A határozat elvi tartalma: Ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó is. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VIII.40.021/2021/4. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve cím1 (Th.: cím2) A felperes képviselője: ... Szakszervezet Dr. Kovács Adrienna kamarai jogtanácsos cím3 Az alperes: alperes neve cím4 Az alperes képviselője: Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 2 Dr. Stájerits Erik kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetménnyel kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó közigazgatási jogvita A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 16.K.708.142/2020/7. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 16.K.708.142/2020/7. számú ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érinti, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint fellebbezési költséget. A feljegyzett eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezési eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes törzsőrmester rendfokozatban, járőrvezető beosztásban teljesít szolgálatot a alperes neve .... Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály Járőrszolgálati Alosztály II. állományában. Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 3 [2] A alperes neve vezetője 2014. március 24-én kelt parancsában a felperes részére eseti gépjármű vezetői pótlékra való jogosultságot állapított meg, amelyet 2014. április 1-je és 2015. június 30. között folyósítottak. [3] A alperes neve vezetője 2015. július 1-jén kelt parancsával a felperest járőrvezető beosztásba helyezte. [4] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy új besorolásakor nem vették figyelembe a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (új Hszt.) 352. §
- b)pontjának rendelkezéseit, a rendszeres díjazásnak számító gépjármű vezetői pótlékot, így besorolása hibásan történt. [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. november 12-én kelt 67.K.32.119/2019/10. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek elmaradt illetmény-különbözet címén 409.964 forintot annak kamatával. Ezen ítéletet a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2020. február 26-án kelt 7.Kf.650.612/2019/6. számú ítéletével helybenhagyta, és az alperest perköltség fizetésére kötelezte. [6] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria 2020. október 21. napján kelt Kfv.VII.37.479/2020/6. számú végzésében a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felperes elsőfokú eljárásban felmerült költségét 20.000 forintban, a másodfokú eljárásban felmerült költségét 10.000 forintban, a felülvizsgálati eljárás költségét pedig ugyancsak 10.000 forintban állapította meg. A felperes keresete és az alperes védirata [7] Jelen, megismételt eljárásban a felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2016. április 1-től 2018. december 31-éig tartó időszakra gépjármű vezetői pótlék be nem számításából eredő elmaradt illetmény-különbözet címén 185.022 forint és ennek kamata megfizetésére. Perköltség igényt is előterjesztett, amely 10.000 forint munkadíjból és 12.900 forint útiköltségből tevődik össze. [8] Az alperes a kereset jogalapját vitatta, annak összegét, számítási metodikáját azonban nem. A felperes perköltség igénye kapcsán előadta, hogy a ... Szakszervezet székhelye B.... van, ezért a felperesi képviselő nem jogosult vidéki lakóhelyéről a bíróságra való utazása költségének felszámítására. Az elsőfokú bíróság ítélete Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 4 [9] A Fővárosi Törvényszék 16.K.708.142/2020/7. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen elmaradt illetmény-különbözet címén gépjármű vezetői pótlék be nem számításából adódóan 185.022 forintot ennek 2017. augusztus 15-től járó kamatával együtt. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 32.150 forint perköltséget, és rögzítette, hogy a feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében egyebek mellett utalt a Hszt. 352. §
- b)pontjának 8. alpontjában foglaltakra. Kifejtette, hogy jelen perben annak volt jelentősége, miszerint a felperes a gépjármű vezetői pótlékot rendszeresen kapta, ezért ennek összegét az alperesnek a felperes Hszt. 351. §
(1)bekezdése szerinti besorolásakor a Hszt.
- §-a alapján figyelembe kellett volna vennie. [11] A felperes részére 2015 júliusát megelőzően havi bruttó 5.025 forint gépjármű vezetői pótlékot fizettek. Tekintettel arra, hogy a
- július 1-jét megelőzően rendszeresen folyósított illetményre vonatkozó 30 %-os, majd
- január 1-től a 35 %-os,
- január 1től a 40 %-os,
- január 1-től 45 %-os emelés ezen összeget is érintette, a bíróság megalapozottnak találta a felperes által megjelölt illetmény-kiegészítési összeget, amelyet az alperes sem tett vitássá. Így
- április 1-je és
- december 31-e közötti időszakra vonatkozóan a keresetben foglaltak szerint kötelezte az alperest 185.022 forint illetménykülönbözet megfizetésére. [12] A bíróság a pertárgy értékét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 22. §
(1)és
(3)bekezdése, valamint 512. §
(2)bekezdése alapján az egy évi illetmény-különbözetben állapította meg. [13] A döntés szerint a részben pervesztes alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján köteles viselni a nagyobb részt pernyertes felperes perindítással felmerült költségeit. A bíróság a felmerült perköltség mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján állapította meg figyelemmel a Kúria ítéletében foglaltakra is azzal, hogy a perköltség mértékét a felperes által a megismételt eljárásban becsatolt költségjegyzék nyomtatványban felszámított összegben (22.900 forint) és az alap elsőfokú eljárásban a gépjármű vezetői pótlék összege után számított illeték alapján határozta meg. [14] A bíróság rendelkezett arról, hogy az illeték az államot terheli figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 42. §
(1)bekezdés a) pontjára, Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdésére és a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdésében foglaltakra. Az alperes fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme [15] Az alperes fellebbezési kérelmében a megállapított perköltség mértékét sérelmezte. Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 5 [16] Előadta, miszerint a felperesi képviselő
- február 27-én nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben elfogadta alperes összegszerűségre vonatkozó nyilatkozatát, egyben bejelentette perköltség igényét, amely útiköltség megtérítésére vonatkozó előadást is tartalmazott. [17] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 32.150 forint - útiköltséget is magába foglaló - perköltség viselésére, amely, jogellenesen történt. A bíróság megsértette a Kp.
- §
(1)bekezdésében, valamint a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat. [18] A 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (IM rendelet)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként a 3. § szerinti munkadíj, valamint a
- b)pontban foglaltak szerint a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. [19] Az elsőfokú bíróság a perköltség összegének megállapításakor ugyan a helyes jogszabályokat alkalmazta, de azokból téves jogkövetkeztetést vont le, amikor arról döntött, hogy a felperesi jogi képviselő által előterjesztett költségjegyzékben szereplő útiköltség megtérítésére vonatkozó igénynek – a perköltség összegének meghatározásakor – helyt adott. [20] A Pp. 81. §
(2)bekezdése világosan fogalmaz arról, hogy a perköltség felszámítása során a feleknek kötelessége megjelölni az igényelt perköltség teljes összegét, valamint az összeggel kapcsolatosan felmerülő mindazon lényeges körülményt, amely a jogérvényesítésével összefüggésben esetlegesen felmerült. [21] Az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig egyértelmű, hogy a képviselet ellátásával kapcsolatosan felmerült költségek, készkiadások perköltség gyanánt történő felszámítására csak a kamarai jogtanácsosok jogosultak az adott perre vonatkozóan mint jogtanácsosi költséget. [22] A felperesi beadványok mellékleteként előterjesztett jogi képviselői – ügyvédi tevékenység gyakorlását igazoló – igazolvány tartama alapján kijelenthető, hogy felperes képviselője az elsőfokú peres eljárásban csak mint jogi előadó látta el a képviseletet. A jogi képviselő a ... Szakszervezet jogi ügyvivője, amely szakszervezet székhelye egyébként cím3 szám alatt található. E tények következtében kizárt az a jogi helyzet, hogy a peres eljárás során a felperes képviselője a Cs...-B...-Cs... távolságra útköltséget perköltség gyanánt felszámítson. [23] Minderre tekintettel a perköltség összegére vonatkozóan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte az alperes, utalva a Kp. 109. §
(2)bekezdésében foglaltakra is. [24] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 6 [25] Álláspontja szerint a fellebbezés tartalma szerint csak a tárgyaláson megjelölt jogtanácsost helyettesítő jogi előadó utazási költségtérítésre felszámolt 12.900 forint perköltséget érinti. [26] Az első fokon eljárt bíróság a perköltség körében is a jogszabályoknak megfelelően hozta meg ítéletét, figyelemmel a Kúria korábbi végzésére is. [27] A megbízó magánszemély az ügyvédi irodát bízza meg képviselettel, ahol az ügyvéd helyettesítésekor – amennyiben azt a jogszabály lehetővé teszi – az ügyvédjelölt is eljárhat, tárgyaláson megjelenhet, joghatályos nyilatkozatot tehet, amelyet a már eddig kialakult gyakorlat is alátámaszt. [28] Felperest a szakszervezet bízta meg a peres eljárásban jogi képviselettel, amelynek ellátására felhatalmazás alapán a szakszervezet munkavállalójaként a kamarai bejegyzésű jogtanácsos és szükség esetén elsőfokon a szintén bejegyzett jogi előadó jogosult. [29] A jogtanácsosokat az ügyvéddel azonos jogállás illeti meg a perköltség tekintetében, ennek alapján az őt helyettesítő jogi előadó esetén is az ügyvédjelöltnél felmerülő azonos költségeket számíthatja fel különösen akkor, ha még kiküldetési rendelvény is rendelkezésre áll. Ezt pedig az alperes képviselője a tárgyaláson elismerte és nem vitatta. [30] Alperes jogi vitatása annyiban is problematikus, mivel a szakszervezetnél is járnak el jogi előadók a szervezet képviseletében, így kérdéses, hogy esetleges vidéki tárgyalásaik esetében merülhet-e fel útiköltség, sőt esetlegesen teljes pervitel esetén munkadíj is. [31] Minderre tekintettel a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helyhagyását kérte és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalására tartott igényt. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A fellebbezés nem alapos. [33] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Kp. 108. §
(1)bekezdés szerint eljárva kizárólag a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta. [34] Az alperes fellebbezésében lényegében azt állította, hogy a képviselet ellátásával kapcsolatban felmerült költségek, készkiadások perköltségként való felszámítására csak kamarai jogtanácsos jogosult. Jelen perben azonban a felperes képviseletében jogi előadó járt el, így részére útiköltség megtérítésének nincs jogszabályi alapja, továbbá a b... székhellyel rendelkező szakszervezet indokolatlanul érvényesített útiköltség igényt a Cs...-B...-Cs... viszonylatban. Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 7 [35] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) az „ügyvédi tevékenység folytatására jogosultak” alcím alatt (4. §
(1)-
(4)bekezdés) nemcsak az ügyvédet és az ügyvédi irodát, hanem az európai közösségi jogászt, a külföldi jogi tanácsadót, a kamarai jogtanácsost, az alkalmazott ügyvédet, az alkalmazott európai közösségi jogászt, az ügyvédjelöltet és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadót (4. §
(1)bekezdés h) pont) is nevesíti. Az alperes azt maga sem vitatta, hogy a felperest a szakszervezetnek adott meghatalmazás alapján annak megbízottjaként eljáró jogi előadó a jogszabálynak megfelelően képviselhette. [36] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §-a értelmében a perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. [37] Az Üttv.
- §
(2)és
(6)bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorlók közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. Ügyvédet mindenki szabadon választhat. [38] A felperes a ... Szakszervezetet kérte fel jogi képviseletére, amely – a felperes hozzájárulásával – jogi előadóját bízta meg az ügyben való eljárásra. E jogkörében nem lehetett korlátozni amiatt, hogy a jogi előadó részére a tárgyaláson való megjelenés útiköltséggel járt, amivel összefüggésben egyébként a szakszervezettől kiküldetési rendelvénnyel is rendelkezett. Az útiköltség összege pedig nem volt vitatott. [39] Minderre tekintettel a Kúria a fentebb kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett körben – a Kp. 109. §
(1)bekezdés alkalmazásával – helybenhagyta. [40] A pervesztes alperes a Kp. 35. §-a alapján alkalmazandó a Pp. 83. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdés, valamint a 32/
- § (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú perköltségét megfizetni. [41] A pervesztes alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a tárgyi költségfeljegyzési jogos perben a le nem rótt fellebbezési illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [42] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [43] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja, a fellebbezést a Kp.
- §-a zárja ki. Budapest,
- január
- Kúria VIII.Kf.40.021/2021/4 8 Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró