← Magyarország

Köf.5071/2024/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a helyi rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának lényeges feltétele, melynek az Mötv. 146/L. §-a alkalmazása során is érvényesülnie kell. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5.071/2024/

  1. A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Demjén Péter bíró, Dr. Hajnal Péter bíró, Dr. Kalas Tibor bíró Az indítványozó: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Cím1 Az indítványozó képviselője: Dr. Hábel Lili Zsuzsa kamarai jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Balmazújváros Város Önkormányzata Cím2 Az érintett önkormányzat képviselője: ügyvéd Cím5 Dr. Sipka Ügyvédi Iroda; Dr. Sipka Péter Máté Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész Kúria I.Köf.5.071/2024/5 2 A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/
  2. (V.24.) rendeletének – a 15/
  3. (IX.13.) önkormányzati rendeletével módosított –
  4. §

(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal,
  2. szeptember
  3. napjával megsemmisíti; azt az indítványt, amely annak megállapítására irányul, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/
  4. (V.24.) rendelete
  5. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete a 15/
  2. (IX.13.) önkormányzati rendelettel történő módosítás előtti szöveggel marad hatályban, elutasítja. - elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben; elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: önkormányzat) két egymás követő ülését hívta össze az akkor hivatalban lévő polgármester. A
  3. szeptember
  4. 10.00 órára szóló meghívó
  5. szeptember
  6. napján, a
  7. szeptember
  8. 14.00 órára szóló meghívó
  9. szeptember
  10. napján kelt. [2] A határozatképtelen üléseket követően a polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  11. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146/L.§
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában foglaltakra hivatkozással a képviselő-testület helyett elfogadta a Balmazújváros Város Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2007. (V.24.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló 15/2024. (IX.13.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Módr.). Az Ör. 3. §-a szerint az a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kúria I.Köf.5.071/2024/5 3 [3] A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2024. október 24. napján HB/11-TÖRV/00683-1/2024. ügyiratszámon az Mötv. 134. §
(1)bekezdése alapján törvényességi felhívást bocsátott ki a képviselő-testületnek címezve. Ebben megállapította, hogy az Ör. elfogadásához kapcsolódó döntéshozatali eljárás nem felelt meg a magasabb jogszabályokban előírt feltételeknek. A jogszabálysértés megszüntetésének határidejét
  1. november
  2. napjában állapította meg. [4] A képviselő-testület a törvényességi felhívásban megadott határidő lejártáig nem tett intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, a törvényességi felhívásban előírt határidőben az indítványozót nem tájékoztatta. [5] Mivel a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre, az indítványozó az Mötv.
  3. §
(2)bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján indítványozta az Ör. 7. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete más jogszabályba ütközésének vizsgálatát, valamint megsemmisítését. Az indítványozó egyúttal annak kimondását is érte, – amennyiben a Kúria helyt ad az indítványban foglaltaknak és megállapítja a Módr. közjogi érvénytelenségét – hogy az Ör. a módosítás előtti szöveggel marad hatályban. A kormányhivatal indítványa és az Önkormányzat védirata [6] Az indítványozó jogi álláspontja szerint az Ör. – Módr. által beiktatott –
  2. §
(4)bekezdés b) pontja és 2. melléklete közjogi érvénytelenségben szenved, mivel a polgármester a helyi jogalkotási eljárás több, az Alaptörvényben és az Mötv.-ben lefektetett alapelvi szintű szabályát is megsértette. Az indítvány szerint különösen az Alaptörvény B) cikk
(1)bekezdésében, az Mötv. 2. §
(1)-
(2)bekezdésekben,
  1. §,
  2. §
(2)bekezdés i) pontja,
  1. §,
  2. § és a
  3. §-okban foglaltak sérültek a módosítás elfogadása során. [7] Indítványában kiemelte, hogy a közhatalom, ezen belül a helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. Az Mötv. a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét törvényi alapelv szintjére emelte. A jogok gyakorlásának törvényi garanciái kifejezésre juttatják azt is, hogy a jogok gyakorlása egyben kötelezettség is. [8] Az Mötv. rendelkezéseit kiemelve előadta továbbá, hogy a polgármester ülésvezetési jogának/kötelezettségének rendeltetése (célja) a képviselő-testületi működés elősegítése, a határozatképesség fenntartása, a testületi döntéshozatal támogatása. Az ülésvezetéshez kapcsolódó jogosítványok, intézkedések gyakorlása nem lehet öncélú, nem irányulhat a képviselő-testületi működés, a testületi döntéshozatal megakadályozására. [9] Az indítványozó szerint nem tekinthető rendeltetésszerűnek az a polgármesteri eljárás és döntéshozatal, amelynek célja nem a képviselő-testületi működés támogatása, hanem azzal ellentétesen az egyszemélyi döntésre törekvés. A képviselő-testület Kúria I.Köf.5.071/2024/5 4 működésének akadályozása az Mötv. szerinti „a helyi közügyek demokratikus intézésében” megnyilvánuló közakarat sérelmére vezet. [10] Az indítványozó álláspontja szerint az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdés b) pontja feltételezi a képviselő-testületi ülés létét, nem elegendő a meghívó az ülésre, ahhoz szükség van az ülésnek a képviselő-testületi ülés vezetésére feljogosított személy általi megnyitására, az esetleges határozatképtelenség megállapítására, továbbá az ülésről készült jegyzőkönyv meglétére. [11] Kifejtette, hogy az indítványozó a jogszerű önkormányzati működés elősegítése érdekében folytatott törvényességi felügyeleti vizsgálata során két alkalommal kért tájékoztatást az önkormányzattól arra vonatkozóan, hogy képviselő-testület tartott-e ülést
  1. szeptember
  2. és szeptember
  3. napján. A tájékoztatásban különösen arra kérdezett rá, hogy az üléseket ki, mikor hívta össze, ki nyitotta meg és vezette, határozatképesek voltake az ülések, amennyiben nem, mikor, milyen okból váltak határozatképtelenné, valamint ki zárta be az üléseket és mikor. Az indítványozó tájékoztatást kért arra vonatkozóan is, hogy a képviselő-testület
  4. szeptember
  5. és
  6. napjára összehívott üléseit követően az akkor hivatalban lévő polgármester az Mötv.
  7. §
(2)bekezdése vagy az Mötv. 146/L. §-a alapján a képviselő-testület feladat- és hatásköreit gyakorolva fogadott-e el döntéseket? Egyúttal kérte az elfogadott döntések (rendeletek, határozatok), és a képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyvek haladéktalan megküldését. [12] Az indítványozó kiemelte, hogy a HB/11-TÖRV/00635-4/
  1. ügyiratszámú ismételt tájékoztatáskérésre a
  2. október
  3. napjától hivatalba lépett új polgármester BAL/14265-
  4. iktatószámú válaszlevelében azt nyilatkozta, hogy a meghívókban megjelölt időpontokban az ülések vezetésére feljogosított személy nem volt jelen. Sem az akkor hivatalban lévő polgármester, sem az alpolgármester, sem Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/
  5. (XI.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ)
  6. §
(2)bekezdése szerinti Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke nem jelent meg az üléseken. Az ülések megnyitása, vezetése, bezárása nem történt meg, azokról jegyzőkönyvek nem készültek, az indítványozóhoz sem kerültek megküldésre. A polgármester a 15/2024. (IX.13.) önkormányzati rendeletet az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdés
  1. b)pont,
  2. ba)alpont felhatalmazására hivatkozással fogadta el. [13] Az indítvány végezetül utalt arra is, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.). 12. §
(1)-
(2)és 14. §
(1)bekezdései értelmében a Módr.
  1. szeptember
  2. napján a végrehajtottá válását követően hatályát vesztette, azonban az általa kifejteni célzott jogi hatás ezt követően az Ör., mint alaprendelet módosult rendelkezéseinek tulajdonítható. Erre tekintettel álláspontja szerint az Ör.
  3. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete közjogi érvénytelenségben szenved. Az indítványozó annak megállapítását kérte, hogy az Ör.
  2. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete a Módr. történő módosítás előtti szöveggel marad hatályban. [14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp.
  2. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 42. §
(1)bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Kúria I.Köf.5.071/2024/5 5 [15] Az önkormányzat
  1. január
  2. napján kelt – határidőn túl előterjesztett – védiratában úgy nyilatkozott, hogy az indítvány teljesítését nem ellenzi. Indokolásában arra hivatkozott, hogy ismeretében van a Kúria Önkormányzati Tanácsának az önkormányzattal összefüggésben meghozott korábbi határozataira, melyekben foglaltakat tudomásul veszi. Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai [16] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. [17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa rögzíti, hogy az Ör.
  3. §
(4)bekezdés
  1. b)pontja esetében a Nemzeti Jogszabálytárban (www.njt.
  2. hu)az Ör. hatályos rendelkezése szövegszerűen nincs feltüntetve, azonban a csatlakozó lábjegyzet szerint annak tartalma a Módr. „1. §-ával megállapított szöveg.” Ezért a Kúria a Módr. 1. §-ával kihirdetett rendelkezést tekintette a hatályos rendelkezésnek. Megállapította továbbá, hogy a Módr. 1. számú melléklete lépett az Ör. 2. számú melléklete helyébe, azzal, hogy az a Nemzeti Jogszabálytárban a 2. számú melléklet megjelölés alatt érhető el ugyan, azonban a módosítást követően szerepel rajta az „1. melléklet” megjelölés. [18] A Kúria Önkormányzati Tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Ör. vitatott rendelkezéseinek megalkotására a hatályos jogszabályok betartása mellett került-e sor. [19] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek absztrakt törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. Ugyanakkor az önkormányzati rendeletet a megalkotásakor hatályos magasabb jogszabályhoz kell mérni, ha rendeletalkotási szabályok megsértése az ügy tárgya (Köf.5.011/2022/4., Köf.5.010/2022/5., Köf.5.007/2024/4. számú határozatok). [20] Az Mötv. 2024. június 9-től hatályos 146/L. §-a a következő rendelkezést tartalmazza:
(1)A
  1. június
  2. és
  3. október
  4. közötti időszakban a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, vármegyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselőtestület) feladat- és hatásköreit a polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) gyakorolja, ha a) a megválasztott önkormányzati képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, vagy b) a képviselő-testület két egymást követő alkalommal, illetve a
  5. §
(2)bekezdése alapján összehívott ülése Kúria I.Köf.5.071/2024/5 6
  1. ba)határozatképtelen, vagy
  2. bb)határozatképes, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt. [21] Az átmeneti rendelkezések értelmében a polgármester speciális jogalkotási hatáskörét többek között két egymást követő határozatképtelen testületi ülés alapozhatja meg. [22] Az Alkotmánybíróság már ítélkezési gyakorlatának kezdetén leszögezte, hogy „Csak a formalizált eljárás szabályainak a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály” [11/1992. (III.5.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/1997. (IV.29.) AB határozat, amit az Alaptörvény hatálybalépése után megerősítette pl. a 8/2017. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás 48. pontja és a 22/2018. (XI. 20.) AB határozat, Indokolás 83. pontja]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján – korábbi határozatait megerősítve kimondta, hogy – a jogszabályalkotás garanciális szabályainak a megsértése a jogszabály megsemmisítését eredményezi [Lásd pl. a 63/2003. (XII. 15.) AB határozatot, illetve a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatot és a 6/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás 77. pontját]. [23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése kezdetén, a Köf.5.045/2012/5. számú határozatában rámutatott, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Köf.5.046/2016/8., Köf.5.024/2023/7. Köf.5.013/2013/7., Köf.5.030/2023/3. számú határozatok). [24] A jelen ügyben az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerinti döntéshozatal előfeltételének (két egymást követő határozatképtelen testületi ülés) teljesülése a vitatott. [25] Az Mötv. 45. §-a alapján a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. [26] Az Mötv. 9. §-a szerint az Mötv.-ben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Másfelől a működőképesség érdekében kisegítő szabályokkal rendezi az Mötv. a testületi ülések összehívását és vezetését. Kúria I.Köf.5.071/2024/5 7 [27] Az Mötv. szabályozása alapján a polgármesternek joga és egyben kötelezettsége is a képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy az ülés vezetésének jogosítványa számos részjogosítványt foglal magába (lásd például Köf.5.033/2020/4., Köf.5.030/2023/3. számú döntéseket), így például az ülés megnyitásának jogát, a szó megadásának és megtagadásának jogát, az ülés elnapolásáról, berekesztéséről való döntéshozatalt. [28] Az Mötv. 2. §
(1)-
(2)bekezdése szerint a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. [29] Az Mötv. 3. §
(1)és
(4)bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a vármegyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. [30] Az Mötv. 32. §
(2)bekezdés i) pontja alapján az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. [31] A Mötv.
  1. §-a értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester, de a
  2. §-a alapján egyben tagja is a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Az Mötv.
  3. §
(2)bekezdés i) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Mindezek alapján jól látható, hogy a polgármester és a képviselők nem csak jogosultak a képviselő-testület munkájában részt venni, hanem az Mötv. kötelezettséget is terhel rájuk, mely nem ruházható át. [32] Az Mötv. 47. §
(1)bekezdése szerint a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. [33] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a
  1. szeptember
  2. napján 10.00 órára, valamint a
  3. szeptember
  4. napján 14.00 összehívott ülés vonatkozásában semmilyen olyan bizonyíték, tény nem áll rendelkezésre, amely határozatképes ülések megtartását támasztanák alá. A meghívókban megjelölt időpontokban az ülések vezetésére feljogosított személy nem volt jelen, így sem polgármester, sem az alpolgármester, sem az SZMSZ
  5. §
(2)bekezdése szerinti Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke nem jelent meg. Mind az új polgármester BAL/14265-2. iktatószámú tájékoztatása, mind a jegyzőkönyvek hiánya, mind az önkormányzat védirata – amely az indtványban foglaltakat nem vitatja – azt támasztja alá, hogy a Módr. meghozatala előtt nem volt két egymást követő határozatképtelen testületi ülés, amely az Mötv. 146/L. §-a alapján a Kúria I.Köf.5.071/2024/5 8 polgármester számára rendeletalkotási hatáskört teremtett volna, ezért az Ör. meghozatalának eljárásjogi keretei nem álltak fent. [34] A fentieket összegezve az Önkormányzati Tanács megalapozottnak találta az indítványozó azon érvelését, mely szerint nem tekinthető rendeltetésszerűnek az a polgármesteri eljárás, intézkedés és döntéshozatal, amelynek célja nem a képviselő-testületi működés támogatása, hanem azzal ellentétesen az egyszemélyi döntésre törekvés. [35] Az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdése az önkormányzat működőképessége érdekében, a képviselő-testület határozatképtelensége, vagy a döntéshozatal elmaradása esetén egy átmeneti időszakban ruházza fel a polgármestert a testületi hatáskörök gyakorlására. Az Mötv. e szakasza alapján elfogadott döntéseket úgy kell tekinteni, mintha azokat a képviselő-testület fogadta volna el. [36] A
  1. szeptember
  2. és
  3. napján az ülés vezetésére feljogosított személyek távolmaradása eredményeképpen váltak határozatképtelenné a képviselő-testületi ülések, melynek következtében nyílt meg annak lehetősége, hogy a polgármester az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdés
  1. b)pont,
  2. ba)alpontja alapján a képviselő-testület helyett a képviselő-testület feladat- és hatáskörében fogadhassa el az ülésekhez készített előterjesztésekben szereplő döntési javaslatokat. Mindez – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme mellett – ellentétes a „helyi közügyek demokratikus intézésében megnyilvánuló közakarat” alapelvével is. [37] Figyelemmel arra, hogy a Ör. támadott rendelkezéseit módosító Módr. meghozatala előtt a fent kifejtett okok miatt nem állapítható meg, hogy két egymást követő határozatképtelen testületi ülés – mint az Mötv. 146/L. §-ában foglalt feltétel – megvalósult volna, a polgármester számára jogalkotási hatáskör nem állt fenn, ezért az Ör. 7. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete elfogadásának eljárásjogi keretei sem valósultak meg. [38] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.024/2024/
  2. számú határozatával egyezőleg kiemeli, hogy a Jat.
  3. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében, a módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. A jogszabály e szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti. Ebből következően az Módr.
  1. szeptember 13-i kihirdetésére tekintettel az
  2. szeptemben 14-én lépett hatályba, majd
  3. szeptember 15-én hatályát vesztette. [39] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiek szerint megállapította, hogy megvalósult az indítvány szerinti Mötv. 146/L. §-ába ütköző eljárás, ami a támadott Ör. közjogi érvénytelenségét vonja maga után, ezért a Kp.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértő önkormányzati rendelkezések megsemmisítéséről rendelkezett. [40] Jelen esetben a Kp. 146. §
(4)bekezdése által lehetővé tett „ex nunc” hatályú megsemmisítés főszabályától való eltérés feltétele az Ör. 7. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. Kúria I.Köf.5.071/2024/5 9 melléklete közjogi érvénytelensége miatt fennáll. A jogállamiság integráns részét képező jogbiztonság sérelmét a Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogsértés súlyára és körülményeire figyelemmel a támadott önkormányzati rendelkezések vonatkozásában megállapította, ezért azt „ex tunc”, azaz a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal,
  2. szeptember
  3. napjával semmisítette meg. [41] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Jat. fenti rendelkezéseiből következő, a Köf.I.5.069/2013/
  4. számú határozatától követett gyakorlata szerint a támadott önkormányzati rendelkezés megsemmisítése nem eredményezheti a módosítás előtti rendelkezések feléledését, ezért elutasította azt az indítványt, amely annak kimondására irányul, hogy az Ör.
  5. §
(4)bekezdés b) pontja és
  1. melléklete a Módr. történő módosítás előtti szöveggel marad hatályban. [42] A Kúria Önkormányzati Tanácsa utal arra, hogy feladata az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének vizsgálata. Amennyiben az érintett önkormányzat a rendelete megsemmisítését (hatályon kívül helyezését) „nem ellenzi”, úgy elsősorban az érintett önkormányzatnak kell a törvényességi felhívásban foglaltaknak eleget téve a rendeletét hatályon kívül helyezni. A döntés elvi tartalma [43] Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a helyi rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának lényeges feltétele, melynek az Mötv. 146/L. §-a alkalmazása során is érvényesülnie kell. Záró rész [44] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp.
  2. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint 146. §
(4)bekezdése alapján állapította meg. [45] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. §
(2)bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. §
(3)bekezdésén alapul. [46] Jelen eljárásban a Kp. 141. §
(4)bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [47] zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. §
(5)bekezdése Kúria I.Köf.5.071/2024/5 10 Budapest,
  1. március
  2. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Demjén Péter s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.