← Magyarország

Kpkf.40063/2020/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasítása jogszerű volt a fellebbezés elkésettsége folytán. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.063/2020/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: Felperes1 Cím2 Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Cím3 Az alperes képviselője: dr. Vízi Balázs kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott, végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos - 30041/2/
  2. számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes 8.K.700.607/2020/
  3. szám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Győri Törvényszék
  4. július
  5. napján hozott 8.K.700.607/2020/
  6. számú végzése fellebbezés visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria V.Kpkf.40.063/2020/2 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a
  7. november
  8. napján kelt 38243/2/2017.10.
  9. számú határozatával - végrehajtói megkeresés alapján - végrehajtási jogot jegyzett be Személy1 javára a 6456/147016 tulajdoni hányadban Személy2 tulajdonát képező Cím4 ingatlanra. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  10. április
  11. napján kelt 30041/2/
  12. számú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) az elsőfokú döntést helybenhagyta. A felperes - a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve a beadványát keresetet terjesztett elő az alperesi határozattal szemben. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  13. január
  14. napjának 9 órájára tárgyalást tűzött ki, majd - miután a felperes nem jelent meg - a tárgyaláson hozott 8.K.27.772/2019/
  15. számú végzésével az eljárást megszüntette a felperes mulasztása miatt, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  16. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  17. §-a alapján. A felperes a postai úton kézbesített 8.K.27.772/2019/
  18. számú végzést
  19. február
  20. napján vette át. [2] A felperes időközben igazolási kérelmeket is előterjesztett a tárgyalás elmulasztásával kapcsolatban, amelyek a 8.K.27.772/
  21. perszámon 12., 14., 15., valamint
  22. sorszám alatt kerültek érkeztetésre. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  23. március
  24. napján hozott 8.K.27.772/2019/
  25. számú végzésével a felperesnek a tárgyalás elmulasztásával kapcsolatosan előterjesztett igazolási kérelmeit a Kp.
  26. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján elutasította, amely végzést helybenhagyta a felperes fellebbezése folytán eljárt Kúria a
  1. június
  2. napján hozott Kpkf.V.39.143/2020/
  3. számú végzésével. [3] A felperes fellebbezéssel is élt a 8.K.27.772/2019/
  4. számú végzéssel szemben, mert a
  5. március
  6. napján érkeztetett
  7. sorszámú beadványában, amely „fellebbezés” elnevezéssel került előterjesztésre, nemcsak - a fentiek szerinti - igazolási kérelmet adott elő, hanem megjelölte az eljárást megszüntető végzést is, kérve annak hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását. Időközben hatáskörváltozás folytán törvényszéki szinten folytatódott a per 8.K.700.607/
  8. számon. Az elsőfokú bíróság végzése [4] A Győri Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
  9. július
  10. napján hozta meg 8.K.700.607/2020/
  11. számú végzését, amelyben a felperesnek a (Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) 8.K.27.772/20219/
  12. számú, eljárást megszüntető Kúria V.Kpkf.40.063/2020/2 3 végzés elleni,
  13. sorszámú fellebbezését visszautasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felperes a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.772/20219/
  14. számú, eljárást megszüntető végzését
  15. február
  16. napján vette át, amelyhez képest az elektronikus úton előterjesztett - a KR érkezés alapján
  17. március
  18. napján érkeztetett -
  19. sorszámú fellebbezése elkésett, a beadvány egyébként a tárgyalás elmulasztásával kapcsolatosan tartalmazott igazolási kérelmet. Ez utóbbi kérelem jogerősen elbírálásra került, amikor a Kúria
  20. június
  21. napján kelt Kpkf.V.39.143/2020/
  22. számú végzésével helybenhagyta az igazolási kérelem elutasításáról rendelkező elsőfokú végzést. Indokolásában - utalva a Kp.
  23. §
(1)bekezdésére és 102. §
(1)bekezdés c) pontjára rögzítette, hogy a felperes a
  1. március
  2. napján lejárt 15 napos fellebbezési határidőn túl nyújtotta be a fellebbezését, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem terjesztett elő, ezért a fellebbezés visszautasításának volt helye. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes fellebbezésében kérte elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a kérelme érdemi elbírálására való utasítását, illetve a Kúria általi érdemi elbírálást. Másodlagosan a végzés megváltoztatását kérte és az elsőfokú bíróságnak a kérelme érdemi elbírálására való utasítását, illetve a Kúria általi érdemi elbírálást, valamint tárgyalás tartását kérelmezte. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE)
  3. cikke szerinti fair eljárás elvére hivatkozva rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság döntése ezen elvvel ellentétes, és a kiemelt, Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által hozott, a bírósághoz való hozzáférés joga, a bírósághoz való fordulás lehetősége körében született döntések is alátámasztják, hogy a felperesnek „a határidő túllépésére vonatkozó kimentési kérelme nem alapíthatja meg kizárólagos módon fellebbezése elbírálását”. Megjegyezte, hogy a nyilvános tárgyaláshoz való jog nem korlátozható. A támadott végzés a Kúria Kpkf.V.39.143/2020/
  4. számú végzését jelölte meg, amelynek folyományaként meghozott 8.K.700.607/2020/
  5. számú végzés kézhezvétele
  6. augusztus 16.; a 8.K.700.607/2020/
  7. számú végzés helytelenül állapítja meg, hogy a
  8. sorszámú végzés jogerőre emelkedésének napja
  9. augusztus 28., mivel a bíróság nem lehet ismeretében a 30 nap múlva bekövetkező eseményeknek. Esetleges elírás sem lehet „
  10. augusztus
  11. a
  12. július
  13. naptól eltérően” az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések alapján. [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés nem alapos az alábbiak szerint. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  14. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályhelyeket pontosan megjelölte és Kúria V.Kpkf.40.063/2020/2 4 helyesen értelmezte, a felperes fellebbezésének visszautasítása tekintetében érdemben helytálló döntést hozott, valósághűen, megalapozottan állapította meg, hogy a felperesnek a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.772/20219/
  1. számú, eljárást megszüntető végzés elleni 8.K.27.772/20219/
  2. számú fellebbezése elkésett, ezért a fellebbezés visszautasításának volt helye. A felperesnek a hatáskörváltozás miatt új számra lajstromozott ügyben benyújtott, jelen másodfokú eljárásban elbírálandó 8.K.700.607/2020/
  3. számú fellebbezésére az alábbiakat emeli ki a Kúria. [9] A felperes a támadott 8.K.700.607/2020/
  4. számú végzés tartalmához képest nem adekvát érvelést fejtett ki a fellebbezésében. A nyilvános tárgyaláshoz való jogot hangsúlyozta, amellyel vélhetően a tárgyalás elmulasztása miatti jogkövetkezmény elhárítását kívánta elérni, azonban elsődlegesen a
  5. sorszámú beadványának igazolási kérelemként is történő elbírálása ezt a kérdést lezárta, az elsőfokú bíróság igazolási kérelmet elutasító végzését a Kúria Kpkf.V.39.143/2020/
  6. számú végzése helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság szemben a felperesnek a fair eljárás elvének megsértésére vonatkozó érvelésével - a tisztességes eljárás elvének követelményét betartva járt el, amikor a felperes
  7. sorszámú beadványának igazolási kérelemre vonatkozó részét is elbírálta (a 12.,
  8. és
  9. sorszámú igazolási kérelmeket is figyelembe véve), majd a kérelem eredménytelenségére tekintettel vizsgálta a beadványt fellebbezésként is, mivel a felperes is fellebbezés elnevezéssel jelölte ugyanazt a
  10. sorszámú beadványát. A Kp.
  11. §
(3)bekezdése ki is mondja, hogy ha a fellebbezés mellett a fél a határozathozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. [10] A perbeli esetben a tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelem jogerősen elutasításra került, ugyanakkor a
  1. sorszámú fellebbezés felterjesztése előtt annak érdemi elbírálásának akadályát is vizsgálnia kellett az elsőfokú bíróságnak és levonni annak jogkövetkezményét, ha a Kp.
  2. §-ában foglalt ok áll fenn. Helyesen állapította meg ennek keretében az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek a 8.K.27.772/2019/
  3. számú eljárást megszüntető végzéssel szembeni
  4. sorszámú fellebbezése elkésett. Tényszerűen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a
  5. sorszámú végzést a felperes - akkor még a postai úton való kapcsolattartásra tekintettel -
  6. február
  7. napján átvette, majd a
  8. sorszámú „fellebbezés” megjelölésű beadványát csak
  9. március
  10. napján érkeztetetten (KR érkezés napja) terjesztette elő. Arra is tényszerűen utalt a bíróság, hogy a
  11. sorszámú végzés elleni fellebbezés előterjesztésének határideje
  12. március
  13. napján lejárt, tehát a
  14. március
  15. napján benyújtott fellebbezés elkésett, a fellebbezési határidő vonatkozásában pedig a felperes igazolási kérelemmel nem élt. Ezen tények kapcsán a felperes a jelen fellebbezésében nem adott elő semmilyen körülményt, amely az így megállapított tényállás valóságát megkérdőjelezte volna. [11] A felperes tévesen hivatkozott 8.K.700.607/2020/
  16. számú végzés jogerőre emelkedésének megállapításáról, mert a felhívott 8.K.700.607/2020/
  17. számú végzésben az elsőfokú bíróság csak a - jelen ügyben támadott -
  18. sorszámú végzés kézbesítésével (és nem jogerőre emelkedésével) kapcsolatosan állapított meg releváns körülményeket, ekként a kézbesítési fikciót. Ehhez képest a felperes tárgyi,
  19. sorszámú fellebbezése kapcsán már nem merült fel az elkésettség, azt a másodfokú bíróság befogadta, azonban abban a felperes eredményesen - az előzőek szerint - nem tudta igazolni, hogy a fellebbezést visszautasító
  20. sorszámú végzés jogszerűtlen. Kúria V.Kpkf.40.063/2020/2 5 [12] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a Kp.
  21. §
(5)bekezdése alapján. Záró rész [13] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [15] Az alperesnek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [16] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja kizárja. Budapest,
  2. november
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.