A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasítása. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.II.39.954/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke; Dr. Figula Ildikó előadó bíró; Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Szűcs A. Gábor ügyvéd cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: A per tárgya: felülvizsgálata jogi képviselő1 jogtanácsos idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat A fellebbezést benyújtó fél, a fellebbezés sorszáma: felperes,
- bírósági Kúria II.Kpkf.39.954/2021/2 2 A fellebbezéssel érintett határozat száma: Fővárosi Törvényszék 12.K.706.565/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága Engedélyügyi Osztály II. (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a
- február
- napján kelt 106-1-19990/2020-Át. számú végzésével a felperes állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelme alapján indult eljárást megszüntette. Az alperes a
- július
- napján meghozott, 106-Át–16447/1/
- számú végzésével a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú hatóság 106-1-19990/2020-Át. számú végzését helybenhagyta. A kereseti kérelem és az elsőfokú végzés [2] A határozat ellen a felperes jogi képviselője útján keresetet nyújtott be, amelyben bejelentette, hogy képviseleti jogát korábban meghatalmazással igazolta, azonban az iratok között elfekvő meghatalmazás
- július
- napján kelt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal előtt a 106-1-39844/1/2010-Át. szám alatti eljárásban történő képviseletre szól, ezért az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével felhívta a felperes jogi képviselőjét a polgári perrendtartásról szóló CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésének megfelelő, szabályszerű, a per vitelére szóló ügyvédi meghatalmazás 8 napon belül történő csatolására. [3] A jogi képviselő a bíróság
- sorszámú végzését
- október
- napján vette át, a végzésben foglalt felhívásnak sem a megadott határidőben, sem azt követően nem tett eleget, ahogy a
- sorszámú végzésben foglalt ismételt felhívásnak sem szabályszerű kézbesítés ellenére. Ezt követően a bíróság személyesen is felhívta a felperest, hogy szabályszerű, a per vitelére szóló ügyvédi meghatalmazást csatoljon, vagy a benyújtott keresetlevél vonatkozásában nyilatkozzon, hogy azt sajátjának elismeri-e, továbbá figyelmeztette, hogy a határidő eredménytelen letelte esetén a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján vissza fogja utasítani azzal, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján nincs olyan meghatalmazás, amely a jogi képviselőt a közigazgatási per megindítására feljogosította volna. Kúria II.Kpkf.39.954/2021/2 3 [4] A felperes a végzést
- december
- napján vette át, az abban foglalt felhívásnak sem a nyitva álló 15 napos határidőben, sem pedig ezt követően nem tett eleget. A bíróság a fenti végzést tájékoztatásul megküldte a jogi képviselőnek is, aki a végzést
- december
- napján vette át. [5] Az elsőfokú bíróság a
- január
- napján kelt 12.K.706.565/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján. A fellebbezés és az alperes észrevétele [6] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben előadta, hogy ügyfelével nagy nehézségek útján tudott csak kapcsolatot teremteni, mivel ügyfele ország tartózkodik. Mellékelte ügyfele nyilatkozatát, miszerint az ügyvédi meghatalmazást és az eddigi nyilatkozatokat fenntartja. A fellebbezésben nem jelölte meg a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. [7] Az alperes a fellebbezésre vonatkozóan észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes fellebbezésének érdemi elbírálására nincs lehetőség. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. [10] A Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján a végzés elleni fellebbezésre is alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. A Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak helye nincs. [11] A fenti rendelkezések alapján a végzés elleni fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amellyel a fellebbezést előterjesztő fél szerint az elsőfokú bíróság határozata ellentétes, de minimálisan a jogszabálysértést tartalmában pontosan meg kell jelölni. Ennek hiányában a fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor. [12] A Kúria megállapította, hogy a felperes a törvényi kötelezettsége ellenére fellebbezésében nem jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság végzése mely okból Kúria II.Kpkf.39.954/2021/2 4 jogszabálysértő és az álláspontja szerint megsértett jogszabályi rendelkezésre sem hivatkozott. [13] A Kúria hangsúlyozza, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezések szerint a fellebbezést megalapozó tények és jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. [14] Mindezek folytán a Kúria a felperes fellebbezését a 100. §
(2)bekezdés b) pontja, 104. §
(1)bekezdése és 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] Mivel az alperes észrevételt nem terjesztett elő, a másodfokú perköltség viseléséről a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § és
- § alapján rendelkezni nem kellett. [17] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A végzés ellen a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, a felülvizsgálatot a
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke; Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő