A határozat elvi tartalma: Az adószámla helyesbítés iránti eljárásban az adótartozás felvezetésének alapjául szolgáló adóhatósági határozat alaki jogereje nem dönthető meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.325/2020/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Demjén Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Budai Béla ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Rafai Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 24.K.33.989/2019/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 2 A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.33.989/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40.000 (azaz negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyekben eljáró hatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága 2006-
- évekre lefolytatott ellenőrzés alapján meghozott 2000276767 számú határozatát a felperes postai kézbesítés útján
- szeptember 15-én személyesen átvette, a tértivevényen feltüntetésre került, hogy a „csomagolás sérült”. A Magyar Posta ennek tényéről – felelősségvállaló nyilatkozat megtétele mellett – tájékoztatta az adóhatóságot, amely ezt követően megkereste a Magyar Postát, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárását kezdeményezte, amely eredménye ismeretében megállapította, hogy a postai kézbesítő okiraton lévő feljegyzés értelmében a boríték, és nem a küldemény tartalma volt sérült, azt átfóliázva adták át a felperesnek, aki az átvételt nem tagadta meg és nem tett kifogást a kézbesítéssel kapcsolatban. Az elsőfokú adóhatóság minderre figyelemmel fellebbezés hiányában - megállapította, hogy határozata
- október 16-án jogerőre emelkedett, majd az önkéntes teljesítés határidejének lejártát követően a jogerős határozattal megállapított kötelezettségeket felvezette a felperes adószámlájára. [2] A felperes
- január 17-én adószámla helyesbítési kérelmet terjesztett elő a NAV Dél-budapesti Adó és Vámigazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) arra hivatkozva, hogy az elsőfokú határozat nem került számára kézbesítésre, így vele szemben jogerős adóhatósági határozat nem született, a hivatalos iratként küldött küldemény egy sérült és üres boríték volt. Kérte az előírások törlését. [3] Az elsőfokú hatóság a
- április
- napján kelt 2174395622 számú határozatával a felperes adószámla helyesbítésre irányuló kérelmét elutasította. [4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- augusztus
- napján kelt 2233833939 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 3 [5] Határozatát az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 15/A. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 37. §
(1)bekezdésére, 43. §
(1)és
(3)bekezdésére és 179/A. §-ára alapította. [6] Indokolása szerint az adószámla-helyesbítés kérelemre induló, kizárólag a nyilvántartás vezetésén alapuló eljárás, amely során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy a felperes jogszerűen benyújtott és az adóhatóság feldolgozott bevallásaiban vallott és a jogerős adóhatósági határozatokban szereplő adószámlát érintő tételek könyvelésre kerültek-e, a befizetések nyilván vannak-e tartva, könyvelésük megtörtént-e, nincs-e az adószámlán olyan tétel, mely elévüléssel érintett. A nyilvántartás az adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegét - a 103 adónem kivételével, melyet korrigált – helytállóan tartalmazza. Az egyenleg a felperes bevallásán és a kézbesített és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett 2000276767 számú határozaton, valamint a teljesített befizetéseken alapul, így az adószámla helyesbítési kérelem nem teljesíthető. [7] Rögzítette, hogy a 2000276767 iktatószámú határozat kézbesítésének jogszerűségét a felperes a hivatkozott jogerős revíziós határozat elleni rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében vitathatja, az jelen eljárás keretében nem volt vizsgálható. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, az adófolyószámla helyesbítését, a 2000276767 számú határozat alapján felvezetett követelések törlését kérte. [9] Álláspontja szerint a határozat sérti az Art. 43. §
(1)bekezdését, 136. §
(1)bekezdését,
- § 3a. pontját, 179/A. §-át, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)és
(4)bekezdését, 73/A. §
(1)bekezdését, 78. §
(1),
(5)és
(10)bekezdéseit, 98. §
(1)bekezdését, 99. §
(1)bekezdését, 135. §
(1)bekezdését. [10] Előadta, hogy a 2000276767 számú elsőfokú határozat kézbesítése nem történt meg, a postán kizárólag üres borítékot vett át, így a határozat nem jogerős, az abban foglalt tartozások adófolyószámlára való felvezetése jogszabálysértő. [11] Bizonyítási indítványt terjesztett elő az NMHH előtt folyamatban volt ügy iratai, köztük az alperes eljárást megindító kérelméhez csatolt postai jegyzőkönyv olvasható változatban való megküldése iránt. [12] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Az elsőfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság 24.K.30.011/2018/
- számú jogerős ítéletét Kúria a Kfv.I.35.514/2018/
- számú végzésével hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [14] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 4 [15] Indokolása szerint az adóhatóságnak a felperes kérelme alapján kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a kötelezettségek felvezetése jogerős határozaton alapul-e. Ennek keretében beszerezte a jogerős 2000276767 iktatószámú határozatot, mely alapján helytállóan állapította meg, hogy az egyenlegek az adózó bevallásán és a határozatban foglaltakon alapulnak, így az adószámla helyesbítési kérelem nem teljesíthető. [16] Az elsőfokú hatóság a 2000276767 iktatószámú határozat kézbesítésének körülményeit a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban ellenőrizte, mivel annak szabályszerűsége a rendelkezésre álló tértivevény és posta tájékoztatása alapján nem volt egyértelműen tisztázott. Megkereste az NMHH-t, és e hatóság vizsgálatának eredményeként hozott végzésben foglaltak alapján állapította meg a kézbesítés szabályszerűségét, majd rendes jogorvoslat hiányában jogerejének beálltát. [17] Az Art
- §
(1)bekezdése értelmében az, hogy a határozat jogereje jogszerűen lett-e megállapítva, nem képezheti az adószámla helyesbítési eljárás tárgyát, erről az adóhatóság a felperest az eljárás során többször tájékoztatta. A felperesnek a 2000276767 határozat nem szabályos kézbesítésére vonatkozó állításai, és az ennek alátámasztásaként megjelölt jogszabályi hivatkozások, okiratok (postai jegyzőkönyv, NMHH végzése) nem relevánsak, azok értékelését mellőzte. Az eljárt adóhatóságok nem sértették meg a Ket.
- §-a szerinti tényállás feltárási kötelezettségüket azzal, hogy a revíziós határozat kézbesítési körülményeit ismételten nem vizsgálták. Ezért elutasította az NMHH iratanyagának beszerzése iránti bizonyítási indítványt. [18] A felperes per során az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogását figyelmen kívül hagyta és nem kötelezte az alperest a postai jegyzőkönyv megküldésére, mivel azt nem releváns bizonyítéknak minősítette, annak megállapítása mellett, hogy a postai jegyzőkönyv felperes által kiemelt része a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítésre, valamint a keresetlevél mellékleteként olvasható formában csatolásra került. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, emellett elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a másodfokú határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megváltoztatását, adószámlája helyesbítését, a 2000276767 számú határozat alapján felvezetett kötelezettségek törlését kérte. [20] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Art.
- §
(1)bekezdését,
- §-át,179/A. §-át, Ket.
- §
(1)és
(6)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-át,
- §-át,
- §
(1)bekezdését, döntése ellentétes a Kúria Kfv.35.136/2014/
- számú végzésében foglalt jogértelmezéssel. [21] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság – anélkül, hogy erre ítéletében utalt volna – az alperesi határozat indokolásától eltérő indokokra hivatkozva utasította el a keresetet. Tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem köteles vizsgálni és értékelni a kereseti kérelme alátámasztásra előadott azon tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel a felkönyvelés alapjául szolgáló adóhatósági határozat közlésének, kézbesítésének a megtörténtét, a kézbesítés szabályszerűségét, azaz a határozat alaki jogerejének a beálltát tette vitássá, és e körben csak Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 5 a kötelezettség-előírást tartalmazó határozat elleni fellebbezés előterjesztésével, vagy felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élhetett volna. [22] Hivatkozása szerint az adózó az adószámla-helyesbítési kérelemre indult hatósági eljárásban vitássá teheti az adószámlájára felvezetett kötelezettség alapjául szolgáló határozat közlésének megtörténtét, azaz a határozat alaki jogerejének a beálltát. Az alperes és az elsőfokú bíróság a kérelmét érdemben nem bírálta el, így elmulasztotta megállapítani, hogy a felkönyvelés alapjául vett határozat felperessel való közlése nem történt meg, emiatt nem állapítható meg a határozat alaki jogereje. [23] A Ket.
- §
(1a)bekezdése értelmében az adószámla közhiteles nyilvántartás jellege nem akadálya a helyesbítésnek, adattartalma megdönthető, így a kérelmében foglaltakat az adóhatóság és a bíróság is érdemben köteles lett volna elbírálni. Az elsőfokú bíróság jogsértően mellőzte a bizonyítékai értékelését (postai szolgáltató tartalomhiányos kézbesítést megállapító 2016.09.15-i jegyzőkönyve, két tájékoztatása, NMHH eljárás iratai). A Kúria a Kfv.35.136/2014/
- számú határozatának indokolása szerint az adószámla-helyesbítési kérelemmel megindított, nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban az adóhatóság, az ezt követő bírósági eljárásban a bíróság érdemben köteles vizsgálni és elbírálni az eljárást megindító kérelemben adózó által hivatkozott azon tény- és jogállítást, miszerint az a határozat, amelyre alapítva az adóhatóság kötelezettséget írt elő az adószámlán - a szabályszerű kézbesítés hiánya, az adózó része történő kézbesítés meg nem történte miatt nem minősül jogerős határozatnak. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [26] A Pp.
- §
(1)-
(4)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozatot a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, bizonyításnak nincs helye. Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bíró eljárási szabály megsértésének kivételével a jogszabálysértő jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasítja. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. [27] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes adószámláján szerepló 2000276767 határozaton alapuló tartozásai törlésének nem volt helye. [28] Az Art. 43. §
(1)bekezdés első mondata szerint az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 6 bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. [29] A felperesnél lefolytatott adóellenőrzés eredményeként az adóhatóság jogerős döntést hozott, amely alapján a felperes adószámlájára a határozat kézbesítésének körülményei tisztázását követően felvezette a megállapított tartozásokat. [30] Az adószámla az Art 179/A. §-a alapján közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Jellegét tekintve az adószámla nem konstitutív, hanem deklaratív hatósági nyilvántartás: a jogosultságokat és kötelezettségeket nem az abba történő bejegyzés, hanem az alapul fekvő bevallás, illetve határozat alapítja meg. A deklaratív jellegű nyilvántartásba való bejegyzéssel vagy törléssel nem szerezhetők jogok, annak csak közvetett és tipikusan eljárási - jog, tény, adat fennállására vonatkozó bizonyítási - jellegű joghatásai vannak [EBH2015.K.39., Kúria Kfv. III. 38.143/2014.]. [31] A hatósági nyilvántartásra vonatkozó általános szabályokat az Art. 5. §-a értelmében alkalmazandó Ket. 82. §-a és 86. §-a tartalmazza. A Ket. 86. §
(1a)bekezdése értelmében a hatósági nyilvántartással - így adószámlával szemben is - ellenbizonyításnak van helye, azonban ellenkező bizonyításáig az abba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. A Ket. 86. §
(3)bekezdése alapján a nyilvántartást vezető hatóság hivatalból is köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni. [32] A Ket. 86. §
(1b)bekezdése az ügyfél által kezdeményezhető ellenbizonyításra kimondja, hogy a hatósági nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárás során a hatóság csak jogszabályban e célból meghatározott bizonyítási eszközt használhat fel. Figyelemmel arra, hogy az Art. 43. §
(1)bekezdés idézett első mondata értelmében a nyilvántartásba kizárólag az adózó bevallása vagy hatósági határozat, pénzintézeti vagy postai bizonylat szolgálhat, a nyilvántartásból való törlés alapja is csak bevallás, hatósági határozat, pénzintézeti vagy postai bizonylat lehet. Az adózó tehát azt bizonyíthatja, hogy azok a tételeket, amelyek a számláján szerepelnek, bevallása, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a pénzintézeti, illetve a posta bizonylatai nem támasztják alá. [33] Ennek következtében az adóhatóság és az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes adófolyószámlájáról való törlésre az ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott, a 2000276767 határozat jogerejét áttörő döntés alapján kerülhet sor. A hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásban mindaddig nincs eljárásjogi lehetőség a felvezetett tételek törlésére, ameddig az ellenőrzést követő hatósági eljárásban a határozat jogerejét megállapító záradék hatályon kívül helyezésére, megsemmisítésére nem kerül sor. [34] A felperes által felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, a kézbesítés szabályszerűsége tárgyában bizonyítást engedő Kfv.V.35.136/2014/4. számú ítélet nem a jelen eljárásban alkalmazandó, az Art. 43. §-a szerinti közhiteles nyilvántartásból való törléssel kapcsolatban született, abban az ügyben nem a közhiteles nyilvántartásba felvezetett tétel alapjául szolgáló, más eljárásban hozott döntés kijavításának igénye merült fel. Ezért a Kúria jelen ügy elbírálásánál azt irányadónak nem tekinthette. [35] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 7 [36] Az adószámla helyesbítés iránti eljárásban az adótartozás felvezetésének alapjául szolgáló adóhatósági határozat alaki jogereje nem dönthető meg. Záró rész [37] A Kúria az alperest megillető, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.21.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján megállapított és a
(6)bekezdés alapján a pertárgyértékre és a kifejtett tevékenységre figyelemmel mérsékelt felülvizsgálati perköltség viselésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest. [38] A Kúria felülvizsgálati illeték viselésére vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdésén és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 36. §
(1)és
(7)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Darák Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró, Dr. Demjén Péter sk. bíró Kúria I.Kfv.35.325/2020/7 8