Bfv.911/2023/27 – Kúria

(1)bekezdés és

(2)bekezdés b) pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával a szabadságvesztés büntetés legkisebb mértékénél – ami jelen ügyben 5 év lenne – kisebb mértékű, 4 év büntetés kiszabására. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.911/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. november
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Első fok: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 6.B.574/2016/41., ítélet, tárgyalás,
4. január
5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 20.Bf.7621/2020/26., ítélet, tanácsülés,
6. szeptember
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: Rendelkező rész a terhelt javára hatályon kívül helyezésre Kúria 3.Bfv.911/2023/27-III. 2 A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség, valamint a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.7621/2020/
8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 22.860 (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
9. január 29-én kihirdetett 6.B.574/2016/
10. számú ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk.
11. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(6)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év pénz kezelésével járó foglalkozástól eltiltásra és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint a bűnjelekről, a polgári jogi igényről és az illetékfizetési kötelezettségről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
2. szeptember
3. napján meghozott 20.Bf.7621/2020/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A terhelt cselekményeit folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének [Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont,

(6)bekezdés b) pont] és 7 rendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §) minősítette. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 évre enyhítette. A terheltet pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységet folytató intézménynél végzett tevékenységtől tiltotta el. Akként rendelkezett, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 17.500.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. Kúria 3.Bfv.911/2023/27-III. 3 [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt és a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A terhelt a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, míg a Legfőbb Ügyészség a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással hatályon kívül helyezés és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] A terhelt kifogásolta, hogy a nyomozás során a tanút nem vonták be sértettként az eljárásba, valamint, hogy az elkövetési értéket úgy állapították meg, hogy a büntetőügynek nincs sértettje. Ezért az elsőfokú ítélet teljes megalapozatlanságban szenved. [5] Kifejtette, hogy amennyiben az alapügyben eljárt bíróságok a sértettet nem tudják egyértelműen meghatározni, akkor a terhére rótt csalás elkövetési magatartása, a más tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása sem állapítható meg, hiányzik a csalás egyik törvényi tényállási eleme. [6] A jogtalan haszonszerzési célzatra is tévesen következtetett a bíróság, mivel a kötvények mindvégig a megbízó számláján, azaz annak birtokában voltak. [7] Sérelmezte a bizonyítási indítványainak az elutasítását, továbbá azt, hogy azért nem fogadta el a bíróság a vallomását, mert nem tudta alátámasztani, azonban ez a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti. [8] Álláspontja szerint a cselekménye akkor minősült volna sikkasztásnak, ha a Bank Zrt. tulajdonában álló és rábízott céges autóval, a tankolókártyával vagy a céges számítógéppel élt volna vissza. Mivel senki nem jelezte, hogy kár érte volna, a 17,5 millió forint vagyonelkobzás törvénysértő rendelkezés. [9] Továbbá előadta, hogy a másodfokú ítélet rendelkező része a vele szemben kiszabott büntetés tartamát 5 évben, míg az ítélet indokolása 4 évben határozza meg. E vonatkozásban a másodfokú ítélet kijavítását indítványozta. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.964/2023/2. szám alatt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti okból, a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjában írt eljárási szabálysértés miatt. [11] A BF.964/2023/

1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaposnak tartotta. [12] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi minősítését megváltoztatta, és az enyhítésre irányuló fellebezésnek helyt adva, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést a rendelkező rész szerint 5 évre enyhítette. [13] A másodfokú bíróság a terhelttel szemben kiszabott büntetés enyhítésének indokait az ítélet indokolásának [111] bekezdésében részletezte rögzítve azt, hogy a terhelt esetében a Btk.
2. §

(2)bekezdés b) pontjának alkalmazása indokolt, amely alapján a kiszabott büntetés tartama 4 év. [14] A másodfokú ítélet rendelkező részében megjelölt, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés 5 év, és ezzel szemben, az ítélet indokolásában megjelölt 4 év olyan, egymással ellentétes megállapítás, amely egymást nyilvánvalóan kizárja, és nem állapítható meg, hogy ezek közül a másodfokú bíróságnak melyik a ténylegesen elfoglalt álláspontja. [15] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.7621/2020/

1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására. [16] A terhelt védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében csatlakozott a terhelt indítványában foglaltakhoz, illetve a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványában Kúria 3.Bfv.911/2023/27-III. 4 foglaltakkal egyetértve, kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. III. [17] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos, míg a terhelt felülvizsgálati indítványa részben alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
2. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A Be.
4. §

(5)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a

(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [20] A terhelt terhére kizárólag az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül [Be. 652. §

(3)bekezdés]. [21] Azonban az eljárási szabálysértés [Be. 649. §

(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya (1/

1. BJE). [22] Következésképpen az is közömbös, hogy az ekkénti indítványt akár az előterjesztője, akár a felülvizsgálattal érintett a terhelt javára vagy terhére irányulónak tekinti. A Be. nem ad lehetőséget sem a jogerő előtt, sem a jogerőt követően a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések valós, lehetséges kihatásának mérlegelésére, az ugyanis az abszolút ok relativizálása lenne (1/
2. BJE V. pont). [23] Ekként a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos. [24] Kétségtelen, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa anyagi jogi felülvizsgálati okot is megjelölt, azonban a Kúria elsőként a felülvizsgálati indítványokban hivatkozott feltétlen eljárási szabálysértés meglétét vizsgálta. [25] A Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [26] A jelenleg hatályos Be. – eltérve az

1. évi XIX. törvény (korábbi Be.) rendelkezéseitől – az indokolási kötelezettséggel összefüggésben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésként már csupán e szabályt tartalmazza. [27] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat a következőkre. [28] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be.
2. §

(2)bekezdés d) pont]. [29] Az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdés második fordulata kimondja, hogy „A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”. Kúria 3.Bfv.911/2023/27-III. 5 [30] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 13. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság határozatát – ha a törvény kivételt nem tesz – indokolni köteles. [31] A rendelkező rész és az indokolás közti ellentét az ítéletnek azért semmisségre vezető hibája, mert ezen ellentmondás esetében nem állapítható meg, hogy a bíróság valójában milyen döntést hozott, azaz jelen ügyben, hogy a terhelttel szemben milyen mértékű szabadságvesztés büntetésről kívánt határozni. [32] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében, vagyis az úgynevezett főkérdésekben kell ellentétnek fennállnia a határozat indokolása és a rendelkező rész között (BH 2019.196.). A főkérdésben való ellentétnek az a lényege, hogy nem dönthető el a bíróság akarata. [33] A Be. 451. §

(1)bekezdése szerint a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. Az

(5)bekezdés értelmében az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [34] A Be. 561. §

(3)bekezdés f) pontja alapján az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza a határozat egyéb rendelkezéseinek indokolását az alkalmazott jogszabályok megjelölésével. [35] Az iratokból kitűnően az alábbiak állapíthatók meg: – A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az ítéletében a terhelttel szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 évre enyhítette (Fővárosi Törvényszék 20.Bf.7621/2020/26. számú ítélet rendelkező része, első oldal ötödik bekezdés). – A fenti jogerős ítélet indokolása szerint a törvényszék lehetőséget látott a törvénnyel első alkalommal összeütközésbe kerülő terhelt büntetésének a Btk. 82. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés b) pontjában írtak alkalmazásával történő enyhítésére, ezért azt a törvényi büntetési tételkeret alsó határa alatti tartamra, 4 évre mérsékelte {Fővárosi Törvényszék 20.Bf.7621/2020/

1. számú ítélet [111] bekezdés utolsó mondata}. [36] Ily módon a megtámadott határozatból a büntetés mértéke nem állapítható meg, azaz, hogy a terhelttel szemben 5 év vagy 4 év tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabására került-e sor. [37] Ez a helyzet értelemszerűen azt eredményezte, hogy a másodfokú döntés megváltoztató rendelkezése a büntetéskiszabásra vonatkozóan nyilvánvalóan ellentétben áll a másodfokú ítélet indokolásában írt azon érveléssel, hogy a másodfokú bíróság lehetőséget látott a Btk.
2. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés b) pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával a szabadságvesztés büntetés legkisebb mértékénél – ami jelen ügyben 5 év lenne – kisebb mértékű, 4 év büntetés kiszabására. [38] A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megállapítása folytán a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványában hivatkozott anyagi jogi okból a felülvizsgálatot értelemszerűen nem végezhette el. [39] Ekként a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti okból, a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. A bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §

(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. Kúria 3.Bfv.911/2023/27-III. 6 IV. [40] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 628. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. november
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A Kúria Bfv.III.911/2023/
3. számú határozata
4. november
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. november
7. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző