Gf.30516/2021/3 – Kúria

(5)bekezdése alapján az alperesek között

1. június
2. napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződéskötés előtti állapot helyreállítását kérte. [2] Az első fokon eljárt Tatabányai Törvényszék 16.G.40.048/2020/
3. számú ítéletével szemben, melyben a keresetet elutasította, a felperes és az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést. [3] A fellebbezések alapján a Győri Ítélőtábla előtt Gf.II.20.138/
4. ügyszámon indult másodfokú eljárás alatt az I. rendű felperes a II. rendű felperesre engedményezte az I. rendű alperessel szemben fennálló – és a vele szemben folyó felszámolási eljárásban hitelezői igényként bejelentett – követelését. Az engedményezés alapján a II. rendű felperes bejelentette perbelépését, egyúttal az I. rendű felperes kérte a perből való elbocsátását, de ahhoz az alperesek nem járultak hozzá. A fellebbezéssel támadott határozat Kúria VI.Gf.30.516/2021/3 3 [4] Az ítélőtábla végzésével engedélyezte a felperesi jogutód perbelépését II. rendű felperesként, egyúttal visszautasította az I. rendű felperes perből való elbocsátása iránti kérelmét. [5] Végzésének indokolásában rögzítette, az engedményes felperesi jogutód perbelépése a polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseinek megfelelt, ezért azt az ítélőtábla a Pp.
6. §

(1)és

(4)bekezdései alapján engedélyezte. A jogelőd felperes perből való elbocsátása iránti kérelmének visszautasításáról az alperesek hozzájárulása hiányában döntött a Pp. 48. §

(4)bekezdése szerint. Ebből következően a perbelépő felperesi jogutód a továbbiakban II. rendű felperesként, az I. rendű felperes pertársaként vesz részt a perben [Pp. 48. §

(6)bekezdés]. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [6] Az ítélőtábla végzésével szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését az I. rendű felperes perből való elbocsátása iránti kérelmét visszautasító részében kérték, és e körben kérték az ítélőtábla utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. [7] Arra hivatkoztak, hogy az alperesek a részükről szükséges hozzájárulást indokolás nélkül, ezáltal joguk visszaélésszerű gyakorlásával tagadták meg a Pp. 5. §

(1)bekezdése, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:5. §

(1)bekezdése szerint. A bíróság a Pp. 48. §

(2)bekezdése, 279. §

(1)bekezdése alkalmazásával a megtagadás okának és az alperesek jogos érdekének feltárásával hozhatott volna megalapozott döntést a perből való elbocsátás kérdésében. [8] Az alperesek a fellebbezésre tett észrevételeikben – tartalmilag – az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérték. Amellett, hogy egyetértettek az ítélőtábla döntésével és annak indokaival, rámutattak, a II. rendű felperessel szemben folyó végrehajtási eljárás, vagyis a II. rendű felperes teljesítési készsége és képessége alátámasztja érdeküket abban, hogy pertársaként az I. rendű felperes a perben maradjon. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. §

(2)bekezdés c) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [10] A Pp. 47. §

(1)és

(2)bekezdéséből, valamint a

1. §-ából együttesen következik, hogy amennyiben a per alapjául szolgáló jogviszonyban a felperes pozíciójában jogszabály alapján jogutódlás következik be és a jogutódlás nem a felperes halálán vagy megszűnésén alapul, és ennek alapján a felperes jogutódja a perbe önként belép, a Pp.
2. §

(3)bekezdése két együttes feltételhez köti a felperesi jogelőd perből való elbocsátását: szükséges egyfelől a felperesi jogelőd erre irányuló kérelme, további követelmény pedig az ellenfél hozzájárulása a perből való elbocsátáshoz. Kúria VI.Gf.30.516/2021/3 4 [11] Rámutat egyben a Kúria, hogy a Pp. a jogutódlással kapcsolatos határozathozatal tekintetében szakított a korábban hatályban volt polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) szabályozási megoldásával: a Pp. 48. §

(4)bekezdése egyértelműen kifejezi, hogy a bíróság feladata a jogutódlás körében tett nyilatkozatok tekintetében azok formai vizsgálatára korlátozódik a Pp. hatálya alá tartozó ügyekben. Mindez azt jelenti, hogy a szükséges és a törvény rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatok birtokában a bíróság engedélyezi a perbelépést, illetve a perbevonást, ellenkező esetben a vonatkozó kérelmet visszautasítja. [12] Ahogy a jogutódlás körébe tartozó elsődleges kérelmek – a perbelépés és a perbevonás – kapcsán, úgy a másodsorban felmerülő további kérelem, a jogelőd perből való elbocsátása és a hozzá tartozó hozzájárulás értékelése tekintetében sem értelmezhető a bíróság feladata a jelzett formai jellegű vizsgálatot meghaladó terjedelemben. [13] A felperesek álláspontjától eltérően az ellenfél hozzájárulásával és annak bíróság általi értékelésével kapcsolatban többletkövetelmény a Pp. szabályozásából nem olvasható ki: amennyiben a jogelőd kéri a bíróságtól a perből való elbocsátását, az ellenfél a kérelemmel kapcsolatban nyilatkozatot pusztán arról kell tegyen, hogy hozzájárulását a perből történő elbocsátáshoz megadja-e, avagy sem. Önmagában a hozzájárulás megadása vagy megtagadása elegendő az annak megfelelő döntés meghozatalához, a perből való elbocsátáshoz vagy az erre irányuló kérelem visszautasításához. [14] Mindebből következően az ítélőtábla megalapozottan következtetett az I. rendű felperes perből való elbocsátásának akadályára az alperesek hozzájárulásának hiányában. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [16] Az eredménytelenül fellebbező felperesek a felmerült másodfokú eljárási költségüket viselni kötelesek. Az alperesek javára másodfokú perköltség – a Pp. 81. §-ának megfelelő felszámítása nélkül – nem volt megítélhető. [17] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Budapest,

1. június
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Kúria VI.Gf.30.516/2021/3 5