A határozat elvi tartalma: Ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében (fizetési meghagyásban) az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet hatályú határozat jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az adósokkal szemben a még el nem bírált követelésrészre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.348/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Tibold Ágnes bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Kálóczi, Petrovics és Marofka Ügyvédi iroda Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Krasznai Gabriella egyéni ügyvéd A per tárgya: kölcsön megfizetéses A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.Pkf.20.603/2022/
- számú végzése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Járásbíróság 27.P.258/2022/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 63.500 (hatvanháromezerötszáz)) forint, míg az I. rendű és a II. rendű alpereseknek együttesen 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel. A felperes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékes adó és vámigazgatóságától 74.544 (hetvennégyezer-ötszáznegyvennégy) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődje, az E.... L.... A........ Z..... mint kölcsönadó és az alperesek jogelődje, néhai E.... J.... mint kölcsönvevő
- március 2-án svájci frank alapú kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján a felperes jogelődje 1.000.000 forint összegű kölcsönt nyújtott az alperes jogelődje részére gépjárművásárlás céljából. A felperes jogelődje a szerződést a
- augusztus 27-én kelt levelével a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása miatt felmondta. Kúria VI.Gfv.30.348/2023/3 2 [2] A felperes jogelődje által a gépjármű vételárával történő elszámolás elvégzése szerint az alperesek jogelődjének tartozása 1.047.198 forint. [3] A felperes jogelődje
- szeptember 7-én az alperesek jogelődjével szemben fennálló követelését a felperesre engedményezte. [4] A felperes az alperesek jogelődjével szemben fennálló követeléséből 170.000 forint tőke és kamata iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte, amely
- május 31-én ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. [5] Az alperesek jogelődje
- október 20-án elhalálozott. Jogutódjai az alperesek. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] A felperes
- december 21-én előterjesztett kérelmére a közjegyző ... szám alatt fizetési meghagyást bocsátott ki az alperesekkel mint egyetemleges kötelezettekkel szemben, amely az alperesek ellentmondása folytán perré alakult. A perben a felperes 745.444 forint tőke és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Keresetét arra alapította, hogy az alperesek jogelődje a felperes jogelődjével megkötött kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget. [7] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen a követelés elévülésére hivatkoztak. Az első- és másodfokú ítélet [8] A z elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésére, a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjára, valamint 176. §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással az eljárást hivatalból megszüntette. A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 36. §
(1)bekezdése és a Pp. 360. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a felek személye a korábbi fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás során is azonos, a közöttük fennálló jogviszony is ugyanaz, hiszen ugyanazon kölcsönszerződésből eredő igényét érvényesítette a felperes. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a jogazonosság is megállapítható, hiszen a felperes kölcsönszerződésből eredő tartozás jogcímén indította a korábbi fizetési meghagyásos eljárást és a jelen eljárást is. A felperes a kölcsöntartozás kisebb részét követelte a korábbi fizetési meghagyásos eljárás során, holott az egész tartozást követelhette volna. A jelen eljárásban a felperes maradék tartozást nem követelheti az alperesektől, mivel a korábbi jogerőre emelkedett fizetési meghagyás anyagi jogerő hatásának beálltára tekintettel az kizárt (BH2020.335). A követelés feldarabolására és jogfenntartással történő későbbi keresetindításra nincs lehetőség, mivel a jogfenntartás intézményét a Pp. nem ismeri (Kúria Pfv.III.21.548/2019/7. számú részítélet). [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy fennáll az eljárás megszüntetésének jogszabályi feltétele. Rámutatott arra, hogy a Pp. 176. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti perakadály a 360. §
(1)bekezdése szerinti anyagi jogerőhatás egyik következménye, amely akkor állapítható meg, ha fennáll a felek, az érvényesített jog és az annak alapjául szolgáló tények azonossága. Megítélése szerint a felek és a tényalap azonossága nem vitatottan fennáll a jelen eljárásban, a harmadik feltétel – a keresettel érvényesített jog azonossága – tekintetében utalt arra, hogy az 52021/Ü/30468/2017/
- számú fizetési meghagyásos eljárásban a felperes az érvényesített Kúria VI.Gfv.30.348/2023/3 3 jogát „kölcsönösszegben” jelölte meg, a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt pedig a ... számú kölcsönszerződésben, ugyanúgy ahogy a jelen eljárásban. Erre tekintettel nincs szó arról, hogy eltérő időszakban keletkezett követelésekre vonatkozna a két fizetési meghagyás, csupán a követelések összege eltérő. [10] A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az anyagi jogerőhatás a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében és a Kúria a BH2020.335 számon közzétett határozatban foglaltakra tekintettel nem a kereseti kérelemhez vagy a követelés összegéhez kötődik, hanem a perben érvényesített joghoz. [11] A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a Pp.172. §
(3)bekezdésének bírói gyakorlata töretlenül azt az álláspontot képviseli: nem lehet olyan jogviszonnyal kapcsolatban megállapítást kérni, amely alapján marasztalásnak is helye lenne. Ha viszont lehetőséget adna a bíróság a félnek arra, hogy a követelésének csupán a töredékét érvényesítse az első perben az alperessel szemben, az bár formálisan nem ütközne a Pp.172. §
(3)bekezdésébe, mégis valójában megállapítási perként funkcionálna, miközben arra vonatkozóan már kezdettől fogva a teljes kár, hátrány kompenzálására szolgáló nagyobb összegű marasztalás is kérhető lenne. Megítélése szerint az ilyen leplezett megállapítási per és az egyes részösszegek külön perben azonos jogalapon való követelése lehetőséget adna a felek számára a hatásköri szabályok kijátszására is, amelyek ellentétesek a törvényalkotó céljával. [12] A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése nem sérti a rendelkezési elvet, és az érdemi döntés korlátait, az elsőfokú bíróság nem vonta el azt a jogát a felperesnek, hogy követelését bíróság előtt érvényesíthesse, a felperes maga döntött úgy a korábbi eljárásban, hogy milyen kérelmet terjeszt elő. Hangsúlyozta: a bíróság a véglegesség igényével bírálta el a felek közötti jogviszonyt, amelyet utóbb egyik fél sem tehet vitássá. Nincs relevanciája a döntés során annak sem, hogy a pénzszolgáltatás osztható, és az anyagi jog a részteljesítést is lehetővé teszi. Rámutatott arra, hogy a felperes által hivatkozott eseti döntések (BH2008.18., ÍH2019.90.) eltérő tényállású ügyekben születtek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a permegszüntető végzés jogszabálysértő, az a Pp. 2. §
(1)-
(2)bekezdésébe, 342. §
(1)és
(3)bekezdésébe, 360. §
(1)bekezdésébe, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §-ába ütközik. Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria BH2015.
- számú döntésétől. [14] A felperes eseti döntésekre utalással állította, hogy a korábbi perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki a korábban nem, csupán a jelen perben érvényesített követelésrészre. Hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti ítélt dolog fogalmát. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróságnak a Kúria BH2015.
- számú precedensképes eseti döntését követnie kellett volna. Érvelése szerint a másodfokú bíróság megsértette a rendelkezési elvet és az érdemi döntés korlátait azzal, hogy a korábban folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárás során született jogerős fizetési meghagyáshoz kapcsolódó anyagi jogerő hatáshoz olyan kiterjesztő értelmezést párosított, amely szerint az egy olyan követelésre is kiterjed, amely a fizetési meghagyásos eljárásnak nem volt a tárgya. Kiemelte, hogy a másodfokú bíróság elvonta a felperesnek azt a jogát, hogy követelése érvényesítése érdekében bírósághoz fordulhasson. Érvelése szerint a rendelkezési elvből és a pénzszolgáltatás oszthatóságából fakadóan a felperest megilleti az a jog, hogy a követelésének csupán egy részét érvényesítse. Hivatkozott arra, hogy az eljárásjog értelmezése nem vezethet arra, hogy a jogosultat anyagi jogosultságától megfossza, az eljárásjog az anyagi jogot nem írhatja felül. Kúria VI.Gfv.30.348/2023/3 4 [15] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős végzés hatályában fenntartását kérték. Hivatkoztak a BH2015.
- számú döntésben foglaltakra. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogkérdés különleges súlyára tekintettel Gfv.VI.30.469/2022/
- számú végzésével a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálatot engedélyezte. [17] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Magyar Közlönyben
- február 15-én közzétett 6/
- számú jogegységi határozatában (a továbbiakban: JEH) döntött a követelésrész érvényesítése esetén az anyagi jogerőhatás érvényesüléséről. E szerint, ha a fél az anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. A még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdése alapján a JEH a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától, vagyis
- február 15-től kötelező. A JEH [53] bekezdése rögzíti azt is, hogy a Kúria előzőekben kifejtettektől eltérő tartalmú határozatai a továbbiakban nem hivatkozhatóak kötelező erejűként. [18] A Kúria a jogegységi eljárásban hozott, kötelező erejű határozatra figyelemmel a jelen eljárásban a másodfokú bíróság által hozott végzést jogszabálysértőnek találta. [19] A JEH által elbírált jogkérdésre figyelemmel téves a másodfokú bíróság részkövetelés érvényesítéséhez fűződő anyagi jogerőhatás kérdésében kifejtett álláspontja. [20] A másodfokú bíróság jogi álláspontját a Kúria egy olyan korábbi, BH-ban is közzétett eseti döntésére (BH2020.335) alapította, amely szerint egyebek mellett – szemben a JEH megállapításaival – az anyagi jogerőhatás az érvényesített alanyi jog elbírálásához fűződik. Ez alapján az ítélt dolog nem a kereseti kérelmek és jogcímek azonosságát, hanem a keresettel érvényesített jog azonosságát kívánja meg. A JEH szerint azonban az anyagi jogerő magához az ítélethez, a kereseti kérelemről hozott döntéshez, a követelés elbírálásához – annak összegszerűségéhez – kapcsolódik. A JEH által elfogadott értelmezés szerint az érvényesített jogot és a jogerő tárgyi terjedelmét a fél kérelmére megítélt szolgáltatás határozza meg [35]. Az ítélet jogereje is csak a fél által kért jogvédelem tárgyára, az érvényesített jogra és az annak alapjául megjelölt tényekre terjedhet ki, és az anyagi jogerő hatása is kizárólag ennek elbírálásához fűződik. Ennek megfelelően, ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperesekkel szemben a még el nem bírált követelésrészre. [21] A kifejtettekre tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [22] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell elbírálnia a felperes keresetét. [23] A Kúria a Pp. 424. §
(4)bekezdése alapján csak megállapította a felek felülvizsgálati eljárással felmerült, jogi képviselők munkájából álló költségét. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)-
(6)bekezdése, és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az elvégzett jogi tevékenységre is. [24] Tekintettel arra, hogy az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján adott Kúria VI.Gfv.30.348/2023/3 5 tájékoztatást a felülvizsgálati eljárási illeték felperes részéről történő visszaigénylésének lehetőségéről. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [27] Pp. 360. §
(1)bekezdés, Jpe.III.60.027/2022/
- A döntés elvi tartalma [28] Ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében (fizetési meghagyásban) az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet hatályú határozat jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az adósokkal szemben a még el nem bírált követelésrészre. Budapest, 2023november
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző