Bf.55/2020/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés), III. rendű vádlottat kábítószer-birtoklás vétségében (Btk. § 178.§

(6)bekezdés), V. rendű vádlottat kábítószerbirtoklás bűntettében (Btk. 178. §

(1)bekezdés), VI. rendű vádlottat kábítószer-birtoklás vétségében (Btk. § 178.§

(6)bekezdés). Ezért II.r. vádlottat 10 hónap - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, III. rendű vádlottat 200 napi tétel pénzbüntetésre, V. rendű vádlottat 5 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, VI. rendű vádlottat 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét Terhelt3 III. r. és VI. rendű vádlott vonatkozásában egyaránt 1.000.-Ft-ban állapította meg. [2] Rendelkezett II. r. vádlott vonatkozásában pártfogó felügyelet elrendeléséről, II. r. és V. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, III. rendű vádlott vonatkozásában kiszabott összesen 200.000.-Ft, VI. rendű vádlott tekintetében kiszabott összesen 120.000.-Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásról, a bűnjelekről, valamint határozott az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ítélet ellen az ügyész mind a négy vádlott terhére, II. r. és V. rendű vádlottak vonatkozásában a kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása és a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének felemelése végett, Terhelt3 III. r. és VI. rendű vádlottak vonatkozásában a kiszabott büntetés súlyosítása, a kiszabott pénzbüntetés napi tételei számának felemelése végett jelentett be fellebbezést. [4] Az első fokon eljárt ügyész fellebbezése írásbeli indokolásában - a súlyosító körülményként értékelt tényeket kiemelve - amellett érvelt, hogy a II. r. és a V. r. vádlott esetében egyaránt indokolatlan volt a Btk. 82. §

(2)bekezdésének d) pontja szerinti enyhítő rendelkezés alkalmazása, s így a törvényi minimum alatti büntetések kiszabása. Ugyancsak a súlyosító körülmények hangsúlyozása mellett hangsúlyozta, hogy a törvényszék Terhelt3 III. r. és VI. rendű vádlottak pénzbüntetésre ítélésével az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának, a vádlottak személyében rejlő társadalomra veszélyességnek az értékelése részben már megtörtént, III. r. vádlottal szemben a törvényi minimumhoz közelítő tartományban meghatározott pénzbüntetés napi tételeinek száma eltúlzottan enyhe, a bűncselekmény társadalomra veszélyessége, illetve az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények abban nem jutnak kellőképpen kifejezésre, illetve kevésbé alkalmas a Győri Ítélőtábla III/P.Bf.55/2020/5 2 gyanúsítottal szembeni speciális prevenció érvényesítésére, míg, VI. rendű vádlott esetében irányadó körülmények nem indokolják, hogy a kiszabott pénzbüntetés mértéke a maximálisan kiszabható napi tételek számának még a negyedét se érje el. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét akként változtassa meg, hogy II.r. és V. rendű vádlottakkal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést szabjon ki, a felfüggesztés próbaidejét hosszabb tartamban állapítsa meg, míg Terhelt3 III. r. és VI. rendű vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát emelje fel. [5] A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.107/2010/3-6. számú átiratában a négy vádlott terhére a büntetésük súlyosítása végett bejelentett fellebbezést fenntartotta. A felülbírálat korlátozott voltának hangsúlyozása mellett kifejtette, hogy az elsőfokú eljárásban sem abszolút, sem relatív hatályú eljárási szabálysértés nem történt; a törvényszék tényállását a fellebbviteli eljárásban megalapozottságában nem vizsgálható történeti tényállást a váddal egyezően állapította meg; a bűnösségüket beismerő vádlottak felmentésére vagy velük szemben az eljárás megszüntetésére nincs szükség és ok, a cselekményük jogi minősítése a vádiratival egyező és tekintettel a Be. 606. §-ának

(3)bekezdésére is megváltoztathatatlan. Pontosan megjelölve a javítandó részeket felhívta a figyelmet az ítélet személyi része egyes adatai helyesbítésének szükségességére. [6] Rámutatott, hogy a kiszabott szabadságvesztéseket, pénzbüntetéseket, az alkalmazott tényleges kedvezményeket mind mértékükben, mind tartamukban a büntetés céljainak eléréséhez nem tartja elégségesnek és II. r. és III. r. vádlott tekintetében további, a büntetéskiszabás körében figyelembe veendő körülményeket jelölt meg azzal, hogy hivatkozott arra is, hogy a helyesen számba vett büntetéskiszabási körülmények súlya és nyomatéka II. r. és V. r. vádlottak esetében nem indokolja az enyhítő szakasz alkalmazását, viszont indokolja II. r.vádlott esetében a próbaidő tartamának törvényi maximumban, V. r. vádlott esetében a próbaidő tartamának hosszabb tartamban megállapítását, a III. és VI.r. vádlottak esetében a pénzbüntetés napi tételeinek magasabb számban történő megállapítását. [7] Az ítélet egyéb, az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseit törvényesnek találta. [8] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet akként változtassa meg, hogy mind a négy vádlott büntetését súlyosítsa, II. r. és V. r. vádlottakat hosszabb tartamú börtönbüntetésre ítélje, amelyeknek végrehajtását hosszabb tartamú próbaidőkre függessze fel, III.r. és VI. rendű vádlottak pénzbüntetése napi tételeinek számát emelje fel; egyebekben az ítéletet hagyja helyben. [9] II. r. és VI. rendű vádlottak védője az átiratra tett észrevételében az ügyészi fellebbezés védencei vonatkozásában történő elutasítását kérte. [10] A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezést a Be. 598. §

(2)bekezdésének első és harmadik fordulata alapján tanácsülésen bírálta el. [11] A bejelentett fellebbezés tartalmára és Be.580. §

(2)bekezdésében rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a 591. §

(2)bekezdése és Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen az enyhítésre irányuló fellebbezést nem találta alaposnak, alapos viszont a Győri Ítélőtábla III/P.Bf.55/2020/5 3 felleviteli főügyészségnek a járulékos kérdések körében hozott rendelkezések részbeni korrekciójának szükségességére tett indítványa. [12] Korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor - a fellebbezés terjedelme és a Be. 580. §

(2)bekezdésében írt korlátaira tekintettel - nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, bűnösség és minősítés körében tett döntésre alapította. [13] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607.§

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna és mely a felülbírálatot gátolta volna. [14] A Be.591.§

(2)bekezdés a) pontja szerint, a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségre vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült időközben fel, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján is a vádlott felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [15] A történeti tényállás érintethetetlensége mellett az ítélőtábla a személyi részt azzal pontosítja, hogy II.r. vádlott első büntetése a Veszprémi Törvényszék 3.Bf.350/2017/

1. számú határozatával lett jogerős; a pénzbüntetés helyesen 110 napi tétel pénzbüntetés, az egynapi tétel összege 1.000 Ft; második pénzbüntetés 180 napi tétel pénzbüntetés, az egynapi tétel összege 1.000 Ft, a bűncselekmény elkövetési és az eljárás megindulásának ideje
2. július
3. napja; V.r. vádlott havi jövedelme: 250.000-300.000 Ft (
4. sorszámú jegyzőkönyv
5. oldal). [16] A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság teljeskörűen feltárta és figyelembe vette az enyhítő és súlyosító körülményeket. [17] A büntetés kiszabásakor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, illetve a konkrét cselekmény tárgyi súlyára. [18] Az elsőfokú bíróság az egyes vádlottakkal szemben alkalmazott joghátrány meghatározásakor a büntetés kiszabásakor irányadó körülményeket figyelembe vette, II. r. és V. r. vádlott esetében a szabadságvesztés tartama III. r. és VI. r. vádlottak esetében pedig a pénzbüntetés napi tételeinek száma a büntetéskiszabási körülmények súlyának helyes és alapos mérlegelésével került megállapításra. A vádlottak bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomásán túl, kellő súllyal vette figyelembe az egyes vádlottak által birtokolt, ekként a bűncselekménnyel érintett kábítószer mennyiségében, ezáltal a cselekményben rejlő társadalomra veszélyességet és az egyéb felhozható büntetéskiszabási körülményeket. Az Győri Ítélőtábla III/P.Bf.55/2020/5 4 alkalmazott joghátrány mind a négy fellebbezéssel érintett vádlott esetében arányos, szükséges, de egyben elégséges is, megfelel a speciális és generális prevenció követelményeinek, a fokozatosság elvének és a belső arányosság is tetten érhető. [19] A Be.
6. §

(2)bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye. A felülvizsgálattal érintett ügyben az ítélőtábla az összes körülmény értékelésével megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nagyobb mértékű megváltoztatására egyik fellebbezéssel érintett vádlott esetében sincs szükség. [20] Mindezeket figyelembe véve az ítélőtábla nem találta indokoltnak sem a II. r. és V. r. vádlottal szemben kiszabott a szabadságvesztés, sem a III. r. és a VI. r. vádlott esetében alkalmazott pénzbüntetés jelentős súlyosítását, II. r. és V. r. vádlottak esetében pedig a szabadságvesztés végrehajtása próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítását. A törvényszék ítéletének e körben írt indokolásával az ítélőtábla egyetértett. [21] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, melynek során megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései törvényesek. [22] A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 10.B.209/2020/46. számú ítéletét a 2020. LVIII. tv. 211.§

(2)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [23] Az ítélőtábla végzést a Be. 605. §

(4)bekezdés alapján a helybenhagyás indokait röviden tartalmazza. [24] A másodfokú eljárásban a kirendelt védői díjjal kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. tv. 211. §

(3)bekezdésén, a Be.574.§

(1)-

(2)bekezdésén és a Be.613. §

(1)bekezdésén alapul. Győr,

1. szeptember
2. Ezzel a végzéssel a Veszprémi Törvényszék
3. június
4. napján kihirdetett 10.B.209/2020/
5. számú ítélete
6. szeptember
7. napján jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke