← Magyarország

Cgtf.30282/2023/2 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.282/2023/

  1. A Debreceni Ítélőtábla az „Ügyész” (képviseletében a .... Fellebbviteli Főügyészség cím) kérelmezőnek – a Cég (Cégjegyzékszám, cím) kérelmezett céggel szemben indult törvényességi felügyeleti eljárásban az Egri Törvényszék Cégbírósága
  2. október
  3. napján kelt Cgt.10-23-000703/
  4. számú végzése ellen a kérelmező
  5. sorszámú fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő v é g z é s t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi, és a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. A meg nem térült 30 000 (harmincezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ügyész a céggel szemben
  6. június 25-én azért kezdeményezte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert a főtevékenységére vonatkozó cégjegyzéki adata eltér a létesítő okiratban foglalttól, továbbá a főtevékenység változására tekintettel a cégnév nem felel meg a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  7. évi V. törvény (Ctv.)
  8. §

(4)bekezdésében meghatározott cégvalódiság követelményének. Az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlési eljárása megindítását. A végzése indokolásában rögzítette, hogy a cég a Ctv. 80. §
(1)bekezdése szerinti felhívásának a Cgt.10-23-000475/2023/
  1. számú végzésében engedélyezett határidőben nem tett eleget, ezért a Cgt.10-23-000475/
  2. számú,
  3. augusztus 30-án jogerős végzésben a Ctv.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedésként pénzbírságot alkalmazott és ismételten felhívta a céget a törvénysértő állapot megszüntetésére. A cég a felhívást
  1. augusztus 14-én átvette, azonban a törvényes működést ezt követően sem állította helyre, ezért az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást folytatta, és – az ismételt felhívásában foglaltak teljesítésének az elmulasztása miatt – a Ctv.
  2. §
(2)bekezdése szerint eltiltotta a céget a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította, és a 116. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását és a szükséges adatváltozásokat hivatalból bejegyezte a cégjegyzékbe. Az ügyész a fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, a Ctv. 80. §
(3)bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését kérte. Debreceni Ítélőtábla III.Cgtf.30.282/2023/2 2 Előadta, hogy a cégnyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy a cég a főtevékenységét az adóhatóság felé történő bejelentéssel módosította, ezért a cégbíróság a Cg.../
  1. számú végzésével
  2. szeptember 13-án hivatalból elrendelte a főtevékenységre vonatkozó változás bejegyzését, így a törvényes működés helyreállt. Erre figyelemmel a cégbíróság fellebbezett végzése törvénysértő. A ... Fellebbviteli Főügyészség ... számú átiratával a ... Vármegyei Főügyészség fellebbezését fenntartotta, és az iratokat megküldte az ítélőtáblának. A cég nem tett észrevételt. Az ítélőtábla a másodfokú eljárás kereteinek a meghatározásánál az alábbiakat vette figyelembe. A Ctv.
  3. §
(2)bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye és költségkedvezmény nem engedélyezhető. A Ctv.
  2. §
(1)bekezdése és 79. §
(1)bekezdés utolsó mondata alapján a törvényességi felügyeleti eljárás elrendelésének az egyik feltétele a cég jogszabálysértő helyzetének vagy állapotának a fennállása. Ha a cégbíróság megállapítja, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn, a Ctv. 80. §
(4)bekezdése szerint a kérelmet fellebbezhető végzéssel elutasítja. Ha pedig megállapítja a cég törvénysértő állapotát vagy helyzetét, de az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működést helyreállította, akkor a cégbíróság a Ctv. 80. §
(3)bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. Amennyiben az eljárást nem kell/lehet megszüntetni, a cégbíróság a törvényes állapot helyreállítása érdekében a céggel szemben a Ctv. 81. §
(1)bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazza. E jogi szabályozásból következően, ha a Ctv. 80. §
(3)bekezdésében írt ok bekövetkezik, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást kérelem nélkül is, hivatalból meg kell szüntetnie. Ebből az is következik, hogy ebben az esetben a cégbíróság érdemi döntést nem hozhat, így a Ctv. 81. §
(1)bekezdése szerint intézkedést nem alkalmazhat, és nem hozhat a Ctv. 84. §-a, – ebből következően – a 116. §
(1)bekezdése szerinti határozatot sem. A Ctv. 80. §
(3)bekezdésének is – csakúgy, mint a 80. §
(1)bekezdésének – az a célja, hogy az eljárás alá vont cég a törvénysértő állapotot lehetőleg önként szüntesse meg. Ennek elérése eszköze az, hogy a cég által a kérelemben, illetve a cégbíróság Ctv. 80. §
(1)bekezdése szerinti végzésben foglaltak teljesítése az eljárás hivatalbóli megszüntetését eredményezi. Az tehát, ha az eljárás alá vont cég az eljárás alatt a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működést helyreállította, az érdemi törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának az akadálya. A Ctv. 80. §
(3)bekezdése a jogi természetét tekintve a Pp.-n kívüli, külön törvényben (lex specialis) hivatalbóli megszüntetési okról rendelkező eljárási jogszabály, amelyben Debreceni Ítélőtábla III.Cgtf.30.282/2023/2 3 szabályozott esetben megfelelően alkalmazni kell a Pp. 240. §
(1)bekezdését, amire a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp.) 1. §
(1)bekezdése ad módot. Mivel a kérelmező a fellebbezését arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő, mert a törvényességi felügyeleti eljárást nem szüntette meg, annak ellenére, hogy a fellebbezés hatályon kívül helyezésre nem irányult, az ítélőtábla – a Ctv. 72. §
(2)bekezdésének az utaló szabálya folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó – a Pp.
  1. §-a szerint a polgári nemperes eljárást befejező végzésekkel szembeni fellebbezések esetén is alkalmazandó Pp.
  2. §
(2)bekezdésében írt jogkörében hivatalból vizsgálta, hogy a Pp.
  1. §-a szerint kötelező hatályon kívül helyezési ok fennálle. A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság már az elsőfokú eljárásban fennállt megszüntetési ok ellenére nem szüntette meg a törvényességi felügyeleti eljárást, ezért az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése kötelező. Az ítélőtábla a cég – hivatalból, elektronikus úton beszerzett – cégmásolata alapján az elsőfokú végzésben megállapított tényállást az alábbiakkal kiegészíti. A kérelem benyújtásának az időpontjában,
  2. június 6-án a cég Cg.... számú cégjegyzékébe a
  3. A cég tevékenysége rovatba 9/2 sorszámon: Főtevékenység 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése volt bejegyezve
  4. április 24-től hatályos adatként. A cégbíróság a
  5. szeptember 13-án kelt Cg..../
  6. számú végzésével az alábbi változások bejegyzését rendelte el:
  7. A cég tevékenysége 9/
  8. 6820 '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Főtevékenység. A változás (törlés) időpontja: 2023/09/06 Törlés kelte: 2023/09/13 9/
  9. 5610 '08 Éttermi, mozgó vendéglátás Főtevékenység. A változás időpontja: 2023/09/07 Bejegyzés kelte: 2023/09/
  10. 9/
  11. 6820 '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése A változás időpontja: 2015/09/30 Bejegyzés kelte: 2023/09/13 Az elsőfokú bíróság Cgt.10-23-000475/
  12. számú végzését – amelyben a céget 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, és ismételten 30 napon belül a törvényes működés helyreállítására hívta fel – a cég
  13. augusztus 14-én átvette, az elsőfokú bíróság pedig az
  14. sorszámú végzésével megállapította, hogy ez a végzése
  15. augusztus 30-án jogerőre emelkedett. Az ítélőtábla az így kiegészített tényállást fogadta el, amely alapján megállapította, hogy az elsőfokú végzés – a fellebbezésben hivatkozott okból – jogszabálysértő. Debreceni Ítélőtábla III.Cgtf.30.282/2023/2 4 A Ctv.
  16. §
(3)alkalmazása körében következetes abban a bírói gyakorlat, hogy valamely törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság által a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés első alkalommal történő alkalmazása ügyviteli szempontból lezárja az eljárást. Ha a szankció eredményre vezet, az eljárással érintett cég helyreállítja a törvényes működését, akkor az eljárás cégjogilag is lezárul. Abban az esetben azonban, ha a cég működése a törvényességi felügyeleti intézkedés ellenére továbbra is törvénysértő, illetve ez az állapot továbbra is fennáll, és a cégbíróság a Ctv. 79. §
(3)bekezdése szerint újraindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor ez az eljárás csupán ügyvitelileg minősül új eljárásnak. Cégjogilag a korábbi eljárás folytatása, hiszen ugyanazon törvénysértő helyzet, illetve működés megszüntetésének a kikényszerítésére irányul. Ennek megfelelően járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor arra tekintettel, hogy a cég bejegyzett főtevékenysége továbbra is törvénysértő cégjegyzéki adat volt, a Cgt.10-23000475/
  1. számú végzése jogerőre emelkedését követően,
  2. szeptember 1-jén a törvényességi felügyeleti eljárást újraindította. Az elsőfokú bíróságnak azonban hivatalból észlelnie kellett (volna), hogy a cég cégjegyzéke tevékenységi köröket tartalmazó rovatában
  3. szeptember 13-án változás következett be: a korábbi bejegyzett főtevékenységét törölték, és új főtevékenységként az 5610’08 Éttermi, mozgó vendéglátást bejegyezték. Mivel a törvényességi felügyeleti eljárás elrendelésére alapot adó jogsértést a cég ezzel megszüntette, a törvényes működése helyreállt. Az elsőfokú bíróság ezért ezt követően – a Ctv.
  4. §
(1)bekezdése szerinti feltétel hiányában – már nem rendelkezhetett a cég további működéstől eltiltásáról, megszűntnek nyilvánításáról és a kényszertörlési eljárás elrendeléséről, így az adott tényállás mellett 2023. október 17-én a Ctv. 84. §
(2)bekezdését sem alkalmazhatta volna. A kérelmező helyes álláspontjával egyezően az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 80. §
(3)bekezdése alkalmazásával a törvényességi felügyeleti eljárást meg kellett (volna) szüntetnie. Az ítélőtábla ezért – mivel az arra alapot adó ok már az elsőfokú eljárásban bekövetkezett, és a másodfokú eljárásban is fennállt – a Pp. 389. és 379. §-a megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a Ctv. 80. §
(3)bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette. A kérelmező fellebbezése eredményes volt. A személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett 30 000 Ft fellebbezési eljárási illeték állam javára történő megfizetésére a Pp. 383. §
(6)és 83. §
(1)bekezdése alapján a „pervesztesnek minősülő” kérelmezett cég lenne köteles. A fellebbezés azonban a kérelmezett „cég javára” irányult, ezért az ítélőtábla úgy rendelkezett, hogy az állam által előlegezett fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. A kérelmező költségigényt nem érvényesített, így arról az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. Az ítélőtábla végzése az eljárást megszüntető rendelkezése tekintetében is a Pp. 379. §-a alapján csak másodfokú eljárásban hozható határozat, ezért ellene fellebbezésnek – ezt megengedő külön törvényi rendelkezés hiányában – a 365. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében nincs helye. Debreceni Ítélőtábla III.Cgtf.30.282/2023/2 5 Debrecen,
  1. december
  2. Dr. Görög Attila s.k. a Dr. Árok Krisztián s.k. bíró tanács elnöke, Dr. Riczu András s.k. előadó bíró,

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.