← Magyarország

Kfv.35369/2022/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése során nem a kitöltési útmutató, hanem az alkalmazandó jogszabályok rendelkezései alapján kell a hatóságnak eljárnia, határozati rendelkezéseit pedig a jogszabályokhoz kapcsolódó jogi indokolással kell alátámasztania. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.35.369/2022/

  1. Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Varga István ügyvéd (cím2) Az alperes: Magyar Államkincstár (cím3) Az alperes képviselője: dr. Palkó Lajos kamarai jogtanácsos A per tárgya: támogatási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék
  2. július
  3. napján kelt 9.K.700.564/2022/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 9.K.700.564/2022/
  5. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes 4328749860 iktatószámú határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedően – megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú hatóság az államháztartásról szóló
  6. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  7. §-a és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  8. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében
  9. szeptember
  10. és
  11. november
  12. napja között felülvizsgálta a felperes központi költségvetésből származó támogatásai
  13. évi elszámolásának megalapozottságát, felhasználása jogszerűségét, amely kiterjedt az elszámolásban szereplő támogatások meghatározott körének helyszíni ellenőrzésére is. [2] Az ellenőrzés - helyszíni ellenőrzés és dokumentum alapú felülvizsgálat eredményeként a helyszíni ellenőrzés eltérés megállapításával zárult (BÉK-ÁHI/828-8/
  14. számú helyszíni jegyzőkönyv), míg a dokumentum alapú felülvizsgálat (BÉK-ÁHI/1953/
  15. számú jegyzőkönyv) eltérés megállapítása nélkül zárult. [3] A vizsgált elszámolás tekintetében az ellenőrzés a felperes által elszámolt és az elsőfokú hatóság által megállapított mutatószám, felhasználás között eltérés megállapításával zárult, az elsőfokú hatóság ezért hatósági eljárást indított hivatalból, majd annak eredményeként a BÉK-ÁHI/192-8/2021-es számú határozatában a felperes terhére
  16. évre vonatkozóan mindösszesen 3.108.000 Ft visszafizetési kötelezettséget, továbbá kamatfizetési kötelezettséget állapított meg. [4] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
  17. március
  18. napján kelt, ÖNKFO/93-2/
  19. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, a felperes terhére pedig
  20. évre vonatkozóan összesen 3.108.000 Ft, a központi költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett támogatás miatti visszafizetési kötelezettséget állapított meg. Rendelkezett továbbá a jogosulatlanul igénybe vett összeg utáni kamatfizetési kötelezettségről a támogatások jogosulatlanul igénybe vett összege után. [5] A határozat indokolása szerint az elsőfokú hatóság által megállapított visszafizetési kötelezettség előírására azért került sor, mert a felperes elszámolása, az abban foglalt adatok nem felelnek meg Magyarország
  21. évi központi költségvetéséről szóló
  22. évi LXXI. törvényben (a továbbiakban:
  23. évi Kvtv.) és a kitöltési útmutatóban leírtaknak. A beszámoló űrlapjait illetően a 11/D. űrlap
  24. és
  25. sorai között a felperes általi átcsoportosításból adódik a visszafizetési kötelezettség, amelynek lehetőségét a vonatkozó jogszabály nem írja elő. [6] A határozat idézi a beszámoló kitöltési útmutatóját, amelynek előírásait a konkrét problémára alkalmazva látható, hogy a beszámoló 11/D. űrlap
  26. sorában a szakmai dolgozók, a
  27. sorában pedig kizárólag a nem szakmai dolgozók személyi juttatásait és annak közterheit (beleértve az intézményvezetőhöz kapcsolódó személyi juttatásokat és annak közterheit) lehet szerepeltetni. Ennek okán a
  28. sorban szereplő 9.630.845 Ft helyett 4.929.765 Ft összegű kiadás fogadható el. [7] Tekintettel arra, hogy a térítési díjakból származó bevétel (11/D. űrlap
  29. sor: 30.779.955 Ft) meghaladja az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók személyi juttatásai és annak közterhei (11/D űrlap
  30. sor: 4.929.765 Ft) és a dologi és egyéb működési kiadások (11/D. űrlap
  31. sor: 24.357.110 Ft) együttes összegét (29.286.875 Ft), így az intézményüzemeltetési támogatás összege (3.108.000 Ft) a
  32. évi Kvtv.
  33. m. III.
  34. b. pontjára, valamint a kitöltési útmutatóban foglaltakra tekintettel nem került felhasználásra. Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 3 [8] Leszögezte, hogy megítélése szerint a kitöltési útmutatótól nem várható el, hogy minden egyes esetre előre reflektálva, tiltásokat alkalmazzon. Ebből kifolyólag a kitöltési útmutatóban rögzítettek figyelembevételével, az ott megfogalmazottak szerint kell eljárni a beszámoló elkészítésekor. [9] A tényleges felhasználás eltérése 3.108.000 Ft, amely a felperes részéről ezen a jogcímen jogtalanul igénybe vett összeg, amelyre tekintettel a felperest visszafizetési kötelezettség terheli. Mindezek okán a felperes fellebbezésében előadott indokokat nem fogadta el, az elsőfokú hatóság határozatában tett megállapításaival egyetértett. [10] Utalt továbbá az Áht. 60/A. §

(1)d) pontjára és a kamatfizetési kötelezettség számítási módját is bemutatta. A kereset és a védirat [11] A felperes keresetében az alperes határozatának a megsemmisítését kérte. [12] Kifejtette, hogy a kitöltési útmutató nem tartalmazza a III. a. és a III. b. jogcímek közötti átcsoportosítás lehetőségét, viszont nincs olyan korlátozó szabály sem az útmutatóban, ami ezt tiltaná. Nincs eltérés a törvény és a kitöltési útmutató között, csupán a kitöltési útmutató nem tartalmazza az átcsoportosítás lehetőségét, amelyet már 2016-ban közölt az alperessel, de arra megoldás nem született. Megsértette az alperes az indokolási kötelezettségét is, mivel csak a beszámoló kitöltési útmutatóját idézte, a 2020. évi Kvtv. vonatkozó rendelkezéseire nem tért ki, ez pedig ellentétes az Alaptörvény 24. cikk
(1)bekezdéséből is levezethető az Ákr. 81. §
(1)bekezdésében foglalt alperesi kötelezettséggel. Az alperes megsértette továbbá a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát azzal, hogy nem tett eleget együttműködési kötelezettségének. [13] Az alperes védiratában elsődlegesen a felperes keresetének hatáskör hiányában történő visszautasítását, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolásában idézte a
  1. évi Kvtv. vonatkozó rendelkezéseit, illetve a kitöltési útmutatót. Rögzítette, hogy helyesen állapította meg az alperes, hogy a negyedik sorban szereplő 9.630.845 Ft helyett csak 4.929.765 Ft összegű kiadás fogadható el. Mivel a térítési díjakból származó bevétel meghaladja az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók személyi juttatásai és annak közterhei együttes összegét, így az intézmény-üzemeltetési támogatás összege a
  2. évi Kvtv.
  3. m. III. 4.b pontjára, valamint a kitöltési útmutatóban foglaltakra tekintettel nem került felhasználásra. [15] Osztotta az alperes álláspontját, amely szerint a kitöltési útmutatótól nem várható el, hogy minden egyes esetre előre reflektálva tiltásokat alkalmazzon, ezért a kitöltési útmutatóban rögzítettek figyelembevételével, az ott megfogalmazottak szerint kell eljárni a beszámoló elkészítésekor. Utalt a Kúria Kfv.IV.35.676/2014/
  4. számú döntésére. A Kúria egyértelműen rögzíti a támogatási ügyben folytatott gyakorlata értelmében, hogy a kötött Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 4 felhasználású normatíva-felhasználáshoz kapcsolódó törvényi és egyéb jogszabályi előírások nem lehetnek diszpozitív jellegűek. A kógenciát az indokolja, hogy minden esetben transzparens módon követhető kell legyen a költségvetési forrás intézményi útja (Kfv.IV.35.523/2019., Kfv.IV.35.762/2012., Kfv.IV.35.394/2013.). Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy a támogatási jogviszony kötelezetti oldalán a fenntartó – és a támogató szolgálatok – a működési engedélyben foglalt tevékenységére használja fel a normatívát. A jogszerű működés szükséges feltétele az is, hogy a költségvetési források felhasználása utólag egyértelműen követhető kell legyen. [16] A
  5. évi Kvtv.
  6. számú melléklete egyértelműen meghatározza a támogatások jogcímeit. Az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutató ezen jogcímekkel van összefüggésben, azzal - a felperesi állítással szemben - összhangban áll. A 11/D űrlap harmadik sorában egyértelműen csak a szakmai dolgozók, a negyedik sorában pedig kizárólag a nem szakmai dolgozók személyi juttatásait és annak közterheit lehet szerepeltetni. A felperes által végrehajtott átcsoportosítást a
  7. évi Kvtv.
  8. melléklet kiegészítő szabályok
  9. ne) pontja lehetővé teszik, azonban figyelembe kell venni a kitöltési útmutatóban foglaltakat. Mindebből következően a felperes visszafizetési kötelezettsége a 11/D űrlap harmadik és negyedik sorai között a felperes általi, a jogszabály által nem megengedett átcsoportosításból adódik. Nem fogadta el azt a felperesi érvelést, amely szerint nincs olyan korlátozó szabály sem a jogszabályban sem az útmutatóban, ami ezt tiltaná. A Kúria hivatkozott döntése alapján megállapítható, hogy mind a Kvtv. és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutatók kógens rendelkezések, amelytől eltérés csak akkor lehetséges, hogy ha a jogszabály ezt kifejezetten megengedi, azonban ilyen jogszabályt a felperes keresetében megjelölni nem tudott. [17] A
  10. évi Kvtv.
  11. mellékletének
  12. ne) pontja helyes értelmezése szerint a támogatási összeg átcsoportosítása kapcsán csak a
  13. évi Kvtv.
  14. mellékletének
  15. ne) pontjában részletezett kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. Ehhez igazodik a kitöltési útmutató is. Amennyiben a
  16. évi Kvtv. egyéb átcsoportosítást is lehetővé kívánt volna tenni, akkor erre rendelkezést tartalmazott volna azzal, hogy a kitöltési útmutató tartalmazná az erre vonatkozó rendelkezéseket is. A kitöltési útmutató nem jogszabály, azonban az szorosan kapcsolódik a
  17. évi Kvtv., mint jogszabály rendelkezéseihez. A kitöltés során a
  18. évi Kvtv. szabályai alkalmazandók. Alaptalan az indokolási kötelezettség megsértésére történő felperesi hivatkozás is, mivel az alperesi határozat hivatkozik a
  19. évi Kvtv.-re és a kitöltési útmutatóra is, valamint az Áht. 60/A. §
(1)bekezdés
  1. d)pontjára. A döntés indokai a határozatból nyomon követhetők. [18] A tisztességes eljárás és együttműködési kötelezettség megsértésére vonatkozó felperesi álláspont is alaptalan, mert az, hogy az alperes a felperes álláspontja szerint ígéretet tett az általa felismert hiba orvoslására, de ez 2016 óta nem történt meg, nem képezi jelen közigazgatási per tárgyát. A felperes keresetében elismerte ugyanakkor azt a tényt, hogy jelen esetben nincs eltérés a törvény és a kitöltési útmutató között. A kitöltési útmutató csupán nem tartalmazza az átcsoportosítását lehetőségét. A kitöltési útmutató a jogszabállyal összhangban kógens módon határozza meg az adatlapok kitöltését, az átcsoportosítási lehetőségeket, tiltásokat nem kell tartalmaznia, azokat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 5 kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria az alperes határozatát semmisítse meg. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a 2020. évi Kvtv. 2. számú mellékletének 5.
  2. ne)pontját, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §-át,
  3. §
(1)bekezdését, a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdését, valamint az Alaptörvény T. cikk
(1)bekezdését. [20] Kifejtette, hogy mind az alperesi hatóság, mind az elsőfokú bíróság azonos módon indokolta a határozatát. A felperes ezt keresetében kifogásolta és leszögezte, hogy semmiféle jogszabályi hivatkozás nincs arra vonatkozóan, hogy miért nem lehet alkalmazni a 2020. évi Kvtv. 2. mellékletének 5.
  1. ne)pontját, az alperes kizárólag a saját maga által rendszeresített kitöltési útmutatóra hivatkozott, amely azonban nem része a 2020. évi Kvtv.-nek és nem minősül jogszabálynak. Ezért a 2020. évi Kvtv. 2. mellékletének 5.
  2. ne)pontja alkalmazásának mellőzését jogszabállyal kellett volna az alperesi határozatok indokolásában alátámasztani, erre azonban nem került sor. Ezzel pedig az elsőfokú bíróság megsértette a döntésekkel szembeni részletes indokolási kötelezettségét. A jogi indokolásnak kiemelt jelentősége van, mivel az ítélet törvényességét a jogszabályok helyes alkalmazása biztosítja. Már a hatóság előtti eljárás során is azt sérelmezte a felperes, hogy arra nem kap választ és indokolást, hogy miért nem lehet alkalmazni a 2020. évi Kvtv. 2. mellékletének 5.
  3. ne)pontját és az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása ugyancsak nem tartalmaz jogszabályi megjelölést ennek kapcsán. Jogi indokolásában pedig egy olyan tárgyi bizonyítási eszközre – a kitöltési útmutatóra – hivatkozik, amely értelemszerűen nem derogálhatja a jogszabály egyes rendelkezéseit. [21] A felperes számára nyilvánvaló, hogy a 2020. évi Kvtv. rendelkezései kógens rendelkezések, azonban kógens rendelkezés is engedhet választási lehetőséget. A 2020. évi Kvtv. 2. mellékletének 5.
  4. ne)pontja ilyen választási lehetőséget kínált a helyi önkormányzatoknak azzal, hogy az III. 4.a és a III. 4.b. pontok közötti átcsoportosítást lehetővé tette, amivel a felperesi önkormányzat élni kívánt volna. Alaptörvény-ellenes az, hogy az alperesi hatóság a kitöltési útmutatóban foglaltakat emelte jogszabályi szintre. A kitöltési útmutató nem kógens szabály, csupán iránymutatásként szolgálhat, de a jogszabály által megengedett magatartást nem korlátozhatja, hatósági, bírósági ítélet jogi alapjául egyáltalán nem szolgálhat. A kitöltési útmutató és a rendszeresített űrlap nem felelt meg a 2020. évi Kvtv. rendelkezéseinek, mivel nem tartalmazta az átcsoportosítás lehetőségét. [22] Az alperes 2016. április hó 25. napján kelt levelében is elismerte hibaként az űrlap hiányosságát. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság amikor azt állapította meg, hogy a kitöltési útmutató összhangban áll a 2020. évi Kvtv. rendelkezéseivel, amire a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével juthatott. Ennek kapcsán pedig tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes az együttműködési kötelezettségét teljesítette volna, az alperes ugyanis ezt a hibát nem javította ki, a kitöltési útmutatót nem alakította át. A felperes nem vitatta azt, hogy a szakmai és nem szakmai dolgozók bérénél a hatósági ellenőrzéskor rögzített összegek helyesek, sem a jegyzőkönyv, sem a hatóság másodfokú döntése, illetve a bírósági ítélet nem utal arra, hogy a felperes miért nem a helyes adatokat szerepelteti a beszámoló 11/D űrlapján. [23] Hangsúlyos, hogy a jogcím átcsoportosíthatóságát mindkét fél elismeri, ebben nincs vita. A felperes csak a törvényben rögzített kormányzati funkciót kívánja elszámolni, annak felhasználását levezette, melyből látható, hogy a kiadások meghaladják a bevételeket, tehát amennyiben a két jogcím átcsoportosítható – amivel mindkét fél egyetért – úgy a támogatás felhasználása megtörtént, tehát nem jogos a visszafizetési kötelezettség megállapítása. Ez a Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 6 programhiba hét éve fennáll, így a jövőben is elszámolási probléma várható, ami jogbizonytalanságot eredményez. Az elsőfokú bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét és nem a jogszabály alapján hozott határozatot, ami olyan eljárásjogi jogszabálysértés, ami nyilvánvalóan kihatott az ügy érdemére is. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte annak indokolásának helyességére és teljességére tekintettel. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. [26] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésére álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálat kereteit a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. [27] A 2020. évi Kvtv. 2. számú melléklete tartalmazza a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása, annak 2. számú melléklet III. pontja a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása szabályait. Ezen belül szerepelnek a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatásának (III.4.a. pont), illetve az intézmény üzemeltetési támogatásának (a III.4.b. pont) szabályai. [28] A 2020. évi Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok 5.
  1. n)pontja a III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályokat tartalmazza. Kimondja, hogy a támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel a következők mellett, vagyis a további alpontokban foglalt felhasználási szabályok figyelembevételével. Az
  2. ne)alpont szerint a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a. és III.4.b. pontok között átcsoportosítás hajtható végre. [29] A Kúria a jogszabály nyelvtani és rendszertani értelmezése alapján hangsúlyozza, hogy a 2. számú melléklet kiegészítő szabályok 5.
  3. n)pontja a III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályokat tartalmazza, az
  4. n)ponton belüli egyes alpontok (na), nb),
  5. nc)stb.) pedig a III. jogcímen belüli egyes alpontok (III.1., 2., 3., 4. stb.) szerinti támogatásra vonatkozóan a felhasználási szabályokat. Az
  6. ne)alpont a III.4. jogcím szerinti támogatással kapcsolatban mondja ki általános érvénnyel, hogy a III.4.a. és III.4.b. pontok között átcsoportosítás hajtható végre. Alapos a felülvizsgálati kérelem a tekintetben, hogy az
  7. ne)alpont az átcsoportosítást lehetővé teszi és ezzel szemben az alperesi végleges határozat nem tartalmaz olyan indokolást, amellyel megjelöli azt a jogszabályi rendelkezést, amely a fenti jogszabályhely alkalmazását kizárja. Az alperes a döntését jogilag a kitöltési útmutató tartalmára alapította. [30] Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg [Alaptörvény T) cikk
(1)bekezdés]. Az Alaptörvény azt is meghatározza [T) cikk
(2)bekezdés], hogy mi minősül jogszabálynak. Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 7 Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. A kitöltési útmutató a jogszabály tartalmával ellentétes nem lehet, a jogszabály által szabályozott és megengedett magatartást nem korlátozhatja, csupán iránymutatásként szolgálhat a jogszabály helyes alkalmazásához. A jelen esetben a kitöltési útmutató nem is látszik ellentétesnek a jogszabállyal, mivel nem tiltja kifejezetten az átcsoportosítást, bár ugyanakkor nem tartalmaz arra vonatkozó tájékoztatást sem. A kitöltési útmutató az átcsoportosítást tehát nem tiltja. [31] A hatóság döntése indokolásának ki kell terjednie a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére [Ákr. 81.§
(1)bek.]. A hatóság jelen ügyben a kitöltési útmutatóra alapította döntésének jogi indokolását, de az valójában a döntés jogi alapját bemutató érdemi indokolást, jogi levezetést nem tartalmaz – a jogszabályok puszta felsorolása és idézése nem tekinthető annak –, ezért az alperes határozata jogszabálysértő. Meg kell jegyezni, hogy a kitöltési útmutatóból sem következik az alperesi álláspont: alperes maga hivatkozott határozata indokolásában arra, hogy nem várható el az útmutatótól, hogy tiltásokat tartalmazzon, azaz a kitöltési útmutató sem tiltja a jogszabály által lehetővé tett átcsoportosítást. [32] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem által hivatkozott Kp. 6. §, illetve 84. §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdés szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését. Az elsőfokú bíróság ítéletének [89]-[95] pontja szerint a
  1. évi Kvtv.
  2. mellékletének
  3. n. pontjában részletezett kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe kizárólag a támogatási összeg átcsoportosítása kapcsán - a kitöltési útmutató is ehhez igazodik – , az elsőfokú bíróság ezért nem látta az átcsoportosítás lehetőségét, bár ítéleti indokolása jogi levezetést e körben nem tartalmaz. [33] A Kúria rámutat arra, hogy egyrészt a végleges határozatban sincs ilyen, az elsőfokú ítélet szerinti indokolás az csak az elsőfokú ítéletben jelenik meg, másrészt a
  4. melléklet
  5. ne) pont) a III.
  6. jogcím szerinti támogatásra vonatkozó felhasználási szabályokat tartalmazza és kimondja az átcsoportosítás lehetőségét a III.4.a. és III.4.b. pont között. Az, hogy ezt követően a jogszabályhely a III.
  7. jogcím szerinti támogatás adott felhasználási célját megjelöli (a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetése), illetve rendelkezik arról, hogy e támogatás szempontjából az ott felsorolt kizárólag kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe („gyermekek átmeneti ellátása”, „időskorúak átmeneti ellátása” stb.) a III.
  8. jogcím szerinti támogatásra vonatkozó olyan szabály, ami logikailag nem érinti a III.4.a. és III.4.b. pontok közötti átcsoportosítás lehetőségét biztosító előírást. [34] A fentebb kifejtettekre tekintettel a Kúria a Kp.
  9. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogszabálysértő elsőfokú ítéletet úgy változtatta meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisítette és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban az eljáró közigazgatási szerv nem hagyhatja figyelmen kívül a Kúria jelen ítéletében foglalt jogértelmezést és a szerint kell meghoznia határozatát, amelynek indokolásában meg kell adnia döntésének jogszabályból levezetett jogi indokait és határozatába kell foglalnia álláspontja jogi levezetését. A döntés elvi tartalma Kúria V.Kfv.35.369/2022/9-II 8 Költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése során nem a kitöltési útmutató, hanem az alkalmazandó jogszabályok rendelkezései alapján kell a hatóságnak eljárnia, határozati rendelkezéseit pedig a jogszabályokhoz kapcsolódó jogi indokolással kell alátámasztania. Záró rész [35] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 107. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. [36] Az alperes pervesztes lett, ezért a Kúria kötelezte az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi képviseleti díj megfizetésére a Kp. 115. §
(2)bekezdése, 99. §
(3)bekezdése alkalmazásával, a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. [37] A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket – az alperes személyes költségmentessége folytán – figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjára, továbbá a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára, az állam viseli. [38] A jelen ítélettel szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2023. március 30. dr. Darák Péter s.k. tanács elnöke dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Stefancsik Márta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.