← Magyarország

Kf.700305/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.305/2024/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr-Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Eszter Anita kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 5.K.700.123/2024/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes helység1 Rendőrkapitányságának állományában a helység2, helység3, helység4 településekre kiterjedő működési körzetben körzeti megbízott beosztásban teljesít szolgálatot. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.305/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] 2 A felperes a
  4. december
  5. napjától
  6. november
  7. napjáig terjedő időszakban rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetében és a körzetén kívül is járőrszolgálatot, elővezetéseket, különböző (különösen közlekedési) rendőri akciókat, migrációs és karanténellenőrzéseket, határszolgálatot. A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes a törvényes határidőben előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  8. december
  9. napjától
  10. november
  11. napjáig terjedő időszakra járó 1.043.568 forint megbízási díj és ennek
  12. június
  13. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére. Keresetének jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  14. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára alapította. A keresetleveléhez F/4. szám alatt mellékelt kimutatásában szolgálati napokra lebontva megjelölte, hogy mely napokon látott el a körzeti megbízotti beosztása mellett, a működési körzetén belül nem körzeti megbízotti, illetve a működési körzetén kívül szolgálati feladatokat. A megbízási díj mértékét havonta az illetményalap 75%-os mértékében, havonta bruttó 28.988 forint összegben kívánta érvényesíteni arra hivatkozva, hogy több különböző beosztás feladatait látta el, amelyek a szolgálatteljesítési ideje jelentős részét tették ki. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes vonatkozásában a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn, mert a felperes a körzeti megbízotti körzetéből elvonható volt, az elvonás nem eredményezett az adott szolgálatban töltött munkaórák felénél nagyobb mértékben más beosztáshoz tartozó feladatellátást. A felperes a körzetén kívüli járőr jellegű szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett hajtotta végre, egyebekben pedig körzeti megbízottként a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenységet volt köteles végezni. Az összegszerűséget illetően az illetményalap 50%-os mértékét meghaladó részében vitatta a keresetet azzal az indokkal, hogy a körzeti megbízotti feladatoktól való elvonás többségét a Tevékenység-irányítási Központtól származó ún. TIK-küldések tették ki, melyek egyszeri, a szolgálati idő elenyésző hányadát igénylő feladatok voltak. Az elsőfokú bíróság az alperest a keresettel egyezően 1.043.568 forint és ennek
  1. június
  2. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 52.178 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában ismertette a Győri Törvényszék mintaperben hozott 5.K.701.208/2022/
  3. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.436/2023/
  4. számú ítéletével helybenhagyott döntését, rámutatva, hogy a jelen pert a jogi és ténybeli egyezőség folytán a mintaper eredménye alapján bírálta el. Az irányadó kúriai határozatok (Kfv.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.525/2021/3.) alapján rögzítette, hogy a felperest a megbízási díj akkor illeti meg, ha a kinevezés szerinti beosztásához nem kapcsolódó feladatkört többletfeladatként látta el. Jelentősége így annak a kérdésnek van, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelhető és külön ellentételezésre, megbízási díjra jogosít. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a felperes szolgálati beosztásához a fenti jogszabályi rendelkezések értelmében az általa ellátott működési körzeten kívüli járőr és egyéb feladatok elvégzése nem tartozik, a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A felperes e Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.305/2024/5 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] 3 feladatokat az eredeti szolgálati beosztása mellett végezte, az alól nem mentesítették. A munkáltatónak az a joga, hogy a felperest a beosztásához tartozó feladatok ellátása mellett más feladat elvégzésére utasíthatja, a felperes díjazásra való jogosultságát nem sértheti, a felperes a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja,
(5)bekezdése alapján így megbízási díjra jogosult. Arra is figyelemmel, hogy a rendszeres többletfeladat-ellátás a felek egyező előadása szerint a felperes napi szolgálatteljesítési ideje közel felét érintette és a körzeti megbízotti feladatai háttérbe szorultak, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékében meghatározott megbízási díj iránti igényt az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Elsődleges fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagos fellebbezési kérelmében elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a marasztalási összeg 695.700 forintra történő leszállítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját, 71.§
(5)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BM rendelet) 35.§
(6)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/2015. BM rendelet) 10.§
(2)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében meghatározott megbízás a felperes esetében nem állhat fenn, mert a járőr jellegű szolgálati feladatokat a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett és nem mellett végezte. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által ellátott feladat mértékével arányban nem állóan határozta meg a megbízási díj mértékét, figyelmen kívül hagyta, hogy a mindazokban az esetekben, amikor a felperest más feladatra „elvonták”, a munkaköri feladatainak teljesítésében akadályoztatva volt, ténylegesen többletszolgálatot nem teljesített, az alacsonyabb beosztáshoz kötődő feladatokhoz kisebb fokú felelősség társult, így a felperes legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díjra lehet jogosult. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Rámutatott, hogy az alperes a jogi álláspontjának kifejtését elmulasztotta, így a fellebbezés hiányos. A jogszabályi minimumnál magasabb összegű megbízási díjat indokolttá teszi, hogy a több különböző típusú, időben is jelentős terjedelmű feladatok ellátása ténylegesen komoly többletterhet jelentett számára, ezek mellett saját feladatait csak nehézséggel tudta ellátni. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. Az alperes a teljes megváltoztatás iránti fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját és
(5)bekezdését jelölte meg jogszabálysértésként, ezért a másodfokú bíróság elsődlegesen az erre vonatkozó fellebbezési hivatkozásokat vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(2)bekezdésének rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.305/2024/5 [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] 4 szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy a felperesnek a per tárgyává tett tevékenysége a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkörbe tartozott, kizárólag arra hivatkozott, hogy e tevékenységeket a felperes a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, és nem mellette végezte. A Kúria következetes, és az elsőfokú bíróság által helyesen követett gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. Ebből pedig az következik, hogy mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. Nem sértette meg az elsőfokú bíróság a 31/2015. BM rendelet 35.§
(6)bekezdését, és a 33/2015. BM rendelet 10.§
(2)bekezdését sem. Az alperes a fenti jogszabályi rendelkezések között fellelhető mérlegelési szempontok (a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása, a feladat ellátására beosztottak száma) közül a többletteher hiányára, az alacsonyabb beosztáshoz kötődő kisebb fokú felelősségre vezette vissza a megbízási díj aránytalanságát. A többletfeladatok rendszeres felmerülése folytán azonban a másodfokú bíróság sem osztotta az alperes többletterhelést tagadó álláspontját, a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alóli felmentés hiánya folytán nem értett egyet azzal sem, hogy a felperest terhelő felelősség számottevően csökkent volna. Mindezekre figyelemmel a minimális mértékhez közelítő megbízási díj leszállítását nem találta indokoltnak. A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával határozta meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. január
  2. Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.305/2024/5 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.