A határozat elvi tartalma: Ha az ítélet jogi indokolásából hiányzik a perben lefolytatott bizonyítás és annak eredményének, valamint a perben csatolt bizonyítéknak az ismertetése és azok értékelése, továbbá, ha az elsőfokú bíróság elmulasztja a szakértői díj viseléséről való rendelkezést és a felperesek újabb bizonyítási indítványáról való döntést, akkor az olyan formai és egyben tartalmi hiányossága az ítéletnek, amely miatt az érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.820/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Az I. rendű felperes: Név1 (cím1) A II. rendű felperes: Név2 (cím2) A felperesek képviselője: Pesthy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd Dr. Pesthy Endre Károly cím3) Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 2 Az I. rendű alperes: Tolna Vármegyei Kormányhivatal (cím4) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Tóth Emese kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Gerjen Község Önkormányzata (cím5) A II. rendű alperes képviselője: Agod Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Agod Tamás cím6) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 7.K.700.053/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 7.K.700.053/2025/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 3 A felperes és az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 100.000 (azaz százezer) – 100.000 (azaz százezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/
- (XII. 31.) önkormányzati rendelete módosította Gerjen Község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 14/
- (VI. 15.) önkormányzati rendeletet, amely a felperesek ½ - ½ tulajdoni hányadában álló Hely1 helyrajzi számú 2461 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) a kiskertes mezőgazdasági terület (Mke) övezetből kertvárosias lakóövezetbe (Lke) övezetbe sorolta. [2] A II. rendű alperes
- szeptember 18-án kérelmet nyújtott be az I. rendű alpereshez „Gerjen Karikás fejlesztési területen alapközművek létesítési munkái” beruházás megvalósítása érdekében az ingatlan kisajátítása iránt. A kisajátítás célját a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- § c) pontja szerinti terület- és településrendezésben jelölte meg. [3] Az I. rendű alperes a TOB/23/262-24/
- számú határozata I. pontjában a kérelemnek helyt adott és elrendelte az ingatlan terület-és településrendezés közérdekű célra történő kisajátítását. A III.
- pontban a kisajátított ingatlanért – a szakértői értékeléssel egyezően – összesen 6 486 528 Ft kártalanítási összeget határozott meg, amelyből a telek értéke alapján megállapított kártalanítás 5 860 173 Ft, a növényzet értéke alapján kiszámított kártalanítás 48 504 Ft, az épület, építmény (konténer) értéke alapján kalkulált kártalanítás 577 850 Ft. [4] A kártalanítás összegét az eljárásban kirendelt cég1 szakvéleményében foglaltak alapján állapította meg. A telek és a konténer értének meghatározását Név3 igazságügyi ingatlan-értékbecslés szakértő, a növényzetét Név4 igazságügyi kertészeti növénytermesztő szakértő végezte. A megelőző eljárásban beszerzett szakvélemény szerint az ingatlan övezeti besorolása a kisajátítási cél miatt változott, ezért a Kstv.
- §
(4)bekezdésben foglaltak szerint az összehasonlításra alkalmas ingatlanok besorolási módosítást megelőzően helyben kialakult forgalmi értéket kell figyelembe venni. Eszerint az ingatlan övezetét az Mke övezet szerint kell figyelembe venni, ezért a szakértő termőföld ingatlanokat használt összehasonlító adatként. A telek értekének meghatározása a Kstv. 9. §
(3)bekezdésének megfelelően a piaci Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 4 összehasonlításon alapuló értékmeghatározással történt. A konténer méreteit a helyszíni mérés és a műholdfelvételek alapján számolta ki. A szakértő a költségeket a hasonló létesítmények szakértő által ismert beruházási költségei és az Építőipari Költségbecslési Segédletben foglaltak figyelembevételével határozta meg. A kereset [5] A felperesek a közigazgatási pert megindító keresetükben a kisajátítás jogalapját nem, hanem a kártalanítás összegét vitatták. Kereseti kérelmük elsődlegesen határozat megváltoztatására és a kártalanítási összeg felemelésére, másodlagosan a megsemmisítésére és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezésére irányult. [6] Álláspontjuk szerint a határozat sérti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szakértői törvény) 4. §
(1)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-át,
- §
(3)bekezdését, a Kstv. 1. §
(1)bekezdését, 9. §
(4)bekezdését, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. [7] A Szakértői tv. 4. §
(1)bekezdés megsértését arra hivatkozással állították, hogy a termőföld összehasonlító adatok korrekciós tényezőinek értékelése olyan szakterület, amelyre a szakvéleményt adó Név3 a szakértői kompetenciája nem terjed ki, ahogy arra sem, hogy egy beépítetlen ingatlan minőségi osztályba sorolását elvégezze. Álláspontjuk szerint a megelőző eljárásban beszerzett szakvélemény kompetencia hiányában készült, ezért aggályos, a határozat alapjául nem szolgálhat. Sérelmezték továbbá, hogy a szakértő az ingatlan értekének meghatározása során nem használt megfelelő összehasonlító adatokat és nem volt figyelemmel a közvetlen útkapcsolatokra és a folyamatban lévő Paks II. beruházásra, mint értéknövelő tényezőkre. A beruházások megvalósulása köztudomású tény, ezeket az I. rendű alperesnek az Ákr. 62. §
(3)bekezdés alapján köteles lett volna figyelembe venni és ennek a szakvéleményben, valamint a kártalanítás összegében is meg kellett volna jelennie. [8] A konténerrel összefüggésben kifejtették, hogy a konténer nincs rögzítve a talajcsavarokhoz, tehát a telekkel nincs egyesítve, így nem minősül épületnek. Név3 szakértő a konténer értékét is tévesen határozta meg, annak forgalmi értéke jelentősen meghaladja a szakértő által meghatározott értéket. A szakértő kompetenciája nem terjed ki ingó dolgok értékbecslésére, következésképpen a szakvélemény ellentétes a Szakértői törvény 4. §
(1)bekezdésével. [9] A keresetlevélben előterjesztett bizonyítási indítványok a megelőző eljárásban beszerzett szakvélemény aggályosságának kiküszöbölésére irányultak. Elsődlegesen közjegyzői nemperes eljárásban kirendelt ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményének benyújtására kérték határidő megállapítását. Másodlagosan magánszakértői vélemény benyújtását, harmadlagosan új, megfelelő kompetenciával rendelkező szakértő kirendelését, Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 5 negyedlegesen a megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének kiegészítését kérték a szakvélemény aggályosságának kiküszöbölése végett. [10] Az elsőfokú bíróság a perben a felperesek indítványára - a szakértői díjelőleg felperesek általi letétbe helyezését követően -, igazságügyi szakértőként a megelőző eljárásban alkalmazott szakértőt kirendelte. A
- június
- napján tartott tárgyaláson Név3 és Név4 igazságügyi szakértőket meghallgatta. Név3t igazságügyi szakértőt többek között arra vonatkozóan, hogy ingó értékbecslésre szakképesítéssel rendelkezik-e, továbbá, hogy a helyszíni szemle alkalmával vizsgálta-e azt, hogy a konténer egyesítve van-e a telekkel. Arra a kérdésre is nyilatkozott, hogy talajcsavarral való rögzítés esetén építménynek tekinthető-e a konténer, továbbá, hogy milyen módszerrel határozta meg a konténer értékét. Az elsőfokú bíróság a jogerős végzésével megállapította a szakértői díjat. A felperesek
- augusztus 29-én érkezett beadványukban indítványozták új ingatlanforgalmi szakértő kirendelését. Annak alátámasztására, hogy az I. rendű alperes a határozatában tévesen állapította meg a telek értékét, bizonyítékként csatolták Név5 közjegyző előtt előzetes bizonyítás iránt lefolytatott eljárásban kirendelt Név6 ingatlanvagyon-értékelő igazságügyi szakértő által készített szakértői véleményt. A jogerős ítélet [11] Az elsőfokú bíróság a határozatot - a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek ügyvédi munkadíjból álló 690 720 Ft perköltséget. [12] Indokolása szerint a felperesek a keresetükben a kisajátítás jogalapját nem vitatták, így annak jogszerűségét nem vizsgálta. Elsőként a konténerrel kapcsolatos szakértői kompetencia hiányára vonatkozó jogsérelmet vizsgálta. Rögzítette, hogy e körben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kisajátítás tárgyát kepéző ingatlanon levő fém konténer ingónak vagy ingatlannak minősül-e. [13] A [23] bekezdésben kifejtett álláspontja szerint, azt, hogy mit kell ingatlannak tekinteni az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(2)bekezdése definiálja, amely szerint ingatlan a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. Az Inytv. 4. §
(1)bekezdése, 5. §
(1)bekezdése alapján nem vitás, hogy a perbeli ingatlanon levő fém konténer – függetlenül annak funkciójától – ingó dolog, tekintettel arra, hogy az sem földrészletnek, sem egyéb önálló ingatlannak nem minősül. [14] Hangsúlyozta, hogy a Szakértői törvény 4. §
(1)bekezdése, 5. §
(1)bekezdéseiből következően a szakértő a kompetenciájába nem tartozó szakmai kérdésekben igazságügyi szakértői tevekénységet nem végezhet, a szakértői jogosultságát meghaladó szakkérdésben szakvéleményt nem adhat. Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 6 [15] Rámutatott arra, hogy a konténer értékelését végző szakértő szakterülete – az igazságügyi szakértői névjegyzék szerint – ingatlan értékbecslés, ezen belül a szakterület csoportja lakásügy. A szakterületei között az ingó értékbecslés nem szerepel. [16] A bírói gyakorlat szerint, amennyiben az igazságügyi szakértő a névjegyzékben meghatározott szakterületen kívüli szakkérdésben alkot szakvéleményt, akkor az nemcsak, hogy döntés alapját nem képezheti, hanem szakvéleménynek sem tekinthető. A Kúria gyakorlata szerint a szakvélemény hiánya a közigazgatási hatósági eljárás olyan lényeges szabályának megszegésével okozott jogsérelem, amely a perben nem orvosolható, az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés (Kfv.II.37.442/2020/7.). [17] A kirendelt igazságügyi szakértő nem jelezte a kompetenciahiányt és az I. rendű alperes sem észlelte a megelőző eljárásban, hogy a kirendelt szakértő olyan szakkérdésben is adott véleményt, amelyre a kompetenciája nem terjedt ki. Miután a szakvéleményt egészében, összességében kell vizsgálnia és értékelnie és az olyan szakkérdésében is tartalmazott megállapítást, amelyre a szakértőnek kompetenciája nem volt, ezért a szakvélemény egészét olyannak kellett tekinteni, mint amelyet olyan szakértő adott, aki kompetenciával nem rendelkezett. Mindebből következik az is, hogy a kártalanítással kapcsolatos határozati rendelkezésnek nincs szakértői alapja, amely önmagában olyan lényeges eljárási jogszabálysértés, ami kihatott az ügy érdemére. Ezért a felperesek további jogsérelmeit vizsgálnia már nem kellett. [18] A megismételt eljárásra adott iránymutatása szerint az I. rendű alperesnek az ingatlanon levő fém konténer kártalanítási értékének megállapítása céljából ingó értékbecslésre kompetenciával rendelkező igazságügyi szakértőt kell kirendelnie es ennek alapján kell a fém konténer értéke utáni kártalanítást megállapítania. A felülvizsgálati kérelem az ellenkérelem [19] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a megismételt eljárásra adott útmutatás hatályon kívül helyezését, e körben az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [20] Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság az ítélete [23] bekezdésben, hogy az Inytv. definiálja, hogy a kisajátítási eljárásban mit kell ingatlannak tekinteni. Hangsúlyozta, hogy a Kstv. nem adja meg az ingatlan fogalmát, a kisajátítási eljárásban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogalomból kell kiindulni a kártalanítás alapjának meghatározása során. [21] Nézete szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak indokolását, hogy a talajhoz rögzített, vagyis azzal alkotórészi kapcsolatban álló konténer miért tekintendő ingónak, miért nem tekinthető helyhez kötött műszaki alkotásnak, azaz építménynek. Amennyiben pedig a helyhez kötöttség kérdésének megítélése válna vitássá, álláspontja szerint szakkérdésnek Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 7 minősülne annak megítélése, hogy a talajcsavarozás módszerével történő rögzítés milyen kapcsolatot hoz létre a talaj és a konténer között. [22] Állította, hogy a megismételt eljárásra adott iránymutatás sérti a Kstv. 9. §
(1)bekezdését, amennyiben ugyanis a konténer a határozatban foglaltakkal ellentétesen nem építmény, akkor nem lehet tárgya a kisajátításnak, azután kártalanítás sem jár. Ebben az esetben a kisajátított ingatlan tulajdonosának kötelezettsége az ingóság elszállíttatása, melynek kapcsán járulékos költsége merülhet fel, amelynek megtérítésére igényt tarthat. [23] Hangsúlyozta, hogy a konténer ingókénti minősülésére való hivatkozást az elsőfokú bíróságnak a Kp. 78. §
(4)bekezdése alapján mellőzni kellett volna. [24] A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályában fenntartását, másodlagosan megismételt eljárásra adott iránymutatás hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. [25] A II. rendű alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő. Döntés a befogadásról [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján fogadta be annak az elvi jelentőségű jogkérdésnek a megválaszolása miatt, hogy kisajátítási eljárásban a kisajátított ingatlanon álló, talajcsavarral rögzített konténer után jár-e kártalanítás vagy sem. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan, amely miatt a felülvizsgálati kérelemben felvetett elvi jelentőségű kérdés megválaszolására sem kerülhetett sor. [28] A Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat - a rendkívüli perorvoslatra vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni. [29] A Kp. 110. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai tételesen felsorolják azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a felülvizsgálati kérelem kereteire tekintet nélkül az egész elsőfokú ítéletet, teljes terjedelmében hatályon kívül kell helyezni. A felsorolt három ok abszolút hatályon Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 8 kívül helyezési ok, ami azt jelenti, ha felülvizsgálati eljárásban merül fel ilyen ok, a Kúriának nincs lehetősége mérlegelésre, az ítélet súlyos fogyatékossága a felülvizsgálati eljárás során nem küszöbölhető ki. Az ítélet jelentéktelen, a felülvizsgálati bíróság által kiküszöbölhető formai vagy tartalmi hibája nem tartozik ebbe a körbe. [30] A Kp. 110. §
(1)bekezdés c) pontjában szabályozott abszolút hatályon kívül helyezési ok; ha az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [31] A Kp. 84. §
(2)bekezdés értelmében a határozatokra a Pp. szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. [32] Az ítélet tartalmi követelményeit meghatározó Pp. 346. §
(3)bekezdése szerint a rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntése szerinti rendelkezést. A
(4)bekezdés alapján az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza. Az
(5)bekezdése alapján a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. [33] A kiemelt jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy jogi indoklás kötelező tartalmi eleme a tényállás alapját képező bizonyítékok ismertetése. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le, a tárgyaláson részletesen nyilatkoztatta a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértőket. Ennek ellenére az ítéletének a jogi indokolásából teljes mertékben hiányzik annak ismertetése, hogy mely tényre rendelt el bizonyítást, ennek a bizonyításnak mi lett az eredménye, ezt a bizonyítékot egyenként és a többi bizonyítékkel és a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve hogyan és miként értékelte és annak mi a kihatása a határozat jogszerűségére. [34] A Kp. 2. §
(1)A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson. [35] A Kp. 4. §
(1)bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező
(3)bekezdés szerinti cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának jogszerűsége. [36] A Kúria nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jogszerűségi vizsgálatot végző közigazgatási bíróság feladata a hatékony jogvédelem biztosítása [Kp. 2. §
(1)bekezdés]. Ebből következően, a perben lefolytatott bizonyítás nem öncélú, a perben beszerzett bizonyíték nem szabadon figyelembe vehető az ítélet meghozatala során. A bizonyítás célja, hogy a jogvédelemért folyamodó fél a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként keletkezett bizonyíték révén igazolja a közigazgatási cselekmény jogsértő voltát, a perben Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 9 beszerzett bizonyíték semmibevétele a hatékony jogvédelem teljes kiüresítését jelenti. [37] A Kp. 78. §
(3)bekezdés kimondja, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. [38] A perbeli bizonyításra szigorú szabályok vonatkoznak, a Kp. 78. §
(3)bekezdése konkrétan meghatározza, hogy a félnek meddig van legkésőbb lehetősége a bizonyítási indítvány előterjesztésére. A kiemelt rendelkezésből láthatóan a féllel szemben szigorú elvárást támaszt a törvény a per koncentrált, költséghatékony befejezése érdekében. [39] A Kp. 78. §
(2)bekezdés szerint a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. A bírósággal szembeni elvárás, hogy amennyiben úgy dönt, hogy bizonyítási eljárást folytat le, akkor azt a döntése során figyelembe veszi és a perrendi szabályok szerint értékeli. A bíróság a perben beszerzett bizonyítékot köteles a jogi indokolás részévé tenni, köteles azt értékelni a Kp. 78. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A bizonyítékok ismertetése és értékelése az elsőfokú bíróság feladata, annak elmaradása a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható, az elsőfokú bíróság hatáskörének elvonása alapjogsérelemmel (hatáskörök elkülönülése, jogorvoslathoz való jog) járna. [40] A Kúria megállapította továbbá, hogy szintén kimaradt az ítéletből a felperesek által csatolt közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett szakvélemény ismertetése és annak a Kp. 78. §
(2)bekezdés szerinti értékelése, amely szintén a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható súlyos formai és tartalmi hiányosságnak minősül. [41] A Kúria hangsúlyozza, hogy mind a szakértői bizonyításnak, mind a perben csatolt szakvéleménynek költségvonzata is van. Az elsőfokú bíróság rendelkezett ugyan a szakértői díj előlegezéséről, megállapította a szakértői díjat, de annak viseléséről a Pp. 346. §
(3)bekezdésben foglaltak ellenére elmulasztott rendelkezni. Ez szintén olyan súlyos formai és tartalmi hiányossága az ítéletnek, amely a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható. [42] További hiányosság, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a felperesek újabb, 2025. augusztus 29-én előterjesztett bizonyítási indítványáról, és erre az ítélete indokolásában sem tért ki, amely súlyosan sérti a 346. §
(5)bekezdésben foglaltakat. [43] Az elsőfokú ítélet azért is érdemi felülbírálatra alkalmatlan, mert az elsőfokú bíróság a teljes határozat megsemmisítéséről rendelkezett, holott annak elkülöníthető rendelkezési közül a felperesek a kisajátítás jogalapját nem, csak a III.
- pontban foglalt, a kártalanítás összegére vonatkozó rendelkezést támadták. [44] Továbbá az elsőfokú ítélet egy jogsérelem vizsgálatán alapul, az elsőfokú bíróság felperesek további jogsérelmeit nem vizsgálta, értelemszerűen az ítélet jogi indokolásából hiányzik az ezekre vonatkozó jogi indokolás. Mindez szintén olyan formai és egyben tartalmi hiányosság, amely a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható. [45] A Kúria az elsőfokú ítélet hiányosságait az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak a megsértéseként értékelte, amely a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható formai és egyben tartalmi hiányosságnak is minősül, ezért a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 10 alkalmazandó, Kp. 110. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [46] Az új eljárásban az elsőfokú bíróság a határozatnak a keresettel nem támadott rendelkezéseit nem érintheti, a keresetet azonban teljes egészében ki kell merítenie. Döntenie kell továbbá a felperesek újabb bizonyítási indítványáról, a szakértői díj viseléséről. A rendelkezésre álló bizonyítékokat, köztük a perben beszerzett bizonyítékot és a felperesek által csatolt szakvéleményt egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékelnie kell. Annak vizsgálata során, hogy a telken lévő konténer építménynek minősül-e, vagy ingóság az Alkotmánybíróság joggyakorlatára [3547/
- (XII. 21.) AB végzés, 3400/
- (X. 29.) AB végzés, 25/
- (VIII. 11.) AB határozat, 16/
- (VII. 10.) AB határozat] legyen figyelemmel. Ha szakértelmet igényel annak eldöntése, hogy műszakilag mit jelent a talajcsavarozás, azaz, hogy a konténer a telekkel egyesítve van-e, ennek megválaszolása végett – a bizonyításra köteles fél megfelelő tájékoztatását követő indítványára – szakértőt kell kirendelnie. Ha azt állapítja meg, hogy a telken lévő konténer nem ingatlan, hanem ingó, akkor azért nem jár kártalanítás, ebben az esetben legfeljebb a felpereseknek a konténer elszállításával kapcsolatos járulékos költségük merülhet fel. A döntés elvi tartalma [47] Ha az ítélet jogi indokolásából hiányzik a perben lefolytatott bizonyítás és annak eredményének, valamint a perben csatolt bizonyítéknak az ismertetése és azok értékelése, továbbá, ha az elsőfokú bíróság elmulasztja a szakértői díj viseléséről való rendelkezést és a felperesek újabb bizonyítási indítványáról való döntést, akkor az olyan formai és egyben tartalmi hiányossága az ítéletnek, amely miatt az érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. Záró rész [48] A Kúria felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 110. §
(3)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A Kúria a felperes és az alperes által igényelt felülvizsgálati perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdésben foglaltakra figyelemmel állapította meg. [49] A Kúria végzése elleni felülvizsgálat lehetőséget a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Kúria VI.Kfv.37.820/2025/9-1 11 Budapest,
- március
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajas Barnabás sk. bíró