← Magyarország

Mf.50082/2021/5 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a közalkalmazott a munkavégzése során kötelezettségszegést, mulasztást követ el, a munkáltató akár írásbeli figyelmeztetéssel bírhatja rá a feladatai helyes ellátására. Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50082/2021/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Szabó Lajos ügyvéd (cím1) által képviselt Felperes cím2 alatti lakos felperesnek –, a Dr. Kerekes Edit ügyvéd (cím3) által képviselt Alperes cím4 alatti székhelyű alperes ellen, írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 9.M.70250/2020/
  2. számú ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 6000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett 48 000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes közel 30 évig állt könyvtáros munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. [2]
  4. és
  5. október
  6. között a felperes férje volt az alperes polgármestere, ezért ezen időpontig előbb a jegyző, majd az alpolgármester gyakorolta a felperes vonatkozásában a munkáltatói jogot. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 2 [3]
  7. október
  8. napjától törvényes képviselő lett az alperes polgármestere, és a felperes felett munkáltatói jogokat gyakorló személy. [4] A felperes
  9. október
  10. napján az alperes addig általa kezelt hivatalos Facebook oldalának címét önkényesen megváltoztatta (közösségi oldal neve) -re, és az oldalon megosztotta Teréz anya „Az emberek esztelenek …” kezdetű imáját. [5] A
  11. októberi önkormányzati választást követően létrejött, részben új tagokból álló képviselő-testület
  12. novemberi ülésének kezdetekor a testület tagjai nem tudták a mobileszközeiket a wifi hálózatra csatlakoztatni, amely körülmény időlegesen kisebb fennakadást okozott, mindaddig, amíg az informatikai probléma az ülés alatt megoldódott. [6] Az alperes képviselő-testülete
  13. december
  14. napján a könyvtárat is magába foglaló művelődési ház egyik helyiségében tartotta a képviselő-testületi ülését, amelyen elfogadta a 392/
  15. (XII.5.) számú határozatát. Ezzel módosította a (könyvtár)ral kötött könyvtári szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodást akként, hogy
  16. február
  17. napjától a könyvtár nyitva tartása heti 20 órára csökken. A képviselő-testület ülését megelőzően és annak tartama alatt is a felperes a könyvtárban tartózkodva a munkáját végezte, ez idő alatt több személy (a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat egyes tagjai, a férje) meglátogatták a felperest, illetve beszélgettek vele. [7] Az alperes a
  18. január
  19. napján kelt felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.)
  20. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással hatvan nap és hat hónap felmentési idővel, nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés megfizetésével megszüntette. A felperest a munkavégzés alól a felmentési idő második felére mentesítette. [8] A polgármester, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója
  1. január
  2. napján kelt, és a felperessel január
  3. napján közölt intézkedésével módosította a felperes munkaköri leírását, és új feladatként határozta meg, hogy egyrészt munkanaplót kell vezetnie a könyvtár kölcsönzési forgalmáról, a könyvtárban megtartott foglalkozásokról, valamint diagrammal ábrázolt napi statisztikát kell készítenie a könyvtári szolgáltatást igénybe vevők létszámáról, majd a kimutatást naponta elektronikus úton meg kell küldenie a munkáltatónak; másrészt az elvégzett napi munkafeladatait pontosan rögzítő feljegyzést (napi jelentést) kell készítenie, és azt ugyancsak megküldenie az alperesnek. A munkaköri leírás módosítása a 392/
  4. (XII.5.) számú határozatra utalással rögzítette, hogy a felperes munkaideje
  5. február
  6. napjától heti 20 óra. [9] A felperes
  7. január
  8. napjától a munkaköri leírás módosításának formálisan eleget téve, de az alperes által elvárt és folyamatosan magyarázott tartalmi követelményeknek nem megfelelő módon naponta küldött statisztikákat és feljegyzéseket az Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 3 alperes részére úgy, hogy azokban több esetben személyeskedő, degradáló, kioktató stílusú, az utasítás indokoltságát kétségbe vonó megjegyzéseket tett. [10] A képviselő-testület
  9. január
  10. napjára napirendjére tűzte az önkormányzat
  11. évi közművelődési tevékenységéről szóló beszámolót, amelynek előterjesztője a polgármester és a felperes volt. A felperes a könyvtár működésével kapcsolatos írásbeli beszámolót elkészítette és megküldte, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlójának kifejezett utasítása ellenére a képviselő-testületi ülésen nem jelent meg. A munkáltató utasítását tolmácsoló tanú1 jegyző és (dolgozó neve) önkormányzati dolgozó felé közölte, hogy az ülésen nem vesz részt. [11] A felperes
  12. január
  13. napjától kezdődő keresőképtelen állománya idején
  14. február
  15. napján vette kézhez az alperes
  16. január
  17. napján kelt írásbeli figyelmeztetését. Az írásbeli figyelmeztetés indokolása szerint:
  18. október
  19. napján az alperes hivatalos Facebook címét önkényesen megváltoztatta (közösségi oldal neve) -re, és megosztotta Teréz anya imáját. Ezen megosztás azt tükrözte a nagy nyilvánosság részére, hogy (helység neve) csak a felperes férje polgármesterségének ideje alatt működött, ezt követően megszűnt létezni. Mindez a jelenlegi munkáltatójára nézve degradáló volt.
  20. novemberben a művelődési házban megtartott képviselő-testületi ülésen a képviselők azt tapasztalták, hogy a wifi kód megváltoztatásra került, amely kisebb fennakadást okozott, mire kiderült, hogy a felperes a munkáltató hozzájárulása nélkül változtatta meg a wifi kódot. A
  21. december
  22. napjára kitűzött rendkívüli képviselő-testületi ülést megelőzően, és aznap is a felperes férje a könyvtárban tartózkodott, ahová behívta az önkormányzati képviselőket, akiket megpróbált befolyásolni a munkaidő-csökkentést érintő szavazásban. A testületi ülést követően a könyvtár nyitvatartási idején túl a felperes a könyvtárban tartózkodott, ahová a férje bement és magánbeszélgetést folytattak, ahová behívták G-t és B-t, akiknek a helyi választással és más magánjellegű dologgal kapcsolatos sérelmeiket elmondták. A felperes által megküldött jelentések, diagrammok nem feleltek meg a munkáltató által elvártaknak, a felperes jelentéseiben személyeskedő, degradáló, kioktató stílusú kifejezéseket használt, annak ellenére, hogy a jegyző tájékoztatta a felperest a jelentések indokoltságáról. A felperes a
  23. január
  24. napi képviselő-testületi ülésen személyes megjelenési kötelezettsége ellenére nem vett részt, bár arra meghívót kapott, valamint a jegyző külön is felhívta erre a figyelmét. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 4 [12] A felperes keresetében kérte az alperes írásbeli figyelmeztetése hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy a Facebook oldalt valóban ő kezelte – társadalmi munkában, tehát nem a közalkalmazotti jogiszonyában –, azonban nem tartotta aggályosnak a név megváltoztatását, és Teréz anya imájának megosztását. Tagadta, hogy a művelődési ház wifi kódját megváltoztatta volna. Az internettel kapcsolatos átmeneti problémáról a képviselő-testületi ülést követően értesült, a probléma az ő közreműködése nélkül megoldódott. Elismerte, hogy a
  25. december
  26. napi képviselő-testületi ülésen a könyvtár nyitvatartási idejében a házastársa és más személyek is bementek a könyvtárba, azonban vitatta, hogy a képviselő-testületi tagokat a döntésük meghozatalában befolyásolni próbálta volna. [13] Elfogadta, hogy a munkaköri leírás módosítás joga megillette az alperest, és azt magára nézve kötelezőnek is tekintette. A feladatot teljesítette, annak ellenére, hogy az szükségtelen és indokolatlan volt, mivel a napi jelentésekkel duplikálódott a nyilvántartás, hiszen a szükséges adatokat egyébként a munkanaplóban is rögzítette, és ez az alperes rendelkezésére állt. A
  27. január
  28. napi képviselő-testületi ülésről való távolmaradását előzetesen bejelentette, kötelezettségszegés nem állapítható meg. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes az írásbeli figyelmeztetés jogát visszaélésszerűen gyakorolta. [14] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Vitatta a visszaélésszerű joggyakorlást és állította, hogy az írásbeli figyelmeztetés valamennyi indoka valós. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 78 000 forint perköltséget, és kimondta, hogy a meg nem fizetett 10 000 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a munkáltatót megillető ellenőrzési jog kiterjed a Kjt.
  29. §
(2)bekezdés, valamint a munka törvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  2. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pont rendelkezései betartásának ellenőrzésére, amellyel összefüggésben a munkáltatót megilleti az a jog, hogy kötelezettségszegés esetén megkövetelje a munkavégzésre és együttműködésre vonatkozó előírások megtartását, betartását. Ennek eszköze a munkavállaló (közalkalmazott) figyelmének felhívása, amelyet az Mt. 22. §
(1)bekezdés alapján a munkáltató szóban és írásban is alkalmazhat. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 5 [17] Az elsőfokú bíróság az írásbeli figyelmeztetés indokolásának egyes pontjaira vonatkozóan lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a perbeli írásbeli figyelmeztetés 1.,
  1. és
  2. pontjában írt kötelezettségszegést a felperes elkövette és miután a figyelmeztetés joga bármilyen súlyú kötelezettségszegés esetén megilleti a munkáltatót, így az írásbeli figyelmeztetésben hivatkozott bármely kötelezettségszegő magatartás valóságának bizonyítottsága esetén a figyelmeztetés jogszerű. [18] Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes a joggal való visszaéléssel kapcsolatos hivatkozásának alátámasztására bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért ennek következményeit viselni köteles a Pp.
  3. §
(1)bekezdés értelmében. [19] Az ítélettel szemben a felperes fellebbezést nyújtott be és kérte az ítélet megváltoztatását, az alperes írásbeli figyelmeztetése hatályon kívül helyezését. [20] Kifejtette, hogy a munkáltató az Mt. 11/A. §
(1)bekezdés szerinti ellenőrzési jogköre szigorúan a munkaviszonnyal összefüggő magatartásra terjed ki, az azon kívül eső bármely cselekvés, mulasztás a munkajog eszközével nem szankcionálható. Alperes Facebook oldalával kapcsolatban a felperes munkaköri leírása rendelkezést nem tartalmazott, így a Facebook oldallal összefüggő bármely felperesi cselekvés miatt az írásbeli figyelmeztetés nem jogszerű. [21] Hivatkozott arra, hogy a napi jelentései a szakmai tartalom tekintetében összességében megfeleltek a munkaköri leírásban, valamint az azt pontosító munkáltatói közlésben foglaltaknak. A megjegyzések a felperes véleményét tartalmazták, amelynek a munkáltatóval való közlése nem minősülhet kötelezettségszegésnek. A kifejtett véleménye nem eredményezte közvetlenül és ténylegesen a munkáltató helytelen megítélését, illetve jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetését. [22] Állította továbbra is, hogy a 2020. január 28. napján megtartott képviselő-testületi ülésről való távolmaradását előzetesen bejelentette. Amennyiben a munkáltató ragaszkodott volna a megjelenéshez, akkor annak eleget tett volna, azonban ilyen közlést autentikus személytől nem kapott. [23] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján. Hivatkozott arra, hogy a felperes korábbi munkaköri leírásában sem szerepelt az alperesi Facebook oldal kezelése, ezt a feladatot azonban ellátta. A felperes a jóhiszemű joggyakorlás követelményét sértette meg a Facebook oldal címének megváltoztatásával és a bejegyzés Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 6 közzétételével. A munkáltatóval szemben nem megengedhető magatartás az alperes Facebook oldalán magánvélemény megfogalmazása. Vitatta azt a felperesi fellebbezési álláspontot, mely szerint a felperes által adott napi jelentések szakmai tartalma megfelelt a munkáltatói elvárásnak és fenntartotta a korábban tett azon nyilatkozatát, mely szerint a napi jelentésekben található „szurkálások” nem voltak összeegyeztethetőek a Kjt. 39. §
(2)bekezdés, valamint az Mt. 52. §
(1)bekezdés
  1. c)–
  2. e)pontjában foglalt rendelkezésekkel. [24] A képviselő-testület ülésére szóló meghívó azt jelentette, hogy az azon való részvételt a testület, az alperes, mint a könyvtár fenntartója és működtetője elvárja. Önmagában az, hogy egy meghívó nem tartalmaz részvételi kötelezettséget és ahhoz kapcsolódó szankciót, nem jelenti azt, hogy a munkáltató egyébként nyilvánvalóan megfogalmazott elvárásának nem kell megfelelnie a munkavállalónak. [25] A felperes fellebbezése nem megalapozott. [26] Az ítélőtábla a fellebbezést a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárása során kötelező hatályon kívül helyezést megalapozó eljárásjogi szabálysértést nem tapasztalt. [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 383. §
(1)bekezdése alapján érdemben vizsgálta, amelynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 279. §
(1)bekezdése alapján az egyéb adatokkal összevetve mérlegelte, a tényállást helyesen állapította meg és abból a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló, helytálló következtetést vont le. [29] A felperes fellebbezése alapján kiemelendő, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján a felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. A felperes fellebbezése az elsőfokú ítéletet az alperesi írásbeli figyelmeztetés 1.,
  1. és
  2. pontjában írt kötelezettségszegések körében érintette, ezért az ítélet egyéb rendelkezéseinek vizsgálatát az ítélőtábla mellőzte. A fellebbezés alapján az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: [30] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt a – felperes által sem vitatott – tényt, hogy a felperes 2019 októberét megelőzően is kezelte az alperes hivatalos Facebook oldalát. Ezt a feladatot, mint az alperesnél közalkalmazotti jogviszonyban álló könyvtáros látta el és nem, mint magánszemély. A feladat a felperes munkakörébe tartozott, a munkaköri Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 7 leírásban történt külön rendelkezés nélkül is. A munkaköri leírással szemben nem elvárás, hogy minden egyes feladat felsorolásával határozza meg a munkakör tartalmát. [31] Szükséges azt is kiemelni, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott Kjt.
  3. §
(2)bekezdés rendelkezése a munkavégzés tekintetében a közalkalmazottól a közérdek figyelembevételét is megkívánja. Ez összefügg azzal, hogy a közalkalmazott az állami, önkormányzati közszolgáltatások ellátásban működik közre, illetve állami vagy önkormányzati költségvetésből finanszírozott feladatot lát el. A közérdek figyelembevétele a konkrét előírások betartásán túlmenő, egyfajta etikai követelmény jogszabályba foglalását jelenti. Erre figyelemmel az alperes intézkedésében megalapozottan hívta fel a felperes figyelmét a munkáltatóra nézve kifogásolható magatartásra, azaz a Facebook oldal nevének önkényes megváltoztatására és az oldalon a bejegyzés megosztására. [32] Az elsőfokú bíróság megalapozottan nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget az alperes által elrendelt napi jelentéstételi kötelezettség szakmai indokoltságának, illetve célszerűségének. A munkáltatónak a működésével összefüggő döntései, intézkedései ok- és célszerűségi vizsgálata a munkajogon kívül esik, azaz a munkáltató hozhat nem célszerű döntést is a működése során, ennek megítélése nem a bíróság feladata. A felperes napi jelentéseinek szakmai tartalmát – a felperes által is elismerten - a munkáltató több esetben kifogásolta, ennek eredményeként a felperes a napi jelentéseket eltérő szakmai tartalommal adta le és emellett visszatérően, de indokolatlanul a munkaköri feladataival össze nem függő véleményt, bírálatot fogalmazott meg. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján helytálló következtést vont le arra, hogy a felperes magatartása nem felelt meg a Kjt. 39. §
(2)bekezdés és Mt. 52. §
(1)bekezdés c)-e) pontja szerint meghatározott jogszabályi előírásoknak. [33] Az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg azt is, hogy a felperes a
  1. január
  2. napjára kitűzött képviselő-testületi ülésen az írásbeli meghívó, valamint a munkáltató kifejezett – és tanú1 és (dolgozó neve) titkársági ügyintéző által tolmácsolt – utasítása ellenére nem jelent meg. A felperes fellebbezésben tett állítása a peres eljárás adataival ellentétes, figyelemmel tanú1 tanú vallomására és (dolgozó neve) titkársági ügyintéző nyilatkozatáról készült feljegyzés tartalmára. [34] Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításaival, azzal, hogy a felperes terhére rótt kötelezettségszegések megvalósultak, melyekre figyelemmel a munkáltató jogszerűen élt az írásbeli figyelmeztetés gyakorlásának jogával. Helytállóan hivatkozott a törvényszék a bírói gyakorlatra, mely szerint a közalkalmazott többszöri kötelezettségszegő magatartása esetén az írásbeli figyelmeztetés törvényesen alkalmazható szankció. [35] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján – annak helyes indokaira figyelemmel – helybenhagyta. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.082/2021/5 8 [36] Az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az alaptalanul fellebbező felperest a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdés rendelkezései szerint az alperes másodfokú perköltségének megtérítésére, figyelembe véve, hogy az alperes igénye összegszerűségét nem jelölte meg. [37] A másodfokú eljárás során az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés c) pontja és a 46. §
(1)bekezdése alapján 48 000 forint fellebbezési illeték merült fel, melyet a munkavállalói költségkedvezményre jogosult felperes helyett a Pp. 102. §
(6)bekezdés értelmében az állam visel. Debrecen,
  1. március
  2. Dr. Veszprémy Zoltán s. k. a tanács elnöke, Dr. Paulik Andrea s. k. előadó bíró, Dr. Tass Edina s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.