A határozat elvi tartalma: Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal Elnöke valamely beadvány benyújtására űrlapot rendszeresít, úgy a beadványt az elektronikus úton kapcsolatot tartó félnek a rendszeresített űrlapon kell benyújtania. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.881/2020/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Felperesi képviselő Cím6 Az alperes: Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselőtestülete Cím1 Az alperes képviselője: dr. Németh Kornélia kamarai jogtanácsos A per tárgya: településkép-védelmi bírság ügyben hozott - 331/
- (XII. 5.) B.-L. Ö. h. számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján hozott 19.K.704.375/2020/
- számú - a
- szeptember
- napján kelt 19.K.704.375/2020/
- számú kijavító végzéssel kijavított - végzése Rendelkező rész Kúria V.Kpkf.39.881/2020/2 2 A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] Az alperes a 331/
- (XII. 5.) B.-L. Ö. h. számú határozatával helybenhagyta Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzat Polgármestere
- augusztus
- napján kelt V-5290/15/
- számú határozatát, ezáltal a felperest 100.000 forint településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezte. [2] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatára, valamint azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett, amely kérelmet az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 19.K.704.375/2020/
- számú végzésével elutasította. A felperes a P23-20-01 számú, „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” megnevezésű űrlapon fellebbezést nyújtott be az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító 19.K.704.375/2020/
- számú végzés ellen. Az elsőfokú bíróság végzése [3] A Fővárosi Törvényszék a - 19.K.704.375/2020/
- számú kijavító végzéssel kijavított - 19.K.704.375/2020/
- számú végzésében a felperes fellebbezését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének d) pontja alapján visszautasította, mivel azt nem a fellebbezés benyújtására szolgáló P20-20-01 számú, „Űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” elnevezésű űrlapon, hanem az „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” megnevezésű űrlapon nyújtotta be. A fellebbezés és az észrevétel [4] A felperes fellebbezésében a Kp. 114. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján kérte a
- sorszámú elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasításáról hozott
- sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálását, mivel - Kúria V.Kpkf.39.881/2020/2 3 álláspontja szerint - az elsőfokú végzés a „Kp.
- § d)” pontjába ütközik. A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján irányadó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy mind a Kp., mind a Pp. az elektronikus út igénybevételének a kötelezettségét írja elő, azonban nem rendelkezik arról, hogy a fellebbezést mely nyomtatványon kell benyújtani. Előadta, hogy a fellebbezést a Kp., a Pp., az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) előírásainak megfelelően, az Általános Nyomtatvány Kitöltő Program igénybevételével nyújtotta be, így azt határidőben és az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályoknak megfelelően terjesztette elő. [5] A felperes álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének
- május
- napján kelt
- számú állásfoglalására, amely szerint az ÁNYK nem része a keresetlevélnek, funkciója a papír alapú kapcsolattartásnál a postai borítékhoz hasonlítható. Erre figyelemmel a felperes hangsúlyozta, hogy az ÁNYK nyomtatvány esetleges hibája nem vezethet a fellebbezés visszautasításához, mivel a Kp., a Pp., az E-ügyintézési tv. és a Vhr. sem írja elő, hogy a fellebbezést mely nyomtatványon kell benyújtani. [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, a rendelkezésre álló adatokból okszerű következtetést vont le arra nézve, hogy a fellebbezés előterjesztése elektronikus úton, azonban nem a jogszabályban meghatározott módon történt. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [9] A felperes megalapozatlanul hivatkozott a fellebbezés ÁNYK nyomtatványon való benyújtására vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányára. A Kúria rámutat arra, hogy az Eügyintézési törvény 10. §
- b)pontja értelmében az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton teljesítheti. Az elsőfokú végzés elleni fellebbezés benyújtása tekintetében elektronikus ügyintézést biztosító szerv a bíróság és az Országos Bírósági Hivatal, figyelemmel az Eügyintézési törvény 1. § 17. pontjának
- d)alpontjára. A Kúria utal a BH2020. 224. számú határozat [18] bekezdésében foglaltakra, amely rögzíti, hogy „A Vhr. 114. §
(2)bekezdés a) pontja szerint az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás, melynek részletszabályait tartalmazó 115. §
(1)bekezdése alapján az Országos Kúria V.Kpkf.39.881/2020/2 4 Bírósági Hivatal elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére - ahogy ezt a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) 75/C. §
(2b)bekezdése részletezi - űrlapot rendszeresíthet. Ha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie (BDT
- 4104.).” [10] Az Országos Bírósági Hivatal honlapja az Elektronikus ügyintézés felületen, az Elektronikus kapcsolattarás/E-PER 2018 cím alatt részletes tájékoztatást ad az elektronikus ügyintézés szabályairól, valamint ügyszakonként tartalmazza az egyes eljárásjogi cselekményekre rendszeresített űrlapokat. Az alkalmazandó űrlap használata a közzétételének időpontjától kötelező, az E-PER 2018 felületen ez is olvasható. A P20-20-01 számú, „Űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” elnevezésű, fellebbezés benyújtására rendszeresített űrlap a felperes fellebbezése benyújtásának időpontjában - a felperes által nem vitatottan - elérhető volt, így nem ütközött akadályba, hogy a felperes az elektronikus úton előterjesztett fellebbezést a jogszabályban meghatározott módon nyújtsa be. A Kúria megjegyzi, hogy a fellebbezés benyújtására rendszeresített űrlap nemcsak megnevezésében, hanem tartalmában is eltér az egyéb beadvány benyújtására szolgáló űrlaptól, mivel a fellebbezéssel támadott határozat adataira és a fellebbezés indokára vonatkozó rovatot is tartalmaz. A fellebbezést a felperes nem az arra rendszeresített űrlapon, ezáltal elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon nyújtotta be, így az elsőfokú bíróság helytállóan határozott a fellebbezés visszautasításáról. [11] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését - a Kp.
- §
(5)bekezdése alapján - helybenhagyta. Záró rész [12] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [13] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkezni nem kellett. [14] fel. Az alperes fellebbezésre észrevételt nem tett, így másodfokú perköltsége nem merült [15] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- október
- Kúria V.Kpkf.39.881/2020/2 5 dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k.