A határozat elvi tartalma: Eljáró közigazgatási szerv kijelölése az állított távhőszolgáltatói közüzemi létesítmény (berendezés, távhővezeték-hálózat) által okozott, védendő épületben (helyiségben) a panaszos és családja nyugalmát zavaró zajhatások miatti zajvédelmi hatósági ügyben. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.K.700.337/2024/
- A kijelölést kérő közigazgatási szerv: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) A kijelölést kérő képviselője: dr. Bodnár Adrienn kamarai jogtanácsos Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, 5.) zajvédelmi hatósági ügy A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv: A negatív hatásköri összeütközés tárgya: Hősök tere V é g z é s: A Fővárosi Ítélőtábla eljáró közigazgatási szervként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] panaszos (a továbbiakban: panaszos)
- április
- napján panaszt nyújtott be Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez (a továbbiakban: kérelmező). Előadta, hogy a panaszos lakcíme szám alatti otthonában a nyugalmat zavaró, időszakosan (1-3 havonta) jelentkező zajhatások miatt a családjával nem tud pihenni, aludni. A szomszédos cím1 szám alatt található távhő központot 2020-ban felújították, korszerűsítették, amelyet követő pár hónappal később kezdődően jelentkezett a zavaró zúgás. A problémát jelezte az elektromos, víz- és távhő szolgáltatóknak; a szolgáltató cég (a továbbiakban: szolgáltató) korábban elismerte, hogy a zaj a lakás alatt húzódó „csőfolyosóból” hallatszik fel, amit a szolgáltató által lecserélt szivattyú okoz. Többszöri panaszbejelentésére a szolgáltató által elvégzett javítás hatására a zúgás azonban csak átmenetileg szűnt meg, az jelenleg is hallható. [2] A kérelmező panaszeljárás keretében tájékoztatta a panaszost, hogy az ügy kivizsgálására nem rendelkezik hatáskörrel, zajvédelmi panaszával a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: kérelmezett) fordulhat; továbbá arról, hogy a bejelentést továbbította a szolgáltatónak, kérve a panasz kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét. Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.337/2024/2 2 [3] A szolgáltató válaszlevelében arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a panaszos
- novemberétől kezdődő bejelentéseire megvizsgálták az összes működő technológiai, hőközponti berendezéseiket, és
- évben megállapították, hogy a hőközpont egyik szivattyúja indokolatlanul magas, maximális teljesítményen üzemelt, ezért azt kicserélték. A panaszos lakásával nem közvetlenül szomszédos épületben található hőközpontban négy darab szivattyú van, amelyekből egyszerre kettő üzemel folyamatosan, napi 24 órában, egyenletesen. Következésképpen a panaszos időszakosan és a javítást követően is jelentkező panaszát a szivattyúik nem okozhatják. Megjegyezte, hogy a panaszos lakásával közvetlenül szomszédos cég1 által üzemeltett transzformátor állomás kényszer hűtője időszakosan üzemel; a lakástól a hőközponttal azonos távolságra lévő cég2 nyomásfokozó helyiségében lévő szivattyú ugyancsak időszakosan üzemel, amelyek okozhatják a sérelmezett hanghatást. [4] A panaszos
- május
- napján benyújtott panaszát a kérelmezett közérdekű bejelentésként értékelte, amelynek kivizsgálása érdekében
- május
- napján helyszíni ellenőrzést tartott a panaszos ingatlanán és megállapította, hogy a panaszosi lakás tér felőli hálószobájában az alsóbb szintről, a padló felől terjedő búgó hang volt hallható, ami a panaszos családját továbbra is zavarja. [5] A kérelmezett a
- május
- napján kelt határozatszám1 számú végzésével a helyszíni ellenőrzés eredményére, a panaszos azon nyilatkozatára figyelemmel, miszerint a családját a lakás belső terében hallható búgó hang zavarja, a bejelentést – hatásköre hiánya miatt -– áttette a kérelmezőhöz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/
- (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrendelet)
- §
(1)bekezdés b) pontjára, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-ára,
- §
(1)bekezdésére, 81. §
(1)bekezdésére, valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. §
(5)bekezdésére hivatkozással. [6] A kérelmező és a kérelmezett közötti egyeztetés az szám1 számú, illetve a szám
- számú átiratok tanúsága szerint nem vezetett eredményre, mindkét közigazgatási szerv a hatásköre hiányával érvelt. A közigazgatási szerv kijelölése iránti kérelem [7] A kérelmező a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)-
(2)bekezdéseire alapítottan – tartalmát tekintve – negatív hatásköri összeütközésre hivatkozással a közigazgatási szerv kijelölését kérte. Érvelése szerint a rendelkezésre álló adatok szerint a zaj forrása a panaszos ingatlanától külön helyrajzi számon található, különálló transzformátorház. A Zajrendelet 1. §
(1)bekezdése, 4. §
(1),
(3)bekezdései,
- melléklete, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/
- (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet)
- §
(1)bekezdése alapján a vizsgálandó határértéknek az épület külső homlokzatán kell teljesülnie; a panaszolt zajforrás, a zajterhelési határérték megállapítása a kérelmezett mint területi környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. Következésképpen a határérték be nem tartásából vagy ellenőrzéséből adódó, avagy erre irányuló panaszügyben a határértéket megállapító hatóságnak kell eljárnia. A kérelmezett által hivatkozott Zajrendelet 4. §
(1)bekezdés b) pontja akkor alkalmazható a helyi környezetvédelmi hatóság (kérelmező) hatáskörének megállapítására, amennyiben az adott épületen belül keletkező zajforrás épületen belüli határértékének betartása az eljárás tárgya. A jelen panasz azonban egy külső Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.337/2024/2 3 zajforrásból eredő zajterhelés védendő helyiségben történő vizsgálata, ahol a hatáskört nem a Zajrendelet 4. §
(1)bekezdés b) pontja, hanem annak
(3)bekezdés a) pontja határozza meg. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének indokai [8] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 154. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. [9] A negatív hatásköri vitával érintett közigazgatási szervek közötti ellentétes álláspont alapja a panaszolt zajforrás eredetének meghatározása, illetve minősítése. Erre figyelemmel az ítélőtábla elsőként a releváns alapfogalmak Zajrendelet 2. §-a szerinti értelmezésének rendelkezéseit rögzíti azzal, hogy az 1. §
(1)bekezdése értelmében – a
(2)bekezdésben foglalt, jelen ügyben nem irányadó kivételekkel – a rendelet hatálya mindazon tevékenységekre, létesítményekre kiterjed, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. [10] A Zajrendelet 2. §
- a)pontja szerint védendő (védett) környezet: a védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell. A
- p)pont értelmében védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti
- pa)lakó-, üdülő-, vegyes terület; a
- q)pont alapján védendő (védett) épület, helyiség:
- qc)lakószobák lakóépületekben. [11] A
- d)pont szerint környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz; az
- i)pont alapján üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e),
- f)és
- h)pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználat, járműmozgás, rakodás. [12] Az
- s)pont értelmében védendő homlokzat: zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol. [13] A
- g)pont határozza meg a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetőjének fogalmát: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működtető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj- illetve rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy. Az
- r)pont értelmében közüzemi létesítmény: víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyűjtést, -kezelést, hulladékgyűjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhőszolgáltatást végző létesítmény. Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.337/2024/2 4 [14] A fogalom meghatározásokból behatárolhatóan a panaszos által előadottak szerint védendő környezet, védendő terület, védendő épületének védendő helyiségében (lakószoba) időszakosan hallható zavaró zajhatások az általa állított távhő üzemeltető (szolgáltató) közüzemi létesítményétől (távhő szolgáltatási tevékenységtől) származhatnak. [15] Hatósági eljárás keretében tisztázandó a zajkibocsátás mértéke; a Zajrendelet 3. §
(3)bekezdése alapján a
- §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. [16] A Zajrendelet
- §-a rögzíti, hogy a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört mely esetekben gyakorolja a települési (fővárosi kerületi) jegyző, fővárosi főjegyző, illetve a területi környezetvédelmi hatóság. [17] A Zajrendelet
- §
(1)bekezdés a)-
- c)pontjainak rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező jogosult és köteles eljárni
- a)az 1. melléklet szerinti tevékenységek – épületek építése; egyéb építmények építése; speciális szaképítés; gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása; nagykereskedelem; kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár); szálláshely szolgáltatás; vendéglátás; reklám, piackutatás; építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés; alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység; és sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység -–, továbbá
- b)a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint
- c)a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
- ca)valamennyi, az adott épületen belüli, illetve
- cb)az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. melléklet szerinti tevékenységeknél. [18] Ezzel szemben a Zajrendelet 4. §
(3)bekezdése alapján a hatósági jogkör gyakorlója a területi környezetvédelmi hatóság (kérelmezett) a) az
(1)bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén,
- b)valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében,
- c)a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban. [19] A Zajrendeletnek a környezetvédelmi hatóság kijelöléséről rendelkező 4. §-a tehát kógens módon meghatározza a helyi (jegyzői, főjegyzői) és a területi (kormányhivatal) környezetvédelmi hatóság hatáskörét. A megjelölt tevékenységek egyértelmű elhatárolása alapján kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az állított, távhőszolgáltatást végző üzemeltetői tevékenység zajvédelmi vizsgálata – mivel az nem feleltethető meg az
(1)Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.337/2024/2 5 bekezdés a)-
- c)pontjaiban felsoroltaknak, így értelemszerűen a kérelmezett által hivatkozott
- b)pontban foglaltaknak – nem tartozik a kérelmező hatáskörébe. Az nem vitás, hogy a panaszost – nyilvánvalóan – a lakása belső terében hallható, időszakosan visszatérő zaj zavarja, ami azonban a panaszos által állítottan a megjelölt üzemi létesítménytől (szolgáltatótól) származik, vagyis a zajforrás nem a zajtól védendő területen található, ezért a Zajrendelet 4. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazhatóságának jelen ügyben nincs helye. A panaszolti tevékenység miatti zajvédelmi ügyben a Zajrendelet 4. §
(3)bekezdésére figyelemmel – az
(1)bekezdés szerinti kivételi kör hiányában – a hatósági jogkört a kérelmezett gyakorolja. [20] Az ítélőtábla rámutat egyébiránt arra, hogy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 1. §
(1)bekezdése értelmében a távhő szolgáltatását érintő jogviszonyokkal összefüggésben a 7. §
(1)bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott önkormányzati jegyzői feladatok sem vonatkoztathatók a panasszal érintett eljárásra. [21] Jelen ügy szempontjából kiemelendő, hogy a Tszt. 12. §
(1)bekezdése szerint a távhő termelése és szolgáltatása – teljesítményhatár nélkül – engedélyköteles tevékenység. A Tszt. végrehajtásáról szóló 57/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 6. §
(2)bekezdése értelmében a távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell többek között
- d)a távhővezetékhálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
- e)a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,
- g)az egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket. Ezzel összhangban a Zajrendelet 10. §
(1)bekezdésében rögzítettek alapján a környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. [22] Az iratok között nem lelhető fel adat arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató a tevékenysége gyakorlására vonatkozóan e körben előzetes környezetvédelmi zajkibocsátási határérték megállapítását kezdeményezte-e. A [21] bekezdésben rögzítetteknek azonban azért van érdemi jelentősége, mert a területi környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Zajrendelet 4. §
(3)bekezdés a) pontjában meghatározott, az
(1)bekezdés hatálya alá nem tartozó kört meghaladóan ugyanis a b) pontban rögzítettek, vagyis valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyben is egyértelműen kijelölik. [23] Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a védendő helyiségben (lakásban) mérhető zajszintnek az együttes rendelet 5. §
(1)bekezdése és
- melléklete szerinti zaj terhelési határérték szempontjából lehet a későbbiekben jelentősége, a lefolytatandó hatósági eljárás keretében. Ennek folyamán, az Ákr. szerinti bizonyítási eljárás keretében – szükség szerint szakértő bevonásával – tisztázandó a zaj mértékének meghatározása mellett a zaj tényleges forrásának beazonosítása, vagyis az, hogy a panaszos által megjelölt hőközpontból, illetve Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.337/2024/2 6 szolgáltatói berendezéstől, távhővezeték-hálózattól (szivattyú, csővezetékrendszer), esetleg más közműszolgáltatótól, avagy egyéb létesítménytől, tevékenységtől származik-e a panaszolt zaj. A szakkérdés eldöntésének ismeretében, a zajforrás feltárását követően, annak függvényében merülhet csak fel a kérelmezett hatáskörének hiánya. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – a Zajrendelet
- melléklete szerinti tevékenység hiányában, külső zajforrástól eredő zaj esetén – e körben a tényállás feltárása a területi környezetvédelmi hatóságként eljáró kérelmezett feladata. Hatáskörét a fenti anyagi jogi rendelkezések, továbbá a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/
- (XII. 30.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés c) pontja, illetékességét a 2. §
(1)bekezdése határozza meg. [24] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 12. §
(2)bekezdés a) pontja, 13. §
(3a)pontja és 154. §
(3)bekezdése alapján eljárva – a kifejtettek alapján – a közigazgatási eljárás lefolytatására a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Kormányhivatalt jelölte ki. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés w) pontja alapján illetékmentes. [26] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 151. §
(4)bekezdése, a perújítást a Kp. 154. §
(4)bekezdése zárja ki. Budapest,
- július
- dr. Antal Regina s.k. dr. Koós Szabolcs s.k. dr. Oláh Zsolt s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró