A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a kúriai joggyakorlat által megkövetelt szempontú bizonyítékértékelésen alapul. Köf.I.5028/2015/
- A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.125/2023/
- A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: jogi képviselő1 Ügyvédi Iroda (jogi képviselő1 ügyvéd; cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: dr. Dobozy Gábor ügyvéd (cím4) Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím6) A per tárgya: építési ügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék
- november
- napján kelt 104.K.702.353/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Kfv.37.125/2023/2 2 [1] Az alperes az érdekeltek tulajdonában álló helység1, közterület neve1 szám
- szám alatti, helyrajzi szám1 és helyrajzi szám2 helyrajzi számú ingatlanokra összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszába tartozó telekegyesítésre telepítési engedélyt adott, amelyre figyelemmel az érdekeltek
- június
- napján kezdeményezték az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát. Kérelmükhöz csatolták helység1egyéb1 Víziközmű Társulat közműfejlesztési nyilatkozatát, mely szerint amennyiben nem lehetetlenül el a közművesítési feladatok végrehajtása, 9 év 364 nap alatt az érintett ingatlanokon felépülő építmények használatbavételéig a közművesítés megtörténik. [2] Az alperes a
- július
- napján kelt PE/ETDR-EP/396-32/
- ügyiratszámú határozatával az alperesi érdekeltek, mint építtetők kérelmére az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában a helység1, közterület neve1 szám
- szám alatti helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlanon tervezett új, összesen 271,90 m² hasznos alapterületű üdülőépület építését engedélyezte. A felperes keresete és az alperes védekezése [3] A felperesi önkormányzat keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és az építési engedély iránti kérelem elutasítását, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [5] Az érdekeltek csatlakoztak az alperes védiratában foglalt állásponthoz, szintén kérték a kereset elutasítását. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [7] Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/
- (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljr.)
- §
(1)bekezdés
- e)pont
- ec)alpontja, helység1 Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület neve2 környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2000. (XII. 1.) ÖKT. számú rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 7. §
(9)bekezdés d) pontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
(1)bekezdése, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
- §
(1)bekezdése c) pontja,
(3)-
(4)bekezdése, a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.I.5028/2015/
- számú határozata alapján megállapította, hogy a közművesítettség nem feltétele az építési engedély kiadásának, pusztán annak vizsgálata szükséges, hogy a közműellátás a használatbavételi engedélyig Kúria V.Kfv.37.125/2023/2 3 biztosítható-e. A perben rendelkezésre állt a víziközmű társaság közműfejlesztési nyilatkozata, mely szerint a telek közművesítése az építmény használatbavételéig biztosítható. A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság, szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el, arra az építésügyi hatóság hatásköre nem terjed ki. A vezetékes ivóvíz és a közcsatorna majdani rendelkezésre állása vonatkozásában kiadott víziközmű társulati nyilatkozat egyértelműen igazolta, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában a közműellátás a használatbavételig biztosítható. Ezen közműfejlesztési nyilatkozat tartalmi vizsgálata meghaladta volna az építésügyi hatóság hatáskörét, nem vizsgálhatta, hogy a vízközmű és a közcsatorna megvalósításának műszaki feltételei mennyiben adottak, a víziközmű társulat milyen anyagi forrásokkal rendelkezik, milyen jogvitái vannak a felperesi önkormányzattal, illetve hogy a beruházásában bármilyen közmű megvalósult-e. Ezek a kérdések a víziközmű társulat törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróság, illetve a szakmai ellenőrzésre feljogosított vízügyi igazgatási szerv hatáskörébe tartoznak. Mindezek alapján az alperesnek a közműfejlesztési nyilatkozatot el kellett fogadnia, mint amely a Eljr.
- §
(1)bekezdés
- e)pont
- ec)alpontja szerint igazolja, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges közműellátás a használatbavételig biztosítható. A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozással kérte. [9] Álláspontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [10] Előadta, hogy hogy a jelen per tényállásával megegyező ügyekben több peres eljárás is folyamatban van, így szükséges, hogy az építési engedélyezés körében lényegében „perdöntőnek” számító víziközmű társulati nyilatkozat bizonyító ereje és elfogadhatósága körében kúriai álláspont szülessen. Kifejtette, hogy a víziközmű társulat több, a felülvizsgálati kérelmében részletezett okból a közművesítést nem fogja elvégezni. [11] Az alperes elnevezése a felülvizsgálati eljárás alatt, 2023. január 1-jétől megváltozott az Alaptörvény 17. cikk
(3)bekezdése, az 568/
- (XII. 23.) Korm. rendelet
- §
(3)bekezdése, a
- évi CXXV. törvény
- §
(4)bekezdése értelmében. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásra nincs lehetőség. Kúria V.Kfv.37.125/2023/2 4 [13] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdése szerint: A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján a joggyakorlat egységének biztosítása okán a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának abban az esetben van helye, ha az adott jogkérdést illetően még nincs egységesen kialakult bírósági gyakorlat, vagy az adott jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. A joggyakorlat továbbfejlesztésére hivatkozással a felülvizsgálati kérelem abban az esetben fogadható be, ha vizsgálandó, hogy az adott jogkérdés egységes joggyakorlatának fenntartása a megváltozott gazdaságitársadalmi-jogi környezet okán még támogatható-e. [16] A Kúria megállapította, hogy a felperes által megjelölt jogkérdést, vagyis, hogy az érintett ingatlan közművesítettsége a megvalósítandó építmény használatbavételéig biztosítható-e, az elsőfokú bíróság a közmű létrehozataláért felelős víziközmű társulat nyilatkozatának értékelésével döntötte el. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.I.5028/2015/7. számú határozata [23] bekezdésében kimondta, hogy „(…) a Korm. rendelet [jelen perben Eljr.-ként hivatkozott] 18. §
(1)bekezdése
- e)pont
- ec)alpontja alapján a hatóság az építési engedély iránti kérelmek elbírálása során – tehát az egyedi hatósági döntések meghozatala során – figyelemmel lehet arra, hogy a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e. Tehát a hatóság mérlegelheti ezt a szempontot, s egyedi döntését alapíthatja – más szempontok egyidejű figyelembe vételével – arra, hogy a közműellátás a használatbevételi engedély megkéréséig nem biztosítható.” Az elsőfokú bíróság részletesen indokolta álláspontját, hogy a nyilatkozat az építési engedélyezési eljárásban megfelelő bizonyíték az építmény használatbavételig megvalósítható közművesítettségének megállapításához. A jogerős ítélet tehát megfelel a kúriai gyakorlatnak. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékokat nem értékeli újra, kizárólag jogkérdésben dönt, erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)pontja alapján nem látott lehetőséget. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – Kúria V.Kfv.37.125/2023/2 5 túlmutat. A befogadáshoz az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. Figyelemmel arra, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.I.5028/2015/7. számú határozatában megfogalmazottak szerint az egyedi ügyekben önállóan vizsgálandó a közművek megvalósíthatóságának kérdése, jelen ügynek nincs olyan különleges súlya vagy társadalmi jelentősége, mely a felülvizsgálati kérelem befogadását megalapozhatná. [18] A Kúria egyéb befogadási ok fennállását sem állapította meg, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a kúriai joggyakorlat által megkövetelt szempontú bizonyítékértékelésen alapul. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. s.k. előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. s.k. dr. Darák Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett Kúria V.Kfv.37.125/2023/2 bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6 bíró