A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.38.055/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Balás Ügyvédi Iroda Dr. Balás Ákos Péter ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (1027 Budapest, Frankel Leó út 42–44.) Az alperes képviselője: Dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Pécsi Törvényszék
- október 22-én kelt, 2.K.700.868/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes a vele szemben erdővédelmi bírságot megállapító hatósági döntés ellen benyújtott keresetét a Pécsi Törvényszék
- október 22-én kelt 2.K.700.868/2020/
- számú ítéletével elutasította, ezen ítélet ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- Kúria II.Kfv.38.055/2020/2 2 évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [2] A felperes felülvizsgálati kérelme szerint az alperesi döntés sérti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.)
- §-át,
- §
- pontját, 12/A. §-át; a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló
- évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
- §
(1)bekezdés a) pontját, valamint az Alaptörvény
- cikkét. [3] A felperes a Kp.
- §
(1)bekezdés aa) pontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását fenti jogszabálysértésekre hivatkozva. [4] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [5] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [7] A Kúria megítélése szerint a felülvizsgálati kérelemben a felperes valójában önmagában az eljárt bíróság általa kedvezőtlennek vélt jogértelmezését vitatja. Felülvizsgálati kérelmében továbbra is arra hivatkozik, hogy az erdővédelmi bírságot megalapozó jogellenes tevékenysége miatt objektív felelősség nem terhelte, valamint, hogy őstermelői minőségére is tekintettel a hatóság vele szemben nem megfelelő szankciót alkalmazott. [8] A Kúria megjegyzi, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet pedig akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Jelen ügyben a Kúria az elsőfokú bíróság jogértelmezését illetően sem az Kúria II.Kfv.38.055/2020/2 3 egységes joggyakorlat sérelmét, sem a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességét nem állapította meg. [9] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott tehát, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [11] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit bíró