefolytatott eljárás és a meghozott minősítő határozat felülvizsgálatának lehetőségét a Kp. szabályai szerint. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperes indítványára a foglalkozási megbetegedés, és fokozott expozíció, szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapítása, minősítése megítéléséhez a Pp. 300. §
(1)bekezdése alapján különleges szakértelemmel bíró szakértő alkalmazását rendelte el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VII.38.064/2020/
  1. A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: ... ... A felperes képviselője: dr. Harci-Kovács Kolos egyéni ügyvéd cím Az alperes: ... ... Az alperes képviselője: ... jogtanácsos Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 2 cím A per tárgya: közszolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 10.K.700.004/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Pécsi Törvényszék 10.K.700.004/2020/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 10.K.700.004/2020/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. április
  6. napján szolgálatellátás során az általa vezetett szolgálati motorkerékpárral, szabályosan közlekedve összeütközött az elsőbbségadási kötelezettséget figyelmen kívül hagyó, szabálytalanul közlekedő személygépkocsival. A felperes a baleset bekövetkezésében nem volt vétkes, az ütközés során 8 napon túl gyógyuló térdzúzódást és a lábszár egyes részein nyílt seb sérülést szenvedett. [2] Az alperes a felperes balesetét
  7. április
  8. napján kelt határozatával a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló
  9. évi XLIII. Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 3 törvény (régi Hszt.), valamint a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/
  10. (VIII.23.) BM-IM-TNM együttes rendelet alapján szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősítette. [3] A
  11. február 26-án kelt Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleménye a térd zúzódását, a lábszár egyéb részeinek nyílt sebét, haemarthros-t, átmeneti synovitis-t, elhízást, valamint a térdízület krónikus instabilitását állapította meg azzal, hogy a felperes üzemi baleseti munkaképesség-csökkenésének mértéke 16%-os, az össz-szervezeti munkaképességcsökkenés mértéke 20%-os, amely
  12. április
  13. napjától kezdődően véleményezhető. [4] Az alperes ...
  14. április 2-án kelt határozatával a felperes részére a régi Hszt.
  15. §
(1)bekezdése alapján havi 10.940 forint baleseti járadékot állapított meg. [5] A felperes
  1. év folyamán jelezte az alperes felé, hogy vélelmezi megbetegedésének szolgálati kötelmekkel való összefüggését. [6] Az alperes állományilletékes parancsnoka a felperes nevezett megbetegedésének szolgálati kötelmekkel való összefüggése tárgyában vizsgálat lefolytatását kezdeményezte, amelynek során a
  2. június
  3. napján kelt szakorvosi vélemény szerint a felperes foglalkozás-egészségügyi szempontból mozgásszervi betegsége, térd arthrosisa a korábbi 2002-ben elszenvedett balesetével és sérülésével összefügg. [7] A
  4. június
  5. napján kelt pszichológusi szakvélemény szerint a felperes foglalkozási megbetegedés gyanúját megalapozó pszichológiai állapotának szolgálati kötelmekkel való ok-okozati összefüggése kizárható. Az ..., mint munkavédelmi hatóság
  6. július
  7. napján kelt szakmai véleménye szerint a felperes mozgásszervi betegsége, térd arthrosisa a
  8. évben történt balesetére vezethető vissza, ezért azt szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősítette, azonban a felperes betegsége és szolgálati feladata közötti munkavédelmi szempontú összefüggést nem állapítottak meg. [8] A Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Elsőfokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (FÜV Bizottság)
  9. március
  10. napján szakvéleményben a felperes betegségeinek foglalkozási eredetét nem valószínűsítette. Figyelembe vette, hogy a felperes panaszai már
  11. május 30-án időszakos orvosi vizsgálat során rögzítésre kerültek. A felperesnél ekkor a chondromalatia krónikus betegség is felmerült, amely az előző hónapokban fejlődött ki. A FÜV I. fokú Bizottsága
  12. április hónapban történt baleseti sérüléssel kapcsolatban dokumentálta, hogy érdemi térdsérülés nem történt, térdzúzódáson és a lábszár nyílt sebén kívül, amelyek bőrfelszíni sérülések. A
  13. áprilisi hónapban elszenvedett balesetben továbbá szalagsérülés történt, amelyet műtétileg elláttak, ami nem krónikus ízületi elváltozást jelentett, hanem akut sérülést. Az elvégzett vizsgálatok során funkcionált eltérést nem észleltek, a felperesnek a betegségei a szolgálati kötelmekkel való egyértelmű ok-okozati összefüggése minden kétséget kizáróan nem volt megállapítható. Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 4 [9] A
  14. március
  15. napján kelt elsőfokú minősítő határozatban az alperes ... felperes betegségei vizsgálatával kapcsolatban megállapította, hogy a felperes betegsége szolgálati kötelmekkel nem összefüggő, a betegsége nem szolgálat ellátás során alakult ki és az nem a szolgálat ellátással összefüggő. Az elsőfokú határozat rögzítette az alapellátó orvos, a pszichológus megállapításait, továbbá azt, hogy a felperes betegsége és a szolgálati feladata közötti munkavédelmi szempontú összefüggés nem volt. Figyelembe vette az ...1 mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkavédelmi hatóság szakmai véleményét, és a FÜV Bizottság véleményét. [10] A felperes fellebbezése során eljárt ...2 a
  16. július
  17. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta a másodfokú FÜV Bizottság véleménye alapján, rögzítette azt is, hogy a felperes térd arthrosis mozgásszervi betegsége
  18. évben történt balesetre vezethető vissza, így az szolgálati kötelmekkel összefüggő. A felperes keresete és az alperes védirata [11] A felperes a minősítő határozattal szemben előterjesztett módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy a chondromalatia patelle (CHP) megbetegedése 90%-ban szolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedésnek minősül. [12] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt indoka fenntartásával. Az elsőfokú bíróság döntése [13] Az elsőfokú bíróság a .... számú határozatát a ... iktatószámú határozatára is kiterjedően megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes bal térdkalács ízületi kopása (Chondromalacia patellae, azaz CHP, BNO: M22.4) 90%-ban szolgálati kötelmekkel összefüggő megbetegedés. Hivatkozott a a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/
  19. (XII.30.) BM rendelet (BMr.) 28/A. §
(1),
(6)és
(7)bekezdésére, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  1. évi XLII. törvény (Hszt.)
  2. §-ában foglaltakra. [14] Az elsőfokú bíróság a felperes betegségeinek szolgálati kötelmekkel való összefüggését igazságügyi orvosszakértői kompetenciába tartozó kérdésnek tekintette, ezért a felperes indítványára igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki. A szakvélemény megállapította, hogy a felperes az üzemi balesettel kapcsolatban a bal térdrégió banálisabb bőrsérülésével és zúzódásával kísérten a bal térd teljes elülső keresztszalag szakadását szenvedte el, melyhez kezdetben a térdízület zsírcseppes bevérzése is társult, melyet kétszer kellett „lebocsátani”, majd a térd tartós duzzanata idült tokgyulladása és instibilitása igazolódott, amely végül – a konzervatív kezelések eredménytelensége okán – négy hónappal később keresztszalag pótló Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 5 műtétet indokolt. A felperesnél részleges hátulsó keresztszalag szakadása nem indokolt szalagpótlást. A műtét ellenére az elmúlt közel 18 év alatti térdízület krónikus instabilitása maradt fenn, amely instabilitás hosszú távon főszerepet játszott a térdízület alkotó képlete, többek között a porcok anatómiai viszonyokhoz képest történő eltérő terjedésében és hosszú távú panaszok kialakulásához vezetett. A szakértő ily módon a térdízületet alkotó porcfelszínek kopásában kizárólagos szereppel bíró, az elmúlt években konzekvensen megjelenő szükséges rehabilitációs kezelések hátterében álló diagnózist és állapotot rögzített. A felperesnél ma észlelhető szintén fennálló, az előzőktől független kórkép a bal térdkalács ízületi kopás (CHP) hátterében a térdízület krónikus instabilitása állapotrosszabbító hatásukkal részoki tényezőként releváns szerepet játszanak, azaz kötelmekkel összefüggőek. A szakvélemény szerint maga a térdkalács ízületi kopás nem az üzemi baleset közvetlen következménye, hiszen a 2001-es korábbi leleten a diagnózis már szerepel. A szakvélemény e kórkép megindulását a korábbi, feltehetően nem is a
  3. májusi baleseti folyamat következményeként, hanem egy már korábban megindult degeneratív sorsszerű folyamatként rögzítette, melynek kezdeti stádiumát észlelték
  4. májusában. Ennek súlyosbodásában is a mai előre haladottabb kórkép fennálltában azonban a 18 éve fennálló térdízület instabilitás oki szerepe releváns. A baleset után kialakult évtizedes térd instabilitás állapotsúlyosbító összhatása fennáll, így részben a baleseti okkal is magyarázható a mai státusza a térdkalács ízületnek. [15] Az elsőfokú bíróság a szakvéleményt a felek nyilatkozataira is figyelemmel aggálytalannak találta, ezért azt ítélete alapjául elfogadta és a térdkalács ízületi kopás kötelmekkel összefüggő részoki összefüggését túlnyomórészt, azaz 90%-ban állapította meg. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete eltér a Kúria Mfv.III.10.697/2015/
  5. számú határozatától, annak [19] és [24] bekezdései kapcsán hivatkozott a BMr. 28/A. §-a, a Kp.
  6. §
(1)bekezdése, továbbá a Pp. 279. §
(1)bekezdése bíróság általi megsértésére. [17] Az alperes hivatkozott arra, hogy jogerős ítélet [20] bekezdésében rögzített megállapítása iratellenes, az idézett megállapítást az alperes nem a ...2, hanem az ...1 mint illetékességgel és hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatóság álláspontjaként rögzítette, amit az elsőfokú bíróság tévesen a másodfokú minősítő szerv álláspontjaként írt le tényállásában. [18] Az elsőfokú bíróság a BMr. 28/A. §
(7)bekezdése rendelkezései figyelmen kívül hagyásával hozta meg döntését és nem adta indokát annak, hogy a minősítés során figyelembe veendő munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelő, alapellátó orvos, valamint a pszichológus, továbbá a FÜV Bizottság véleménye és az általa kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye között fennálló ellentmondást hogyan oldotta fel, valamint az ítélet rendelkező részében megjelölt betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 6 megállapításán túl nem döntött arról, hogy a betegség a szolgálat ellátás során vagy azzal összefüggésben keletkezett-e. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozott, a bíróság a felperes személyes meghallgatása, a felek által csatolt iratok tartalma, valamint ... igazságügyi orvosszakértő szakértői véleménye alapján lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján helyesen állapította meg a térdkalács ízületi kopás megbetegedés 90%-os túlnyomórészi összefüggését a szolgálati kötelmekkel. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a ... határozatában foglaltakat, az alperes által kifogásolt tényállási megállapítás a helyettes államtitkárság saját megállapításaként értékelendő. Az elsőfokú bíróság a BMr. 28/A. §
(7)bekezdései megtartásával járt el. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [21] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között eljárva azt vizsgálta, hogy a felperes által megjelölt BMr. 28/A. §-ában, foglalt jogszabálysértés fennállt-e, valamint a jogerős ítélet a Kúria közzétett Mfv.III.10.697/2015/6. számú határozatától jogkérdésben eltért-e, továbbá, hogy a jogerős ítélet sérti-e a Kp. 78. §
(1)bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016évi CXXX. törvény (Pp.) 279. §
(1)bekezdése rendelkezéseit. [22] A Kúria korábban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. §
(2)bekezdése értelmezése körében több határozatában rögzítette, hogy a felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, amelynek egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját kifejti vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. A tartalmi elemek hiánya vagy fogyatékossága esetén ugyanis a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3., 4. pont, Mfv.III.10.650/2015/4., Mfv.III.10.164/2013/2., Mfv.III.10.160/2013/2.]. A Kúria iránymutatása a jelen eljárásban is irányadó. Az alperes felülvizsgálati kérelme részben nem felel meg a fenti követelménynek, mert nem tartalmazza a megjelölt Kp. 78. §
(1)bekezdés és a Pp. 279. §
(1)bekezdése kapcsán a jogszabálysértésekkel összefüggő indoklást, ezért a Kúria mellőzte ezek vizsgálatát. Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 7 [23] Mindenek előtt a Kúria kiemeli, hogy az elsőfokú ítéleti tényállás ([20] bekezdés) megfogalmazása félreérthető, azonban a
  1. július 24-én kelt másodfokú minősítő határozatból megállapítható, hogy amint arra az alperes helyesen hivatkozott a [20] pontban rögzített állítás nem a ...2, mint másodfokú minősítő szervtől származik, hanem az alperes azt az ...1 mint munkavédelmi hatóság megállapításából idézte határozatában. A fenti iratellenes megállapítás azonban nem teszi a jogerős ítéletet jogszabálysértővé, a Kúria a jogerős ítélet tényállását pontosítja a következők szerint: A másodfokú minősítő határozatban rögzítésre került az ...1 mint illetékességgel és hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatóság megállapítása, mely szerint a felperes mozgásszervi betegsége (térdarthrosisa) a
  2. évben történt balesetre vezethető vissza, így azt a munkavédelmi hatóság szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősítette. [24] Az alperes érvelése szerint az elsőfokú bíróság a BMr. 28/A.§
(7)bekezdés kógens rendelkezése figyelmen kívül hagyásával a perben kirendelt orvosszakértői vélemény alapján hozta meg ítéletét, nem oldotta fel az orvosszakmai vélemények között fennálló ellentmondásokat, és nem döntött ítélete rendelkező részében arról, hogy a betegség szolgálatellátás során vagy azzal összefüggésben keletkezett-e. [25] A Hszt. 257.§-a és a BMr. 28/A.§
(7)bekezdés alapján az állományilletékes parancsnok a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós esetek szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő minősítését a munkavédelmi hatóság, a munkavédelmi felügyelő, az alapellátó orvos, valamint a pszichológus által elkészített és összeállított kivizsgálási dokumentáció, valamint a FÜV Bizottság véleménye alapján végezte el. A foglalkozási megbetegedés, és fokozott expozíció, szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez első fokon az illetékes I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (FÜV Bizottság), másodfokon a II. fokú FÜV Bizottság véleménye szükséges. A Hszt 257.§
(4)bekezdése alapján a minősítő határozat ellen a hivatásos állomány tagja a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a miniszter által meghatározott szervhez fellebbezéssel élhet. Az
(5)bekezdés alapján a fellebbezést a miniszter által meghatározott szerv harminc napon belül bírálja el. E határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú eljárásban hozott határozattal szemben a bírósághoz keresetlevelet lehet benyújtani. [26] A Kúria kiemeli, hogy a betegség szolgálati kötelmekkel összefüggése megállapítása során lefolytatott vizsgálat, és a BMr. 28/A.§-ban foglalt eljárás szabályozása nem a bíróságra, hanem az állományilletékes parancsnokra, mint elsőfokú és a másodfokú minősítő szervre tartalmaz kógens rendelkezéseket. A Hszt. 257.§
(5)bekezdése biztosítja a közigazgatási per útján a lefolytatott eljárás és a meghozott minősítő határozat felülvizsgálatának lehetőségét a Kp. szabályai szerint. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperes indítványára a foglalkozási megbetegedés, és fokozott expozíció, szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapítása, minősítése megítéléséhez a Pp. 300. §
(1)bekezdése alapján különleges szakértelemmel bíró szakértő alkalmazását rendelte el. [27] Az elsőfokú eljárásban a Pp.316. §
(1)bekezdése szerinti szakvélemény aggályossága nem merült fel, arra a szakvélemény kiegészítését követően az alperes sem hivatkozott, ezért a felek által elfogadott szakvéleményt az elsőfokú bíróság helyesen a bizonyítékok körében értékelte és ennek ítéletében indokát is kifejtette. A Kúria Mfv.III.10.697/2015/
  1. számú Kúria VII.Kfv.38.064/2020/5 8 határozata eltérő tényállása és jogszabályi háttere miatt, ügyazonosság hiányában a jelen jogvita eldöntésében nem alkalmazható. Az említett esetben a külföldi szolgálatra jelentkező felperesnél megállapított betegség (verőeres vérrögösödés és embólia) kapcsán jogszabály mondta ki a katonai kötelmekkel összefüggés el nem ismerhetőségét, ezért szakvélemény beszerzése szükségtelen volt. [28] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – a fenti tényállásbeli pontosítással a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta. Záró rész [29] Az alperes a Kp. 35. §-a alapján alkalmazandó a Pp. 83. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdés, valamint a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján köteles a felperes költségfelszámítással érvényesített, a felülvizsgálati ellenkérelemmel összefüggésben felmerülő 20.000 Ft +áfa eljárási költségét megfizetni. [30] Az alperes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a le nem rótt 50.§
(1)bekezdése alapján számított 50.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján az állam viseli. [31] Az ítélet ellen további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.